A Szép és a Jó – Kazinczy és a művészetek kiállítás

Egy csodálatos kiállítás, számtalan meglepetéssel

Egy ember, aki mindennap „szóba kerül”, és szinte sosem beszélünk róla! Idén ünnepeljük Kazinczy Ferenc 250. születésnapját.

Elem, szellem, jellem, szobor, verseny, magány, komoly, alkalom, féltékeny, árny, könnyelmű, lég. Szavak, amelyeket naponta használunk, mégsem gondolkozunk el rajtuk. Miért is tennénk? Hiszen annyira természetesek! Meg sem fordul a fejünkben, hogy egy mesterséges folyamat, azaz a nyelvújítás eredményeként jöttek létre, és egy különös személyiség, Kazinczy Ferenc alkotta őket.
„A szobám falán három »családi kép« van, három fényképmásolat. Barabás egyik meglehetősen ismeretlen Arany-festményének másolata, ugyanerről a festményről külön a fej, és Simó Ferenc egy nemrégiben felfedezett festményének egy másolata az öreg Kazinczyról. A Kazinczy-képről csaknem mindegyik »nem bennfentes« látogatóm, de Aranyról is sokan megkérdezik: a nagybátyád? vagy a rokonod? Igen, felelem ilyenkor, Arany és Kazinczy. S valóban nagy- vagy dédnagybátyáim ők…” – írta Radnóti Miklós egy 1942 májusában kelt levelében. Nem véletlenül, hiszen mindkét ősatyánk végérvényesen rányomta bélyegét anyanyelvünk és a magyar költészet fejlődésére.
A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum most A Szép és a Jó – Kazinczy és a művészetek címmel bemutatott kiállítással emlékezik a magyar nyelvújítási mozgalom vezérére.

A diktátor

Kazinczy Ferenc (1759–1831) a magyar felvilágosodás második szakaszának legnagyobb íróegyéniségeként, szervezőjeként, a magyar nyelvújítási mozgalom vezéreként vonult be az irodalomtörténetbe. Előkelő nemesi családból származott, ennek megfelelően megyei tisztviselő, majd tanfelügyelő lett, részt vett az első magyar szépirodalmi folyóirat, a Magyar Museum szerkesztésében és a jakobinus mozgalomban. A Martinovics-perben őt is halálra ítélték, majd várfogságra változtatták az ítéletet. Hétesztendős raboskodás után – mivel a nyílt politikai cselekvésre nem volt módja – a magyar nyelv megújítása jegyében mozgósította majdnem két évtizeden át a haladás erőit. Széphalomnak elnevezett vidéki otthona, amelyet jellemző módon Bányácska névről keresztelt át, a magyar irodalmi élet központjává vált. Írt, fordított, innen bonyolította kiterjedt levelezését.

„Mikor Kazinczy 2387 napos fogságából visszatért, szinte magától hullott ölébe az irodalmi diktatúra, ifjúkori ábrándja. A teljesen organizálatlan, rendőrileg megfélemlített és elszigetelt remetékből álló magyar irodalom új életre kap, mikor valaki tudatosan gondozni kezdi utait. Kazinczy szenvedélyes ismerkedő, felkeresi és vendégül látja az írókat, és lassanként kiépíti csodálatos levelezési rendszerét, amely évtizedeken át a magyar irodalmi életet jelenti. Amint Németh László szellemesen mondja, az irodalom telefonközpontja akart lenni és ebből áll tulajdonképpen diktatúrája. Akarta és el is érte, hogy minden szál rajta fusson keresztül. Nem szívesen látta, ha az írók őnélküle is érintkezésben álltak egymással… Elérte, hogy magyar írónak lenni annyit jelentett, mint Kazinczi barátjának lenni” – írta róla Szerb Antal.

Életrajz pontokban

1759–1767 Kazinczy Érsemlyén születik, előkelő kálvinista családban. Diákéveit Sárospatakon tölti.
1777 Első bécsi utazása, itt ébred fel irodalmi érdeklődése.
1779 Jogi gyakorlatra megy Kassára, Eperjesre, Pestre.
1784 Belép a miskolci szabadkőműves-páholyba, állami szolgálatot vállal.
1786 II. József kinevezi a felső-magyarországi elemi iskolák inspektorává.
1791 Protestáns vallása miatt elveszíti állását.
1794 Tagja lesz Martinovics titkos társaságának, még ebben az évben elfogják.
1796–1801 „Börtönkörút”: Spielberg, Kufstein, Munkács.
1801 Hazatér, gazdálkodik. Családja rossz szemmel nézi, hogy pénzét és idejét az irodalomra fordítja.
1804 Feleségül veszi a nála 20 évvel fiatalabb Török Sophie-t.
1806 Bányácskára költözik, amelyet Széphalom névre keresztel.
1816 Erdélyi utazása, ahol saját bevallása szerint élete legszebb hónapját tölti.
1820 Zemplén vármegye levéltárosa, garasos fizetéssel, garasos gondokkal.
1828 Az akadémia előkészítése, és egy nagy csalódás: Döbrentei Kornél kritikája miatt nem kapja meg az akadémiai titkárságot.
1831 Áldozatul esik a felvidéki kolerajárványnak. Vagyonát az irodalomra költötte, 50 ezer pengő adósság marad utána. Özvegye és gyermekei megismerik a nyomort.

A nyelvújító

Bár Kazinczy alapvetően hozzájárult a nyelvújítás sikeréhez, mégis inkább egy folyamatról beszélhetünk, amelyben a 18–19. század értelmisége maga is részt vett.
Kazinczi nem nyelvészként gondolkodott a nyelvről, hanem szépíróként, főleg azt tartotta szem előtt, hogy a magyar nyelv alkalmas legyen művészi tartalmak közvetítésére. A szavak alkalmazásában az esztétikumra, a hangzásra helyezte a hangsúlyt, így a tudományok szókincsével nem foglalkozott.

A felvilágosodás korában számtalan új szó született. Az átalakuló iskolarendszer, a nyomtatott sajtó terjedése következtében egyre nagyobb igény támadt a „kiművelt nyelvre”. Kazinczy számára a mintát Goethe jelentette. Nyíltan vallotta: ami Goethe a németek, az ő a magyarok számára.
A nyelvújítás folyamata rendkívül sikeres volt, hozzávetőleg 8-10 ezer szót köszönhetünk Kazinczynak, munkatársainak és ádáz vitapartnereiknek.
A Széphalmon székelő Kazinczy mesterségesen szított vitát az ortológusok és neológusok között. Úgy gondolta, legyen „felperes” és „alperes”, és legyen „ítélőszék” az értő olvasók köre, akik meg tudják ítélni, hogy kinek van igaza. A disputa azonban legyőzte a „diktátort”, az irányítás kicsúszott a kezéből. Nehéz eldönteni, ki nyerte végül a vitát, melynek során egyes tanítványai, köztük Kölcsey és Berzsenyi is eltávolodtak Kazinczytól. Egy azonban bizonyos: komoly fordulatot hozott a magyar nyelv ügyében, amelynek sikerét mind a mai napig büszkén vállalhatjuk.

Kiállítás Kazinczy nyelvén

Nem volt könnyű dolga a Petőfi Irodalmi Múzeumnak, amikor eldöntötte, hogy kiállítást szervez a 250 éve született költő, író, nyelvújító, irodalomszervező életművéből. A tárlat ugyanis arra vállalkozik, hogy az életpálya főbb állomásait áttekintve bemutassa a különféle irodalmi műfajokban alkotó Kazinczy gondolkodását, írói reflexióit a művészetek egyes területeivel, illetve bizonyos, általa kiemelkedőnek tartott alkotásaival kapcsolatosan. A legfontosabb pedig az, hogy a szobrászatot, festészetet, könyvtervezést, zenét, színházat, építészetet, kertépítést, belsőépítészet, életmódot, illetve a viseletet, öltözködést is érintő tematikus egységekben elhelyezett műtárgyakat Kazinczy kommentárjai kísérik.

Időutazás: járd körbe a széphalmi házat!

Ahogy a múzeumba érkezel, már a fogadótérben különleges élményben lehet részed: virtuálisan körbejárhatod Kazinczy széphalmi házát. Ha továbbhaladsz, később sem kell csalódnod, mivel a rengeteg kiállított tárgy mellett megnézheted az író életének négy legfontosabb színhelyét: a börtönhelyiség, a széphalmi dolgozószoba, a képzőművészeti galéria, a metszet- és könyvesbolt enteriőrként jelenik meg előtted.
Persze a hagyományos kiállításelemek mellett a modern muzeológia vívmányairól sem kell lemondanod: külön vetítőszoba vár, ahol a Kazinczy által Bécsben (Belvedere Képtár) és a Nagyszebenben (Brukenthal Képtár) tett művészeti látogatások élményanyagával ismerkedhetsz meg.

A műtárgyakhoz szépirodalmi szöveg illeszkednek, melyből megismerkedhetsz Kazinczy – ma már bizonyos esetekben joggal bírálható – irodalmi és művészeti ízlésével, s közben tájékozódhatsz a korszak meghatározó irodalmi és közéleti eseményeiről is.

Újabb élményt jelenthet az árnyképrajzoló készülék, a vetítők, az audioberendezések, és persze a játékról sem kell lemondanod: leleményes interaktív nyelvi játékokkal csillapíthatod tudásszomjadat!

Nézd meg a kiállításon!

• Hogyan változott a korabeli hajviselet és öltözködés?
• Melyik Mozart-operát látta Kazinczy a zeneszerző vezényletével Bécsben?
• Próbáld ki, hogyan készült az akkoriban divatos árnykép!
• A kiállításon számtalan hétköznapi szó eredetére csodálkozhatsz rá!
• Kazinczy sok művet fordított magyarra, és közben több szót alkotott. Érdekes, hogy a Werther magyarításában, a Bácsmegyey gyötrelmeiben használt idegen szavak egy része meghonosodott, hiszen Kazinczy számára ez is lehetséges módja volt a nyelvbővítésnek: az artista, atmoszféra, koncert, kontraszt, horizont, indiszkréció, matróz, pult mind tőle származik.
• Nézd meg, milyen festmények, metszetek, szobrok, épületek tetszettek vagy nem tetszettek Kazinczynak!
• Kukucskálj be egy 1810-es éveket idéző metszetboltba, amelynek zsúfolt kirakatában könyvek, folyóiratok, rézmetszetek adnak ízelítőt a korszak Kazinczyt érdeklő nyomdai kiadványaiból.
• Kövesd figyelemmel, hogyan változott a kortársak megítélése a széphalmi „diktátorról”!
• Kevés magyar író irodalomfelfogását és poétikáját befolyásolja oly mélyen a látvány esztétikuma, mint Kazinczyét, akinél a „Szép” érvényre jutásának morális tétje van: az eszmei „Szép” jelenlétét a „Jó” megszületésének feltételéül szabja. Fedezd fel hogyan!

A Szép és a Jó – Kazinczy és a művészetek kiállítás 2010. február 28-ig látogatható a Petőfi Irodalmi Múzeumban! Bővebb információ a múzeum honlapján.

Forrás: Ötvenentúl.hu