Pilinszky János: Fordulat

Szépségem mindent meghalad. Hallgatásom: aknamező Kiszolgálsz, mégis én vezetlek. Olyan erdőbe érkezünk, hol mindent el kell vesztened. Akkor talán még el is tűröm, hogy megérints. Különben visszatérünk a tükör elé, és csak nézzük egymást. Se ház, se fésü, se tükör, se erdő, honnét visszajöttünk. Gyönyörű vagy. Minden szépségem kiihatnád egy kortyintásra. Fuldoklok, minta színig telt pohár. Megfésüllek. Ezüst hajad. Szépnek találsz ma is. És mindörökre. Mit kellene tennem ahhoz, hogy ne nézzük örökre egymást? * Szépségünk mindent meghalad. Olyan erdőbe érkeztünk, hol mindent el kell vesztenünk. Átölellek és átölelsz. Soha többé, soha többé nem tudunk földet érni. Azontúl együtt alhatunk. Nem értem, mitől vagyunk szépek? 1974

Forrás: Gondolkodó