Hüse Csaba - az egri Gárdonyi Géza Színház művésze

„Olyan vagy, mint a víz”- bókolt neki egy francia rendező, hiszen a színpadon intstrukciók nélkül is, bármilyen szerepbe belefolyva tökéletesen átveszi a karakterek formáját. Az energikus és életvidám színész a szakmán túl is dicséretet érdemlően – a külsőségek helyett igazi belső értéket keresve - éli életét. Ő Hüse Csaba az egri Gárdonyi Géza Színház társulat és közönség által is elismert, nagyszerű művésze.

Névjegy: -1974-ben Egerben született -1992-94 között folytatta színi tanulmányait az egri Gárdonyi Géza Színház Kelemen László Stúdiójában -1992-ben pályafutását az egri Gárdonyi Géza Színházban kezdte -1997-2003-ban a Kecskeméti Katona József Színházban játszott -2001-től vendégszínészként a fővárosi Operett Színház tagja -2003 óta ismét az egri Gárdonyi Géza Színház kiemelkedő művésze Legfőbb színházi szerepei: -Andrew Lloyd Webber: József és a színes, szélesvásznú álomkabát (József) -Szigligeti Ede: Liliomfi (Gyuri pincér) -Szörényi-Bródy: István a király (István) -Moliere: Tartuffe (Orgon) -Miller: Az ügynök halála (Happy) -Vajda Katalin: Anconai szerelmesek (Lucrezio) Legfőbb televíziós szerepei: Wolf reklám; Szeret nem szeret; Tea című sorozat Díjak, elismerések: 2001. Évad színésze, Kecskemét 2005.;2006., 2007., 2008. Közönségdíj 2007.;2008. Az évad művésze – Gárdonyi Géza Színház társulatának szavazatai alapján 2006.;2007. Az Egri Páholy díja - Éppen most lett vége a próbának. Milyen darabra készülsz jelenleg? - A Padlás című előadásra, amit 1991 óta rendszeresen műsorra tűz a színházunk. De szintén most volt a bemutatója A szentivánéji álomnak és Máté Gábor rendezésében is készülünk egy különleges újdonsággal. - Mi a különlegessége az új előadásnak? - Főképp a témája és a megvalósítási folyamata. Felelevenítjük az Egerben tavaly elkezdett „Hírlap Színházat”, azaz, mikor a Heves megyei hírlap egyik cikkéből két nap alatt készítettek egy előadást. A cikk témáját dolgozták fel, és a színpadon keltették életre. Most egy hasonló előadássorozatra készülünk, de nem egy újságszöveg tartalmát, hanem egy rendező által megadott témát jelenítünk meg, amire egy hónapunk lesz. Ez a darab - mivel a mobiltelefonokról szól -, találóan a Csörgess meg! címet viseli majd. - Miért fontosak az ilyen egyedi ötletek a színészek életében? - Mert fejlesztik a kreativitást és mindig új helyzet elé állítanak minket. A próbák alatt – bár van egy vezérfonál - sokat improvizálunk és folyamatosan alakítjuk a darabot, ami nemcsak érdekes feladat, hanem igazi kihívás is számunkra. Bár nem mindenki híve a rögtönzésnek, de én nagyon szeretem. - Sosem bántad meg, hogy nem szereztél színművészeti diplomát? - Nem, pedig a szüleim – akiknek fejenként 3-3 diplomájuk van - jobban örültek volna neki, mint így, hogy „csak” egy színészképzőt végeztem; nekem viszont inkább a gyakorlat számít. Egy francia rendező egyszer mondta is, hogy látszik, nem szabtak nekem szakmai útirányt, mert olyan vagyok, mint a víz, belefolyok minden szerepbe. - Szakmai okokból sokan vágynak a fővárosba, Te viszont ragaszkodsz Egerhez. Miért szereted jobban a vidéki színészéletet? - Mert Budapesten nem tudnék élni. Én vidéki gyerek vagyok, abszolút egrinek vallom magam, itt is születtem. Nekem nagyon fontos az a környezet, ahol lakom. Szeretem a természetet, imádom a Bükköt, a fővárosi hajsza másfajta embertípust kíván, számomra lényegesebb a nyugalom. Emellett örülök, hogy a közönség is elismer, és a most kialakult egri társulatban nagyon jól érzem magam. Bár Nyugat-Európában vitatják az állandó társulat jelentőségét, szerintem nagy erőt tud adni és mindenképpen építő jellegű a színház és a színészek szempontjából is. - Vannak olyan vidéki kis színházak, ahol a szerény anyagi feltételek miatt egy színész több feladatot lát el, részt vesz a háttérmunkálatokban is. Szerinted ez határt szab a minőségnek vagy a színész lehetőségeinek? - Nálunk szerencsére mindenkinek meg van a helye, és a színészek a saját feladatukra koncentrálhatnak. Ahol több feladatot lát el egy színész, az a lelkesedését mutatja, mert sok esetben - az anyagiak miatt - csak saját erőből tudják fenntartani a kis színházakat. A lehetőségeket nézve persze Budapesten jobbak a feltételek, de ez nem azt jelenti, hogy vidéken nincs élet és nem lehet - akár kis költségből is - jót csinálni. Ahogy az élet más területén, itt sem a külsőségek, hanem a belső értékek a fontosak, vagyis a színház esetében maga az előadás. - A színház világából átpártolnál a filmezéshez? - Vállaltam már kisebb filmszerepeket és reklámot, de én inkább színházi színész vagyok. Ha adódna lehetőség és egy olyan film, amiben szívesen játszanék, akkor persze kipróbálnám. Viszont sorozatban – bár 1-1 epizódban játszottam már – állandó szerepet nem vállalnék, mert a munkámban is szeretem a változatosságot. - Ha jönne az a bizonyos lehetőség, akkor milyen típusú filmben szerepelnél szívesen? - Valami kosztümös kalandfilmben, ahol rengeteg mozgalmas esemény van: lovas jelenet, harcok, kardozás, stb. Talán még kaszkadőrre sem lenne szükség, mert mindent szívesen megcsinálnék. - Eger egy stabil pont az életedben. Hogy fér ez össze a változatossággal? - A változatosság így is megvan, most például a Magyar Színházban is játszom és szerencsére az ország több pontján - Kecskeméten, Debrecenben – szintén megfordultam már. Sőt egy kvartett fesztivál keretén belül külföldre is eljutunk, hiszen az ebben résztvevő négy ország – Csehország, Franciaország, Szerbia és Magyarország – két évig egymás színházaihoz ellátogatva vendégszerepel. Tehát ezért is szeretem a vidéki életet, mert több időm van egyszerre többféle dologgal foglalkozni a szakmában és azon kívül is. - Ezek szerint „civilben” sem vagy egy otthonülős fajta? - Nem jellemző. Imádok a természetbe járni és sportolni. Szeretek lovagolni, általában biciklivel járok és kipróbáltam már a falmászást, a siklóernyőzést és a búvárkodást is. Persze mindenekelőtt a kislányom a legfontosabb, akivel - bár anyukájával Kecskeméten laknak -, igyekszem minél több időt tölteni. Őt is próbálom a természet szeretetére nevelni; legutóbb például szarvasbőgést hallgattunk, ami nagyon tetszett neki. A párommal pedig - aki szintén szakmabeli – amikor csak tehetjük, együtt megyünk sportolni vagy kirándulni a Bükkbe, mert a munkánk mellett ezek a vidéki élet igazi szépségei.

Forrás: Matuz Melinda - Képes Újság