Petra

Jordánia sziklába vésett városa


A jordániai Petra sziklavárosát színjátszó sziklákból faragták szorgos nabateus kezek. A vörös és rózsaszín árnyalatokban pompázó épületek már önmagukban elvarázsolják még a sokat látott utazót is. Az ősi várost elrejtették a hegyek koszorújában, s a sziklatömbből kivájt sírkamrák ma is őrzik titkukat. A nabateus főváros

A Holt-tengertől délre a jordániai táj fokozatosan köves sivataggá alakul át, melynek egybefüggő, végtelennek tetsző szőnyegét csak néha törik meg oázisok vagy kiszáradt folyómedrek, úgynevezett „vádik”, melyek az év nagy részében szárazak, de amint eljön a tavaszi eső, megtelnek vízzel, és életre keltik a homok alatti magokat.

Egy ilyen időszakos folyó medrében, a Mózesvölgyben találjuk Petrát, a sziklából kifaragott színpompás várost, amely méltán nevezhető a világ egyik legkülönlegesebb műemlék-együttesének.

A várost az Arab-félszigetről érkező nomád nabateusok építették, akik a Kr. e. IV. században telepedtek le ezen a területen, s mivel a hatalmas sziklafalak között kanyargó szurdok jól védhető, ide helyezték fővárosukat.

A térség központjában helyezkedik el a városmag, a völgyet lapos tetejű házak lepték el, voltak piacok, templomok, itt állt a királyi palota és középen húzódott az oszlopos út, amelynek maradványai még ma is láthatók. A lakónegyedhez szűk, meredek sziklafalakkal kísért szurdok vezet, amelyet földrengés hozott létre, s amely olyan hatalmas, hogy az ember valóságos törpének érzi magát benne.

Az ezernyi színárnyalatban játszó sziklafalból itt-ott gyönyörű építmények, sziklába faragott domborművek bukkannak elő, s a kanyon végén ott áll a Kincstár, mely mára egyenesen a város szimbólumává vált. Indiana Jones és az utolsó keresztes lovag nyomában barangolhatjuk be az egykor virágzó kultúrájú település maradványait. Hosszú, majd’ egy órás gyaloglás után érkezünk meg a templomig, miközben kunyhókat, mesterséges mélyedéseket, sírkamrákat fedezhetünk fel a sziklákban. A leszűkült sziklafolyosó végén pedig szembetaláljuk magunkat Petra egyik lélegzetelállító építményével, a sötétvörös al-Khaznah-val.

Hatalmas örökség

A hellenisztikus motívumokkal faragott monumentális sziklatemplom Kincstár néven vált ismertté, bár valószínűleg temetkezési helyként használták, hiszen Petra bővelkedik sírkamrákban: a sziklaoldalba vésett királyi Urna-sírbolttól a közemberek számára kialakított sírokon át a borzongató temetőaknáig, ahová a bűnözőket lökték be, élve.

A grandiózus sziklaépítmények láttán az ámuldozó turistában felvetődik a kérdés: hogy voltak képesek a nabateusok kétezer évvel ezelőtt létrehozni mindezt, s egyáltalán hogy jutott eszükbe a meredek homokkő falakba faragni az épületeiket?

A petrai látnivalók hatalmas területen helyezkednek el, egy nap nem is elég a bejárásukhoz. Sziklákba vájt sírok, szentélyek, üregek, római kori romok szegélyezik a szurdokvölgyet. Óriási, háromezer nézőt befogadó amfiteátrum, oszlopokkal kísért út, piac, kolostor adja a Világörökség részének nyilvánított ősi város műemlékeit.

Petra rejtőzködő barlangjaiban nemrégiben még emberek élték mindennapi életüket, és – a kormány szigorú rendelete ellenére – még ma is laknak néhányan a régészeti park területén. Hiába a kormány által épített modern lakások, a barlanglakásokhoz képest luxusnak számító körülmények, az itt élők maradni akarnak, és ragaszkodnak ősi, természetközeli Forrás: Utazóna.hu Világjáró Utazási Magazin