Ki volt a "bresciai hiéna"?

Haynau


Haynau Itáliában elkövetett kegyetlenkedései miatt érdemelte ki a "bresciai hiéna" nevet. 1849. áprilisában Bresciában is Habsburg-ellenes megmozdulásra került sor, amit a császári hadsereg fegyveresen kívánt letörni. Haynau a II. tartalék hadtest parancsnokaként példát kívánt statuálni, s a felkelésben részvevő férfiak egy részét bírói végzés nélkül végeztette ki, illetve a forradalmár nőket nyilvánosan megvesszőztette.




Május 30-án történt - a bresciai hiéna



160 éve, 1849. május 30-án Julius Jacob Haynaut nevezték ki Welden helyébe a Magyarországon harcoló osztrák haderők főparancsnokának.

Báró Julius Jacob von Haynau (Kassel, Németország, 1786. október 14. - Bécs, 1853. március 14.) osztrák hadvezér, a hesseni választó IX. Vilmos törvénytelen fia. Nevéhez fűződik az 1848-49-es forradalmat és szabadságharcot követő ellenforradalmi terror. Tapasztalt katonatiszt volt, akinek katonai karrierje 1801-ben kezdődött az osztrák hadseregben. Részt vett a napóleoni háborúkban. Fanatikus gyűlöletet érzett a forradalmárok iránt. Korán elhíresült brutalitásáról, erőszakosságát meg sem kísérelte irányítani. 1847-ben nyugdíjba vonult, ám az 1848. évi forradalmak elleni fegyveres harcra jelentkezett az udvarnál. Előbb Olaszországban harcolt, ahol az olasz szabadságharcosok elleni kegyetlenkedéseiről nevezték el "bresciai hiénának".(Bresciában az történt, hogy a kórházakban fekvő sebesült osztrák katonákat a forradalmároknak feladó illetve lemészárló férfiakat kivégeztette, a nők egy részét pedig nyilvánosan megvesszőztette. A nemzetközi közvélemény felháborodott, Radetzky viszont ismételten levélben köszönte meg a határozott fellépést). 1849. május 30-án Haynaut nevezték ki Welden helyébe az Itálián kívüli császári haderők főparancsnokának. Miután a cári intervenció elleni harc lekötötte a magyar honvédsereg erejének jelentős részét, több csatában győzött a magyar csapatok felett. Görgey Artúr világosi fegyverletételének helyét és idejét is motiválta, hogy Görgey nem Haynaunak akarta magát megadni. Az ellenforradalmi terror főalakja A szabadságharc bukása után Haynau mint Magyarország teljhatalmú parancsnoka vezette a magyar szabadsághősök elleni bosszúhadjáratot. 1849. október 6-án kivégeztette az aradi vértanúkat és ugyanezen a napon a pesti Újépület udvarán Batthyány Lajos grófot, az első független magyar kormány ("minisztérium") elnökét. A későbbiekben is sok más hazafi esett Haynau áldozatául. Százakat küldött Kufstein, Munkács, Olmütz stb. várbörtöneibe. Ezrével vitette a magyar honvédeket a Habsburgok olasz és német tartományaiban állomásozó seregeibe. Haynau különös kegyetlensége lassanként az osztrák udvar számára is kényelmetlenné vált, és 1850-ben felmentették, jelentős mennyiségű államkötvénnyel honorálva véres szolgálatait. Az immár végleg nyugállományba vonult hadfi hírhedtségére jellemző, hogy angliai utazása során Londonban egy munkásgyűlés két résztvevője felismerte és megverte, a híradások szerint az "Ezt Aradért kapod!" felkiáltások közben. Állítólag Giuseppe Garibaldi londoni látogatása során meg akarta keresni a két elkövetőt, hogy megköszönje nekik Haynau összeverését. Éppen így járt Brüsszelben is, hol a nők korbácsolását vetették szemére. Párizsban a kormánynak mindent el kellett követnie biztonsága megóvására. Berlinben ellenben nagyon ünnepelték, és Bécs városa őt, visszatérése után diszpolgárának választotta. Egy lányt hagyott hátra 1853-ban bekövetkezett halálakor.



Forrás: KultúrPont.hu