Mit tehetünk ma a szívünk és a bolygónk egészségéért?

.

Egészséges, tiszta, jó szívből és jó szívvel beszélek” – Gyuri bácsi a szívbetegségek megelőzéséről is beszélt a 13. Bükkszentkereszti Gyógynövénynapokon.

A 13. Gyógynövénynapok már nem csak a gyógynövények híveit vonzotta Bükkszentkeresztre, hanem a zölden gondolkodó fiatalokat is. A népbetegségnek számító cukorbetegség és a szív-érrendszeri problémák kezelése mellett idén az ökológiai lábnyom csökkentése is kiemelt fókuszt kapott.
A barátságtalan időjárás ellenére idén is minden helyszínen teltházzal mentek az előadások, de az árusok, a tanácsadók, sőt Gyuri bácsi és lánya, Lopes-Szabó Zsuzsa sem unatkozott, hiszen a lelkes rajongók mindkét nap sorban álltak dedikálásért.
„Azért jövünk ide minden évben júliusban, hogy megtanuljuk, hogyan lehet a gyógynövényeket a saját egészségünkre fordítani, és ha letértünk az egészséges élet útjáról, akkor hogyan találjunk vissza - ebben segítenek nekünk évek óta Gyuri bácsiék” - ezekkel a szavakkal köszöntötte a fesztiválozókat és méltatta Gyuri bácsi állhatatos, egészségvédő munkáját Tállai András, parlamenti államtitkár, a körzet országgyűlési képviselője.  
Szívünk egészsége legyen az első
A szlogenhez hűen - Szívvel, lélekkel, gyógynövényekkel - Szabó Gyuri bácsi nyitó előadásában a szív egészségének megőrzéséről beszélt: „Nemrég voltam kivizsgáláson, és amikor az orvos meglátta a vérképemet és az EKG-görbémet, nem hitt a szemének, azt mondta: - Gyuri bácsi, a 20 éveseknek nincs ilyen jó állapotban a szívük!  Nos, én ilyen egészséges, tiszta, jó szívből és jó szívvel beszélek önöknek arról, hogyan tartsák fitten, fiatalon a szívüket.”
A bükki füvesember a magas vérnyomás három leggyakoribb okát és annak gyógynövényes terápiáját, a koleszterinszint csökkentését és az érelmeszesedés megelőzésének fontosságát vette sorra. Magas vérnyomásra a galagonyateát, az erek rugalmasságának megőrzésére a fekete ribizli, erdei málnalevél teáját, vesetisztításra, veseerősítésre a csalán, a tejoltó galaj és a nyírfalevél teájának fogyasztását ajánlotta.
Lopes-Szabó Zsuzsa, fitoterapeuta, a Györgytea ügyvezetője frissen szedett gyógynövényekkel ismertette a 20 legfontosabb hazai gyógynövény hatásait. A szorgalmasan jegyzetelő közönség nagy örömére a gyógynövényekből haza is vihettek az érdeklődők.
Miért eszünk ennyit?
A diabétesz megelőzése és szinten tartása mellett az egészségtudatos táplálkozás is központi témája volt a kétnapos rendezvénynek. A hallgatóság Dr. Halmy Eszter elhízáskutatótól megtudhatta, hogy egy átforgolódott éjszaka után akár 500 kalóriával is többet ehetünk másnap, míg Soltész Erzsébet dietetikus megdöbbentő adatokat közölt egy-egy „ártalmatlannak tűnő” étel-ital cukortartalmáról (pl. kifli, gyümölcsjoghurt, tejeskávé).
A 24. órában vagyunk
„A gyógynövénykedvelők Mekkájába érkeztem. Nagy megtiszteltetés, hogy én beszélhetek önöknek arról, hogyan éljünk környezettudatosan” – így indította Für Anikó színésznő a vele folytatott pódiumbeszélgetést. A művésznő, aki 13 évig vezette a Duna TV ökológiai magazinját, a Talpalatnyi zöldet, nemcsak nagy gyógyteakedvelő, hanem igazi, megszállott környezetvédő. „Hidd el, nincs szükséged annyi ruhára, ne te fizesd a plázák butikjainak bérleti díjait, ne vásárolj feleslegesen élelmiszert és amit vettél, abból mindent használj fel, ne zuhanyozz fél óráig, ha egy vödör vízzel is tökéletesen tiszta lehetsz” – sorolta Für Anikó azokat a minimalizmusra sarkalló hétköznapi tippeket, amellyel mindannyian sokat tehetünk a víz- és élelmiszerpazarlás valamint a műanyagszemét termelése ellen.
A rendezvényről Lopes-Szabó Zsuzsa, fitoterapeuta, a Györgytea ügyvezetője bizakodóan nyilatkozott: „Az idei Gyógynövénynapokon az egészségmegőrzés mellett az ökotudatosságra is igyekeztünk felhívni a figyelmet. A természet adja nekünk a gyógynövényeket, vigyáznunk kell rá, mert tudjuk, hogy forrásai nem végtelenek. Színésznő, madárvédelmi szakember, orvos vagy népdalénekes, mindenki egyetértett ebben. Úgy gondolom, hogy sikerült egy olyan programot összeállítanunk, amellyel a természetvédelemre fogékony embereket talán máris tettekre és összefogásra is sarkalltuk. A Györgytea számos lépést tett már eddig is a környezet megóvása érdekében: papírszatyrokban lehet nálunk vásárolni, amelyeket visszaváltunk, kitiltottuk a PET-palackos ásványvizeket a munkahelyi környezetünkből. Ezek kicsi, de fontos lépések, és ezt az utat kell követnünk, mert még rengeteg a tennivaló – összegezte a 13. Bükkszentkereszti Gyógynövénynapok eszmei hozadékát Gyuri bácsi lánya, Lopes-Szabó Zsuzsa.
Gyuri bácsival ezen a nyáron még találkozhat a háromnapos gyógynövényismereti túrákon, előreláthatólag az alábbi időpontokban: 
július 20-21-22.,
július 27-28-29.,
augusztus 10-11-12.
 
A túrákra idén is csak online lehet jelentkezni, ide kattintva.
 

Hármas összefogással a Hulladékmentes Tiszáért

.

Az elmúlt hetek árhullámai után ismét rekord mennyiségű, uszadékfából és háztartási szemétből - főleg műanyagokból - álló szennyezés érkezett a kiskörei duzzasztóműhöz. Az uszadékmező felülete eléri a 17 ezer négyzetmétert és közvetlenül a duzzasztómű előtt a vastagsága a 3 métert is meghaladja. Bár a hulladék kitermelése megkezdődött, az időjárási szélsőségekkel egyre több hulladékra számítanak a szakemberek. A helyzet hatékony kezelése érdekében a vízügyi, civil és vállalati oldal is összefogott.  Az Országos Vízügyi Főigazgatóság a rakodótér fejlesztését tervezi, a PET Kupa civil környezetvédelmi program részt vesz a kitermelt hulladék szelektálásában és újrahasznosításában. A The Coca-Cola Foundation - a Coca-Cola globális alapítványa – pedig a Hulladékmentes Tisza projekt keretében nyújt anyagi támogatást a helyzet felszámolására.  A három oldalú összefogás a folyamatos védekezést, a kitermelt hulladék jelentős mértékű újrahasznosítását és a folyó egyre nagyobb mértékű megtisztítását tűzte ki célul.

Az árvizekkel szinte minden esztendőben jelentős mennyiségű uszadék, szerves anyag és kommunális hulladék vonul le a Tiszán, és a Kiskörei Vízlépcső az első olyan műszaki létesítmény, ami megállíthatja a szemétáradatot, megkímélve ezzel az alsó folyószakaszokat a jelentős szennyeződéstől. Ebben az évben minden korábbinál több uszadék és hulladék érkezett a folyón, amelyeknek az eltávolítását folyamatosan végzi a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG).
Az Országos Vízügyi Igazgatóság vezetője az infrastrukturális fejlesztések fontosságára hívta fel a figyelmet. „A Kiskörei vízlépcső felvízi oldalán ebben az évben feltorlódott kommunális hulladékkal kevert uszadék mennyisége, - a hosszú gyülekezési idő miatt - minden eddiginél nagyobb. A vízből kiemelt és partra kirakott nagy mennyiségű anyag elhelyezéséhez és válogatásához a kiskörei téli kikötőben kialakított rakodótér kibővítése vált szükségessé.
A vízlépcsőnél megrekedt szilárd kommunális és szerves hulladék kitermelése az évek során bevált módszerrel, úszó-rakodó munkagéppel történik, az általa megpakolt 200 tonnás uszályt pedig a Jégvirág VII. jégtörőhajó vontatja a KÖTIVIZIG Kiskörei Szakaszmérnökségének üzemi (téli) kikötőjébe. A korábbi évek vízminőségi kárelhárítási időszakainak tapasztalatai alapján a becsült felszíni uszadék kitermelése előreláthatólag legalább 4 hónapot vesz igénybe.” – mondta el Láng István, az OVF Főigazgatója.
A PET Kupa környezetvédelmi civil kezdeményezés az árvizekkel – főként Ukrajnából és Romániából - érkező hulladéktól, elsősorban PET-palackoktól mentesíti a Tiszát és árterét. A nyári, hajós versenyeken naponta 2 tonnányi hulladékot is összeszednek a résztvevők, miután megépítették újrahasznosított anyagokból készülő, pillepalack hajóikat. Az évközi hulladékmentesítő akcióik során különösen szennyezett, természetvédelmileg kiemelt, pl. Natura 2000-es területeket tisztítanak meg önkéntesek bevonásával. A PET Kupa admiralitása évek óta szakmai együttműködésben dolgozik a minisztériumokkal, az országos és regionális vízügyi igazgatóságokkal, ennek is köszönhető, hogy néhány hete megrendezték az I. Tisza Tavi PET Kupát, ahol a résztvevők 3 tonna hulladékot gyűjtöttek össze. Az együttműködés most a kiskörei hulladék kitermelésével folytatódik.
„A Tisza hazánk legnagyobb összefüggő ökológiai folyosója, „szolgáltatásai” évezredek óta meghatározzák kultúránkat, életünket. Ebből eredően kiemelt turisztikai célpont is. A PET Kupa célja, hogy hazánk egyik lenagyobb természeti erőforrását megóvjuk és a jövőbeni szennyezéseket megelőzzük. Ennek érdekében a szakmai lépések mellett pár éve szemléletformálásba is kezdtünk, a három oldalú összefogással pedig minden eddiginél több hulladéktól fogjuk mentesíteni a folyót.” – hangsúlyozta Hankó Gergely, a PET Kupa szakmai vezetője, a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének (KSZGYSZ) ügyvezetője.

A Coca-Cola Magyarország idén nyártól anyagi támogatással és önkéntes akciókban való részvétellel segíti a probléma megoldását. A támogatást a The Coca-Cola Foundation, a cég globális alapítványa biztosítja. Az alapítvány több mint 30 éve a nemzetközi működési bevételének 1%-át különféle – többek közt fenntarthatósági - célokra fordítja világszerte. Itthon ennek révén indulhatott most el a Tisza megtisztítását célzó Hulladékmentes Tisza kezdeményezés 250.000 dollár (73 millió forint) finanszírozással.
A Természetfilm.hu Egyesület - a Tiszai PET Kupát működtető nonprofit társadalmi szervezetként, - nemzetközi pályázat keretében nyerte el a támogatást és gondoskodik a pályázati keret felhasználásáról a projekt ideje alatt. Az egyesület 1996 óta végez ismeretterjesztő, szemléletformáló munkát, tudományos ismeretterjesztő filmekben magyarázza el, milyen tényezők fenyegetik egy-egy faj fennmaradását, egy élőhely ökológiai egyensúlyát, és mit lehet tenni a probléma megoldása érdekében. Tapasztalatuk szerint többször bebizonyosodott, hogy ha megértik az üzenetet, a széles tömegek képesek és fogékonyak a szemléletváltozásra. Jó példa erre a világméretű műanyag-szennyezés, amelynek során egyre többen tesznek azért, hogy javuljon a helyzet. Önkéntesek tisztítják a folyókat és tengereket, civil szervezetek hívják fel a figyelmet a problémára, változnak a fogyasztói szokások, egyre több nagyvállalat tesz azért, hogy egyre többet vissza is adjon a környezetnek, amelyben működik. Tekintettel a műanyagszennyezés méreteire, egyik fél sem gondolja azt, hogy a problémát képes egyedül megoldani, ezért van szükség az összefogásra.
 „A csomagolási hulladék jelentős probléma a világban, és mi szeretnénk része lenni a megoldásnak! A Coca-Cola vállalat tavaly elindította globális Hulladékmentes Világ programját, melyben központi helyet foglalnak el az erre irányuló vállalásaink. Az alapítványi támogatást pedig olyan célra akartuk fordítani, ahol jelenleg és hosszabb távon is kiemelten segíthetünk a környezet fenntarthatóságában itthon. A PET Kupával együttműködve a Hulladékmentes Tisza két éves programunk fő célkitűzése, hogy ez idő alatt legalább 80 tonna hulladék kerüljön begyűjtésre és újrahasznosításra. Az anyagi vállaláson túl munkatársainkat bevonva aktívan szeretnénk segíteni az önkéntes akciókban való részvétellel.” - mondta Kerekes Péter, a Coca-Cola Company magyarországi igazgatója.
A hulladékkal keveredett uszadék jelenlegi, megnövekedett tömegére és térfogatára tekintettel, a kiskörei téli kikötőben kialakított rakodó és válogató terület bővítése elengedhetetlenné vált. Ezt követően lesz biztosítható a munkavégzés folyamatossága, így a hulladékmentesítés és ártalommentes elhelyezés lényegesen rövidebb idő alatt megvalósítható. A megvalósítást a fenti partnerek összefogása gyorsabbá és eredményesebbé teszi.

  

Forrás: EuroAstra

 

Az ételrendelések közel harmadát már lebomló csomagolásban kérik

.

A Falatozz.hu országos ételrendelő portál Falatozz Zölden! környezettudatos ételrendelési programjához már a partner vendéglátóhelyek 10%-a csatlakozott az indulás óta eltelt hónapokban, és a rendelések 28%-át kérték lebomló csomagolásban a fogyasztók. Bár a program keretében minden rendelést 100%-ban lebomló csomagolásban szállítanak ki, sok múlik azon is, hogy az otthonunkban megfelelően válogatjuk-e szét a háztartási hulladékot, ezért a Falatozz.hu szakértői összegyűjtötték a legfontosabb tippeket, amelyek segítenek eligazodni a szelektív hulladékgyűjtés világában.

A környezettudatos szemlélet térnyerésével a legtöbb háztartásban szerencsére már van a kommunális kukán kívül papír- és műanyaggyűjtő is. Érdemes megérdeklődni, hogy az adott városban pontosan mit és hová lehet dobni, hiszen a témát övező fél- és tévinformációk minden érintettnek sok bosszúságot okoznak. Magyarországon a szelektív hulladékgyűjtés a lakosság 71–80 százaléka számára elérhető, ugyanakkor a külön gyűjthető szemét mindössze 20 százalékát gyűjtik be valóban szelektíven. A jószándékú fogyasztó sokszor időt és energiát nem kímélve kiválogatja, elöblíti és megtapossa az újrahasznosíthatónak gondolt termékeket, majd beleteszi a szelektív hulladékgyűjtőbe annak reményében, hogy helyesen cselekedett. Azonban sok esetben kiderül, hogy mindez felesleges időpocsékolás volt, ráadásul szorgalmával egyenesen hátráltatta a hulladékipart. Ugyanis a papírt és műanyagot kiválogató gyáraknak szintén plusz erőfeszítésébe kerül, hogy a szelektív kukákba tett hasznos alapanyagokat szétválasszák és kibogarásszák a sok oda nem illő, nem újrafelhasználható szemét közül. Segítünk eligazodni, hogy mit NE dobjál bele semmiképp a szelektív hulladékgyűjtőbe! Ne tedd a papírgyűjtőbe a használt, pörköltszaftos szalvétádat és zsíros törlőkendődet, ahogyan az olajos és oldószeres papír is mindig a kommunálisban landoljon. Kerüld el azt is, hogy étellel szennyezett tároló kerüljön a papír szelektívbe, ugyanakkor például a pizzadoboz nem összezsírozott tetejét nyugodtan belerakhatod. Létezik már olyan ételdoboz, amely a szelektívbe dobva papírként újrafelhasználható (amennyiben étellel nem szennyezett), a házi komposztálóban pedig teljes mértékben lebomlik. A Falatozz zölden! program keretén belül ilyen öko-csomagolásban kapod a házhoz szállított ételt. A Falatozz.hu-n már az éttermek 10%-ánál elérhető ez a – tavaly decemberben indult – szolgáltatás, és ezen éttermeknél a rendelések 28%-át kérték lebomló csomagolásban. Ami a további válogatási instrukciókat illeti, a papírgyárak nem tudják felhasználni a műanyaggal bevont papírtermékeket, ahogyan a szalagokat és madzagokat sem szeretik. Ugyanakkor gemkapcsos vagy tűzött papír – például éttermi szórólap – belekerülhet a szelektívbe, mert ezek szétválasztására van ipari technológia. Meglepő, de nem minden papírfajta alkalmas az újrahasznosításra: ne dobj a papíros kukába például blokkot, mivel szinte minden hőpapírban túl magas a bisphenol-A, azaz BPA-arány. Ami a műanyaggyűjtőt illeti, szintén nem kerülhet bele élelmiszermaradékos vagy zsíros ételtároló, beleértve a sültkrumplis vagy margarin-maradványos dobozokat egyaránt. Az alaposan elmosott üdítős és vizespalackok (röviden PET), továbbá tejfölös, ketchupos vagy joghurtos flakonok (ez a kategória a PP, azaz polipropilén) viszont landolhatnak a szelektívben. Ahogyan a macskaeledeles konzervet vagy a sörösdobozt is nyugodtan tedd bele a műanyagos kukába. Csak arra figyelj, hogy a konzerveket öblítsd át előtte, hiszen amellett, hogy kellemetlen szagot okoznak, az ételmaradékok vonzzák a rágcsálókat és rovarokat. A hulladék alig harmadát válogatjuk külön A KSH legutolsó, 2017-es adatai alapján Magyarországon az évi 3,7 millió tonna települési hulladékból 1,1 millió tonnát gyűjtöttünk elkülönítve. Ezen belül a begyűjtött szelektív papír mennyisége évi 94 ezer tonna, a szelektív műanyag pedig 54 ezer tonna volt. Csak Budapesten évente 800 ezer tonna hulladék keletkezik, amelynek nagyjából 10 százalékát gyűjtik szelektíven, és ennek is csak egy része hasznosítható újra. Úgyhogy nagyszerű, ha te is szeretnél tenni a bolygóért és a környezetedért, de a statisztika változása rajtad is áll: érdemes alaposan tájékozódnod, hogy a lakóhelyeden milyen hulladékkezelési alapelvek vannak érvényben. Csak egyszer kell tisztáznod, hogy milyen szempontok szerint válogass a szemetesek közül, utána már gyorsan rutinná válik a folyamat.

Forrás: EuroAstra

Ismerjük meg és szeressük jobban az erdőt

Ahhoz, hogy valamit értékelni tudjunk, meg kell ismernünk. Így van ez a minket körülvevő természettel is, amelyet közös felelősségünk megóvni és fejleszteni - fogalmazott Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Scheiber Sándor Gimnázium és Általános Iskolában tartott erdőpedagógiai napon.

Farkas Sándor a gyerekeknek szervezett foglalkozás előtt elmondta: egy egészséges társadalom értékeli a körülötte lévő természetet, nem hagyja annak javait veszni, megpróbálja mind jobb állapotban tartani, majd átörökíteni a későbbi generációk számára. Ez alkalommal az iskolások játékos formában megismerkedhetnek az erdészek munkájával, a minket körülvevő erdők sajátosságaival, a bennük élő állatvilággal.

A miniszterhelyettes hangsúlyozta: hazánk erdőterülete meghaladja a 2 millió hektárt. Az Agrárminisztérium célja az erdősültség növelése, valamint az erdők mind szélesebb körben való megismertetése azért, hogy egyre többen látogassanak el oda függetlenül az évszakoktól, élvezve a természet jótékony hatását. A gyerekek igen fogékonyak a jóra, őket nem kell győzködni, hogy kiránduljanak erdeinkben, látogassák meg természeti értékeinket. A mai erdőpedagógiai nap, a „Bevisszük az erdőt a suliba – Egy nap az erdészetekkel” oktatási program azért is üdvözlendő, mert játékos formában tovább gazdagítja ismereteiket a környezettudatos életről – mondta Farkas Sándor.

Három erdészeti társaság (KEFAG Zrt., a Mecsekerdő Zrt., és a VADEX Zrt.) képviseltette magát a második alkalommal megrendezett interaktív, játékos erdőpedagógiai foglalkozáson. Jelenleg hazánkban mintegy 200 erdei iskola működik, amelyből 36 erdészeti erdei iskolát az állami erdészeti társaságok üzemeltetnek, ahol évente 12 ezer erdőpedagógiai foglalkozás keretében közel 80 ezer gyermeknek nyújtanak tanulási és egyben kikapcsolódási lehetőséget.

Forrás: EuroAstra
 

Bő 10 év és vége a műanyag csomagolásoknak?

.

A Föld Napján, április 22-én világszerte különböző eseményekkel hívják fel a figyelmet a természeti környezet megóvásának fontosságára, a műanyagok káros hatására. Ezen a téren már a 24. órában vagyunk, így a közös fellépés nem várathat magára: az Európai Unió nemrég közzétett környezetvédelmi stratégiájának tervezete hadat üzen az egyszer használatos műanyag palackoknak. Lehet, hogy 2030-ban már papírüvegből töltjük a kólát is?

20 000 db pet palack másodpercenként. Ennyit vásárolnak az emberek világszerte és továbbra is előszeretettel használnak plasztikzacskókat, műanyagból készült evőeszközöket, tányérokat és szívószálakat. Alig néhány perc után a kukában landolnak, mégsem szabadulunk meg tőlük gyorsan. Sőt. Több száz évbe is beletelik, amíg a műanyagok lebomlanak. Addig viszont jelentős pusztítást végeznek élő környezetünkben.
Minden évben csak Európában 25 millió tonna keletkezik, amelynek mindössze 30 százalékát hasznosítják újra, 8 millió tonna pedig egyenesen az óceánokba és a tengerekbe jut, mérhetetlen károkat okozva a tengeri ökoszisztémában. Ám téved, aki azt hiszi, hogy a következmények megállnak az állatvilágnál, hiszen a mikroméretű műanyagok a halakon keresztül a tányérunkra kerülnek, ami számos egészségügyi problémához vezethet.
Az Európai Bizottság januárban közzétett az Unió teljes területére kiterjedő, az egyszer használatos műanyagok és a tengeri műanyaghulladék felszámolására vonatkozó stratégiájának részeként közel 100 millió eurót fektetnének új technológiák és anyagok kifejlesztésébe, a visszagyűjtés és a feldolgozás modernizálásába. A tervezet célja, hogy 2030-ra a műanyagok 55 százaléka újrahasznosított legyen, és a fejenként évente felhasznált műanyagzacskók száma a tagállamok mindegyikében 40-re csökkenjen az átlagos 90-ről.
A stratégia részeként a tagállamoknak monitoroznia kell a műanyag feldolgozását és csökkentenie kell a műanyaghulladékot, emellett pedig nagyobb hangsúlyt kell fektetni a lakosság edukációjára a szelektív hulladékgyűjtésre és a hulladék feldolgozására vonatkozóan. Az szabályozás a tervek szerint új üzleti lehetőségeket teremt majd az újrafeldolgozás piacán.
Az egyszer használatos műanyagok kiszorulása egyben azt is jelenti, hogy előtérbe kerülnek majd az olyan környezetbarát csomagolóanyagok is, mint a hullámkarton. A 100 százalékban újrahasznosítható, ráadásul költséghatékony hullámpapír a fenntarthatósági követelmények növekedésével egyre népszerűbb, a fejlesztéseknek köszönhetően pedig hosszabb távon már az üdítőitalos palackokat is helyettesítheti.
„A csomagolóiparnak alapjaiban kell megváltoznia, ha nem szeretnénk, hogy előbb-utóbb ellepjen minket a műanyag. A műanyagot 60-70 éve használjuk igazán, de ez idő alatt a legtöbb iparágban kulcsfontosságú szerepe lett, annak ellenére, hogy megközelítőleg 500 év alatt bomlik le – ez azt jelenti, hogy minden műanyag, amit eddig a világon előállítottak, még mindig létezik. Nagyon örülünk annak, ha megszületik egy olyan tervezet, amely elősegíti az egyszer használatos műanyagok megszüntetését, támogatja a hullámkarton és az ehhez hasonló versenyképes környezetbarát csomagolóanyagok felhasználását, és hozzájárul a csomagolóipar fenntarthatóvá tételéhez. Bízom benne, hogy 2030-ban már tapasztalhatjuk ezt a változást a Föld Napján” – mondta Miklós Zsolt, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezetője.


Forrás: EuroAstra
 

Már zöld a szívünk, de még keveset szelektálunk

.

IKSZ felmérés: 10 év alatt megduplázódott a zöld attitűddel rendelkezők száma. Az elmúlt évtizedben, leginkább a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés bevezetésének és elterjedésének köszönhetően, megduplázódott a csomagolási hulladékot rendszeresen szelektíven gyűjtők aránya.


Ma már 10-ből 9 magyar lakos vallja magáról azt, hogy változó rendszerességgel, de szelektíven gyűjti a hulladékot - derül ki az Italos Karton Környezetvédelmi Egyesülés (IKSZ) legfrissebb felméréséből. A legtöbben a műanyag (92%) és a papír (86%) hulladékot szelektálják, de saját bevallásuk szerint a fémet is külön gyűjtik. Azonban ez a szelektíven gyűjtött anyagok mennyiségében nem nyilvánul meg, hiszen az italoskarton dobozok mintegy 80%-a a valóságban még mindig a kommunális hulladékba, azaz a lerakókra kerül.

Felmérésekkel egy tisztább jövőért
Az IKSZ célja, hogy népszerűsítse az italoskarton dobozok szelektív visszagyűjtését és újrahasznosítását, ezért rendszeresen végez szakmai kutatásokat és felméréseket a magyar lakosság szelektív hulladékgyűjtési szokásairól. Az IKSZ által október folyamán 1023 fő megkérdezésével készített online felmérésből kiderült, hogy az elmúlt 10 év során 46%-ról 90%-ra emelkedett a csomagolási hulladékokat valamilyen rendszerességgel szelektáló lakosoknak az aránya.

Az elv fontosabb, mint a pénz
Magyarországon a szelektív hulladékgyűjtés valamilyen formája a lakosság körülbelül 71-80%-a számára elérhető, azonban az infrastruktúra kiépítettsége mellett a motiváció is kiemelkedően fontos szempont. Az IKSZ felmérésében megkérdezett lakosok 89%-a környezetünk tudatos védelmét, 53%-a pedig a családtagoknak és másoknak történő példamutatást jelölte meg annak okaként, amiért részt vesz a szelektív gyűjtésben. Zöld szemléletünk megerősödését és az erős elköteleződést mutatja az is, hogy a felmérésben megkérdezetteknek csupán 8%-a nyilatkozott úgy, hogy számára a gyűjtésben a legfőbb motiváló tényező az, hogy azzal csökkenthető a szemétszállítás díja.

A helyes út döntés kérdése, de még mindig sok a kifogás
A felmérésben megkérdezettek 35%-a, azaz 363 fő állította önmagáról, hogy nem gyűjti szelektíven a csomagolási hulladékot. A nem szelektálók 14%-ának otthonában fizikailag nincs erre lehetősége, míg 18%-uk arra hivatkozik, hogy a gyűjtés „nagyon macerás”, 21%-uk arra, hogy a gyűjtött hulladék „nem fér el”, 13%-uk arra, hogy a folyamat „időigényes”, 16%-uk arra, hogy „a hulladékgyűjtő sziget messze van”, 15%-uk pedig arra, hogy „nincs ideje kiöblíteni” a hulladékokat a kidobás előtt. Az olyan, a szelektív hulladékgyűjtésben beállt változások, mint a ritkább elszállítás, szintén negatívan hatnak a lakosság attitűdjére.

Ki mit gyűjt?
Az IKSZ megvizsgálta azt is, hogy mely csomagolási hulladékot gyűjtik leginkább a magyarok. A megkérdezettek, saját bevallásuk szerint a legnagyobb mértékben, 93%-ban a műanyag palackokat és flakonokat szelektálják. A papír hulladékot a válaszadók 86%-a, a fém és alumínium dobozokat 70%-a válogatja anyaga szerint. Sajnos a rangsor végén található az italoskarton dobozok szelektív gyűjtése, a megkérdezettek 62%-a gyűjt eltérő rendszerességgel.

„Örömteli tény, hogy a felmérésben megkérdezettek immár fele tudja, hogy az italoskarton doboz egy összetett, azaz társított csomagolás, mely papírból, alumíniumból és műanyagból áll – mondta Baka Éva, az IKSZ ügyvezető igazgatója – „A felmérésből az is kiderül, hogy a tejek és gyümölcslevek csomagolását, saját bevallásuk szerint a válaszadók 38%-a dobja a kommunális hulladékba. Azonban a lakosság környezettudatosabbnak gondolja magát, mint amennyire valójában az, mert a mért adatok szerint az italoskarton dobozok 80%-a végzi a szemétben az újrahasznosítás helyett” – tette hozzá az igazgató.
Az IKSZ célja, hogy folyamatosan javítson ezen az arányon, amit tájékoztatással, személet formálással kíván elérni, rávilágítva arra, hogy a tejek, gyümölcslevek csomagolásául szolgáló italoskarton doboz 75%-a papír, mely akár 5-10-szer is újrahasznosítható. A szelektíven gyűjtött italoskarton dobozokból újrapapír termékek készülnek, ezzel több száz fát óvva meg a kivágástól.

Aktiváld a környezeted
A környezetvédelmi szervezetnek jelenlegi is zajlik egy fiatalokat célzó edukációs pályázata a legnépszerűbb közösségi portálon a www.facebook.com/italoskarton oldalon „Aktiváld a környezeted” címmel. A pályázat keretében az IKSZ 12-19 éves tanulókat buzdít arra, hogy egy rövidfilmben mutassák be, hogyan motiválják családtagjaikat, osztálytársaikat, barátaikat a környezet védelmére, ezen belül pedig a szelektív hulladékgyűjtésre, illetve az italoskarton gyűjtésére.

https://www.facebook.com/italoskarton
http://italoskarton.hu
 

A méhészkedés jelentősége megkérdőjelezhetetlen

Tárcánk a méhészeti ágazatot megkülönböztetett figyelemmel kíséri, célkitűzésünk, hogy intézkedéseinkkel fokozatosan növeljük a méhészeti ágazat versenyképességét - mondta a Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a Klímabarát Fenntarthatósági Fesztivál Mézédes Napján, Budapesten.

Nagy István hangsúlyozta, az ágazat több ezer család megélhetéséhez nyújt kiegészítő vagy fő jövedelemforrást. Az államtitkár aláhúzta, a méhészkedés jelentősége - a milliárdokban mérhető közvetlen, s a közvetett gazdasági hasznon túl - a megporzáson keresztül az ökológiai egyensúly fenntartásában, a biológiai sokféleség megőrzésében is megkérdőjelezhetetlen.

Nagy István arról is szólt, hogy a magyar méhészet a mezőgazdaság bruttó termelési értékének 1 százalékát, az állattenyésztésnek mintegy 3 százalékát adja, ez pedig forintosítva 22-25 milliárd forintot jelent.

Az államtitkár fontos feladatnak nevezte a vásárlói bizalom további növelését. Példaként a folyamatos mézvizsgálatokat, valamint a termelői méz azonosítására létrehozott méz-zárszalag és a termelői mézesüveg használatát említette.

Sokéves átlagban a méhészetek száma 15 és 20 ezer között alakul, a méhcsaládok száma napjainkban meghaladja az 1 milliót. Az Európai Unió 27 tagállama között hazánk rendelkezik a 6. legtöbb méhcsaláddal. A méhészek számát tekintve középmezőnybe tartozunk, de a méhsűrűséget figyelembe véve a 2. helyen állunk. A méztermelés az elmúlt 10 évben 15 és 30 ezer tonna között változott.


Forrás: EuroAstra
 

Tippek a környezettudatos élethez

Ahogy egyre jobban a bőrünkön érezzük a természeti környezet pusztulásának jeleit, úgy kerül fokozatosan előtérbe a környezettudatosság. De mit tehetünk mi magunk a környezetünk védelme érdekében? A június 5-i környezetvédelmi világnap alkalmából ehhez adnak most néhány egyszerű tippet a Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 szervezői.

A környezettudatosság lényege, hogy igyekszünk olyan életmódot folytatni, amely tekintettel van környezetünkre, óvja, védi a föld természeti kincseit. A környezettudatos életmód a hosszú távú gondolkodásról szól: úgy élek ma, hogy gyermekeim, unokáim számára biztosítsam a természeti környezet fenntarthatóságát. Íme, néhány egyszerű tipp, amivel bárki hozzájárulhat a környezet védelméhez:

1.      Tájékozódás és tudatosság
Az első lépés, a tudatosság megteremtése. Fontos, hogy tudatosítsam magamban, mennyi erőforrást használok fel nap mint nap, milyen módon vagyok káros hatással környezetemre.  Ha egy kicsit utána nézünk, mi magunk is meg fogunk lepődni azon, akaratunkon kívül hány féle módon romboljuk környezetünket. A tájékozódás és az azt követően kialakuló tudatosság fontos ahhoz, hogy naponta döntést tudjunk hozni: mivel utazom, milyen háztartási készüléket választok, milyen technológiával fűtöm, vagy épp hűtöm a lakásomat, mit vásárolok. A tájékozottság és a tudatosság az alapja mindennek.

2.      Vezess kevesebbet, sétálj többet!
Egy egyszerű, mégis hatékony módja a környezet megóvásának, ráadásul még egészséges is! Ha egy kicsit elgondolkodunk, azonnal meglátjuk mennyi lehetőségünk van arra, hogy letegyük az autót: akár sétálhatunk, biciklizhetünk vagy rollerezhetünk is a munkába, a gyerekért az iskolába vagy a boltba, hosszabb távokon pedig a tömegközlekedés jelent egy jóval inkább környezetbarát alternatívát.

3.      Vásárolj helyit!
Helyileg termelt és előállított termékek vásárlásával, több módon is hozzájárulhatunk környezetünk védelméhez: a termék szállításához kevesebb üzemanyagot kell felhasználni, kevesebb csomagolóanyagra van szükség és ráadásul még a helyi termelőket is támogatjuk!

4.      Válassz energia- és víztakarékos háztartási gépeket!
Az A+ vagy A++ energiafelhasználású háztartási eszközök ára kicsit magasabb, de hosszú távon bőven visszajön az árkülönbözet a villanyszámlán. Nem is beszélve arról, hogy ezzel a környezetünket is jobban óvjuk. Ugyanez a helyzet a víztakarékos mosó- és mosogatógépekkel. Egy jó készülékválasztással máris hozzájárultunk ahhoz, hogy kisebb legyen ökológiai lábnyomunk.


5.      Ültess fát!
Mindenki tisztában van a fák jótékony hatásaival: oxigént termelnek, tisztítják a levegőt, megakadályozzák a talajeróziót, árnyékot adnak, lakhelyet biztosítanak a madaraknak és jó esetben még gyümölcs is terem rajtuk. Mindemellett mennyivel jobb egy hűs, árnyas udvaron szürcsölgetni a nyári limonádénkat!

6.      Takarékoskodj a vízzel!
Az édesvíz földünk egyik legnagyobb természeti kincse. Ma több mint egymilliárd ember él a Földön az egészséges ivóvízhez való hozzáférés lehetősége nélkül. Mi olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy - még - nem érezzük az édesvízkészlet szűkösségét, de közös felelősségünk, hogy ez így is maradjon. Vízfogyasztásunkat számos módon csökkenthetjük: ha a kádban való fürdés helyett a rövid zuhanyzást választjuk, ha fogmosás közben elzárjuk a vizet, vagy egyszerűen csak megjavítjuk a csöpögő csapokat. Ezek az apró lépések pedig nemcsak a víz számlánkon éreztetik majd a hatásukat, de hozzájárulnak a föld édesvízkészletének megóvásához is.

A november 28-30. között megrendezésre kerülő Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 a globális víz problémákra igyekszik megoldást találni, kiaknázva a kérdésben meglévő, világszerte elismert magyar tudást is.
Ne feledjük azonban, hogy a felelősség mindannyiunké. Egy kis odafigyeléssel mi magunk is sokat tehetünk azért, hogy biztosítsuk gyermekeink és unokáink számára a jövőt!


Forrás: EuroAstra
 

Tervezz környezetkímélő kirándulást a hosszú hétvégére!

Közeleg a hosszú hétvége és nem utazol el sehova? Ne szomorkodj, mert összegyűjtöttünk neked Budapest és környékén található csodaszép őszi kirándulóhelyeket. A környéken való kirándulásoknak előnye, hogy gyorsan

odaérsz a kiszemelt úti célhoz, akár minden nap egy újabb helyet fedezhetsz fel, és nem kell mérgelődnöd, ha nem vagy elégedett a szállással.
Ideális helyek egy Budapest közeli kiránduláshoz:

• Budapesttől 50 km-re található az Alcsúti arborétum természetvédelmi területe, ahova akár egy ebéd utáni hétvégi sétára is érdemes kimenni.
• A város szívétől kicsit messzebb található a Normafától leereszkedve a Tündér-szikla, ami ideális helyszín ahhoz, hogy kiszakadjál a város zajából.
• Könnyű kiránduláshoz ideális helyszín az Árpád kilátó, ahonnan csodás panoráma tárul eléd az egész városra.
• A Vácrátóti Botanikus Kert 45 km-re van Budapesttől, ahol 29 hektárnyi területén közel 13.000 növényfajt és fajtát tekinthetsz meg.
• Mielőtt elkezdik a téli álmukat érdemes meglátogatni a Veresegyházi Medveotthon lakóit.

A megfelelő úti cél kitalálása mellett fontos, hogy a kirándulás során környezettudatos legyél. A környezettudatosság mára már messze túlmutat a szelektív hulladékgyűjtésen, a legtöbb tevékenységnek megtalálhatod a „zöld" megfelelőjét. Így van ez a kirándulásoknál, utazásoknál is. Egy kis odafigyeléssel olyan kiruccanást szervezhetsz, ami azon felül hogy kíméli a környezetet még a pénztárcádra is jó hatással lesz.
Ahhoz, hogy igazi zöld turista legyél, az alábbi dolgokra kell tudatosan ügyelned:

• Csomagolj előre ételt és italt, szendvics dobozba és kulacsba! Ezzel megkímélve a környezetet a felesleges hulladékoktól.
• Maradj belföldön és légy részese az ismerd meg hazádat mozgalomnak! Élménydús utazáshoz nem kell több száz kilométert utazni!
• Fedezd fel az 50 kilométeres környezetedben található szépségeket.
• A hűvös idő már nem kedvez a kerékpározáshoz, tömegközlekedni meg nincsen kedved a hétvégén? Bérelj ki egy Volkswagen e-Up! elektromos autót a Europcartól a hosszúhétvégére, amivel könnyen és kényelemesen eljuthatsz a kiválasztott úti célodhoz. Amennyiben elektromos autóval indulsz, tájékozódj az útvonalad környékén található e-töltőállomásokról:
• www.holtoltsek.hu -elektromos gépkocsikhoz!

Nemzetközi Duna-nap

Duna - Szabadság-sziget

Ma van a nemzetközi Duna nap, amit 2004 óta ünnepelnek a Duna menti országok, így Magyarország is. Végvári Tamás túrakajakos a Duna napon fejezi be ötnapos túráját a WWF által kezdeményezett Mura-Dráva-Duna Határokon Átnyúló UNESCO Bioszféra Rezervátum (TBR MDD) magyar szakaszán. A rezervátum megalakulásának regionális emléknapja egybeesik a Nagy Ugrás európai folyó-ünnepével, amit a WWF Magyarország szervezésében 10 hazai település közös csobbanásával ünneplünk majd július 12-én.

Június 29-ét a Nemzetközi Duna Védelmi Bizottság kezdeményezésére nevezték ki a Duna napjává azzal a céllal, hogy a Duna menti országok minden évben emlékezzenek meg a folyó természeti értékeiről. A WWF Magyarország is kitüntetett figyelmet fordít a Duna értékeire. Eddigi legnagyobb szabású vizesélőhely rehabilitációs munkája során a Mohács melletti Szabadság-sziget és mellékágának rehabilitációját hajtotta végre két évvel ezelőtt.

Az egyedülálló  állami, civil és vállalati összefogás eredményeképpen megvalósult élőhely helyreállítás mellett a természetvédelmi szervezet egy régiós együttműködés keretein belül dolgozik Európa ökológiailag egyik legegységesebb összefüggő folyórendszerének határokon átnyúló védelmén.

A terület Magyarországot és Horvátországot érintő több mint 630.000 hektáros szakaszán 2012. július 12-én hivatalosan is létrejött a Mura-Dráva-Duna Határokon Átnyúló UNESCO Bioszféra Rezervátum (TBR MDD). „A WWF Duna-Kárpátok Programirodája tagjaként a WWF Magyarország elkötelezett munkát folytat annak érdekében, hogy a jelenlegi Bioszféra rezervátum területét kiterjessze mind az öt Duna menti ország területére. Ezzel hivatalosan is megnyílhatna az út az egyedülálló, öt országot egységbe fogó természetvédelmi kezelési stratégia előtt, amellyel közös erőfeszítéseket tehetünk a folyó és körülötte élő közösségek védelmében" - hangsúlyozta Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

Végvári Tamás túrakajakos ma fejezi be túráját a Bioszféra Rezervátum magyar szakaszán, ahol a Duna holtágait járta végig. Tapasztalatairól személyesen is beszámol majd a Nagy Ugrás központi helyszínén, Dunabogdányban, július 12-én, amit a régióban a Bioszféra Rezervátum Napjaként (Amazon of Europe Day) is ünneplenek. Az eseményre az út során készített fotók mellett azt a kajakot is elhozza majd, amivel teljesítette a Kajakkal Európa Körül 25 000 kilométeres túrájának első, dunai szakaszát.

A Nagy Ugrás és az Amazon of Europe Day központi eseménye a fenntartható vízfogyasztás és a vizes élőhelyek rehabilitációja iránt elkötelezett Coca-Cola Magyarország támogatásával valósul meg. A nagyvállalat mellett az Asamer Holding és a MAVA Alapítvány támogatja a WWF munkáját Európa Amazonasának megmentéséért.
A Nagy Ugrás egy közösségformáló kezdeményezés, ami a folyóvizek egészségének fontosságáról szól. A korábbi években tartott két hazai Nagy Ugrás eseményünk összefoglaló videóját elérhetővé tettük itt:

2008 Tiszatarján: https://www.youtube.com/watch?v=wz-9mNt0WjY
2008 Nagykörű:  http://youtu.be/mawF3yx2fC4

 http://wwf.hu/big-jump-nagy-ugras

A Nagy Ugrás Európában:
https://www.youtube.com/watch?v=Wb-VX9-0V9M
https://www.youtube.com/watch?v=RMbncbAPAQ4
https://www.youtube.com/watch?v=9tvSOH2O7Mc
https://www.youtube.com/watch?v=PfPXxQG2s_w
https://www.youtube.com/watch?v=VI5sjcFg2iY
https://www.youtube.com/watch?v=IXq_1P7-pco
https://www.youtube.com/watch?v=ZAS8FxrdWrU

Környezetvédelmi világnap

1972. június 5-én nyílt meg Stockholmban "Ember és bioszféra" címmel az ENSZ környezetvédelmi világkonferenciája. Az emberi környezettel foglalkozó ENSZ-konferencia ezt a napot határozatában nemzetközi környezetvédelmi nappá nyilvánította. 

A több mint 40 éve kijelölt nap minden évben környezeti értékeink fontosságára hívja fel a figyelmet. A valódi tettek azonban elmaradnak, mind az egyének, mind a döntéshozók szintjén. Megoldások már léteznek, mégis a gyors gazdasági haszonszerzésnek rendeljük alá a természeti értékek jövőjét!
Az ENSZ által kijelölt jeles nap 1972. óta létezik, és minden évben más a mottója. Idén a fenntartható fogyasztás és termelés áll a fókuszban, a mottója pedig "Hét milliárd álom. Egy bolygó. Figyeljünk a fogyasztásra!" (Seven Billion Dreams. One Planet. Consume with Care)
A mottóválasztás érthető, hiszen a növekvő lakosság egyre nagyobb ökológiai lábnyommal terheli a Földet, a túlfogyasztásunk mértéke baljós jövőt vetít előre már néhány évtizeden belül.
Klímakutatók évtizedek óta kongatják a vészharangot, a 2009 óta minden év végén megtartott klímacsúcs a világ döntéshozóit hozza össze, hogy valódi megoldások szülessenek. A vállalatok felelős, fenntartható termelése előtérbe került, innovatív zöld technológiák születnek nap mint nap a világban, hogy a Föld erőforrásainak kiszipolyozására közös megoldást találjunk.
De vajon tényleg a megoldások hiánya veszélyezteti a bolygó és ezzel az emberi társadalmak jövőjét? Vagy a megoldások mellett a hosszú távú tényleges elköteleződés hiánya okozza az eredmények elmaradását?
Hiszen lépten-nyomon azzal szembesülünk, hogy a maradék természeti értékek védelme sem megoldott, noha már tudjuk, létünk tőlük függ. Már bevált rendszereket, praktikákat borítunk fel, ha éppen a gyors gazdasági növekedés erőteljes hangja túlkiabálja a Föld segélyhívását. Így van ez a legtöbb országban, még a természetvédelem terén igencsak élen járó Európai Unió területén is.
Az Európai Bizottság jelenleg éppen az európai természetvédelem alapjait jelentő két legfontosabb irányelvet kérdőjelezi meg, a gyors gazdasági haszon érdekei miatt. A kérdésről társadalmi konzultáció zajlik, így az Európai Bizottságnak most bárki elküldheti véleményét a témával kapcsolatosan, akár szakértő, akár csak unokái számára szeretne egészséges környezetet biztosítani.
A civil természetvédelmi szervezetek Európa szerte megmozdultak az ügyben, így már közel 200 000 aláírás gyűlt össze.  Nagyon fontos azonban, hogy július 24-ig minél többen aláírják minden országból a kérdőívet, hogy a döntéskor ne legyen kétséges a döntéshozók számára, mit akar a Föld lakossága.

A természetnek nincs szüksége az emberre

„A természetnek nincs szüksége az emberre. Az embernek van szüksége a természetre.”

 Ez a provokatív és gondolatébresztő üzenete annak a kampánynak, amely világsztárok bevonásával igyekszik minél szélesebb réteg szemét felnyitni a környezetszennyezés valós veszélyeire. „A természet szól hozzád" a Conservation International nemzetközi természetvédelmi szervezet kezdeményezése, a HP többrétű támogatásával. 

 

 

A Conservation International gondolatébresztő kampányt indított hollywoodi sztárok és a HP közreműködésével. Többek között Harrison Ford, Kevin Spacey, Julia Roberts és Edward Norton hangján szólal meg az óceán, az őserdő, az anyatermészet vagy éppen a termőföld. A színészek egyes szám első személyben világítanak rá, hogy az embernek van szüksége a természetre, nem pedig megfordítva.
A Conservation International nemzetközi természetvédelmi szervezet „Nature Is Speaking - A természet szól hozzád" kampányának célja, hogy minél nagyobb tömegeket elérve, egy erőteljes üzeneten keresztül felrázza az embereket, és új megvilágításba helyezze a környezetvédelem fontosságát. „A természetnek nincs szüksége az emberre. Az embernek van szüksége a természetre" ez a fő mondanivalója azoknak a YouTube kisfilmeknek, amelyekben hollywoodi világsztárok személyesítik meg ezúttal a bolygónk meghatározó szereplőit. A Conservation International és a Hewlett-Packard évek óta dolgoznak együtt különböző projekteken, így nem meglepő a technológiai óriáscég szerepvállalása a kampányban.  Kiemelt partnerként a HP minden egyes #NatureIsSpeaking közösségi aktivitás után - legyen az hashtag, megosztás, like, vagy akár kattintás - egy dollárral támogatja a Conservation Internationalt. A kampány 2015 szeptemberéig tart. Eddig félmillió dollár gyűlt össze.
A HP és a Conservation International kapcsolata nem ezzel a kampánnyal kezdődött.
A nemzetközi természetvédelmi szervezettel karöltve a technológiai vállalattal olyan big data szolgáltatást fejlesztett ki korábban, amely drámaian megnöveli az információgyűjtés, továbbítás, valamint szűrés sebességét és pontosságát a környezetvédelmi kutatások során.
A HP Earth Insights nevű big data projektnek köszönhetően a kutatók gyors és valós idejű adatokat kaphatnak a veszélyeztetett területek és állatfajok pontos állapotáról, mely egy korai figyelmeztető és egy hiánypótló döntéstámogatói rendszer egyben. Képes a 16 esőerdőből özönlő adatokat rendszerezni, tárolni és hozzáférhetővé tenni a világ bármely pontján dolgozó kutatócsoport számára.
A tét nem kicsi: a világ őserdeiben 30 millió különböző faj él (az összes létező faj fele), valamint itt termelődik a Föld oxigénszükségletének a 40 százaléka. Ez az adat akkor válik igazán aggasztóvá, ha hozzátesszük, hogy ezeknek az erdőknek a területe évente 4,6 millió hektárral csökken az emberi beavatkozásnak köszönhetően. A HP Earth Insights célja, hogy pontosan számszerűsítse ennek a pusztításnak a következményeit, és ezekkel az információkkal szembesítse azokat, akik felelősek az erdőirtásokért, vagy tenni tudnának ellene. A HP eme korábbi projektje mintegy előkészítése a mostani „A természet szól hozzád" kampánynak, amely az Earth Insights projekt során kinyert vészjósló adatokat és információkat igyekszik a széles közönség számára is feltárni.
A HP Earth Insights program több mint 3 terabyte kritikus biodiverzitási adatot tárol és nyújt ezekhez hozzáférést. Az eddig példanélküli részletes és rendszerezett adatok között 1,4 millió kameracsapdákkal készült fotó található a megfigyelt fajokról, valamint 3 millió klímamérési adat a csapadékról, hőmérsékletről, szén-készletekről és páratartalomról.
A HP Earth Insights a korábban használt technikáknál kilencszer gyorsabban dolgozik, így a kutatók az adatok birtokában sokkal hatékonyabban harcolhatnak a környezetszennyezés és természet kizsákmányolása ellen.
A projektben a HP több csúcstechnológiája egyesül, mint a big data, a mobilitás, a biztonsági rendszerek és a felhőalapú adatkezelés. A HP Earth Insights révén akár az erdőirtások nagyságrendje is számszerűsíthető. Ez az egyik nagyszerű példája annak, hogyan állítható a technológia a természetvédelem szolgálatába.
Mi az a big data?
Elképesztő, korábban soha nem látott iramban képződnek adatok az élet bármely területén, legyen szó akár tudományos kutatásokról, a pénzügyi vagy a magánszektor, és az egyéni felhasználók által előállított egyre több és nagyobb adatmennyiségről. Mindaddig azonban, amíg ez a töménytelen információ rendszerezetlenül és kontrolálatlanul árad és gyűlik, szinte teljesen haszontalan. Strukturáltan és kielemezve azonban nagy hasznot hozhat a cégek és ügyfelek számára. Összefoglalóan ennek az egyre növekvő adathalmaznak a gyűjtését, tárolását és feldolgozását szokás big datának nevezni, amely technológiát előszeretettel alkalmazzák a kiskereskedelemtől a HR-en és a politikai választásokon át, a marketing számos területén. Nem csoda, hogy ekkora a kereslet a képzett szakemberek iránt.
A fokozódó digitalizáció napról napra egyre növekvő adatmennyiségeket eredményez, amelynek kezelése a hagyományos módszerekkel és adatbázisokkal már lehetetlen. Nagyon rövid időre tekint csak vissza a big data mint tudomány, de friss becslések szerint 2015 végére 4,4 millió új munkahelyet hoz létre ez az új technológiai ágazat. Az úgynevezett adattudósokra már most is hatalmas a kereslet. Leginkább akadémiai kutatócsoportokból igazolnak a cégek például olyan asztrofizikusokat vagy alkalmazott matematikusokat, akik jártasak az adatelemzésben és modellalkotásban. Világszerte most indulnak csak a kifejezetten ilyen szakembereket képző kurzusok. Tavaly óta Budapesten, a Közép-Európai Egyetemen is oktatják a big datát.
A megfelelően alkalmazott big data magyarázatot adhat a felhasználók fogyasztói és információs viselkedésére, segítséget nyújthat piacok felméréséhez, javíthatja a marketing- és értékesítési kampányokat, támogatást adhat az árképzésnél és optimalizálhatja a logisztikai folyamatokat és az árufolyamot. Az üzleti életben tehát már mélyen megvetette a lábát a big data, napjainkban azonban egyre gyakrabban használják ezt a technológiát a környezetvédelemben is.
http://www8.hp.com/h71061/index.html
https://www.youtube.com/watch?v=ETP4ALYnJ4M
https://www.youtube.com/watch?v=mwKxvRafMWo

Forrás: EuroAstra