A japán konyha és a kis rizstekercsek nálunk is egyre kedveltebbek. De vajon mi rejlik a különféle titokzatosnak hangzó szusinevek mögött, és hogyan kell elkészíteni azokat?
Maki szusi
A legkedveltebb és legismertebb szusifajta. A rizstekercseket hallal, a tenger gyümölcseivel, zöldségekkel és/vagy omlettel töltik meg. Ezután ecetes vízbe mártott kézzel, hogy ne tapadjon rá a rizs, pirított algalapba (norilevélbe) csavarják. Ehhez a művelethez szükséges a bambusznádból készült tekerőgyékény, amelynek segítségével szorosan felcsavarható a lap.
Sose bontsd szét a tekercset, próbáld egyben elfogyasztani! |
Nigiri szusi
Ehhez a fajtához nem szükségeltetik semmiféle kézügyesség, otthon is könnyen elkészíthető. A kész rizsből nedves kézzel kb. 5 cm hosszú és 2 cm széles hengerformát kell gyúrni. Erre vékony szelet nyers hal (pl. tonhal vagy lazac), garnéla vagy tintahal, esetleg bármilyen zöldség kerülhet. A feltét alá kevés wasabit is cseppentenek, hogy jól rátapadjon a rizsre. Algalevél nélkül kínálják.
Talán a legegyszerűbb változat a nigiri |
Temaki szusi
Tölcsérré formált algalevél - lehet kombu, nori vagy wakame fajta -, amit rizzsel és egyéb hozzávalókkal, pl. zöldséggel és hallal töltenek meg. Rafináltan néz ki, de elég egyszerű előállítani. Otthon is elkészíthető: egy fél norilevél alsó felére rizsgolyót tesznek, amit lelapítanak. Megrakják a töltelékkel, a levelet feltekerik, és az összeeresztésnél kevés wasabival ragasztják össze.
Látványos, ám könnyen elkészíthető! |
Nem árulunk el titkot, hogy a japán étrend alapja a hal, szója, zöldség, gyümölcs és természetesen a rizs. Az utóbbit a következőképpen célszerű elkészíteni. Folyó víz alatt 20 dkg rövid szemű szusirizst addig mosunk, míg tiszta lesz. 3 dl vizet felforralunk, és a rizst kb. 5 percig főzzük. A tűzhelyről levéve először fedő alatt, majd fedő nélkül 10-10 percig állni hagyjuk. Közben 2 ek rizsecetet megmelegítünk 1-1 tk cukorral és sóval, és a rizsbe vegyítjük. |
Nélkülözhetetlen hozzávalók
Wasabi
A zöld pépet japán tormának is nevezik, de csípősebb az európainál. A wasabit a szójaszósszal együtt kínálják a sushihoz. Vagy belekeverik a mártásba, vagy külön tálalják hozzá. Mindenképp óvatosan adagoljuk!
Szójaszósz
Szójababból, gabonából, vízből és sóból készült fűszeres szósz. Létezik japán és kínai változata is. Ezek előállítási módjukban (természetes vagy mesterségesen gyártott), ízükben, állagukban és színükben különböznek egymástól. A szusifalatok mártogatására használják a szójaszószt, vagy önmagában, vagy wasabival összekeverve. A mártást kis, lapos tálban szervírozzák.
Összhang: szusi, wasabi, szójaszósz és evőpálcika |
Evőpálcika
Kelet-Ázsiában az evőpálcika szolgál evőeszközül. A klasszikus japán evőpálcika fából, bambuszból, illetve fekete vagy piros kerámiából készül, és kb. 20 cm hosszú. Az asztalterítő tiszta maradhat, amikor letesszük ezeket, mert külön erre a célra kis tartót gyártanak hozzá.
Tekerőgyékény
A vékony bambuszrudacskákból álló lapra (japánul: makisu) a szusitekercsek előállításánál van szükség (pl. maki szusi). Figyelni kell arra, hogy a gyékényt ne tekerjük bele a készítendő fogásba.
A bambusztekercs használatához elkél némi kézügyesség |
Forrás: Pink - A világ női szemmel
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése