A baktériumok jótékony hatása

.

Az embereknek a baktériumokról legtöbbször valamilyen betegség, ételfertőzés, esetleg megromlott étel jut eszébe. Holott a szervezetünkben, köztük a tápcsatornában élő mikroorganizmusok hihetetlen számban, billiónnyi mennyiségben (10¹⁴) vannak jelen. Tízszer több egyedből áll ez a kolónia, mint testünk sejtjeinek a száma, és úgy 300-1000 különböző fajhoz tartoznak. Egy átlagos felnőtt szervezetében közel 1,5 kg mikroba él, szinte az egyik legnagyobb „szervünk”, nagyjából annyit nyom mint az agyunk, a májunknál pedig csak egy kicsit könnyebb.[1]^{, [2],}

Mi, emberek nem csupán szerencsétlen és alkalmi gazdateste vagyunk ezen baktériumoknak, ahogy régebben hittük. Épp ellenkezőleg, születésünktől halálunkig kiegyensúlyozott kapcsolatban élünk egy egész mikrobaközösséggel. Ezek az apró organizmusok nem tétlen átutazók, kulcsszerepük van életünk legalapvetőbb folyamataiban, ide értve az emésztésünket, az immunválaszainkat, sőt még a viselkedésünket is.^[3]
A bélben élő mikroorganizmusokat nevezzük bélflórának, vagy újabban a bél mikrobiótájának (mikrobiota: a nem-kórokozó baktériumok/mikroorganizmusok amelyek egy emberi szervezetben tartózkodnak), de szinonimaként a mikrobiom kifejezéssel is sok helyen találkozhatunk.

Egészségben, betegségben
A bélflóra olyan, mint az ujjlenyomat, minden embernek egyedi összetételű, rá jellemző baktérium törzsekből álló mikrobanépesség, azaz mikrobiom él a bélrendszerében, amelynek nemcsak az emésztésben, a táplálék továbbításában, hanem a fertőzések, „támadások” kivédésében is szerepe van. Számos kutatás vizsgálja, milyen kapcsolat van a mikrobiom, és jó néhány betegség, elváltozás – többek között a gyulladásos vastagbél-betegségek, a cöliákia, az elhízás, az ízületi gyulladás, az autizmus, és például a depresszió – között.²
Bélbaktériumok számos fajtája munkálkodik együtt azért, hogy fenntartsa a normál balanszot. Ám olyan faktorok, mint a stressz, helytelen táplálkozás, fertőzések, gyógyszerek vagy antibiotikumos kezelés, felborítja ezt a természetes, ám kényes baktériumegyensúlyt és eltolja a káros baktériumok felé, ami fogékonyabbá teheti a szervezetet különböző megbetegedések kialakulására. Itt lépnek a képbe a probiotikumok, olyan élő mikroorganizmusok, amelyeket megfelelő mennyiségben juttatva a szervezetbe jótékony hatást gyakorolnak. Fenntartják, illetve helyreállítják a bélflóra felborult egyensúlyát, támogatják a védekező rendszer megfelelő működését a kórokozókkal szemben.[4]
A probiotikumok jobbára olyan tejsavbaktériumok – általában a Lactobacillus, a Streptococcus és a Bifidobacterium csoportok tagjai –, amelyek nagy arányban képesek túlélni a tápcsatorna hatásait, mint amilyen a gyomor savas környezete, illetve a vékonybél enzimjei, így eljutva a célállomásra, azaz a vastagbélbe, szabad utat kapnak a „kibontakozásra”^[5], hozzájárulhatnak egészségünk védelméhez. Segítenek kialakítani és megtartani a bélflóra egyensúlyát, támogathatják az immunrendszert, rövidíthetik a hosszú tranzitidőt (a béltartalom bélcsatornán való áthaladási idejét), ezáltal segíthetik a székrekedés kezelését, enyhíthetik a hasmenés kellemetlen tüneteit, egyesek csökkenthetik a haspuffadást, valamint a „rossz”, azaz az LDL koleszterin szintet, és az ún. „utazók hasmenése” megelőzésére is jól alkalmazhatók.

A probiotikumok forrásai
A probiotikumokat legegyszerűbben a tejtermékekből fogyaszthatjuk el, melyeknek napjainkra széles skálája ismert. Célszerű azokat választani, melyeknek kedvező hatása tudományosan bizonyított. A hatásosság alapvető feltétele az elegendő mennyiség és jó tudni, hogy a „probiotikus” jelző nem a tartalomhoz, hanem a koncentrációhoz kötött. Probiotikumot tartalmazó savanyú tejtermékek esetén a probiotikus mikrobák száma a minőségmegőrzési idő végén legalább 10⁶ élőcsíra/g kell, hogy legyen.^[6]
Miután tudjuk, hogy mennyire fontosak a probiotikumok egészségünk megtartásában, még inkább törekedjünk a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) által kidolgozott új hazai táplálkozási ajánlás, az OKOSTÁNYÉR® tej- és tejtermékek fogyasztására vonatkozó javaslatának megvalósítására, azaz napi fél liter tej vagy ennek megfelelő tejtermék bevitelére^[7], amitől sajnos messze elmaradunk. (Felnőttek étkezésében 1 adag 2 dl tejnek, vagy ugyanennyi joghurtnak, kefirnek, 5 dkg túrónak vagy 3 dkg sajtnak felel meg.)^[8]
Az elemzések alapján tudjuk, van még mit tenni a tejtermékek fogyasztása terén. Az Országos Táplálkozás és Tápláltsági Állapot Vizsgálat (OTÁP 2014) adatai alapján a hazai lakosság 84%-ánál a tej és a tejtermékek bevitele nem éri el az ajánlott értéket. A felnőttek 10%-a nem fogyaszt tejet, 62%-a pedig savanyított tejkészítményt. A magyar felnőtt lakosság 2009-ben átlagosan 259 g, 2014-ben 246 g tejet, tejterméket fogyasztott naponta. [3. táblázat] ^[9]
 1. táblázat Az egy főre jutó napi átlagos tej- és tejtermékfogyasztás a magyar felnőtt lakosság körében, 2014

A savanyított tejtermékeken kívül probiotikumokban gazdag a közkedvelt kovászos uborka, és a savanyú káposzta, míg a távol-keleti konyha gasztronómiájából a kimchit (koreai, zöldségfélékből erjesztett étel, kínai kelből, retekből, uborkából, stb.), illetve a misot (ázsiai konyhában gyakran használt, krém állagú alapanyag, amit szójababból és gabonafélékből állítanak elő) lehetne kiemelni.[10]

Amit a probiotikumok esznek
Tudomásul kell vennünk, hogy a probiotikumok csak akkor fejtik ki jótékony hatásukat, ha „nem halnak éhen”, ezért folyamatosan táplálnunk kell őket. A prebiotikumok olyan természetes, az élelmiszereknek nem emészthető összetevői, amelyek a szervezetben nem bomlanak le, ekképp emésztetlenül jutnak el a vastagbélbe, ahol a probiotikumok egyedüli táplálékai, ennélfogva elősegítik azok bélbeni elszaporodását, túlsúlyba kerülését. Ilyen prebiotikumok a vízben oldható diétás rostok (pl. oligoszacharidok, raffinóz, asztachinóz, frukto-oligoszacharidok, oligofruktóz, alaktulóz és inulin), melyek megtalálhatók a fokhagymában, póréhagymában, vöröshagymában, búzában, rozsban, spárgában, burgonyában, banánban, mézben, a zabpehelyben és csicsókában is.[11]

Ételek nyelvére fordítva
Miként tudjuk a fenti, tudományos megalapozottságú ismereteket kamatoztatni mindennapi étkezésünkben? Nos, a reggel kezdődhet egy kis tálka zabpehellyel, amit probiotikus joghurttal és idénygyümölccsel összekeverünk, kevés mézzel ízesítünk. Fontos tájékozódnunk akár a gyártótól arról, hogy például a joghurt tartalmaz e probiotikumot, hiszen jelenleg hazánkban nem engedélyezett a „probiotikum” megnevezés feltüntetése az élelmiszercímkén. Vacsora vagy ebéd része lehet egy vitaminokban gazdag saláta melyhez jól illik egy áttört fokhagymával és bazsalikommal ízesített joghurtöntet, de egy főételként tálalt rakott burgonya kovászos uborkával is kiváló pro-és prebiotikum fogás lehet, melyek mindegyike védőpajzsként szolgálja szervezetünket, bélflóránkat.

Készítette - Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége


[1] Halmos T., Suba I.: a bélbaktériumok szerepe egészségben és betegségben. Magyar Tudomány, 2016/9, 1099-1107 o.
URL: http://epa.niif.hu/00600/00691/00156/pdf/EPA00691_mtud_2016_09_1099-1107.pdf (Elérve: 2019. július 30.)
[2] Biro Gy.: A bél mikrobióta kapcsolata az egészséggel és betegséggel. Irodalmi áttekintés. Egészségtudomány, LVIII, évfolyam, 2014. 3. szám. URL: http://egeszsegtudomany.higienikus.hu/cikk/2014-3/Biro.pdf (Elérve: 2019. július 30.)
[3] Rob Knight.: Szerves részünk. Hogyan befolyásolják életünket a mikrobák? HVG könyvek, 2015.
[4] MDOSZ Táplálkozási Akadémia Hírlevél. Probiotikumok. II. évfolyam 12. szám, 2009. december. URL: http://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2016/03/ta_2009_12_probiotikumok.pdf (Elérve: 2019. július 31.)
[5] GYERE® Híre Szerencs, 2017 - Bélbaktériumok az egészség szolgálatában.
URL: http://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2017/12/SzerencsiH%C3%ADrek_2017_augusztus_bakteriumok.pdf (Elérve: 2019. július 30.)
[6] 152/2009. (XI. 12.) FVM rendelet a Magyar Élelmiszerkönyv kötelező előírásairól. URL: http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=126175.366212 (Elérve: 2019. július 31.)
[7] URL: https://mdosz.hu/uj-taplalkozasi-ajanlasok-okos-tanyer/ (Elérve: 2019.08.01.)
[8] URL: http://www.okostanyer.hu/ (Elérve: 2019.08.01.)
[9] Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet. Összefoglaló a magyar felnőtt lakosság tej- és tejtermékfogyasztásáról. 2017. URL: https://www.ogyei.gov.hu/dynamic/OTAP2014%20tejtermek%20fogy.pdf (Elérve: 2019.08.01.)
[10] MDOSZ Táplálkozási Akadémia Hírlevél. Táplálkozási trendek 2018-ban. 11. évfolyam 04. szám, 2018. április. URL: http://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2018/04/Taplalkozasi_Akademia_H%C3%ADrlevel_2018_04_Taplalkozasi_trendek-_180425.pdf (Elérve: 2019. július 31.)
[11] MDOSZ Táplálkozási Akadémia Hírlevél. Candida. 6. évfolyam 8. szám, 2013. szeptember. URL: http://mdosz.hu/hun/wp-content/uploads/2016/03/taplalkozasi_akademia_2013_09_candida.pdf (Elérve: 2019. július 31.)

Forrás: EuroAstra
 

Ne csak vizet igyon a gyerek a nyári hőségben!

.

Kánikulában az egyik legfontosabb dolog a folyadékpótlás, ám nem tanácsos a gyerekeknek kizárólag vizet vagy ásványvizet adni, ezek ugyanis nem elegendőek az ásványi anyagok pótlására. Dr. Szabó András, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Gyermekgyógyászati Klinikájának egyetemi tanára azonban attól is óva inti a szülőket, hogy a kicsik a hőségben literszámra igyák a magas cukortartalmú szénsavas üdítőket.

Amennyire megoldható, kerülni kell a nagy meleget: a déli időszakban, 11-15 óra között nem tanácsos kültéri programot szervezni, inkább pihenjünk a hűvös szobában, ha mégis ki kell mennünk, akkor mindenképpen az utca árnyékos oldalán közlekedjünk. Ha nincs a lakásban légkondicionáló, akkor az esti órákban érdemes szellőztetéssel kihűteni a lakást, nappal pedig csukott ablakoknál, a napsütést megakadályozva, besötétítve átvészelni a hőséget – tanácsolja Dr. Szabó András.
A meleg ellen a szervezet párologtatással védekezik, mely folyamat nem működik jól, ha a gyermek nem iszik elég folyadékot, ilyenkor ugyanis a szervezete nem termel elég verejtéket. Egy 30 kg-os gyermeknek napi 1,5-2 liter az ajánlott mennyiség. Az egyetemi tanár hozzátette, a szervezet párologtatását az is gátolhatja, ha a gyermek nem jól szellőző, műszálas ruházatot visel, ami megakadályozza, hogy az izzadság elpárologjon. A csecsemők bágyadtsága vagy nyugtalansága utalhat arra, ha túlzottan melegük van a helytelen öltöztetés miatt.
Dr. Szabó András hangsúlyozta: ahhoz, hogy a verejtékezéssel elveszített ásványi sókat pótolni lehessen, nem elég csupán vizet vagy ásványvizet adni a gyereknek. Azt javasolja, hogy a nagy melegben tejet, tápszert, kis mézzel édesített házi limonádét, visszahűtött gyerekteát, alkalmanként smoothie-t vagy préselt gyümölcslevet, esetleg levest kapjon a kicsi, mert ezekben van annyi elektrolit, amennyire a szervezetének szüksége van. Az édesített szénsavas üdítőket (pl. kóla) nem javasolja a szakember. Az egyetemi tanár hozzáteszi: nem érdemes arra várni, hogy a kisgyerek szól, ha szomjas, inkább javasolt óránként megkínálni egy pohár folyadékkal, amiből annyit igyon amennyi jól esik, de erőltetni nem kell, ha nem kíván többet.

Mik azok az elektrolitok? 
Az elektrolitok a testfolyadékban található ásványi anyagok, amelyek elengedhetetlenek a szív, az idegek és az izmok megfelelő működéséhez. Ha az elektrolit szint nincs rendben a szervezetben, akkor a sejtek megfelelő működése zavart szenved. Az elektrolitok egyik fontos feladata, hogy elektromos impulzusokat továbbítanak a sejtek között, ami lehetővé teszi az izomösszehúzódásokat és az idegi impulzusok átvitelét két sejt között. A testünkben leggyakrabban előforduló elektrolitok: a kalcium, nátrium, kálium, foszfát, klorid és magnézium.

Az egyetemi tanár hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a cukros, szénsavas üdítőitalok és a dobozos gyümölcslevek literszámra való fogyasztása nem szolgálja a kicsik egészségét. Természetesen ezekből is lehet napi egy-egy pohárral adni a gyerekeknek, de ne ez legyen a fő folyadékforrás. A cukros üdítőitalok édes ízére nagyon hamar rákapnak a gyerekek, és később csak ezeket akarják fogyasztani. A fölösleges cukorbevitel nagy mértékben hozzájárul a gyermekkori elhízáshoz, és a fiatalnál is kialakuló inzulinrezisztenciához, ami a 2-es típusú diabétesz kialakulásához vezet.
Hozzátette: a szülők általában tudják, hogy kánikulában a szokásosnál több folyadékra van szüksége a gyereknek, de előfordul, hogy túlzásba esnek, és annyit adnak neki, hogy emiatt az étvágyuk lecsökken. Arra kell figyelni, hogy a gyerek kapja meg ugyanazt a táplálékot, mint más napokon – hiszen annak is jelentős része, 50-70 százaléka vizet tartalmaz – és ezen felül legyen a plusz folyadék.
Tévhit, hogy a szervezetet csak a hideg folyadék hűti le, ezért nem is tanácsolja senkinek, hogy jéghideg üdítővel, teával vagy vízzel oltsa a gyerek szomját a melegben. A nagyon hideg folyadék fogyasztása a belső hőt csökkenti, ami nem kívánatos. A hőérzet a testfelszín párologtatással történő hűsítésével javul. A folyadékfogyasztás úgy hűt, hogy kiválasztódik a verejtékmirigy által, majd a verejték elpárolog a bőrfelületről. Nyugodtan lehet tehát akár langyos vagy meleg teát is inni, a verejtékezés révén ugyanis ugyanúgy hűt, mint a hideg – fűzte hozzá.
Vigyázni kell a napsütéssel is, mert ha a kánikulában órákig a szabadban van a gyerek, akkor könnyen napszúrást kaphat. A rossz közérzettel, aluszékonysággal, fejfájással járó napszúrás – sok folyadékkal és hűtéssel – egy nap alatt otthon is „meggyógyul”, de ha ezekhez a panaszokhoz hányás is társul, akkor mindenképpen orvoshoz kell fordulni.
A nagyobb gyermekek még a kiszáradás előtt képesek jelezni a szomjúságukat, de a kisebbek, akik még nem beszélnek, csak sírással, nyugtalansággal tudnak jelzést adni. Ha mégsem kapják meg a szükséges folyadékot, akkor előbb bágyadtak, majd aluszékonyak lesznek. Ez veszélyes, mert a szülőt megnyugtatja, hogy nem sír már a gyermek és azt hiheti, hogy szépen alszik, pedig a szervezet folyadékhiánytól szenved. Fontos figyelmeztető jele a kezdődő kiszáradásnak, ha a csecsemő pelenkája száraz, vagyis hosszabb ideje nem ürít vizeletet, és ha nehezen ébreszthető.

Haszon-Nagy Zsófia

http://semmelweis.hu/hirek/2019/08/02/ne-csak-vizet-igyon-a-gyerek-a-nyari-hosegben/
 

Ezeket jó tudni a nyári megfázásról az orvos szerint

.

A nátha nem válogatja meg az évszakokat: bárkit utolérhet a legnagyobb kánikulában is, amikor gyanútlanul készülődik a vakációra. A megfázásnak több oka is lehet. Dr. Somogyi Katalin, a hévízi NaturMed Hotel Carbona főorvosa az alábbiakban összefoglalja a legfontosabb tudnivalókat, és arra vonatkozóan is tanácsot ad, hogyan kúráljuk magunkat megfázás esetén.

Kapar a torkunk és tüsszögünk? Azt hisszük, ez is csak velünk történhet meg nyaralás előtt? Rossz hír, hogy mivel a nátha cseppfertőzéssel terjed, nyáron ugyanolyan könnyen jelenhet meg, mint a téli időszakban. A különbség csupán az előfordulás aránya: a hévízi NaturMed Hotel Carbona orvosa szerint a nyári megfázások száma épp azért alacsonyabb, mert ritkán zsúfolódunk össze zárt helyen, sokat tartózkodunk friss levegőn, sokat napozunk, több zöldséget, gyümölcsöt fogyasztunk, és a nyári szabadság miatt kevesebb stressz ér bennünket. Egyrészt tehát eleve kevesebb az esély járvány kialakulására, másrészt az immunrendszerünk hatékonyabban védekezik.
A nyári megfázás több mindenre vezethető vissza
Megfázást vagy megfázásos tüneteket több minden okozhat. A betegségért elsősorban a vírusok és baktériumok a felelősek, amelyek például jól érzik magukat a felmelegedett természetes vizekben. Akadnak olyan vírusok, amelyek a melegben még aktívabbak. Az enterovírusok tüsszentés, köhögés útján terjednek, és a megfázás tüneteit produkálják, de kiütéseket és hasmenést is eredményezhetnek. Dr. Somogyi Katalin arra is emlékeztet, hogy a hőségben hirtelen elfogyasztott hideg ételek, italok vagy a testünkhöz tapadó hideg, nedves fürdőruha szintén kockázati tényezők. Érdemes ezért odafigyelnünk, amikor a nagy melegben hirtelen zúdítunk le a torkunkon egy jéghideg üdítőt, hisz a hideg folyadék hatására csökken a nyálkahártya vérellátottsága, csökken a védelem, és a kórokozók könnyebben tapadnak meg. A nedves fürdőruhától a hólyag környékén szűkülnek be az erek, és a lassabb vérkeringés itt csökkenti a védelem hatékonyságát, amit a baktériumok hamar ki is használnak. A klíma is sok gondot okoz manapság: ha huzamosan tartózkodunk egy túlhűtött helyiségben, a bőrfelület is túlságosan lehűl, aminek gyulladás lehet az eredménye. Ha az autó klímáját járatjuk folyamatosan, ráadásul az célirányosan az arcunkra fújja a hideg levegőt, begyulladhat az arcüreg, a homloküreg, megfájdulhat a torok. A másik probléma a légkondival, hogy kiszárítja az orrnyálkahártyát, ami így védtelenebb lesz a kórokozókkal szemben.
Sokat pihenjünk, és kerüljük a klímát
Ez csak két jó tanács azok közül, amelyeket a hévízi NaturMed Hotel Carbona orvosa, Dr. Somogyi Katalin javasol abban az esetben, ha a baj már megtörtént. Fontos persze a megelőzés is: mindig mossunk kezet, főleg, ha fertőzött személy van a környezetünkben, ne menjünk túlzsúfolt helyre, ha lehet, és figyeljünk oda, hogyan használjuk a klímát. Sajnos azonban, minden megelőzés ellenére bármikor utolérhet a nátha. Tüneti kezelés mellett a nyári náthát okozó vírusos betegségek általában 2-3 nap alatt javulnak. A gyorsabb gyógyulás érdekében pihenjünk sokat, igyunk minél több meleg gyógyteát (ami készülhet citromfűből, hársból, bodzából), tartsunk könnyű diétát, szedjünk C-vitamint, és kerüljük a ventillátort vagy a klímát. Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy a tünetek nem múlnak, a megfázás mellett gondolnunk kell esetleges pollen allergiás megbetegedésre is. Abban az esetben pedig, ha lázasak lennénk, és az orrváladék színe sárgás-zöldes jellegűre változik, bakteriális felülfertőződésre is gyanakodhatunk, amivel mindenképp forduljunk orvoshoz!

Forrás: EuroAstra
 

Az egészséges étrendhez nem kell lemondani az édes ízről

.

A táblázatot készítette Bruder Júlia

Az egészséges táplálkozásban nincsenek tiltott ételek, élelmiszerek, kizárólag megfelelő arányok és mennyiségek. Éppen ezért az édes ízről és a cukorról sem kell lemondani - ám a mértékletesség nagyon fontos. Az édesítőszerek ebben lehetnek nagy segítségünkre.

Ha táplálkozási kérdésekről van szó, egyre gyakrabban kerül a figyelem fókuszába az édes íz, és vele együtt a cukor elhagyásának lehetősége. Ilyenkor hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy az öt alapíz közül az édes íz szeretete milyen mélyen belénk van kódolva.
Az evolúció tehet róla
Újszülöttek körében végzett vizsgálatok eredménye szerint a gyerekek elégedett arckifejezéssel reagálnak, ha édes ízzel kóstoltatják őket. A reakciónak evolúciós háttere van, ez az íz ugyanis jól hasznosuló szénhidráttartalmú energiaforrásokat „takar”. (Az eNet által a Coca-Cola Magyarország megbízásából 2017-ben készített online felmérésében az alapízek közül az édes kedveltsége – 43% – volt a legnagyobb.) Az édes íz szeretete persze egyénenként különböző lehet, a legtöbb ember számára mégis fokozza az ételek vonzerejét és élvezeti értékét. Utóbbi azért lényeges, mert egészségünk megőrzéséhez megannyi körülmény – így például az étkezés élménye is – hozzájárul.
Az egészséges táplálkozásban nincsenek tiltott ételek, élelmiszerek, kizárólag megfelelő arányok és mennyiségek. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) által készített új magyar táplálkozási ajánlás, az Okostányér szerint például a cukrot tartalmazó édességek, desszertek heti 1-2 alkalommal illeszthetők az étrendbe. 6-17 éves kor között ez heti 2-3 alkalom lehet, ugyanis a felnőttekkel összevetve a fiatalabb szervezet energiaszükséglete arányaiban magasabb. Az MDOSZ hangsúlyozza azonban, hogy az édes íz iránti vágyunkat igyekezzünk minél gyakrabban természetes cukorforrásokkal fedezni – például gyümölcsökkel, zöldségekkel vagy natúr tejtermékekkel.        
Egy fontos érték: 10 százalék
De vajon mennyi cukrot fogyaszthatunk egy-egy ilyen alkalommal? Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása alapján a hozzáadott cukorbevitel egy átlagos felnőtt számára legfeljebb a napi kalóriabevitel 10 százaléka lehet. Ennek grammokra vetített értéke viszonylag könnyen meghatározható. Egy felnőtt, ülő munkát végző nő átlagos napi energiaszükséglete 2000 kcal-ra tehető, az említett ajánlás alapján 200 kalóriányi hozzáadott cukorbevitellel számolhatunk, ami nagyjából maximum 50 gramm cukornak felel. Ezt szem előtt tartva nézzük meg néhány gyakran fogyasztott élelmiszer hozzáadott cukortartalmát:

• egy pohár (250 ml) hagyományos üdítőital: 28 gramm cukor
• egy kis szelet (50 gramm) karamellás csoki: 26 gramm cukor
• egy evőkanál (15 gramm) kakaós mogyorókrém: 9 gramm cukor
   

A cukorpótlók és édesítőszerek nagy szolgálatot tesznek
Számos olyan helyzet adódhat azonban, amikor a hozzáadott cukrokat mellőzni kényszerülünk, vagy teljesen ki kell zárnunk az étrendünkből – ami a már említett evolúciós kódok miatt problémákat is okozhat. Ezen felül manapság egyre többen szeretnék a hozzáadott cukorbevitelüket mérsékelni. Ilyenkor nyújthatnak megoldást a cukorpótlók vagy az édesítőszerek, amelyek az édes ízt alacsony vagy minimális energiatartalom mellett képesek biztosítani. Ennek köszönhetően a vércukorszintre is kedvezően hatnak.
A cukorpótlók két jelentős csoportba sorolhatók: az egyikbe azok tartoznak, amelyek képesek a cukor volumenének pótlására, ezen tulajdonságuk sütemények készítésekor mindenképpen előnyt jelent. Ebbe a körbe sorolható például a xilit vagy más néven a nyírfacukor. Energiatartalma 40 százalékkal alacsonyabb a hagyományos cukorénál. Szinten ide tartozik az eritrit, amelynek energiatartalma elhanyagolható, miután nem rendelkezünk a lebontásához szükséges enzimekkel.
A másik csoportba azok tartoznak, amelyek a cukor volumenének pótlására alkalmatlanok, ám döntően intenzív édesítőszerek, mert több százszor édesebbek lehetnek a cukornál. Ide tartozik többek között például az aceszulfam-K, az aszpartám, a ciklamát, a szacharin, a neohaszperidin DC, a taumatin vagy a természetes eredetű, növényből kivont sztevia is.
Innovatív édesítők
Az utóbbi időkben egyre többször hallhatunk az olyan innovatív édesítőkről, mint például az inulin. A számos növényben, például a csicsókában, természetes formában megtalálható édesítő fruktózmolekula-láncokból áll, amelyek az emberi vékonybélben emészthetetlenek. Csupán enyhén édes ízű, így gyakran kombinálják egyéb édesítőszerekkel, ám viszonylag alacsony energiatartalma mellett magas rosttartalmat is biztosít. Egyszerre nagyobb mennyiségű fogyasztása viszont puffadást, sőt hasmenést is okozhat.
Szintén az innovatív édesítőkhöz sorolják az izomaltulózt, amit nem az energiacsökkentés miatt alkalmaznak. Energiatartalma ugyanis akkora, mint a cukoré. Nagy előnye viszont, hogy az energia lassabban szabadul fel belőle, mint a cukorból, így elnyújtott vércukoremelkedést és hosszabb energiaellátást biztosít. Emiatt egyre nagyobb szerepet kap a sporttáplálkozásban.
Károsak lennének?
Az MDOSZ az édesítőszerekkel kapcsolatban megjegyzi, hogy bár számos olyan hír lát napvilágot, amely szerint azok károsak az egészségre, tudnunk kell, hogy ezek a világon a legtöbbet vizsgált élelmiszer-adalékanyagok. Minden édesítőszer esetében az élelmiszerbiztonsági hatóságok meghatároznak egy megengedhető napi beviteli értéket (ADI, Accepteble Daily Intake), ami azt mutatja az adott édesítőszerből minden nap mekkora mennyiség fogyasztható egészségkárosodás nélkül. Az ADI érték még egy 100-szoros biztonsági faktort is tartalmaz, vagyis megállapításánál 100-al osztják a kísérletileg meghatározott mennyiséget.

Forrás: EuroAstra
 

Túlélési útmutató a városi kánikulához

.

Az Európa lakosságát fenyegető egyre gyakoribb és egyre súlyosabb hőhullámok az emberek egészségére is kockázatot jelentenek, ám a lakóépületek, közintézmények, munkahelyek többségében nincs megfelelő légkondicionálás. A nagy melegben ugyanakkor káros hatásai lehetnek a túlzott klímahasználatnak is, azonban néhány szabály betartásával mégis megteremthetjük a kényelmes és a szervezetünk számára is ideális beltéri hőmérsékletet.


Európában is egyre extrémebb hőmérsékletekkel kell megküzdenie a lakosságnak nyaranként, ráadásul a tartós és az emberek egészségére is veszélyt jelentő hőhullámok mind gyakoribbá is válnak. A kontinens elmúlt 500 évének öt legforróbb nyarát az elmúlt 15 esztendőben jegyezték fel, és ezek mindegyike számos halálos áldozatot követelt, még az észak-európai országokban is.[1] Nem feltétlenül pusztán a magas hőmérséklet a veszélyes, hanem sokkal inkább az, hogy milyen mértékben múlja felül a megszokott értékeket, azaz mennyire megterhelő egy-egy hőhullám az átlagos nyarakhoz szokott emberek számára. Dél-Spanyolországban például a 40 Celsius fokot közelítő hőmérséklet nem számít különösebb hírnek, miközben a hűvösebb Észak-Németországban a 30 fok feletti értékek következtében sokan szorulhatnak kórházi ellátásra. Kánikulában nem csak az idősek és a betegek veszélyeztetettek az átlagosnál nagyobb mértékben, de a szabadtéri munkát végzők, azaz pl. a mezőgazdaságban, építőiparban dolgozók is.

A hőség elleni küzdelemben kihívást jelent, hogy mivel eddig egyszerűen nem volt rá szükség, Európa nagy részén a lakóépületek, közintézmények, munkahelyek túlnyomó többségében nincs légkondicionálás: Németországban például az otthonok mindössze 2 százaléka van felszerelve légkondicionálóval. Mivel a jövőben mind gyakrabban és mind szélesebb körben lesz szükség a légkondicionálásra, fontos, hogy a lehető leginkább energiatakarékos klímaberendezést válasszuk – ehhez képest napjainkban globálisan a megvásárolt légkondicionálók átlagos hatékonysága csupán a fele a piacon kapható készülékek átlagának és mindössze harmada az elérhető legjobb technológiát felvonultató berendezésekének.

Legalább ilyen fontos, hogy légkondicionálókat környezettudatosan és az egészségügyi szempontokat is szem előtt tartva működtessük. Bár a nagy hőségben csábítónak tűnhet jéghidegre állítani a berendezést, ez sem az áramfogyasztásnak, sem az egészségünknek nem tesz jót. „A belső hőmérsékletet mindig a külsőhöz viszonyítva ajánlott állítani: 8-10 Celsius foknál ne legyen nagyobb a különbség azon a területen, ahova beérkezünk, így van ideje a szervezetünknek akklimatizálódni” – tanácsolja Nagy Sándor József, az LG Magyarország klímaüzletágának vezetője. Kerüljük a direkt légáramot is, azaz ne tartózkodjunk huzamosan ott, ahová a klíma a hideg levegőt fújja, hiszen még a normál huzatban tartózkodva is könnyen megfázhatunk. Ami az irodában az üzemeltető feladata, arra otthon nekünk kell figyelnünk: a szűrőket tisztítanunk, cserélnünk kell, de rendszeres időközönként szükséges a beltéri és a kültéri egységet is ellenőrizni, karbantartani.

A léghűtő mértékletes használatával ráadásul nem csak a megfázást, hanem a teljesítményünk csökkenését is elkerülhetjük: ha ugyanis valaki fázik, a szervezetének több energiát kell a test melegen tartására fordítani, így kevesebb energia marad a koncentrációra, gondolkodásra, kreativitásra. A helsinki műszaki egyetem kutatóinak 2006-os vizsgálata szerint kb. 22 Celsius fokos hőmérséklet mellett vagyunk a leghatékonyabbak, 23-24 foktól felfelé pedig már romlik a teljesítményünk.
Klímaválasztási és -használati tippek az LG-től:

• Ha energiatakarékos és csendes berendezésre vágyunk, kerüljük a mobil légkondicionálókat.
• Legalább A+ energiahatékonysági kategóriájú berendezést válasszunk.
• Kerüljük az ismeretlen eredetű készüléket, mert egyrészt komoly kockázatot jelent a bizonytalan szervizháttér és az alkatrészek elérhetősége, másrészt ezeket a gépeket általában gyenge energiahatékonyság és magasabb zajszint jellemzi.
• Ha nem vagyunk otthon, kapcsoljuk ki a készüléket!
• Ha okos klímát választunk, az okos telefonunk segítségével távolról is bármikor le és felkapcsolhatjuk, így egy percet sem megy feleslegesen a berendezés.
• Rendszeresen tisztítsuk, és ha kell, cseréljük a szűrőket, hogy otthonunk levegője egészséges maradjon.
• Sose hűtsük túl a helyiséget! A külső hőmérséklethez képest legfeljebb 8 fokkal állítsuk lejjebb a klímát, ennyit visel el az átlagos emberi szervezet biztonságosan.
• Kerüljük a direkt légáramot! Ne ott tévézzünk, aludjunk, ahová a klíma a hideg levegőt fújja, hiszen még a normál huzatban tartózkodva is könnyen megfázhatunk.

Forrás: EuroAstra
 

Fokozottan vigyázniuk kell magukra a szédülő betegeknek időjárás-változás idején

A szédüléssel küzdő betegek állapotát nemcsak a nyári hőség, de a hirtelen időjárás-változás is befolyásolhatja. A meleg- vagy hidegfront érkezése, a nem elegendő folyadékbevitel, a sóvesztés, a napon végzett kertészkedés vagy a hirtelen mozdulatok átmenetileg még gyógyszeres kezelés mellett is állapotromlást idézhetnek elő – hívta fel a figyelmet Dr. Szirmai Ágnes, a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika egyetemi docense.

A magyar nyelvben szédülésnek nevezünk mindenféle ájulásközeli állapotot. Az orvosi értelemben vett szédülés alatt általában a nagyon kellemetlen, forgó jellegű, és a belsőfülből, illetve az egyensúlyrendszerből eredő panaszt értjük – magyarázta Dr. Szirmai Ágnes. A Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika egyetemi docense hozzátette: az egyensúlyt a belsőfül, valamint a látórendszerből és a végtagokban lévő helyzetérző idegvégződésekből beérkező ingerek alakítják, melyeket az agy összesíti, szabályozza. Ha ezek az információk eltérnek, akkor térérzékelési zavar, egyensúlykontrollvesztés (elesés, eldőlés, bizonytalan járás) és nagyon kellemetlen, akár forgó szédülés jelentkezik. Szédülést, bizonytalanságérzést okozhatnak az egyensúlyrendszer betegségén kívül belgyógyászati, keringési problémák, szívbetegségek, de vércukor- és vérnyomásingadozás is.
Gyógyszeres kezelés és egyensúlyi torna alkalmazásával a betegek 80%-ának elmúlnak a tünetei. Hirtelen időjárás-változás (meleg-vagy hidegfront), extrém hőség vagy stresszhelyzet hatására ugyanakkor egy-egy szédülés, néhány órás állapotromlás még gyógyszerek mellett is előfordulhat. Ilyenkor orvosi felügyelet mellett a gyógyszeradagon kell módosítani – tette hozzá a szakember.
Az extrém, nyári hőségben életkortól függetlenül bárki tapasztalhat rosszabb közérzetet, szédelgést, bizonytalanságérzést, ájulásközeli állapotba kerülhet vagy el is ájulhat. A kánikulában a folyadékpótlás alapvető, de a sópótlásról is gondoskodni kell, hiszen az izzadással sót, elsősorban nátriumot veszít a szervezet. A hőségben egy tányér tartalmas leves, de akár egy pár szem ropi vagy kevés chips is segíthet – mondta. Ez viszont nehezebben kivitelezhető vesebetegek, illetve olyan egyensúlyrendszeri betegségekben szenvedők esetében, akiknél a sóbevitel csökkentése alapvető fontosságú.
Bár a szédülés nem életkorfüggő, az idősebb korosztályban azért fordul elő gyakrabban, mert a belsőfül vérkeringésének csökkenésével párhuzamosan romlik a működése is. A páciensek otthon végezhető, egyszerű, apró fej- és nyakmozgásokból álló egyensúlyi tornával tudnak javítani az állapotukon. Ehhez a kezelőorvosok leírást adnak a betegeknek. Dr. Szirmai Ágnes azt is kiemelte, hogy a hőségben különösen figyelni kell az idősebbekre. Az életkorral ugyanis csökken a szomjúságérzés, vagyis egy idős ember általánosságban keveset eszik, iszik. Az egyensúlyszerv ettől sérülékennyé válik, és az idős ember eleshet, balesetet szenvedhet.
Szédüléssel diagnosztizált beteg a kánikulában, 11 és 16 óra között lehetőleg ne tartózkodjon a napon, ne kertészkedjen! A túlzott hajlongás, a túl sok egyensúlyi inger ugyanis nem tesz jót a szédülő betegnek – figyelmeztetett Dr. Szirmai Ágnes. Mivel a nyári szünidőben sok nagyszülő vigyáz az unokákra, az egyetemi docens arra is felhívta a figyelmet, hogy a közös játék, bújócskázás közben figyeljenek arra is az idősebbek, hogy lehetőleg ne guggoljanak le és ne egyenesedjenek ki hirtelen, mert az is ronthat az állapotukon.
Szédülő betegek esetében a lakás berendezése is alapvető kérdés. Sok idős ember felhalmoz az otthonában apró szőnyegeket, lábtörlőket, amiken nagyon könnyen el lehet csúszni. Ezek helyett legyen inkább egy nagy, stabil szőnyeg, amit megfog egy nehéz bútor. A szédülő beteg éjszaka kapcsoljon lámpát, ha kimegy a mosdóba, mert sötétben minden egyensúlyzavar romlik– javasolta Dr. Szirmai Ágnes.
Az egyetemi docens hozzátette: aki hosszantartó, akut szédülést tapasztal, először forduljon háziorvoshoz, ahol egy egyszerű vizsgálattal meg tudják állapítani, hogy egyensúlyrendszeri eredetű probléma, vírusfertőzés vagy csak folyadékhiány okozza a panaszokat. Amennyiben a szédülő beteg felkelni sem tud, akkor az ügyeletet kell hívni, ha pedig egy súlyos rosszullét az utcán történik, akkor a mentőket kell értesíteni, akik sürgősségi osztályra szállítják a beteget.
Dr. Szirmai Ágnes hozzátette: amennyiben a szédülés miatt szakorvoshoz kerül a beteg, a vizsgálat mindig egy nagyon alapos kikérdezéssel kezdődik a szédülés jellegéről, körülményeiről, kísérőtüneteiről, például volt-e hallásromlás, hányinger, hányás. Ezután következik az alap egyensúlyrendszeri vizsgálat, amellyel ellenőrzik, hogy a beteg tud-e egyenesen állni, járni és van-e úgynevezett szemtekerezgése (akaratlan, ritmusos szemmozgás, amit a belsőfül megbetegedése is okozhat). Emellett egy általános orvosnak meg kell mérnie a páciens vérnyomását, mellkasi panaszok esetén pedig EKG-t is érdemes csinálni. A Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika egyetemi docense hangsúlyozta, hogy ezek a vizsgálatok teljesen fájdalommentesek, vagyis nem kell tőlük tartaniuk a szédüléssel küzdő pácienseknek.


Forrás: EuroAstra
 

Mit tehetünk ma a szívünk és a bolygónk egészségéért?

.

Egészséges, tiszta, jó szívből és jó szívvel beszélek” – Gyuri bácsi a szívbetegségek megelőzéséről is beszélt a 13. Bükkszentkereszti Gyógynövénynapokon.

A 13. Gyógynövénynapok már nem csak a gyógynövények híveit vonzotta Bükkszentkeresztre, hanem a zölden gondolkodó fiatalokat is. A népbetegségnek számító cukorbetegség és a szív-érrendszeri problémák kezelése mellett idén az ökológiai lábnyom csökkentése is kiemelt fókuszt kapott.
A barátságtalan időjárás ellenére idén is minden helyszínen teltházzal mentek az előadások, de az árusok, a tanácsadók, sőt Gyuri bácsi és lánya, Lopes-Szabó Zsuzsa sem unatkozott, hiszen a lelkes rajongók mindkét nap sorban álltak dedikálásért.
„Azért jövünk ide minden évben júliusban, hogy megtanuljuk, hogyan lehet a gyógynövényeket a saját egészségünkre fordítani, és ha letértünk az egészséges élet útjáról, akkor hogyan találjunk vissza - ebben segítenek nekünk évek óta Gyuri bácsiék” - ezekkel a szavakkal köszöntötte a fesztiválozókat és méltatta Gyuri bácsi állhatatos, egészségvédő munkáját Tállai András, parlamenti államtitkár, a körzet országgyűlési képviselője.  
Szívünk egészsége legyen az első
A szlogenhez hűen - Szívvel, lélekkel, gyógynövényekkel - Szabó Gyuri bácsi nyitó előadásában a szív egészségének megőrzéséről beszélt: „Nemrég voltam kivizsgáláson, és amikor az orvos meglátta a vérképemet és az EKG-görbémet, nem hitt a szemének, azt mondta: - Gyuri bácsi, a 20 éveseknek nincs ilyen jó állapotban a szívük!  Nos, én ilyen egészséges, tiszta, jó szívből és jó szívvel beszélek önöknek arról, hogyan tartsák fitten, fiatalon a szívüket.”
A bükki füvesember a magas vérnyomás három leggyakoribb okát és annak gyógynövényes terápiáját, a koleszterinszint csökkentését és az érelmeszesedés megelőzésének fontosságát vette sorra. Magas vérnyomásra a galagonyateát, az erek rugalmasságának megőrzésére a fekete ribizli, erdei málnalevél teáját, vesetisztításra, veseerősítésre a csalán, a tejoltó galaj és a nyírfalevél teájának fogyasztását ajánlotta.
Lopes-Szabó Zsuzsa, fitoterapeuta, a Györgytea ügyvezetője frissen szedett gyógynövényekkel ismertette a 20 legfontosabb hazai gyógynövény hatásait. A szorgalmasan jegyzetelő közönség nagy örömére a gyógynövényekből haza is vihettek az érdeklődők.
Miért eszünk ennyit?
A diabétesz megelőzése és szinten tartása mellett az egészségtudatos táplálkozás is központi témája volt a kétnapos rendezvénynek. A hallgatóság Dr. Halmy Eszter elhízáskutatótól megtudhatta, hogy egy átforgolódott éjszaka után akár 500 kalóriával is többet ehetünk másnap, míg Soltész Erzsébet dietetikus megdöbbentő adatokat közölt egy-egy „ártalmatlannak tűnő” étel-ital cukortartalmáról (pl. kifli, gyümölcsjoghurt, tejeskávé).
A 24. órában vagyunk
„A gyógynövénykedvelők Mekkájába érkeztem. Nagy megtiszteltetés, hogy én beszélhetek önöknek arról, hogyan éljünk környezettudatosan” – így indította Für Anikó színésznő a vele folytatott pódiumbeszélgetést. A művésznő, aki 13 évig vezette a Duna TV ökológiai magazinját, a Talpalatnyi zöldet, nemcsak nagy gyógyteakedvelő, hanem igazi, megszállott környezetvédő. „Hidd el, nincs szükséged annyi ruhára, ne te fizesd a plázák butikjainak bérleti díjait, ne vásárolj feleslegesen élelmiszert és amit vettél, abból mindent használj fel, ne zuhanyozz fél óráig, ha egy vödör vízzel is tökéletesen tiszta lehetsz” – sorolta Für Anikó azokat a minimalizmusra sarkalló hétköznapi tippeket, amellyel mindannyian sokat tehetünk a víz- és élelmiszerpazarlás valamint a műanyagszemét termelése ellen.
A rendezvényről Lopes-Szabó Zsuzsa, fitoterapeuta, a Györgytea ügyvezetője bizakodóan nyilatkozott: „Az idei Gyógynövénynapokon az egészségmegőrzés mellett az ökotudatosságra is igyekeztünk felhívni a figyelmet. A természet adja nekünk a gyógynövényeket, vigyáznunk kell rá, mert tudjuk, hogy forrásai nem végtelenek. Színésznő, madárvédelmi szakember, orvos vagy népdalénekes, mindenki egyetértett ebben. Úgy gondolom, hogy sikerült egy olyan programot összeállítanunk, amellyel a természetvédelemre fogékony embereket talán máris tettekre és összefogásra is sarkalltuk. A Györgytea számos lépést tett már eddig is a környezet megóvása érdekében: papírszatyrokban lehet nálunk vásárolni, amelyeket visszaváltunk, kitiltottuk a PET-palackos ásványvizeket a munkahelyi környezetünkből. Ezek kicsi, de fontos lépések, és ezt az utat kell követnünk, mert még rengeteg a tennivaló – összegezte a 13. Bükkszentkereszti Gyógynövénynapok eszmei hozadékát Gyuri bácsi lánya, Lopes-Szabó Zsuzsa.
Gyuri bácsival ezen a nyáron még találkozhat a háromnapos gyógynövényismereti túrákon, előreláthatólag az alábbi időpontokban: 
július 20-21-22.,
július 27-28-29.,
augusztus 10-11-12.
 
A túrákra idén is csak online lehet jelentkezni, ide kattintva.
 

Óvd a füled, itt a fesztiválszezon!

.

Sokan éreztük már, hogy egy koncertet követően átmenetileg rosszabbul hallunk, de ennek a legtöbb esetben nem tulajdonítunk túlságosan nagy jelentőséget. Pedig ezzel fülünk épségét kockáztathatjuk. Ráadásul még zenerajongónak sem kell lennünk ahhoz, hogy károsodjon a hallásunk, rengeteg munkakör okozhat ilyen problémát. Dr. Miltényi Csillát, a Duna Medical Center fül-orr-gégész, foniáter szakorvosát arról kérdeztük, hogy kik és hol vannak a legnagyobb veszélyben, visszafordítható-e a károsodás és mit tehetünk fülünk védelme érdekében.


Mik az első jelek?
A halláskárosodás első jeleit általában nem maga a beteg, hanem a családtagok és a munkatársak észlelik. A halláskárosult rendszeresen visszakérdez, felhangosítja a tévét és a rádiót, nem hallja a csengőt, esetleg a halkabban beszélő családtagokat és kollégákat. Sok esetben ugyan még jól hallja a szavakat, de a beszéd értése csökken. A betegek jellemzően akkor kezdik felismerni, hogy sokkal rosszabbul hallanak, ha hosszabb ideig háttérzajban tartózkodnak.

Kik vannak a legnagyobb veszélyben?
A csecsemők és a gyermekek hallása a legsérülékenyebb, továbbá kiemelt figyelmet kell fordítanunk a fokozatosan romló hallású idős emberekre. Mivel létezik öröklődő halláskárosodás, azoknak is résen kell lenniük, akiknek a családjában már előfordultak ilyen panaszok, illetve azoknak, akiknek az egyik füle születés óta, vagy egy betegség kapcsán süket. Érdekes módón a férfiak halláskárosodás terén felülmúlják a nőket, többüket érinti.
Azonban a legnagyobb veszélynek a zajos munkahelyen dolgozók vannak kitéve. Ide sorolhatóak az útépítők, a repülőtéri személyzet, a farönk vágók, a motoros futárok, a gyáripari munkások, a rockzenészek és az éjszakai szórakozóhelyen dolgozók különösen a DJ-k és a dobosok. Ide tartoznak még olyan foglalkozások, ahol nem is gondolnánk, mekkora zajhatást kell napi szinten elviselni. Ilyen munkakörben dolgoznak az óvónők, a tartósan hangos, búgó hajszárítót használó fodrászok, illetve a nagy létszámú open-office rendszerű munkahelyen dolgozók.
Több munkahelyen, ahol indokolt lenne, még most sem kötelező a zajvédő fejhallgató használata. Tetézi a bajt, hogy ha a munkahelyen a szabályoknak megfelelően adott a védőeszköz, mégsem használják, mert kicsit kényelmetlen, melegít, vagy az ott dolgozók értelmetlennek tartják. Pedig jobb, ha tudatosítjuk magunkban, hogy védelem nélkül nagyon hamar búcsút inthetünk a hallásunknak.

Van olyan károsodás, ami visszafordítható?
A vezetéses halláscsökkenés esetében a külső hallójárat eltömődhet, például fülzsír van benne, vagy a dobhártya kilyukad, esetleg sérül. Okozhatja még az orrmandula megnagyobbodása vagy középfülgyulladás, amikor a hallócsontok területén képződik akadály, ami átmenetileg akadályozza a hang vezetését. Ezek a problémák gondos, szakszerű orvosi beavatkozással helyrehozhatóak.

Létezik még hirtelen kialakuló halláscsökkenés, mely esetben egy 24-48 órán belül történő sürgős gyógyszeres beavatkozás sikerrel járhat, azon túl azonban bizonytalanná válik a gyógyulás lehetősége. Dr. Miltényi Csilla hangsúlyozza, hogy az akut halláscsökkenés hátterében akár stroke is állhat, emiatt ezeket a tüneteket tapasztalva fontos azonnal orvoshoz fordulni.

Mit tehetünk füleink védelmében?
Ez a fesztiválszezon kezdetekor igen jogos kérdés. Tartózkodnunk kell a hosszú ideig tartó fej- és fülhallgató használattól, illetve a hangos koncerteken való részvételtől. A zenehallgatáshoz tanácsolt egy félig zárt, vagy valamilyen zajcsökkentővel, zajszigetelővel ellátott fejhallgatót használni, a koncerteken pedig ne menjünk túl közel a hangfalakhoz. A hangos zene hatására a belső fülben levő szőrsejtek károsodása visszafordíthatatlan lehet, mely tartós, nehezen befolyásolható fülzúgást eredményezhet.
A gyerekekre kiemelt figyelmet kell fordítanunk, hiszen az ő hallásuk a legsérülékenyebb. A szülők akaratlanul is gyakran teszik ki őket hangos zajnak, ami maradandó halláskárosodást eredményezhet akár már fiatal korban is. Természetesen nem szabad minden apró zajt kiszűrni, de fokozatosan kell hozzászoktatni a kicsiket a hallásvédő, a füldugó vagy a fejhallgató használatához. Kaphatóak olyan korszerű eszközök, amelyek nem akadályozzák a gyermekeket semmilyen tevékenységben, kényelmes a viseletük és színben, formában is barátságosak. Ne feledjük, hogy a fülhallgató egy személyes tárgy, csak egy ember használja! Egy fülbetegséget követően pedig a legbiztosabb a régi eszköz cseréje – mondta Dr. Miltényi Csilla.

Forrás: EuroAstra
 

Előzzük meg, ismerjük fel, kezeljük – tudjunk többet a cukorbetegségről!

.

A cukorbetegség népbetegség: hazánkban közel egymillió, a világon pedig több mint 300 millió diagnosztizált beteg van. Annak ellenére, hogy évről évre nő a betegek száma, még mindig kevesen vannak azok, akik eléggé informáltak a diabéteszről. Ebből fakadóan sokan nem veszik komolyan a tüneteket, vagy nem ismerik fel azokat időben. A június 27-ei cukorbetegek világnapja kiváló alkalom arra, hogy rendszeres figyelmet kapjon a betegség és a legfontosabb tudnivalók.


„A cukorbetegség két nagy ismert főcsoportja és számos kisebb, kevésbé ismert típusának felismerése meghatározó a beteg jövője és megfelelő kezelése szempontjából. A betegek túlnyomó részét képező két fő csoport esetében genetika háttér fellelhető, de nem kizárólagos ok és a meglévő hajlam nem azonos a betegség bizonyos kialakulásával. Az idejében megkezdett helyes életmód az inzulinrezisztencián alapuló II. típusú cukorbetegség esetében teljes gyógyuláshoz, sőt a betegség megelőzéséhez vezethet. Addig azonban a beteg élettartama és életminősége szempontjából alapvető az optimális kezelés. Az inzulinhiányon alapuló ún. I. típusú cukorbetegség a tudomány mai állása szerint még nem megelőzhető és nem gyógyítható, de a megfelelő kezeléssel a beteg várható élettartama ma már nemhogy rövidebb lenne, de a rendszeres gondozás következtében hosszabb a nem diabéteszes átlagpopuláció születéskor várható élettartamánál. Az egyre korszerűbb kezelési lehetőségek pedig ma már szinte megkötések nélküli életminőséget biztosíthatnak a betegek számára. A rendszeres szűrővizsgálat mindkét esetben már a betegség és szövődményeinek kialakulása előtt jelezheti a veszélyt és idejében lehetőséget teremt az egészségmegőrzés stratégiájának kidolgozására” – mondta dr. Marton Anna, a Budai Egészségközpont belgyógyász, diabetológus szakorvosa.

A cukorbetegség a hasnyálmirigy által termelt inzulin nevű hormon hiányát vagy a sejtek inzulin iránti érzékenységének csökkenését jelenti. Ha kevés inzulin termelődik, a cukor nem jut be a sejtekbe, a vérben felhalmozódik és a vércukorszint megemelkedik. Hasonló a helyzet akkor is, ha a növekvő inzulinmennyiség ellenére az nem tud hatni a sejteken, a szövetek rezisztenciája miatt. A diabétesz éhgyomorra történő laboratóriumi vércukorszint, inzulin vagy C-peptidszint és szükség szerint cukorterheléses vizsgálattal, esetleg ellenanyag meghatározással diagnosztizálható, a kezelési módot pedig a betegség típusa vagy stádiuma határozza meg.

A cukorbetegség típusai

1. típusú cukorbetegség – Leginkább fiatal korban jelentkezik az inzulintermelés gyors leállása miatt. Ugyanakkor napjainkban egyre gyakoribb a későbbi felnőttkorban jelentkező, fokozatosan csökkenő inzulintermelés előfordulása is. A szervezet ilyenkor egyáltalán nem, vagy egyre kevésbé termel inzulint, így naponta többszöri alkalommal szükséges a hiányzó inzulin pótlása, de elengedhetetlen a diéta és a rendszeres testmozgás is. A kialakulásában a genetikai hajlam mellett feltehetően egyéb tényezők együttállása is szükséges, ám minden lehetséges oka még nem ismert, így jelenleg nem megelőzhető.

1. típusú cukorbetegség – Napjainkban már kisiskolás kortól egyre gyakrabban megfigyelhető a korábban felnőttkorinak tartott cukorbetegség, melynek kialakulásában nagy szerepe van az egészségtelen életmódnak. A betegség késleltethető, sőt, elkerülhető megfelelő életmóddal. Tünetei hasonlóak az I. típusú cukorbetegség tüneteihez, ám kóma igen ritkán, csupán extrém magas vércukor esetén fenyegeti a beteget. Rendszeres gondozással, vércukorszint méréssel, életmódváltással, diétával, gyógyszeresen, súlyosabb esetben inzulin adagolásával kezelhető.

Terhességi cukorbetegség – A cukorbetegség speciális formája. Azoknál a leendő anyukáknál fokozódik a kockázata kortól függetlenül, akik mozgásszegény életmódot folytatnak, nem megfelelően táplálkoznak, kisebb-nagyobb súlyfelesleggel küzdenek. Kockázatnövelő lehet egyéb rizikófaktorok nélkül az ikerterhesség vagy 40 év feletti életkor, illetve a vérrokonságban ismert cukorbetegség és pajzsmirigy betegség is. A betegség gyakran tünetmentes, így legkésőbb a terhesség 24-28. hetében végzett cukorterheléses vizsgálat során derül rá fény. A terhességi diabétesz kezelése megfelelő étrenddel és annak kiegészítéseként szükség esetén inzulinadagolással mind az anya, mind a születendő gyermek egészégét megvédi. Ugyanakkor a terhesség létrejötte előtti szűrővizsgálatok vagy a korábbi terhességi cukorbetegség kapcsán idejében kidolgozott stratégia lehetőséget teremthet az első, vagy újabb terhességi cukorbetegség kialakulásának megakadályozására is.

Tünetei
Általános tünetek a fokozott szomjúságérzet, a gyakori, megnövekedett mennyiségű vizelés, megnövekedett éhségérzet, fáradtság, teljesítménycsökkenés és a gyakran előforduló fertőzések.
Az I. típusú betegségnél a fenti tünetek mellett

• fogyás
• aceton szagú lehelet, hasi panaszok
• súlyos esetben eszméletvesztés is társulhat

A II. típusú betegségnél

• termékenységi problémák és
• korai potenciazavar is jelentkezhetnek

Kik a veszélyeztetettek?
Akiknek vérrokonságában előfordult már cukorbetegség. Az I. típusú betegségre hajlamosabbak a pajzsmirigy betegek és lisztérzékenyek, míg a II. típusú betegség könnyebben kialakulhat a túlsúlyosak, mozgásszegény életet élők, magas vérnyomással, magas vérzsírszinttel, magas húgysavszinttel küzdők esetében, köszvény és szívbetegségek esetén, a vesebetegek, pajzsmirigy betegek körében, valamint azoknál, akiknek terhességi cukorbetegsége volt.

„A cukorbetegség következményei teljességgel megelőzhetők, bizonyos formái gyógyíthatók vagy megelőzhetők és teljes életet élhetünk. Mint számos betegség esetén, a diabétesznél is nagyon fontos az egészséges életmód, ami az esetleges hosszabb-rövidebb gyógyszeres terápia mellett szerves részét képezi a kezelésnek” – tette hozzá a doktornő.

Forrás: EuroAstra
 

Ha szomjasnak érzi magát, nem ivott eleget

.

Nem győzik hangsúlyozni a szakemberek, hogy létfontosságú a szervezetünk szempontjából sok folyadékot fogyasztani, főként a nyári hőségben. Sokan nem tudják, hogy milyen jelekre kell odafigyelnünk az ideális vízfogyasztásért, ráadásul az sem mindegy, hogy a folyadékpótlást pontosan hogyan oldjuk meg.


Beköszöntött a forróság, ezért az eddigieknél is lényegesebbé válik, hogy pótoljuk az izzadás hatására történő vízveszteséget. Ezért akár napi 2-2,5 liter folyadékra is szükségünk lehet, egyenletesen elosztva. A szervezetben zajló életfolyamatok csakis akkor működnek kedvező módon, ha elegendő mennyiségű folyadékkal töltjük fel testünket. Dr. Szegedi Adrián, házi- és üzemorvos részletezte, miért olyan nélkülözhetetlen a vízfogyasztás.

Óránként egy pohár víz az ideális

„Sajnálatos módon sokan megvárják, amíg megszomjaznak, pedig az már nem jelent jót. Amikor már az agyunk ugyanis azt üzeni, hogy szomjasak vagyunk, akkorra a szervezetünknek rendkívül nagy szüksége van a folyadékra. Soha ne várjuk meg, amíg érezzük ezt az állapotot, és azonnal pótoljuk a folyadékveszteséget jó minőségű vizekkel! Szoktassuk rá magunkat a rendszerességre, például igyunk minden órában egy pohár vizet, legyen az asztalunkon, hogy lássuk, így nem feledkezünk meg róla” - kezdte az orvos, aki az olyan italokra is felhívta a figyelmet, amelyek vízhajtó hatásúak. 

A kávé és a tea nem a legjobb választás nyáron

„A kávé és tea hatására sokkal több vizet vesztünk, mint amennyit magunkhoz vettünk, ezért lényeges, hogy pótoljuk a veszteséget. A nyaralás során is figyeljünk, főként napozás közben illetve a fürdőzés után is igyunk eleget - különös tekintettel a gyermekekre és az idősekre! Az étkezések között fogyasszunk vizet, az étkezések alatt ugyanis felhígítja az emésztő enzimeket, és lassítja a gyomor kiürülését” – tette hozzá Dr. Szegedi Adrián.
A javaslatok szerint 2-2,5 liter napi vízbevitel az ideális, amelyet először kis mennyiségekben kell elkezdeni. A hozzászoktatás akár néhány hétig is eltart, de az eredmény megéri: sokkal energikusabbak leszünk, a stressz leküzdésében is segít, ráadásul a bőrünk és szervezetünk is meghálálja a törődést.

Az sem mindegy, hogy milyen vizet iszunk

Az emberi test 70 százaléka víz, úgynevezett bio-víz. Ez a magas szintű energiával rendelkező víz adja a sejtek folyadékrészét, a szervek, testnedvek, az izmok, szövetek nedveit. A PI-víz pontosan megegyezik a szervezetben lévő bio-vízzel, tehát kémiailag tökéletesen tiszta, forrásvíz minőségű, frissítő hatású ivóvíz, kiváló oldószer, stabil, nem poshadó víz, aminek bársonyos ízét könnyen meg lehet különböztetni az ásványvizekétől vagy a csapvíztől. A PI-víz jótékony hatásait felmérések igazolják, és szerencsére nagyon sokan fogyasztják évek óta, ám a kiskereskedelemben eddig nem volt kapható, ezért beszerzése nehézségekbe ütközött. Idén nyártól Elixina néven már fél literes és másfél literes kiszerelésekben is kapható az üzletekben. Optimális ásványanyag-tartalma, lúgosító hatása és energetizáltsága megfelelő folyadékmennyiség bevitele esetén segít a jó közérzet elérésében. Ráadásul elősegíti bőrsejtjei hosszútávon fenntartható hidratáltságát.

Forrás: EuroAstra