Bartók Béla - Levél a Kisfaludy Társaságnak

Igen tisztelt Uraim! Azt olvastam a mai lapokban, hogy a Kisfaludy Társaság az idén nekem ítélte a Greguss-érmet I. zenekari szvitemért (op.3.). Ehhez a következő megjegyzéseket óhajtom fűzni:

1. Az indoklásnak az az állítása, hogy ennek a műnek első teljes magyarországi előadása 1929 novemberében volt, téves, mert a művet a maga teljességében hála istennek, 1909-ben mutatta be Hubay Jenő Budapesten, 1920. november 29-én pedig Fleischer Antal. Azt mondom, hála istennek, mert mégis csak furcsállani kellene, ha egy ilyen kitűnő, a Greguss-érmet megérdemlő, 1905-ben írt műnek első teljes előadásával 24 évig várakoztak volna Magyarországon!

2. De még ha igaz volna is -- amint, hogy nem igaz -- az indoklás fenti állítása, akkor is hiba van az odaítélés körül. Én ugyan ugyan nagyon szeretem ezt a művemet; igazán kitűnő teljesítménye egy 24 éves fiatal embernek. De az 1929-1934. években sokkal jobb, sokkal érettebb műveket is mutattak be Magyarországon, például a "Székelyfonót", vagy a "Galántai táncokat".

3. Kéretlenül bár -- de azzal a jóindulatú tanáccsal szolgálhatok, válasszanak ebben az ügyben sűrgősen más előadót. Aki még azt sem tudja megállapítani, hogy a külső körülményeknél fogva, kronológiailag milyen művek jöhetnek számításba, ugyan hogy tudná az a művek értékét megítélni.

4. És végül legyen szabad kijelentenem, hogy a Greguss-érmet nem óhajtom elfogadni sem a jelenben, sem a jövőben, sem életemben, sem holtomban. Maradok kiváló tisztelettel

Budapest, 1935. december 29. kész hívük

Bartók Béla.


Forrás: Bartók Béla válogatott írásai (348-349. oldal) Művelt Nép Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó Budapest, 1956