Bencés perjelség a csend völgyében

Püspökszentlászló apró üdülőfalu a Keleti-Mecsekben, a Zengő lábainál, ahol szinte örékkévaló a csend, melyet a táj lelke sugároz. Talán ez vonzotBencés perjelség a csend völgyébenta a pécsváradi bencés kolostor néhány szerzetesét arra, hogy Isten közelségét keresve idBencés perjelség a csend völgyébenBencés perjelség a csend völgyébene települjenek, és egy kis perjelséget hozzanak létre.

Ez a "fiókkolostor" először a XIII. század közepe táján tűnik fel Máza határjárásáról készült oklevélben, Szent László király egyháza néven. A hagyomány úgy tartja, hogy a király hajdan e vidéken vadászott, és egy zápor elől a közeli barlangban talált menedéket, majd később itt kápolnát emeltetett. Ennyi a hagyomány. Az viszont bizonyos, hogy 1327-ben okmány említi Miklós szentlászlói perjelt, akit egy jogi ügyben a pécsváradi konvent küldött ki hiteles bizonyságtételre. János perjel 1366-ban részt vett a mogyoródi bencés rendi káptalanon. Ez valószínűsíti, hogy ekkorra már jogilag függetlenedik Pécsváradtól. A törökök 1543-ban foglalták el e vidéket, a szentlászlói perjelség lassú enyészetnek indult. Az 1721-ben íródott hosszúhetényi parókia egyházlátogatása szerint Szent László király szétomlott egyházának a helyén kőhalom maradt. Mellette volt egy fából készült remeteházacska. Pár év múlva az elpusztult kápolna helyén Eszterházy Pál László pécsi püspök 1797-ben átépítette a kis templomot, és mellé püspöki nyaralót emeltetett. A kastély közelében lévő arborétumot Hettyei Sámuel püspök hozta létre, ahol közel huszonöt fajta fenyő él más növények társaságában.

Később - századok múltán - az egyházmegye kormányzásában megfáradt püspökök számára elmélkedésre, pihenésre aklamas helyet alakítottak ki itt. Napjaink idelátogató turistáinak, a lelki békét keresőknek is csak ajánlhatjuk a "csend völgyét", Püspökszentlászló mellett.

Patton Gábor Új Ember