Memento 2006

.

Ma három éve avatták föl – különleges körülmények között – az „56-osok emlékművét”. A szobor nem lopta be magát a fővárosiak szívébe, noha esztétikailag izgalmas, kivitelezésében sincs elbarmolva (mint a közeli „homokóra”) és azóta is százezrek látják naponta. Mi hát a gond vele?

Abban minden képzőművész egyetért, hogy a Felvonulási téren három esztendeje leleplezett műalkotás a maga nemében jó. Ez a mű azonban rossz emlékeket is hordoz. Éppen felavatásának idején lövetett a kormány az 1956-os forradalmat békésen megünneplő budapestiekre, akik csupán haza szerettek volna térni az Astoriánál rendezett ünnepségről. Az sem múlt el nyomtalanul, hogy az '56-osok kérését (kifogását?), miszerint a szobor nem hordoz semmilyen utalást sem az 1956-os forradalmárokra és szabadságharcosokra, az MSZP-kormány röviden lesöpörte az asztalról. A még élő forradalmárok nem is vállalnak közösséget a szoborral. Vajon van-e okuk "haragudni" rá? A hely Így köztéri alkotás evidens módon része a térnek. Ahol "az 56-osok emlékműve áll, az a hely Sztálin hírhedt szobrának a helye. Az a hely Magyarországon a tömeggyilkos diktatúra kitüntetett, szimbolikus pontja. Az a hely a kommunizmus emberevő istenének budapesti apoteózisát hordozta. Az anyag A szobor vasból és acélból van. Hogy is mondták Rákosiék? "A vas és acél országa leszünk"… A kommunisták előszeretettel cseréltek nevet. A Generalisszimusz neve Dzsugasvili volt, fölvett neve: Sztálin. Jelentése: acél. Fölvett neve volt az egyik (kanyargós életútú) moszkovitának: Vas Zoltán. Fölvett neve volt Kádár egyik főideológusának: Aczél György. Az acél a kommunizmus anyaga. Szimbolikájában sem üzen mást: én vagyok a kommunizmus. A forma Hivatalos magyarázat szerint a szobor nem mást formáz, mint egy élt. A szobor lényege: él. A minden kettéhasító, az egyik felet a másiktól elválasztó, a jobbat a baltól elkülönítő, az egészet kettészelő él. Késél, pengeél, baltaél. És még valami. A vizet kettéválasztó él: a hajóorr. A mélyből előbukkanó hajó orra szeli így a tengert. Keletről jön, s tart nyugatnak egy hajó, amelyről azt hittük, elsüllyedt. A Hajnal hajózik itt, az Aurora. Az Élcsapat emlékműve A szobor acélból van és Sztálin helyén áll. A szobor keletről halad nyugatnak, és felszántja a városi burkolatot. Hullámzani kezd az utca, ahogy fölbukkan a mélyből. Még azt hiszed, csak rozsdás múlt. De ő tudja, hogy nem az. Az Él, az Élcsapat előbukkan a földalatti világból - és felszántja a várost, fel a polgári kereteket, pusztítani érkezik. Emlékszel még, kik hitték, hiszik magukat élcsapatnak? Gyurcsány Ferenc, miközben rendőrsége lőtt, leborult az emlékmű előtt. Ő tudta, miért.

Forrás: Nyiri János - Gondola