Ötéves a Shakespeare Fesztivál

Rendezőkirályok Gyulán

Csendes, gondolkodós, kis jubileum, nem kerek évforduló, csak fél évtized. Mégis nagy öröm az öt nagysikerű, kéthetes nyári rendezvénysorozat, benne az idei Shakespeare Fesztivál briliáns programja is nagy sikert ígér. (Jól gondolta ki Gedeon József, a Gyulai Várszínház igazgatója, a Gyulai Shakespeare Fesztivál ötletgazdája és megteremtője.) Tulajdonképpen fesztivál a fesztiválban, a keretet ugyanis a Gyulai Várszínház hathetes összművészeti fesztiválja adja minden nyáron, melyből két héten át kiragyognak Shakespeare legszebb, legmélyebb gondolatkötegei.

Az angol Shakespeare Vilmos drámái idilli várost nyertek, hozzá nemzetközi vonzáskörű, nagy forgalmú gyógyfürdőt, mely helybe hozza el a publikumot. Akár az egykori Monarchiában Karlsbad vonzása, de akkor Shakespeare nélkül. Itt meg még középkori vár is van. Mindenekfelett a kiváló szervező, nagy ívű ötleteket megvalósító igazgató növeli a sikert.

– Nyilván idén is műsorparádé lesz, mint mindig – kezdtük a beszélgetést Gedeon József igazgatóval. – A Shakespeare Fesztivál sztárvendégei a rendezők, akik nem egy része személyesen, más része viszont a produkciójával van jelen. Igaz-e, hogy közülük idén a legnagyobb Peter Brook, akinek egykor két rendezését láthattuk Pesten, a Vígszínházban, a lépcsőkön is ülve?

– Nagy öröm, hogy Brook kitünteti Gyulát új produkciójával, Shakespeare csodálatos szerelmi költeményeiből, a szonettekből teremtett egy előadást – Love is my sin (Szerelem a bűnöm) címmel a párizsi Théatre des Bouffes de Nord színházban. Egyik első külföldi vendégszereplése ennek a produkciónak Gyulán lesz, július 29–30-án. A világszínház nagy angol rendezőművésze 35 éve él és alkot Párizsban, s igazgatóként ez lesz az egyik utolsó rendezése.

– Gyula város e színházi fesztiválja fontos küldetést is ellát, amennyiben a volt szovjet birodalom alól felszabadult népek színházművészeti alkotó erejét is bemutatja…

– Nálunk valóban megfordult a világ jó néhány neves rendezője: a román Silviu Purcarete, a grúz Robert Sturua, a litván E. Nekrosius és a szintén litván Oskoras Korsanovas. Ők kivétel nélkül az egykori szovjet blokk országaiból érkeztek és váltak világhírű rendezővé. Éppen ezért az idén egy szakmai konferenciát is rendezünk Shakespeare és Kelet-Európa címmel, ahol ezt a kérdéskört járjuk körbe.

– Menjünk vissza a gyökerekhez: az Ön ragyogó Shakespeare Fesztivál-ötlete könynyen zöld utat kapott?

– A Shakespeare Fesztivál ötletét már jó néhány éve hordoztam magamban. Anglomán lévén mindig is érdekelt az angol színházkultúra, nagyon szeretem Shakespeare műveit. A színházban csak olyan előadások érdekelnek, melyek nem egy kaptafára készülnek, hanem új gondolatokat, rendezői megoldásokat tartalmaznak, korszerűek. Ezért olyan rendezőket kértem fel egy-egy Shakespeare-darab megrendezésére, akik így gondolkoznak. 1999-től évente bemutattunk egy-egy színdarabot a nagy drámaírótól a következő rendezőktől: Kiss Csaba, Sopsits Árpád, Alföldi Róbert, Szász János, Vidnyánszky Attila. Bocsárdi László, Tompa Gábor, Szergej Maszlobojscsikov, Beatrice Bleont. A megújult reneszánsz vár pedig adja a helyszínt, ahol szinte díszletek nélkül játszhatók el Shakespeare drámái. Pénz is került a fesztiválhoz, és takarékos gazdálkodással igyekszünk a maximumot kihozni a viszonylag „szűkös” keretből.

Sokat segítettek a nemzetközi kapcsolatok – teszi hozzá –, megalapítottuk az Európai Shakespeare Fesztiválok Hálózatát, a Shakespeare Networköt, melynek magam is az egyik kezdeményezője voltam. Gyula mellett a német Neuss s az angol Bath városka egy-egy, a lengyel Gdansk és a román Craiova két-két különböző jogi formájú fesztiválszerveződést jelent. Tavaly a német szaklap, a Theater Heute azt írta rólunk, hogy a mi Shakespeare Fesztiválunk fontos szerepet tölt be az európai színházi fesztiválok palettáján. A darabokat egy ötfős Shakespeare Grémium javaslatait figyelembe véve válogatjuk ki.

– Gyula révén a szomszédos országok művészeit, közönségét vonzza-e a magyarországi színházkultúra?

– Egyre nagyobb az érdeklődés külföldről, és sokan jönnek Romániából, Szerbiából, de távoli országokból is Koszovótól Japánig. A határon túli magyar színházak is fontos szerephez jutnak nálunk, minden évben egy-egy előadást láthatunk tőlük is, de fontos számunkra a magas színvonalú román, lengyel, horvát színjátszás bemutatása is.

– Ha újra kezdhetné, valamit másképp csinálna, vagy menjen minden a kitaposott úton?

– Biztos lehetne másképp is csinálni, de én és a munkatársaim a maximumot igyekszünk nyújtani a fesztivál szervezésekor. Hibáinkból igyekszünk tanulni, a máshol látott tapasztalatokat felhasználjuk itteni munkánkban is. Célunk a fiatalok bevonása a színház látogatói körébe, ezért az idén vetélkedőt is hirdettünk részükre.

Forrás: KAPU - Földessy Dénes