Bűnbe esett irodalmi hősök

Vajon milyen ítéletet szabna ki ma egy bíróság Édes Annára vagy Toldi Miklósra? És ha valóságos elkövetők lettek volna, miként büntették volna őket a saját korukban? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket jár körül Kiss Anna Bűnbe esett irodalmi hősök című kötete.

Ősidők óta az egyik legfontosabb művészetfilozófiai kérdés a művészet és morál viszonya, amelyet alapjában érint ez a sajátos könyv, hiszen a jog száraz világát és a fiktív esztétikumot próbálja összehozni, néhol ütköztetni, teljesen új megvilágításba helyezve a mindnyájunk által jól ismert alkotásokat és (anti)hősöket. A szerző, aki büntetőjogászként, valamint az Országos Kriminológiai Intézet kutatójaként elismert szakember, olyan „irodalmi jogeseteket" jár körül egy fiktív mai bíróságon, amelyek többek közt Arany János, Kosztolányi Dezső, Shakespeare, Thomas Mann, Csáth Géza és Kafka Margit művein és alakjain keresztül vetnek fel izgalmas, elgondolkodtató témákat. Hiszen amikor egy regényt olvasunk, saját vagy berögzült erkölcsi normáink szerint viszonyulunk ugyan az egyes szereplőkhöz, ám mivel, ha papíron is, de jobb esetben szinte hús-vér alakokként, teljes karakterük és sorsuk által plasztikusan „életre keltve" ismerjük meg őket: melyikünk lenne képes például Édes Annát egy életfogytiglant kiérdemelt hidegvérű kettős gyilkosként látni?

Ott van például a malomkő és Toldi esete, akit felindulásból vagy gondatlanságból elkövetett emberöléssel is vádolhatnák, de a szerző szerint ma valószínűleg jogos önvédelemként ítélnék meg az ügyét, és felmentenék. Vajon a patakban véres lepedőit súroló Ágnes asszony tettét, illetve büntetőjogi felelősségét enyhíthetné-e a gyilkosság után elborult elmeállapota? A kötet a gyilkosságokon túl olyan kényes témákat érint, mint a nemi és a családon belüli erőszak, a gyermekbántalmazás, az abortusz, a homoszexualitás megítélése, a drog és a gyűlöletbeszéd, s teszi ezt a laikusok számára is élvezetes stílusban, néhol fiktív tárgyalótermi jegyzőkönyvet is mellékelve az esethez. A Bűnbe esett irodalmi hősök mindamellett egyfajta jogtörténeti utazás is, mivel a műveket kettős tükörben mutatja meg: egyrészt az adott kor jogrendje, másrészt a cselekményt a jelenbe helyezve, a mai jogrendszer szerint is értékeli, vitára bocsátja, de még a jogfilozófiai eszmefuttatások sem hiányoznak belőle, ám eközben mindvégig olvasmányos és szórakoztató marad.

„A jog és az irodalom nincsenek jó viszonyban. A norma maga a dögunalom, miközben a büntető tilalom a legaljasabb emberi ösztönökről tanúskodik. Ellenben a szépséget kereső szöveg szárnyal, és a legjobb énünkhöz szól - írja az előszóban Dr. Finszter Géza, az MTA doktora. Az ELTE Jogtudományi Karán azonos címmel évek óta jogi-irodalmi kurzusokat tartó Kiss Annát az inspirálta, hogy a jogszabályok száraz szövegeibe az irodalom által életet lehelve izgalmasan, emberközpontúan okítsa diákjait, akik egyként maguk választották ki a tárgyalandó műveket, melyeket közösen dolgoztak föl. Az Egyesült Államokban már létezik ilyen tantárgy, Európában azonban csak Magyarországon. Az írások nagy részét egyébként a Mozgó Világ és a Család, Gyermek, Ifjúság című lap már korábban közölte, s a kiadó szerint Kiss Anna kötete a Jog és irodalom címmel induló sorozatuk első darabja.


Forrás: Öreg a nénikéd - Rátky Péter