Építéstörténet
A kastély kuriózuma a díszterem freskója, amelyet az eperjesi származású, bécsi Akadémián tanult Wurtzinger Mihály készített 1797-ben. A másik festett helyiség, az empire-terem 1820 körül készült, grisaille képei ismeretlen festő munkái.
A kastélyt 1880 körül bővítették. A jelentős politikai tisztségeket betöltő Lónyay Menyhért - feltehetően Ybl Miklós tervei alapján - emeletes, oromfalas szárnyépületekkel toltotta meg. A kerti és az utcai homlokzat tagozatai neobarokk részletformákat kaptak, így az épület eredeti barokk megjelenése eklektikusra változott. Ekkor történt a manzárdtető beépítése is, ahol vendégszobákat és fürdőszobát alakítottak ki.
A számos melléképület és a két kapuépület a 18. század végén épült. Az északi melléképületben eredetileg cselédlakások és vendégszobák voltak, a déli melléképület gazdasági funkciót látott el, itt helyezték el az istállót és a konyhát.
Az eredetileg közel tízholdas, egészen a Tisza-partig nyúló, a kor divatjához igazodó angol parkot a kastély építésével párhuzamosan alakították ki. A kastélykertben - a mai futballpálya helyén - teniszpálya állt. A kertben épült egy hatalmas virágház is, illetve egy jégverem is helyet kapott itt. Az egykori Kápolna-domb helyén alakították ki a családi sírkertet.
Családi tragédia
A kastély 1945 előtti évei a tragikus sorsú Odescalchi családdal kapcsolhatók össze. Lónyay Menyhért unokája, Lónyay Pálma 1901-ben ahhoz a szerémi herceg Odescalchi Jenő Zoárdhoz ment férjhez, aki 1917-ben becsületbeli okokból kifolyólag öngyilkos lett. Fiúkról, a nyilasok által kivégzett hírhedt pilótáról, Odescalchi Miklósról ma is sok legenda kering. Lánya, Margit (Baby) 1944-ben szerelmi bánatában lett öngyilkos.
Múlt és jelen
Bár jelenleg a kastély nincs berendezve, ennek ellenére látogatható. Díszterme rendezvényeknek ad otthont. A jobboldali melléképület üresen áll, a kapuépületek egyikében tanácskozóterem/kávézó létesült.
Forrás: Műemlékek Nemzeti Gondnoksága
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése