Németország - Történelem, kultúra

Történelem

Németország történelme visszanyúlik abba az időkbe, mikor a Neandervölgyi Ősember csontvázát megtalálták a Düsseldorf melletti Neander-völgyben. Szinte valamennyi nagy európai uralkodóház visszavezetheti nyomait Németországba. Erős ellenállással találták magukat szembe a római légiók (a Krisztus előtti 50-től az 5. évszázadig), a frank hódító, Charlemagne (egészen a 9. évszázadig), és Ottó a Nagy Szent Római Birodalom vezére (a 10. század végén). Mire a Bécsben uralkodó Habsburg ház átvette az uralmat a 13. században, az ország a vidéki nemesek által vezetett, németül beszélő államok halmaza lett.

A Habsburgok küzdelme egészen a Harmincéves Háborúig (1618-48) tartott, melyet az állandó vallási és nacionalista konfliktusok váltottak ki. Európa vergődése 1517-ben kezdődött, amikor Luther kiszegezte a wittenbergi temploma ajtajára 95 pontból álló javaslatát az egyház megreformálására. Véres öldöklés után sikerült biztosítani mind a protestánsok mind a katolikusok jogait. Németország eközben elveszette népessége egyharmadát. A helyi hercegek teljes függetlenséggel bírtak több, mint 300 megyében, mely megkönnyítette Napóleon dolgát a 19. század elején. A franciáknak soha nem sikerült legyőzni Poroszországot, amely a német ellenállás központjává vált. A poroszok voltak azok, akik azt az 1813-as háborút vezették, mely véget vetett Napóleon Németországgal kapcsolatos vágyainak a lipcsei döntő jelentőségű csatában. 1866-ban Bismarck, Poroszország kancellárja, bekebelezte Németország nagy részét, mely megerősítette helyzetét, mint Európa legnagyobb hatalma. Németország 1871-ben végleges győzelmet aratott Franciaország felett. I. Vilmos porosz királyt császárrá nevezték ki és az egyesült Németország első ízben lett világhatalom. II. Vilmos, aki Németországot bevezette az I. Világháborúba, 1890-ben bocsátotta el Bismarckot, mikor Hollandia elfoglalása után rá kellett jönnie, hogy a bevonulás nem ért véget a parádékkal. Németországnak harcolnia kellett a polgári engedetlenséggel és olyan megalázó békét kellett kötnie, mely a Weimari Köztársaság létrejöttét eredményezte. Ekkor lépett színre Adolf Hitler. 1933-ban Német Nemzeti Szocialista Pártja átvette a Németország feletti végleges hatalmat. A szélsőséges katonai költekezés és a határkiigazítás utat engedett a közvetlen agressziónak, a II. Világháborúnak és a Holocaust rémületének. Még a németeket is meglepte kezdeti invázióiknak sikere, de a súlyos veszteségek 1943-ra megteremtették az alapját az 1945-ös feltétel nélküli kapitulációnak.
A háború utáni Németországot felosztották a Szövetségesek, Nagy-Britannia, Franciaország és az USA között, amely az ország nyugati részének a Német Szövetségi Köztársasággá történő konszolidációjához vezetett, illetve a szovjet zónára, ahol létrejött a kommunista Német Demokratikus Köztársaság. A felosztás e formája Berlinben is megismétlődött. Nyugat-Németország jelentős segítséget kapott amerikai tőke formájában, sok munkaerőt vonzva a keleti rész nyomorúságos területeiről, amikor egy hirtelen ötlet alapján felépítettek egy falat Nyugat Berlin körül és a határ többi részén. A következő 25 évben Nyugat-Németország a világ egyik legvirágzóbb nemzetévé vált, miközben ennek kommunista társa szenvedett. A kommunizmus kelet-európai összeomlása a berlini fal eufórikus ledöntését eredményezte 1989-ben.

Forrás: vista.hu

Kultúra

Németországot gyakran "a költők és gondolkodók földje"-ként (das Land der Dichter und Denker) emlegetik. A világ kulturális örökségéhez a németek jelentős mértékben hozzájárultak. Németország szülöttei között vannak híres zeneszerzők, mint Beethoven, Bach, Brahms, Schumann és Wagner; költők, mint Goethe, Schiller és Heine; filozófusok, mint Kant, Hegel, Marx és Nietzsche; teológusok mint Luther; írók mint Thomas Mann, Hesse és Grass; tudósok mint Werner Heisenberg, Einstein, Born és Planck. A képzőművészet terén említést érdemel többek közt Albrecht Dürer reneszánsz, Max Ernst szürrealista, Franz Marc expresszionista, Joseph Beuys konceptuális, vagy Georg Baselitz neoexpresszionista művész. Az első működőképes, elektromechanikus, programvezérelt számítógépet Konrad Zuse építette 1941-ben (ld. Z3 számítógép).
A német nyelv (és nyelvjárásai) jelentette az érintkezési nyelvet (lingua franca) Közép-, Kelet- és Észak-Európában, és ma is a legnépszerűbb idegen nyelvek egyike. Sok fontos történelmi személyiség, bár nem volt német állampolgár, a német kultúra részévé vált, mint például Mozart, Kafka vagy Kopernikusz.
Napjaink Németországában virágzik a kulturális élet, melynek központja a régi-új főváros, Berlin. Németország operaházairól is híres.

Ünnepek nemzeti ünnepek Németországban részben szövetségi, részben tartományi szinten vannak törvénybe foglalva.

Munkaszüneti nap				Mely szövetségi tartományban?
Január 1.		Újév (Neujahr)		szövetségi szintű ünnepnap
Január 6.		Három Királyok Napja (Heilige Drei Könige)		BW, BY, ST
		Nagypéntek (Karfreitag)		szövetségi szintű ünnepnap
		Húsvét Hétfő (Ostermontag)		szövetségi szintű ünnepnap
Május 1.		A Munka Ünnepe (Tag der Arbeit)		szövetségi szintű ünnepnap
		Krisztus Mennybemenetele (Christi Himmelfahrt)		szövetségi szintű ünnepnap
		Pünkösd Hétfő (Pfingstmontag)		szövetségi szintű ünnepnap
		Úrnapja (Fronleichnam)		BW, BY, HE, NW, RP, SL, részben SN és TH
		Augusztus 15: Mária Mennybemenetele (Maria Himmelfahrt)		BY, SL
Október 3.		A Német Újraegyesítés Napja (Tag der Deutschen Einheit)		szövetségi szintű ünnepnap
Október 31.		A Reformáció Napja (Reformationstag)		BB, MV, SN, ST, TH
November 1.		Mindenszentek (Allerheiligen)		BW, BY, NW, RP, SL
		Bűnbánati Nap (Buß- und Bettag)		SN
December 25-26.		Karácsony (Weihnachten)		szövetségi szintű ünnepnap

Rövidítések:

BW: Baden-Württemberg; BY: Bajorország; ST: Schleswig-Holstein; HE: Hessen;
NW: Észak-Rajna-Vesztfália; RP: Rajna-Pfalz; SL: Saar-vidék; SN: Szászország;
TH: Türingia;

Forrás: wikipedia.hu