A Colosseum az ókori Róma hatalmas amfiteátruma, ma pedig nevezetes látványossága a városnak.
Eredetileg Amphiteatrum Flaviumnak hívták. Mai nevét a középkorban


Forrás: Teletál Ételfutár2011/4 szám
Három különböző útvesztőt, egy fajátszóteret és számháború pályát építenek európai uniós támogatás segítségével. A Tejút ősi magyar nevét viselő helyszínen, logikai és játékos feladványok megoldásával találhatjuk meg a helyes utat a következő útvesztőkben.
A Tejút ősi magyar nevét viselő helyszínen, logikai és játékos feladványok megoldásával találhatjuk meg a helyes utat a következő útvesztőkben.
Várhatóan május 14-én Ópusztaszeren nyitja kapuit Magyarország első - Európában is egyedülálló - tematikus sövénylabirintusa. A különleges, magyar mondákat ábrázoló útvesztőket Adrian Fisher Európa leghíresebb szakemberének útmutatásai alapján a Hajdankert Kft. tervezte.
A Csodaszarvast mintázó 3 és fél kilométer hosszan kanyargó sövénylabirintusban - melyet hidak és kilátók tesznek még látványosabbá - történelmi feladványok segítik az „eltévedt vándort”. Emellett Honfoglalás kori övcsatot formázó fűzfonat labirintusban, 138 db fából álló számháborúpályán, és 6 különböző 6 perces - úgynevezett logikai labirintusokban tehetik próbára képességeiket az idelátogatók.
Az ötletgazda és tulajdonos Gergely Gábor egy Jeff Saward idézettel jellemezte a beruházást: „A labirintusok története során, ha egy társadalom gyors változáson és fejlődésen ment keresztül, akkor ott a labirintusok felvirágoztak. Hozzátette:Kívánom, hogy Ópusztaszer és egész Magyarország is hasonló fejlődésen menjen keresztül."
"Habár konkurenciának is gondolhatnánk, mi mégsem így tekintünk a Csillagösvényre. Ez az élménypark egy olyan lehetőség, amely az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparknak is előnyére válik."- ezt már Tokovics Tamás az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark igazgatója mondta. Hozzátette: "közös erővel kell népszerűsítenünk és vonzóbbá tennünk Csongrád megyét a turizmus számára."
A beruházás összköltsége 120.782.500 Ft, melyből 60 391 250 Ft Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás. A kivitelezést a Bodrogi Bau Kft. végzi. A Csillagösvény várhatóan május 14-én nyitja kapuit.
Csillagösvény jelentése a magyar mitológiában:
Az ősi magyar mitológiában a Tejút egyrészt a „Hadak útja”, másrészt a székelyeknél „Csaba királyfi csillagösvénye” vagy röviden „Csaba útja” néven ismert. A monda szerint ezen a csillagösvényen távozott el a földi világból Csaba királyfi, Attila hun király fia, a székelyek vezére, és tér majd vissza, ha népének segítségre van szüksége. A székely himnusz két sora is ennek a mondának állít emléket: „Vezesd még egyszer, győzelemre néped,/ Csaba királyfi, csillagösvényen!”
A labirintus és útvesztő mitológiai jelentése:
Az útvesztő a választás- és döntőképességünket teszi próbára, melynek eredményeként a probléma megoldása együtt jár a központjának megtalálásával illetve az abból való kijutással. Az útvesztők szövevényes alaprajza zsákutcákkal, fordulókkal tarkított. Az út során sok választási lehetőséget kínálnak az újra és újra előttünk álló elágazások, melyek közül a helyes út kiválasztásához élénk gondolkodás, logika és következetesség szükséges. A néha több bejárattal és kijárattal is rendelkező építmények az emberi agyunk elemző tevékenységét mozgósítják.
Ahogy Szent Ágoston mondta: “Solvitur ambulando”, azaz a probléma sétálva (járva-kelve) oldódik meg. A labirintus az önmagát megismerni és legyőzni képes ember szimbóluma. Mindenkire hatással van. Az egyén múlandóságát állítja szembe az egyén feletti világgal és vele, a halál törvényszerűségével. Az út megtétele során a lélek beavatódik, átlép a profánból a szent világba, melyből a kijutás egyfajta misztikus újjászületés. A labirintus járatai sorsunkat, végzetünket tárják elénk, de az örökkévalóság ígéretével. Ily módon a szellemi szféra felülemelkedhet az anyagin - beavatódhat.
Csodaszarvas legendája:
Kézai Simon Gesta Hunnorum et Hungarorum, (A hunok és a magyarok cselekedetei) című művében maradt fenn az a monda, mely szerint a Hunor és Magor nevű testvérpárt -akiktől a monda szerint a hunok és a magyarok származnak- új, letelepedésre alkalmas területre vezette vadászatuk közben egy szarvas. A csodaszarvas mondája a Képes krónikában is megtalálható. A magyar őstörténetről valószínűleg létezett egy ősgeszta a 11. században, amely azonban nem maradt fenn. Balassa István és Ortutay Gyula vélekedése szerint, a Csodaszarvas-monda eredete ez a 11. századi ősgeszta lehetett.
A legenda szerint:
Valamikor réges-régen az ősi napkeleten, ott, ahol a két nagy folyó önti vizét az égszínkék tengerbe, volt egy csodálatos szép és gazdag város, melynek híre a messze földet bejárta.
Ur volt e város neve, talán azért, mert lakói az Isten gyermekeinek vallották magukat. A város királya a bölcs és igazságos Nimród volt, aki arról volt híres, hogy nagyon szeretett vadászni. Nimródnak és feleségének, Enéhnek két fia volt. Az idősebbet Hunornak, a fiatalabbat Magyarnak hívták. Az idő multával a fiúk bátor és daliás legényekké cseperedtek. Mint apjuk, nagyon szerettek vadászni. Az íjat mesterien kezelték, és ha birokra keltek, ellenfeleiket mindig leteperték.
Egy szép napon a két testvér elhatározta, hogy apjuk nélkül mennek ki vadászni. Hunor is, Magyar is választott maga mellé ötven-ötven ifjú vitézt. Másnap hajnalban tüzes paripáikra pattantak, és úgy elvágtattak, hogy nyomukban csak a nagy porfelhőt lehetett látni. Űzték, hajtották a vadat, szilaj hévvel; a vadak százait ejtették el. Már éppen haza készülődtek, mikor egy csodálatos színekben pompázó szarvasgím bukkant elébük az erdő sűrűjéből. Hunor harsány kiáltása törte meg a mély csendet:
- Utána, vitézek! Ejtsük el e vadat!
Mint a villám, szökkentek a nyeregbe, és a gyönyörű gím után iramodtak. Egész nap üldözték a tüneményes állatot, a nyílvesszők százait lőtték ki, de megsebezni nem tudták. Fáradt volt már a lovas és ló, mikor a Nap a föld mögé ereszkedett; s a szarvas is beleveszett a bizonytalan homályba. A testvérpár és vitézeik nagy tábortüzet gyújtottak, és friss vadhúsból ízletes vacsorát sütöttek. Aztán mindnyájan lepihentek, hogy kora reggel frissen indulhassanak vissza Ur városába.
Pirkadatkor Hunor és Magyar a vitézekkel együtt talpon voltak. Hunor már ki is adta a parancsot az indulásra. Mint valami varázslat, - talán a földből nőtt ki?, talán a mennyből ereszkedett alá? -, a szarvasgím elébük szökkent.
- Vitézek! Száz arany annak, aki elejti! - rivallta Magyar.
Hajrá! Hajrá!- harsant száz torokból, s nagy lendülettel üldözőbe vették a vadat. A nyílvesszők ezreit lőtték ki, de a csodálatos állat, mint valami mennyei fény suhant előttük, sebezhetetlenül. Mikor a Nap koronája a földet érintette, a csodaszarvas beleolvadt az égalj vörös fényébe.
A kemény hajsza megviselte a lovat és lovast egyaránt. Szót is alig váltottak. Szemük előtt a csodálatos állat alakja lebegett, gondolatukat a szarvas igézete tüzelte. Miért nem sebezhető? Honnan a gyorsasága és fáradhatatlansága? Nem tudták. Nem értették.
- Reggel indulunk haza!- mondta Hunor.
- Úgy lesz, bátyám. - válaszolt Magyar.
- Minket ugyan nem bolondít tovább e vad, még ha olyan csodálatos is. - mormogták többen. Harmadnap reggel lovon ültek már, s a vad ismét ott állt előttük dacosan, káprázatos színekben, mint valami égi tünemény, lenyűgözően, csábítóan, ellenállhatatlanul. Nem szólt a két testvér, csak egymásra néztek kérdően, aztán bólintottak. Sarkantyúik lovaik oldalába fúródtak, és százkét ló százkét lovasával lendült fergeteges üldözőbe. A szarvas meg csak csalta, vezette üldözőit egyre messzebb Nimród király országától. A Nap az utolsókat hunyorította a nyugati ég alján, mikor a csodaszarvas belemerült egy sötét tó ragyogó tükrébe.
Hunor, Magyar és vitézeik hatalmas erdőség aljában táboroztak le. Se nótához, se tánchoz nem volt kedvük, csak csendben maguk elé meredtek. Szemük előtt egy pajkos fény imbolygott, szüntelenül. Előbb egyik, majd másik legény tért pihenőre. Hunor és Magyar is álomba szenderült. Éjféltájban lenge szellő suhant át a hatalmas fák lombjain, amire a testvérpár fölrezzent. Távolról hangfoszlányokat hozott az áramlat, néha-néha felerősödve. Magyar a hang irányába indult, Hunor nyomban utána. A vitézek szeméből is elszállt az álom, óvatos léptekkel követték a két királyfit. Csakhamar egy tisztás széléhez értek, s látták, hogy százkét hajadon lejti táncát, miközben hol ropogós, vidám dalokat énekeltek, hol pedig szívet kínzó fájdalmasakat. A leskelődők arra lettek figyelmesek, hogy a dalok olyan ismerősek, és megértik a leányok nyelvét. Nem is tétováztak, a hajadonokhoz siettek. Megtudták, hogy Pannóniában vannak, és a két legszebb hajadon a pannon király leánya. Lett is erre nagy öröm. Hunor, Magyar és vitézeik nyomban feleségül vették a leányokat, és olyan lakodalmat csaptak, aminek híre bejárt hetedhét országot.
Sok évszázaddal később, mikor Hunor és Magyar ivadékai nagyon elszaporodtak, kettéváltak. Hunor utódai lettek a hunok, Magyaré pedig a magyarok.
Megható mozzanata volt a könyvbemutatónak, amikor id. Rafi Lajos, a költő édesapja bocsánatot kért a fiától az elégetett versekért. Mint mondotta „olyan rendszert éltünk, hogy mindentől félnünk kellett”. Ugyanakkor azt is kifejtette, hogy „minden szülő hálás lehet gyermekének az ilyen pillanatokért.” A továbbiakat illetően atyai jó tanácsként hangzott el: „légy érték a világnak és legyél jobb, mint a tegnap”.
Fotó: Jánossy Alíz
Rafi Lajos elsősorban Kemény István, Bartis Attila és András László magyarországi íróknak, valamint Márkos András képzőművésznek, Ft. Ferencz Ervin ferencrendi szerzetesnek és Danguly Ervin mûvelődésszervezőnek köszönte a biztatást, amelynek révén létrejöhetett a verseskötet. A legtöbb esetben papírcetliken őrzött verseket Kemény István szerkesztette kötetbe és a budapesti L’Hartmann Kiadó gondozásában, a magyar Szociális és Munkaügyi Minisztérium támogatásával jelent meg.
Jánossy Alíz
Éjfél körül a hotelemben
Dalok riadnak, lángok gyúlnak.
X. kisasszonynak és N. úrnak
A csókjai.
Röpdesnek és összetalálnak
Páris útcáin a párok.
S én leskődök, hallgatok, várok
Társtalanul.
Órák hosszáig hallgatózok,
Hallgatom a friss szeretőket,
Tán egy kicsit szánom is őket.
Hajnalodik.
Hajnalodik és én vergődök.
A csókos párok szenderegnek.
Hát az emberek még szeretnek?
Mi lesz velem?
Forrás: Nyugat · / · 1908 · / · 1908. 15. szám
Persze nemcsak a madáremberek kultikus avatóhelyszínei miatt landolnak itt a utazók a mintegy 5 órás repülőutat követően. A Húsvét-sziget egyedülálló látnivalói az óriási kőszobrok, a maoik. Régészek a világ minden tájáról találgatják, hogyan volt képes sok száz évvel ezelőtt az a pár ezer emberből álló népcsoport arra, hogy kőszerszámokkal kifaragjon, aztán farönkök segítségével a helyére szállítson 10–15 méter magas, több tíz tonnás szobrokat. Több mint hatszáz moai „őrködik” körben a szigeten. Úgy tartják, a szobrok síremlékek lehettek. A legtöbbjük a sziget belseje felé néz, egyetlen szoborcsoport kémleli csak kitartóan a tengert, de hogy miért, arra a mai napig nincs magyarázat. A szigeten kutató antropológusok az őslakosok írásjeleit sem tudták megfejteni a mai napig.
A talányok és misztikumok szigetén az őslakosok közül a legtöbben lóháton közlekednek, a legtöbb esetben csupán a turisták használnak gépjárművet. Ennek ellenére ne úgy képzeljük el a helyet, mint valami elhagyatott szigetet: van itt is luxusszálloda, pálmafás, finom homokos strand, koktélok, valamint egzotikus táncbemutatóra épülő show-műsor is...
A Húsvét-szigeten élők minden bizonnyal tisztában vannak lakóhelyük nemzetközi nevének jelentésével, ők azonban egykor betelepült őseik előtt tisztelegve továbbra is Rapa Nuiként emlegetik hazájukat, ami annyit tesz: Nagy Evező. A Húsvét nevet egyébként akkor kapta a sziget, amikor 1722 húsvétján egy holland expedíció felfedezte. A Húsvét-sziget, amely egy parányi kis földdarabka (területe mindössze 166 km²) a világ másik felén, a legközelebbi emberlakta helytől, Chilétől 3600 km-re fekszik, így a legelszigeteltebb hely a világon.
A Húsvét-sziget büszkélkedhet a világ egyik leghosszabb kifutópályájával: amerikai űrrepülők vészleszállóhelye is ez. Persze ez nem az a hely lesz, ahova gyakran járunk nyaralni: egy utazás ide repülőjeggyel együtt 1,6 millió forint körüli összegbe kerül. Ez egy utazási iroda által szervezett utat jelent, több polinéz sziget meglátogatásával.
Forrás: Nők Lapja Cafe
" - Ó Uramisten, ne légy Te a Jóság!
Ne légy más, mint az Igazságos Úr.
Több kalászt adj, de azért el ne vedd a
Rózsát.
Vagy ne maradj vén Kozmosz-palotádba,
Gyere ki, nézd meg - szolgád mit csinál?
Ronggyá nem mosná élet-subád ember
Átka.
S Neked könnyű vón a tövist letörni.
Tanulhatnál még tőlem is, Uram -
Én töröm s nem lesz vacsorám, csak - föld: egy
Ölnyi.
A telked azért mégis tisztitom csak.
És már egy nagy sajgó gerinc vagyok -
Sokat görnyedtem, ne kivánd, hogy eztán
Rontsak.
Azért ameddig csak birom, csinálom,
Bár kezemen csalánmart hólyag ül.
S ha vihar jönne, mint a korhadó fa,
Állom.
De add kölcsönbe legalább subádat:
Téged nem ér el átok és eső,
Szép úr-kastélyod van és nagyon gyors a
Lábad.
Ugysem fizetsz meg munkámért eléggé -
Testemnek ágyam is hideg, a Föld
S aranyszavad átváltozott rossz, kongó
Érccé.
S munkámban, Uram, érek annyit, mint Te
Nagy passziódban; és a lelkem is
Részed lesz nemsokára s a legszebb fényt
Hintve:
A szemed lesz, hogy mindent láss meg itten.
Bizony mondom, még nincsen is szemed,
Most nem látsz. Lennél immár igazságos,
Isten!"
Fáradt baromként reszket lelke, teste,
Félmunkát végző társak röhögik
S feszül, mert tudja - reá korábban jön
Este.
Nagy, roskadt lelke igéket emel még
S kilógatja fakult, sápadt szivét,
Mint akasztott ember szederjes, szürke
Nyelvét.
1923. ápr. 29.
Forrás: József Attila összes költeménye
Lepedővel szedték fel a mezőről a harmatot, majd kifacsarták a lepedőt, s az így nyert nedvet megitatták a tehenekkel. Másutt a harmattal együtt a búza hasznát lopták el a boszorkányok másoktól. Közben azonban mondogatták: "szedem, szedem, felét szedem", ezzel jelezve, hogy csak a haszon felére pályáznak, nehogy a hatás nagyon is feltűnő legyen, s kiderüljön a gonoszság.
György napja volt a magyarságnál az állatok első kihajtásának legfontosabb időpontja is. Ilyenkor mágikus praktikákkal igyekeztek védeni a legelőre tartó jószágokat. A Zala mentén első kihajtáskor az istállóküszöb mellé belülről láncot, kívülről tojást tettek, ezen kellett a jószágnak átlépnie, s azt tartották, hogy olyan erősek lesznek, mint a lánc, olyan gömbölyűek, mint a tojás.
Forrás: Pécsi Napilap
A kakasbanda legényekből álló csoport (8-12 fő) mely a húsvéti kakaslövés nevet viselő népi játék céljából alakult.
A kakasbanda tagjai (rendszerint szomszédok) tyúkot, kalácsot, pálinkát és bort visznek a házhoz, melynek kertjében a kakaslövés zajlik. Kakast (kakasokat) a soron következő legény viszi.
E húsvét-harmadnapi játék abból áll, hogy a kakasbanda tagjai rendre két-két lövést adnak le, bizonyos távolságból a egy „kipányvázott” (fél lábánál kikötött) kakasra.
Aki a kakast eltalálta, bort kapott jutalmul, s kalapjába tűzhette a kakas tollát.
Amíg a játék tartott addig az asszonyok, leányok megsütötték a tyúkokat, meg a lelőtt kakasokat, előkészítették az asztalozáshoz szükséges ételeket.
Kezdetben a kakaslövés fegyvere a nyílpuska volt, később a vadászpuska. A nyílpuskát házilag készítették.
Ha a kakasbandának nem volt nyíl- vagy vadászpuskája, akkor a fegyver mogyorófa bot volt. A kakaslövésnek ez a változata sokkal szórakoztatóbb volt ugyanis a versenyzőknek bekötött szemmel kellett közelíteni a kakashoz bizonyos távolságról, s mielőtt elindult volna néhányszor megforgatták a maga körül. Ilyen körülmények között a botütések rendszerint a kakastól jó messze hulltak a földre.
(Forrás: Wass György: Zselyk) - www. zselyk.eu
Nálatok mi kerül az asztalra húsvétvasárnap? Valószínűleg te sem a konyhai kísérletek napjaként tartod számon ezt az ünnepet, de talán már gondoltál arra, hogy a sonkán, tormán, tojáson kívül valami másnak is helye lehet ilyenkor a kései reggeli menüjében.
A húsvét az újjászületés, a tavasz ünnepe is, így ha egy kissé merészebben gondolkodsz, hamar rájössz: bármi kerülhet az asztalra, ami friss, üde, tavaszi. Ha szereted a friss zöldségekből készült ételeket, a könnyű, krémes desszerteket, számtalan új ötletet, receptet gyűjthetsz az ünnepi reggelihez vagy éppen ebédhez. A következőkben néhány egyszerű, könnyen elkészíthető leírással igyekszünk ötleteket adni, persze egészségesebb és különlegesebb kivitelben.
Ricotta puding
Hozzávalók:
Elkészítése: A tojások sárgáját keverd el alaposan a cukorral, majd a ricottával, a fehérjét külön verd kemény habbá. Egy formát vajazz és lisztezz ki, öntsd bele a krémet. Keress egy edényt, amelybe beállíthatod a formát, és öntsd fel meleg vízzel úgy, hogy a forma feléig érjen. Süsd kb. 180 fokon fél órán át. Hagyd kihűlni, majd borítsd ki a formából. Tálald frissen vert tejszínhabbal.
Padlizsános bruschetta
Hozzávalók:
Elkészítése: A padlizsánt vágd apró kockákra, majd olívaolajon, forró serpenyőben süsd puhára. Tedd félre, majd aprítsd fel a paradicsomot. Sózd, borsozd mindkettőt. A pirítósokat dörzsöld be fokhagymával, borítsd be a padlizsánnal és a paradicsommal, csepegtess rá olívaolajat.
Mézes-mustáros sonka
Hozzávalók:
Elkészítése: A sonkát főzd puhára annyi vízben, amennyi ellepi – számíts annyi órát a főzésre, ahány kilós a sonka. Ha kész, keverd el a mézet a mustárral és a cukorral. A sonkát éles késsel rácsozd be, öntsd nyakon a keverékkel, és 180 fokos sütőben kb. fél órát süsd.
Retektzatziki
Hozzávalók:
Elkészítése: A retket vágd gyufaszálakra, vagy reszeld le. A joghurtot keverd el az áttört fokhagymával, sózd, borsozd. Keverd el a retket a joghurttal, tálald a sonka mellé vagy a reggelihez.
Forrás: Ács Borbála - Ötvenentúl.hu
A nagyböjt utolsó napjaiban járunk, két nap múlva Húsvét, a keresztény hagyomány legnagyobb és legdrámaibb ünnepe, Jézus Krisztus szenvedésének és feltámadásának ünnepe.
Dr. Horváth Pál, vallásfilozófust kérdezte a Freepress24. „ Nagycsütörtök estéje, éjszakája Krisztus getsemáni elfogatásának az alkalma. Erre következik a kihallgatás, a per. Nagypéntek délelőttjére teszi a liturgikus időrend Jézus Pilátus előtti meghallgatását, elítélését és nagypéntek délutánján minden bizonnyal valamikor három óra tájékára időzíthető a megváltó kereszthalála. Nagypéntek a teljes gyász ünnepe.”
A szombat a csend napja, a vasárnap pedig a feltámadás ünnepe. A Húsvét hétfői ünneplés már egy későbbi hozzátétel, már az emberek egymás közötti ünnepének tartják.
A Húsvét elnevezése is fontos mondanivalóval bír, legalábbis a magyar nyelvben.
„ A Húsvét ünnepének a magyar nyelvben használt elnevezéséből indulunk ki, akkor a nagyböjtnek, a hústól való tartózkodással járó vallásos előkészületi időszaknak a megszűntéről van szó. A hús újbóli magunkhoz vétele az etimológiai magyarázatok szerint magának a szónak az eredete.”
„A zsidók ekkor ünneplik a Pészah-ot, a kovásztalan kenyér ünnepét, és az Egyiptomból való szabadulást, és mivel Jézus szenvedéstörténete a zsidóság legjelentősebb ünnepére esett, az időbéli egybeesés valamilyen magától értetődő kapcsolatot természetesen teremt.”
„ A zsidó ünnepnek a szó történeti értelmében talán kevés köze van a keresztényhez. A keresztény ünnep viszont tudatosan önmaga előzményének és előképének értelmezi vagy értelmezi át a zsidó hagyománynak ezt az alkalmát.”
Jézus kereszthalála az Újszövetség szerint a zsidó Pészah idején történt. Ezt az ünnepet pedig a tavaszi napéjegyenlőség, vagyis március 21. utáni első holdtöltekor tartották. A keresztények a negyedik században lefektetett szabályzatukban a Húsvétot ugyanehhez a csillagászati időponthoz kötik.
Gesztesi Albert, csillagászati szakértő pontosítja a Húsvét kiszámításának módját.
„ A Húsvét napját a következő képen határozta meg i. sz. 325-ben a níceai zsinat: Húsvét napja legyen az a vasárnap, amely március 21-t követő első holdtölte utáni vasárnap.”
A Húsvét tehát a Holdhoz igazodik. Mivel a Hold huszonkilenc és fél napos ciklusokban változik, ezért a Húsvét is mozgó ünneppé vált, amely egy öt hetes cikluson belül mozogva minden évben más időpontra eshet.
Táncsics (eredeti néven Stancsics) Mihály a felvilágosodás nagy századának utolsó esztendejében, 1799. április 21-én született egy bakonyszéli falucskában, a Veszprém megyei Ácsteszéren. Anyja szlovák, apja horvát származású telkes gazda, Eszterházy László gróf uradalmának robotosa. A fiatal Táncsics húsz éves koráig a falusi pórfiúk életét élte, majd kitanulta a takácsmesterséget. A falusi kézművesség kereteit szűknek érző fiatalembert azonban ez az "emelkedés" nem elégítette ki. Ahogy néhány évvel korábban a jobbágyparaszt elnyomottságát, most a kézműves kiszolgáltatottságát érezte elviselhetetlennek.
"Előbb, mint falusi paraszt legény, utóbb, mint szintén falusi mesterlegény éltem, s a két állapotot magam tapasztalása után összehasonlítva azt kell vallanom, hogy a kettő között valami elválasztó falat nem bírtam fölfedezni" írta később életének e sorsdöntő szakaszáról.
Elhatározta, hogy iskolamester lesz. A meglehetősen jól olvasó, rendesen író, a számolás alapműveleteivel tisztában lévő parasztfiút szívesen alkalmazták képesítés nélkül is "segédtanítóul". Tudásszomja azonban tovább hajtotta. Elvégezte Budán a tanítóképzőt, de hiába volt minden rábeszélés, tanítói oklevelével kezében sem vállalt tanítói állást. A képezde után 24 éves korában nekivágott a latin iskolának. A nyári szünidőket országjárásra, ismereteinek bővítésére fordította. Tanulmányait nem fejezte be, érdeklődése az irodalom és Horváth István hatására a magyar nyelvészet felé fordult. Nagy kelendőségnek örvendtek számos kiadást megélt könyvei. A harmincas évek első felében házitanítóskodott Szalmássy báróknál, majd Kolozsvárott gróf Teleki Sándor mellett.
1836-ban Pesten, a külső Józsefvárosban telepedett le. A haladó gondolkodású, fiatal írókkal kötött ismeretsége és barátsága, a reformkor politikai irodalmának tanulmányozása, a reformországgyűlések, figyelmét a politika felé terelték. Nagy hatással volt rá a francia felvilágosodás irodalma. Nézeteinek alakulására, fejlődésére nagy hatással volt közel öthónapos nyugati utazása 1846-ban. Nemcsak kéziratainak szerzett kiadót, de sok tapasztalatot is gyűjtött. Bejárta a német városokat, majd Párizst és Londont. Egy rabnak és Népkönyv című, Lipcsében megjelentetett munkái miatt eljárást indítottak ellene, ezért hazatérése után a későbbi 49-es forradalmi kormány külügyminiszterének, Batthyány Kázmér grófnak bródi birtokán rejtőzött. 1847 márciusában rejtekhelyén elfogták és sajtóvétségért bíróság elé állították, a tudatlan köznép felizgatásáért, és a kommunizmus terjesztésével vádolva. Budai börtönéből 1848. március 15-én szabadította ki a pesti nép, az ifjúság.
Kiszabadulása után együtt küzdött Petőfivel, a Madarász testvérekkel, a márciusi ifjakkal a forradalom vívmányainak biztosításáért és továbbfejlesztéséért. Április elején megindította Munkások Újsága címmel néplapját. Már az elnevezéssel is jelezte, hogy nem csupán és nem is elsősorban a volt jobbágyokhoz akar szólni, nem azok érdekeit akarja csak kizárólag képviselni.A forradalom nehéz helyzetét látva Táncsics nem helyeselte, nem is helyeselhette a paraszti sérelmek önkényes orvoslását, de lapjában és a nemzetgyűlésben állandóan figyelmeztetett a nép jogos követeléseinek meghallgatására, teljesítésére. Követelte a pártütők földjeinek elkobzását és szétosztását a zsellérek, a haza védelmében fegyvert fogók között, az egyházi birtokok állami tulajdonba vételét, a vallásszabadságot, az egyház és állam szétválasztását, a polgári házasság bevezetését, a nemesi címek eltörlését.Világos után Táncsics is osztozott a forradalmárok sorsában. Halálra ítélték és távollétében in effigie "kivégezték". Közel nyolc esztendeig rejtőzött a házában készített földalatti búvóhelyen. Írói munkásságát az illegalitás éveiben is folytatta. Bujdosása idején írt röpirataiban Táncsics elemezte 48-49 tanulságait, olvasóit ellenállásra szólította fel az önkényuralommal szemben, felkelési terveket készített.
Az 1857-es amnesztia alkalmából iskolánk névadója is kegyelmet kapott, de rendőri felügyelet alá helyezték. Az 50-es évek végén aktívan bekapcsolódott a Habsburg-birodalom önkényuralmi rendszerének válsága nyomán kibontakozó nemzeti mozgalomba. 1860.március 15-én az egyetemi ifjak által rendezett tüntetés szervezéséért ismét letartóztatták, majd lázító röpiratok terjesztése miatt vádat emeltek ellene, az ítélet 15 évig tartó börtönbüntetés. Betegen, csaknem teljesen megvakulva szabadult hét évig tartó második rabságából a kiegyezéskor. Közel hetvenévesen sem gondolt visszavonulásra. Betegen, egy súlyos, de sikeres szemműtét után, ismét bekacsolódott a politikai életbe. Az 1869-72-i országgyűlésen interpellált a választójog kiterjesztése, a virilizmus megszüntetése, az egyház és az állam szétválasztása, a zsellérek földhöz juttatása érdekében. Ezt követően már visszavonult a közélettől. Élete utolsó éveiben, változatlanul figyelemmel kísérve a közügyeket, önéletrajzán - memoárirodalmunk egyik legeredetibb, legértékesebb alkotásán - dolgozott és összes művei gyűjteményes kiadását készítette elő. 1884. június 28-án halt meg. A Bodzafa-utcai lakásán felállított ravatalnál munkások álltak díszőrséget.
"Táncsicsot pedig a nép úgy szereti, hogy Kossuthunk után nálánál nincs kedvesebb embere."A föld népe ragaszkodott a Táncsics által hirdetett eszmékhez, szerette azokat. Nem véletlen, hogy az 50-es évek úrbéri pereiben igazukat követelő parasztok rá hivatkoztak, hogy őt idézték még a századfordulón is a Viharsarok nincstelenjei.
Forrás: Táncsics Mihály Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium