A világ utolsó császársága

JAPÁN Aktuális utazási ajánlataink Japán - A föld utolsó császársága Japán az ellentmondások országa: a nagyrészt még érintetlen, csendes hegyvilágot lüktető városok váltják, ahol a Föld második legnagyobb ipari nemzetének szíve ver. Japán romokban hevert, amikor a lakosok 1945 nyarán először hallották császáruk hangját a rádióból: Hirohito kapitulált az amerikaiak előtt. A japánok számára ezzel nemcsak a második világháború ért véget, melynek következtében Hirosima és Nagaszaki városokat atomtámadással pusztították el, hanem szertefoszlott császáruk istenhez való hasonlatosságába vetett hitük is. Tiszta időben a repülőgép utasa elé irigylésre méltó kép tárul: a japán szigetek feletti átrepülést egyetlen térkép sem érzékelteti. Hokkaido, Honshú, Shikoku és Kyúshú látványosan bukkan elő a Csendes-óceán sima tükrébol. Innen föntről válik teljesen egyértelművé: Japán sűrű erdőkkel borított hegységrendszer, több mint 200 tűzhányóval, melyek egy negyede még ma is aktív. A szigetbirodalom a Fülöp-szigetek közelségében a nyugat-csendes-óceáni mélytengeri árok térségében fekszik. E tudományosnak tűnő leírást fontos, hogy jól értelmezzük Japán számára ennek ugyanis komoly következményei vannak: mivel a szigetek a földfelszín nagyon nyugtalan térségében fekszenek, az ország évente mintegy 1500 földrengést szenved el. Néha a mozgást szinte egyáltalán nem lehet érzékelni, máskor katasztrófát okoz: 1995-ben egy erőteljes földrengés Kobe iparváros nagy részét elpusztította, 250 000 ember vált hajléktlanná. Egy nemzet számára, ahol a jólétet a töretlen gazdasági fejlődésben mérik, ez rendkívüli sokk volt. Mivel az ország nyersanyaghiányban szenved, Japán a korlátlan vásárló. Közelében semmilyen természetes segélyforrás nem található. Ettől válik még csodálatra méltóbbá, hogy a világ legvirágzóbb ipari nemzetei közé küzdötték fel magukat. Ha valaki egy új kamerát, hifitornyot vagy számítógépet vásárol, bizony nehezen kerülheti meg a "felkelő nap birodalmának" termékeit. Japán iparvárosai óriási ipari központokat alkotnak, városokban él a lakosság háromnegyede. A hegyvilág magányát csak a buddhista szerzetesek és a sinto papok értékelik, a nagyvárosok lakói számára ezek a távoli vidékek a "pusztaságot" jelentik. Tokió, a metropolisz Tokió 1868 óta fővárosa Japánnak. A várost Edónak (zsilipnek) hívták addig, de amikor az uralkodó család Kyotóból keletre költözött - odaköltözésükkor átnevezték Tokióvá, azaz "Keleti Fővárossá". Tokió körülbelül a közepén fekszik a japán szigetcsoportnak. A város 3 nagyobb részre bontható: az egyik a belváros, más néven a "23-ku", ami nappal megtelik emberekkel, de éjszakára kiürül - köszönhetően a nagyszámú ingázóknak a környező településekből, akik átlagosan 44 percet utaznak naponta. A másik a metropolisz nyugati részén található, és magában foglalja a külvárosi kerületeket, a mezőgazdasági területeket és a Fuji-hegyvidéket. A harmadik a Csendes-óceánban található szétszórt szigetcsoport. >>> Általános információk Államforma: alkotmányos monarchia Területe: 378.000 km2 Lakosság: 126 millió Főváros: Tokió, a modern metropolisz, közel 12 millió ember lakja. Hivatalos nyelv: japán Vallás: Sintoizmus és buddhizmus a két fő vallási forma Japánban Klíma: Japán klímája általában enyhe. Japán északi része szubtrópusi, a legdélibb része pedig a monszun hatása alá esik. Nyáron délkeleti szél fúj az óceán felől és esőt hoz a vidékre. Télen az északnyugati szél Ázsia felől pedig havat hoz. Japán hegyvidékre. Csapadékos időszak június közepétől július közepéig tart. Szeles időszak szeptemberben van. Az ősz nagyon szép Japánban. Ebben az időszakban van a legtöbb sportesemény, fesztivál és kulturális rendezvény. Hivatalos nyelv: japán, angolul mindenki tanul 7 éves korától Pénznem: Yen Telefon: Szürke, zöld és piros telefonok vannak szerte az országban, melyek 10, 100 Yennel működnek (piros csak 10 yennel). A nemzetközi telefonok főleg a repülőtereken, hotelekben és nagyobb üzletközpontokban találhatóak. Nyitva tartás: A legtöbb múzeumban a hétfő a szünnap. Az éttermekben 9 óra felé fogadják el az utolsó rendelést. A bankok 9.00-15.00 óráig, a posta 9.00-17.00 óráig, az üzletek 10.00-19,20.00 óráig tartanak általában nyitva. A közlekedés éjfélkor áll le. Hitelkártya: Általában nem nagyon használják. Ahol elfogadják ott a bejárati ajtón megjelölik a fajtáját. Borravaló: Nem szokás, általában mindenütt beleszámolják az árba. Időeltolódás: GMT + 8 óra Védőoltás: nincs kötelező

Forrás: Világlátó.hu