Újból és újból a depresszióról

A depresszióról már mindenki hallott. Mindenkinek van valamiféle képe arról, mit is jelent számára ez a fogalom. Sokaknak van olyan rokona, ismerőse, akit a környezete depressziósként tart számon.


Mi az, ami nem depresszió?

Gyakran előfordul, hogy rossz kedvünket, bánatunkat, veszteségünket, önbizalmunk hiányát, fáradtságunkat, alvászavarunkat valamiféle címkével látjuk el, - nem ritkán depressziósnak minősítve magunkat. Pedig a fenti érzések, hangulatok az egészséges lelki működés részei lehetnek. Egy szeretett személy elvesztése felett érzett fájdalom természetes módon hordozhat magában önvádlásokat, bűntudatot, a megmásíthatatlanság élményét. Kapcsolati sikertelenségünket, teljesítménybeli kudarcainkat gyakran kísérik önértékelési zavarok, levertség, visszahúzódás a társas kapcsolatoktól. Hosszan lehetne sorolni azokat az állapotokat, melyek, - bár nem vágyott, - mégis természetes részei lelki életünknek. Az átmenet az egészséges lelki folyamatok és a betegség között nem éles. Így a tartós lehangoltság már elérheti azt a mértéket, melyet már joggal tekinthetünk depressziós állapotnak. A depresszió mind megjelenési módját, mind kórokát tekintve igen színes kórkép. Valószínűleg a leggyakoribb lelki betegség.

Mi a depresszió?

Rendszerint a vezető tünet a hangulati élet zavara. A depressziós ember nyomott hangulatán igen nehéz, vagy lehetetlen változtatni. Érdeklődését nem ragadja meg semmi, nem lát reményt a változásra. Élete örömtelenné válik, mindent sötét színben lát, szorong. Emellett jellemző a lelki- és fizikai gátoltság. A depresszióban szenvedő fáradt, képtelen koncentrálni, gondolkodása megnehezül, teljesítménye lecsökken. A mozgása is lelassul, darabossá válik. Megváltozik, - rendszerint csökken – az étvágy, alvászavar jelentkezik. Súlyos esetekben a depresszióhoz téveszmék társulhatnak, hallucinációk jelentkezhetnek. Máskor erős öngyilkossági késztetések lépnek fel. Ilyen esetekben feltétlenül indokolt kórházi kezelést igénybe venni. A depresszióhoz gyakran társulnak testi tünetek. Gyakori a mellkasi- nyaki szorítás érzése, fejfájás, székrekedés, gyomor-bélpanaszok, gerincfájdalom, légúti panaszok. Az állapot jellegzetes napszaki ingadozást mutathat. Jellegzetesen reggel erősebbek a tünetek, és a nap előrehaladtával oldódik a nyomottság. Az alvászavar és a szexuális élet zavarai is gyakori jelenségek. A depresszió azonban nem mindig mutatja a fent leírt, jellegzetes képet. Gyakran más tünetek által elfedve jelentkezik. Leggyakoribb atípusos változat az, mikor a normális hangulati, lelki jelenségek megtartottsága mellett a fent említett testi tünetek az uralkodóak. Ilyenkor természetesen a fizikai kivizsgálás kerül előtérbe, mely vizsgálati eredmények negativitása hívja csak fel esetleg az orvos figyelmét a háttérben csendben meghúzódó hangulati nyomottságra. Külön csoportot képez az a tünet együttes, melyben enyhe hangulatzavar mellett domináló a szorongás, mely rohamok formájában is jelentkezhet. A napi ritmus is megváltozhat. Nem-típusos esetben délután-este kifejezettebb a hangulati nyomottság. Alvászavar helyett túlzott aluszékonyság jelentkezhet. Az étvágytalanság helyett féktelen evés lehet a meghatározó. Nem ritka, hogy a depresszió jelentkezése évszaki ingadozást mutat. Minden érzékelhető ok nélkül, minden év egy adott időszakában felüti a fejét. Máskor a depressziót indokolotlan feldobottság, felhangoltság váltja, a két állapot egymást válthatja, akár hónapokon keresztül. Gyakran tapasztaljuk, hogy a depresszió másodlagosan, egyéb lelki, vagy fizikai betegségek kísérőjeként lép fel. Krónikus fájdalom mellett előbb-utóbb elkerülhetetlenül fellép a depresszió. Alkohol- és drogbetegség hátterében szintén állhat krónikus depresszió, mely – talán sok évvel korábban - arra késztette a beteget, hogy ezekkel a szerekkel próbáljon enyhíteni hangulati nyomottságán. Szoros a kapcsolat a táplálkozási zavarok / étvágytalanság, anorexia nervosa, bulimia/ és a depresszió között is. Egyre több vizsgálat igazolja a szenvedélybetegségek és a depresszió szoros kapcsolatát.

A depressziós gyermek

Depressziós gyerekek tünettana szintén igen gazdag lehet. A fejlődése során változik a gyermek képessége a bánat, a szomorúság, félelem, szorongás átélésére és kifejezésére. A depresszív hangulati jegyek mellett az alvás-, és étvágyzavar, szorongás, nyugtalanság, a kontaktus felvételének és megtartásának zavara, agresszió, a figyelem és koncentráció zavara, testi betegségek / fejfájás, hasfájás, szédülés / utalhatnak az alapbetegségre a különböző életkorokban.

Terápia

A depresszió nem mindig szorul kezelésre. A kiváltó tünet, jelenség, konfliktus, vagy egyéb probléma elmúltával rendeződik a hangulati élet zavara is. Kinek-kinek meglehet a maga jól bevált módszere depressziója oldására. Pihenés, a stresszes, vagy szorongató helyzetek elkerülése, testedzés, zene hallgatás, életritmus, életmód változtatása, stb. mind segítség lehet a kóros hangulati nyomottság kezelésére. Van azonban, hogy úgy érezzük, magunk már nem bírunk megküzdeni a helyzettel, próbálkozásaink nem vezetnek eredményre. Ilyenkor érdemes segítséghez fordulni, új eszközöket bevetni. Megint különbözhetünk a tekintetben, merre is indulunk el a segítségkérés útján. Van aki a jóga, a meditáció, relaxáció felé veszi az irányt. Mások csoportos pszichoterápiás helyzetet keresnek / pszichodráma, csoportos dinamikus terápia/. Megint mások pszichológusok, vagy pszichiáterek egyéni terápiás segítségét keresik. Itt megint válaszút elé kerülhetünk. Már szakember segítségével dönthetjük el, hogy a gyógyszeres, - vagy pszichoterápia , vagy a kettő kombinációja hozza legkielégítőbb változást. A pszichoterápiák között is kereshetünk hozzánk közel állót. Ha gyermekeken veszünk észre „ gyanús” tüneteket, szintén érdemes szakemberhez fordulni. Annál is inkább, mert az ő esetükben a fellépő lelki jelenségek, panaszok megfejtése nehezebb lehet, mint felnőttek esetében. Azt javaslom, semmiképpen ne fogadjuk el a depressziós állapotot, ne süppedjünk bele. Gondoljuk végig, dolgozzunk ki egy tervet arra nézve, mit tehetünk állapotunk, hangulatunk, közérzetünk jobbá tétele érdekében. Ha megvan a terv, könnyebb már ez elindulás ezen az úton…


Dr. Pálvölgyi Rita www.harmoniamuhely.hu
palvolgyi.rita@chello.hu
Dr. Pálvölgyi Rita