Ki volt Szt. Patrik?

Talán sokakban felmerül, ki is az a Szt. Patrik, akinek ünnepnapját akkora, most már napokra elhúzódó csinnadrattával ünneplik az írek? Ki ez az ember, akinek ünnepnapján mindenki ír, aki teheti, lóhere-csokrot visel a gomblyukában, vagy ha azt nem, hát legalább zöld ruhadarabot ölt.

A turista talán hallott valamit arról, hogy Szt. Patrik volt az, aki - állítólag - kiüldözte a kígyókat az ír szigetről. Miatta lett a lóhere az írek jelképe, mivel a lóhere, az ún. shamrock segítségével magyarázta el a pogány íreknek a Szentháromság mibenlétét.

Lássuk hát, kicsoda is o. Szt. Patrik még csak nem is ír. Egyes források szerint Franciaországban, mások szerint Walesben született, és onnan ír kalózok rabolták el, és hurcolták Írországba az akkor még egyszerű, pogány pásztorfiút. A fiú Írországban látomások hatására megtért, megszökött fogvatartóitól, és Anglia szigetére hazatérve megkeresztelkedett, és a szerzetesi életmódot választotta. De nem felejtette a pogány íreket. Visszatért a zöld szigetre és hirdetni kezdte a pogányok között az Úr igéjét. A legenda szerint, nem sokkal az után, hogy Szt. Patrik megérkezett Írországba tüzet gyújtott a Slane nevű városka melletti dombon, mintegy közhírré téve, hogy mostantól az Úr igéje uralkodik a sziget felett. A helyi királynak több sem kellett, elküldte az embereit, hogy beszéljenek Patrik fejével, mivel ezen a földön o az úr, és nem engedélyezi, hogy ilyen jöttmentek tüzeket gyújtsanak az uradalma területén. A druidák azonban figyelmeztették a királyt, hogy bánjon csínján Szt. Patrikkal, mert az o hatalma túl fogja élni az ír uralkodókat. A Szt. Patrik a királynak megpróbálta elmagyarázni a Szentháromság mibenlétét, az kissé értetlenkedve nézett rá. A dolgot egyszerűsítendő a lába előtt növő kis lóherecsokorból letépett egyet, és a három zöld levélke segítségével magyarázta el a dolgot. A király ezek után engedélyezte Patriknak a térítést, sőt, egyik embere megtérve Slane első püspöke lett. Ennek emlékre a helyi pap minden Nagyszombaton tüzet gyújt a dombon. A dombtetőn álló temető szélén egy fehér, viharverte Szt. Patrik szobor tekint szét ma is a vidéken. Írország nyugati felében található a Croagh Patrick nevű, szabályos kúp alakú hegy, amelyen Szt. Patrik 40 napig böjtölt egy Húsvét előtt. A hithű katolikusok számára ma is szinte kötelező a hegy - lehetőleg mezítláb való - megmászása július utolsó vasárnapján. Egy ilyen élményről számol be Panka és Zsolt, akiknek az írását itt olvashatjátok. De a hegyen eltöltött 40 nap során Szt. Patrik mással is foglalkozott: ha jól tudom, a kígyók a gonosz megtestesítői, akiket Szt. Patrik egyetlen szavával a tengerbe kergetett, ahová a kígyók bele is fulladtak. Ezért nincsenek az ír szigeten kígyók, bár erre a biológusok biztos tudnak jobb magyarázatot. Egyszer olvastam egy Frederick Forsythe-novellát, amelyben ezt a tényt használta fel az író: a gonoszkodó, rasszista ír építésvezető addig-addig bosszantotta az indiai vendégmunkást, amíg az egyszer hazalátogatva beszerez egy mérgeskígyót, majd Dublinba érkezve megmaratja vele a gonosz építésvezetőt. Aztán útjára engedi a jószágot az építkezés körüli bozótosban… Szt. Patrik ma Írország védőszentje, így nem csoda, ha a legnépszerűbb férfinév egy időben a Patrick, (Padraig, Paddy) volt, és ez a név is vált az írek csúfnevévé külföldön, valamint egy ismert whiskey-márka neve is. Fontosságával talán Szt. Brigitta, vagyis Szt. Brigid fontossága vetélkedik, aki ellenben az ország legfontosabb női szentje, és állítólag Szt. Patrik meglehetősen rideg törvényeit, tanításait "enyhítve" alkalmazta a tanításoktól néha eltévelygő írek esetében. Az idelátogatók közül biztos sokan látták már Szt. Brigitta keresztjét, ezt a hagyományok szerint szalmaszálakból font, négyfelé mutató "keresztet", ha máshol nem, B and B-kben, az ajtók fölött, vagy ékszerként, kitűző, függő formájában. Szent Patrik-napkor az ország vezetői külföldre szoktak utazni, és azokban az országokban, ahol sok kivándorolt ír található, úgynevezett lóhere-ceremónia keretében egy lóherével teli edényt nyújtanak át az adott ország vezetőjének. Mary McAleese, Írország jelenlegi köztársasági elnöke idén Ausztráliába vitte volna a lóherét, csak éppen a flórájukat védő ausztrálok nem engedélyezték a való ír (fúj, fúj, száj- és körömfájás!) lóhere bevitelét az országba. Az idei (2003) Szt. Patrik-nap nekem arról maradt "nevezetes", hogy volt szerencsém megtekinteni azt a Szt. Patrik életét feldolgozó filmet, amelyet a közeli Wicklow-Gap-nél (is) forgattak. Mit mondjak, erősen amerikai ízű volt a mű, neves és magukat annak tartó ír és angol színészek közreműködésével. A legtöbb jeleneten érződött, hogy csak kevés pénzt szántak a "spesöl effektek"-re, ezért inkább harsány röhögéssel, és sűrű "jajistenem"-ekkel lehetett kísérni a vetítést, mintsem ámuló óh-kal és áh-kal. Szt Patrik élete, ahogy az Móricka elképzeli. A főszerepet az Amerikában élő dísz-ír, Patrick (haha) Bergin alakítja, aki nem éppen csudás színészi alakításairól ismert. Na jó, egye fene, az "Egy ágyban az ellenséggel" c. műben még elment, de itt nem lehetett komolyan venni. A másfél órába belesűrítették az összes csodatételt, az összes legendát, csak éppen a főhőst, Patrikot nem tudták velünk megkedveltetni. Inkább a régi kódexek lapjain fennmaradt bumfordi Patrik-ábrázolást érzem magaménak, mint ezt a Képes Biblia-utánzatot. Borzalmas film, széles ívben kerülendő!


Forrás: Írországi információk - magyarul