2014. augusztus 31., vasárnap

Környezettudatosan élni, és a zöldben pihenni volna jó…



  
Kibővült programkínálattal várja a családokat a Danubius Hotels 2014. szeptember 14-én, vasárnap 10.00 - 17.00 óra között a Budapesten, a Feneketlen-tó körüli hatalmas zöld parkban. A Danubius és partnerei kicsiknek és nagyoknak szóló játékos és látványos programjai szórakoztatva tanítanak, hogyan óvhatjuk környezetünket a hétköznapokban. Lesz környezettudatos játszóház, kisállat és kutyás bemutatók, madaras és vizes játékok, kreatív foglalkozások, erdei élmény akadálypálya, mozgásprogramok, arborétum séta. A Magyar Dal Napja alkalmából fellép a Zöld Napon Farkasházi Réka és a Tintanyúl együttes, akik nemcsak a Danubius Bubbles Club apró tagjait, de a szülőket is kellemes mesés-zenés élményekkel örvendeztetik meg. És amíg a kicsik a Danubius Bubbles Club animációs programjain játszanak vagy a hatalmas és kedves sárkányokkal ismerkednek, az anyukákat a Danubius Hölgyklub sátorban gyógyvízkóstoló, egészségmérés, stresszoldási gyakorlatok, masszázs lehetőség, arc-, kéz- és testápolási, gyógyítási tippek várják. A Danubius Családi Zöld Napon képviseltetik magukat a Danubius szállodák, a Bubbles Club, Premier Fitness és Emporium brandjei, jelen lesz a Budai Sas Hegy Természetvédelmi Terület, a Magyar Madártani Egyesület, a Cerberos Állatvédő Egyesület, a Budai Arborétum, a Mecsek Ökocsali, az ÖKO-PACK játszóház, a Bioderma, a Szépművészeti Múzeum, a Vízművek, a Skoda, a Szent Márton Gyermekmentők, a Gyermekekkel a Természetért Alapítvány, a Magyar Természetjáró Egyesület, a Hármashatár-hegyi Erdei iskola és a Főként Nőként Műhely.

 Részletes program: www.danubiushotels.hu/zoldnap

Forrás: Németh Krisztina -EuroAstra 

2014. augusztus 30., szombat

Augusztus 30. – Szenczi Molnár Albert születésnapja – 1574




Szenczi Molnár Albert (Szenc, 1574. aug. 30. – Kolozsvár, 1639. jan. 17.): nyelvtudós, filozófus, zsoltárköltő, egyházi író, műfordító.

Nagyapja Mátyás király katonája volt, a Székelyföldről került Pozsony vármegyébe, hol molnár lett,
Szenci_Molnár_Albert portré1624.
apja is az volt. 1584-től Szencen, 1586-ban Győrben, 1587-től Göncön, 1588-tól Debrecenben tanult. 1590-ben Kassán volt nevelő. 1590-től Wittenbergben, 1592-ben Heidelbergben, 1593-tól 1596-ig Strassburgban, 1597-től 1599-ig Heidelbergben tanult. Majd 1600-ig Szencen tartózkodott és bejárta a Felvidéket. 1600-tól Herbornban tanult. 1601-ben corrector volt Frankfurtban, 1602-ben Ambergben házitanító. 1603-ban Altdorfban latin-magyar szótárát kezdte el írni. 1604-ben Nürnbergben tartózkodott, hogy szótára kinyomtatását gondozza. Prágában a Rudolf királynak ajánlott munkát személyesen adta át az uralkodónak, ott megismerkedett Keplerrel is. 1605-től Altdorfban, 1607- től Marburgban, 160-től Oppenheimben élt Móric hesseni fejedelem pártfogoltjaként. 1612-től Rohoncon udvari pap volt gróf Batthyány Ferenc dunántúli főkapitánynál. 1614-ben beutazta Erdélyt. A Bethlen Gábor fejedelem által felajánlott tanári állást nem fogadta el, 1615-ben visszament Németországba, Ambergben segédtanító lett. 1615-től Oppenheimben volt kántor és iskolamester, 1619-től Heidelbergben, 1622-től Hanauban lakott. 1624-ben hazajött Kassára, ahol Bethlen Gábor gondoskodott ellátásáról, s így kizárólag tudományos és írói tevékenységet folytatott. 1626-tól haláláig Kolozsvárt élt.

Céltudatos tudós volt, ki egész élete művével használni akart. Latin szótárával, mely átdolgozásokkal a 19. sz. közepéig használatban volt, megnyitotta a magyar értelmiség előtt az utat az európai tudományosság felé. Latin nyelvű magyar nyelvtanával Sylvester János után elsőnek ismertette meg Európával a magyar nyelv sajátosságait. A református egyházat megajándékozta a zsoltárokkal, a javított Károlyi-bibliával, Kálvin Institutiója fordításával, a Heidelbergi Kátéval, a Scultetus-féle prédikációgyűjteménnyel. Hatása a magyar irodalmi nyelv, a magyar verselés fejlődésére korszakalkotó.


 Forrás: Évfordulóink 1999. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Szenci Molnár Albert I. ZSOLTÁR



C. M.
Ez zsoltár tanít, hogy azok bódogok,
kik megvetvén az istenteleneknek erkölcsöket és tanácsokat,
az Isten törvényének értelmében
és megtartásában gyönyörködnek;
és hogy bódogtalanok, azkik külömben cselekesznek.

1
Azki nem jár hitlenek tanácsán,
És meg nem áll az bűnösök után,
Az csúfolóknak nem ül ő székökben:
De gyönyörködik az Úr törvényében,
És arra gondja mind éjjel-nappal,
Ez illy ember nagy bódog bizonnyal.

2
Mert ő ollyan, mint az jó termőfa,
Melly az víz mellett vagyon plántálva,
Ő idejében meghozza gyümölcsét,
És el nem szokta hullatni levelét,
Ekképpen azmit ez ember végez,
Minden dolgában megyen jó véghez.

3
De nem ígyen vadnak az gonoszak,
Hanem mint az apró por és polyvák,
Mellyek az széltűl széjjelragadtatnak,
Így az ítéletben meg nem állhatnak
Az gonoszak, és kik bűnben élnek,
Az igazak közt helyet nem lelnek.

4
Mert az Isten esmeri utokat
Az igazaknak érti dolgokat,
Azért mindörökké ők megmaradnak:
De azkik csak az gonoszságban járnak,
Azoknak nyilván mind elvész utok,
Mert Istennek nem kell az ő dolgok.

Forrás: MEK-OSZK


2014. augusztus 29., péntek

Augusztus 29. – A Mohácsi vész emlékezete – 1526



.
Székely Bertalan: Mohács
Miután 1521-ben török kézre került Nándorfehérvár, megnyílt az út Magyarország belsejébe. 1526 tavaszán indult el újra seregei élén I. Szulejmán az ország felé. Már a törökök átkeltek a Száván (július 2.), amikor a királyi haditanács kinevezte Tomori Pált, a köznemesi származású, ferences szerzetest és Szapolyai Györgyöt a magyar sereg két fővezérévé. Tomori a Drávánál akarta feltartóztatni a törököket, a haditanács viszont a mohácsi síkot választotta a csata színhelyéül.
1529. augusztus 29-én egy hozzávetőlegesen 25 ezer főnyi magyar sereg állt szemben a közelgő 60 ezres, jól szerevezett török sereggel. Szeged közelében várakozott továbbá Szapolyai János, az erdélyi vajda egy közel 25 ezres sereggel, mivel II. Lajos magyar király és a haditanács attól tartott, hogy a fősereg támadásával egy időben a törökök délkelet felől is megtámadják Magyarországot.
A csata augusztus 29-én délután 3 és 4 óra között kezdődött, amikor Tomori Pál megadta a jelet a támadásra. Az alig kétórás csatában elesett II. Lajos és csatatéren vesztette életét a két fővezér, valamint számos magyar főrend és egyházi méltóság is. A mohácsi síkon a magyar had katasztrofális vereséget szenvedett a törököktől. A vesztett csata utáni csapások sok tekintetben évszázadokra meghatározták az ország sorsát, a mohácsi vész a független magyar királyság pusztulásának és az ország hanyatlásának szimbólumává vált.
Szulejmán szeptember 9-én vonult be a védtelenül hagyott királyi székhelyre, Budára. A királyi palotát kifosztották. Ekkor került Mátyás híres corvináinak számos darabja is Konstantinápolyba.
Október elején a török erők elhagyták az országot, Magyarország – a délkeleti részek kivételével – ekkor még nem került ténylegesen török uralom alá.

Újra Libamáj Fesztivál lesz az Erzsébet téren





Színes programválasztékkal indul az idei libaünnep




Hatodik alkalommal rendezik meg a Libamáj Fesztivált 2014. szeptember 5-7. között az Erzsébet téren. A népszerű családi játékok, a Libaolimpia mellett a főszerep ismét a gasztronómiáé lesz. A szervezők két különleges ajánlattal is készülnek: már 1000 Ft alatt lehet libamájas meleg ételeket kóstolni és kapható lesz egy különleges Libamáj Fesztivál Menü is. Szeptember 5-én, pénteken 10-kor nyit a Fesztivál.
 

A hagyományosnak mondható gasztrofesztivál kiállítókban is színesedett: lesz liba tepertős bon-bon, házi füstölésű liba kolbász, áfonyás camambert fagylalt, Tokaji Aszús fagylalt különlegességek, helyszínen sült liba tepertő, szarvasgombás valamint fokhagymás serpenyős libamáj pástétom, tokaji aszús páté, helyben sütött kenyér, kiváló borok és pálinkák és sok egyéb különlegesség várja a látogatókat az Erzsébet téri Libamáj Fesztiválon.

A libaételek mellett megtalálhatók lesznek a kacsából készült ínyencségek is az Erzsébet téren, a színpadi beszélgetésekből pedig azt is megtudhatjuk majd, hogy milyen a jó libamáj és hogyan kell igazán ízletesen elkészíteni. Aki pedig kedvett kapott hozzá, hogy otthon is elkészítse a Fesztviálon látottakat, az a helyszínen is megvásárolhatja a libamájat.

A Fesztivál 2008-ban a libamáj fővárosából kezdte meg népszerű hódító útját. Azóta járt már a Budai Várban is, az elmúlt évtől azonban az Erzsébet tér ad otthont a rendezvénynek.

„2006-ban a 4Mancs nevű szervezetnek köszönhetően jelentős károkat szenvedett az ágazat és a benne dolgozó mintegy 10 ezer ember. A libaünnep célja, hogy egy évben egy alkalommal a lehető legjobb áron, a lehető legváltozatosabban elkészítve találkozzunk a libamájjal. Ha ugyanis minden magyar egy évben csak 30 deka libamájat enne, akkor az ágazat problémái megoldódnának és közel 10 ezer ember munkájára lenne újra szükség. Ezért gondoljuk úgy, hogy a libamáj nemzeti ügy is egyben" - mondta Pap Krisztián, a szervező Magyar Ízek Alapítvány alapítója.

A fesztivál diszvendége Orosháza városa, a rendezvény fővédnök epedig Fazekas Sándor, Földművelésügyi miniszter.  A Fesztviálra a belépés gyerekeknek 12 éves korig ingyenes!

A LIBAMÁJ FESZTIVÁL nyitvatartása
Péntek 10:00 - 24:00
Szombat 9:00 - 24:00
Vasárnap 9:00 - 20:00

www.magyarizek.hu

Megnyitja kapuit a Várkert Bazár



.

Hat kiállítás, parknyitó művészeti promenád valamint a Nemzeti Táncszínház szervezésében táncelőadások várják augusztus utolsó hétvégéjén a látogatókat a Várkert Bazárban. A programokra a belépés díjtalan.

A Várkert Bazár teljes egészében megnyitja kapuit a látogatók előtt augusztus 29-én 14.00 órakor, amikor Tarlós István főpolgármester, Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármester, L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára valamint Rogán Antal frakcióvezető átadják a felújított Lánchíd utcát. A szalagátvágást követően a megújult Lánchíd utcán keresztül ismét látogathatóvá válik az Ybl Miklós tervezte Várkert Bazár épületegyüttese, valamint a déli paloták és az Öntőház udvar között elkészült a több mint ötezer négyzetméteres neoreneszánsz kert, illetve a Várhegy gyomrába, a kert alá épített multifunkcionális rendezvénytér.
Augusztus utolsó hétvégéjén színes, komoly- és könnyűzenei illetve gyermekprogrammal, valamint hat kiállítással várja az érdeklődőket a Várkert Bazár.
A Testőr Palotában (Északi Palota) Kárpáti Tamás gyűjteménye a Világörökség - magyar örökség: Hungarikonok kiállítás több mint száz hírességhez kötődő relikviát mutat be kortársművészeti alkotásokba ágyazva. Olyan kivételes ritkaságok láthatók majd, mint Barcsay Jenő ecsete, Overdose patkója, Kodály Zoltán metronómja vagy a Karinthyak írógépe.
Az Ybl Bicentenárium - Építészet Éve alkalmából meghirdetett rajz- és fotópályázat ünnepélyes eredményhirdetése, díjátadása és a kapcsolódó kiállítás megnyitó ünnepsége szintén a program része Várkert Bazárban. A gyerekek alkotásaiból összeállított tárlatot az úgynevezett rámpamű alatti térben, a várat egykor megtámasztó boltívek között láthatja majd a közönség.
A Déli Palotákban az áprilisban megnyílt három kiállítás az „A modern reneszánsz derült idomai" - Válogatás Ybl műveiből és a Várkert Bazár építkezésének története, az „Ostromok és hétköznapok" - A Várkert Bazár területének története a régészeti kutatások tükrében, és az „Egy építkezés képei" - A Várkert Bazár felújítása fotókon továbbra is megtekinthető lesz.
A hegybe vájt multifunkciós terem nagyobbik részében a Nemzeti Táncszínház négy ingyenes előadása várja az érdeklődőket augusztus 30-án és 31-én, míg a terem másik részében a monumentális Budapest Modell lesz körbejárható.
A kiállítások a hétvégén ingyenesen tekinthetők meg, ahogy augusztus 29. és 31. között valamennyi programon való részvétel is díjtalan.

www.varkertbazar.hu

2014. augusztus 28., csütörtök

Megújul szabadkai zsinagóga




Maglai: A szabadkai zsinagóga 2016-ra teljesen megújul




„Azt hiszem, nem sokan hittek abban, mikor tavasszal bejelentettem, hogy a nyár végére a nyugati szárny is teljesen mértékben fel lesz újítva”- nyilatkozta  Maglai Jenő, Szabadka város polgármestere a sajtó képviselőinek, miután megtekintette a zsinagóga nyugati homlokzatán elvégzett munkálatokat.
A polgármester megköszönte a kivitelezőknek a magas színvonalú munkát, majd köszönetet mondott a pénzügyi támogatásért többek közt a köztársasági művelődési ninisztériumnak, a tartományi művelődésügyi titkárságnak, valamint a helyi önkormányzatnak. Az elvégzett beruházás mintegy 19 millió dinár értékű.
„Jövő héten valószínűleg már kiírják a közbeszerzési pályázatot a déli homlokzat felújítására, erre 17,5 millió dinár áll rendelkezésre.” – mondta a polgármester. A 2015. évi költségvetésben az északi szárny felújítására is igyekeznek eszközöket elkülöníteni. Kiemelte, hogy az elkövetkező egy-másfél évben szeretnék befejezni a munkálatokat, hogy 2016-ra a zsinagóga ismét teljes szépségében ragyogjon.
A belső tér tervdokumentációjának elkészítésére is kiírták már a közbeszerzési pályázatot, ez napokon belül le fog zárulni. A belső felújításokat a magyar kormány is támogatja mintegy 300 ezer euróval.
Maglai beszélt továbbá arról is, hogy hamarosan rendezik a Zsidó Hitközséggel a használattal kapcsolatos részleteket, hiszen míg az épület a város tulajdonában van, addig a telek a szabadkai Zsidó Hitközség tulajdona. Amint a felújítás befejeződik, az istentisztelet mellett az épület a zsidók történetével kapcsolatos kiállításoknak valamint kisebb koncerteknek is helyet ad majd.
Az év végéig pedig szeretnék elkészíttetni a zsinagóga előtti park felújításával kapcsolatos tervdokumentációt is.

Forrás: VajdaságMA

2014. augusztus 27., szerda

A Seuso-kincsek hazahozatala - bélyegmegjelenés




Seuso Blokk fekete sorszámos fogazott változat
A Magyar Posta alkalmi bélyegblokk kibocsátásával köszönti a Seuso-kincsek hazahozatalát. A blokkon és annak bélyegképein a hét Magyarországra visszakerült Seuso-kincs látható: Vadász-tál, Geometrikus tál, Dionysos-kancsó, Mosdótál, Geometrikus kancsó, Illatszeres doboz és Geometrikus kancsó.
A blokk fekete sorszámozású alapváltozata mellett piros Benedek Imre grafikusművész tervei alapján a Pénzjegynyomda kivitelezte. A bélyegblokk augusztus 25-től vásárolható meg a nagyobb postákon valamint a Filapostán, de megrendelhető a Magyar Posta internetes áruházából is.
Seuso Blokk priso sorszámos vágott változata
sorszámozással ún. vágott változat is megjelent. A dombornyomás, diffrakciós fólia nyomtatás és uv-festék alkalmazásával készült újdonságot

A leghíresebb, és egyben a kincs névadó darabja az a hatalmas méretű lapos, aranyozással díszített ezüst Vadász-tál, amelynek közepét vadászati jelenetekkel közrefogott szabadtéri lakomajelenet díszíti. A kincsek közé tartozik az ételek tálalására szolgáló, „HEC SEVSO TIBI DVRENT PER SAECVLA MVLTA POSTERIS VT PROSINT VASCVLA DIGNA TVIS - Szolgáljon sok századon át, Seuso, ez a készlet, s használják hosszan büszke utódaid is!" (Kőrizs Imre fordítása).
Seuso Folder
valamivel kisebb Geometrikus tál, mely nevét a közepét díszítő kör alakú mezőben egymást metsző nyolcszögekbe, illetve négyszögekbe rendezett rozetta és palmetta díszítésről kapta. A Seuso-kincs kancsói közül méretében a legkisebb, díszítése miatt azonban a leglenyűgözőbb, a valószínűleg bor töltésére szolgáló Dionysos-kancsó. A víz töltésére használt két Geometrikus kancsó felületét különféle geometrikus és növényi motívumok borítják, a testük felső sávját pedig a Mosdótál mintázatához hasonló hullámvonalak díszítik. A tál közepébe pontosan illeszkedik a két kancsó talpa, így a három edény valószínűleg egyetlen, mosakodáshoz használt szettet alkotott. A henger alakú, fedeles Illatszeres doboz mintázatán domborított figurális jelenetek láthatók, a belsejébe rögzített perforált ezüstlemez arra utal, hogy illatszeres tégelyek tárolására használták.  A Seuso-kincsek hazahozatalának tiszteletére készült SEUSO BÉLYEGSZETT a bélyegblokk fekete sorszámozású alapváltozata mellett tartalmazza annak piros sorszámozású, vágott változatát is. A bélyegblokkon lévő ezüst tárgyakat diffrakciós fólia- és dombornyomás teszi különlegesebbé, a blokkon uv-fényben a leghíresebb, és egyben a kincs névadó darabjaként is ismert ezüst vadász-tál központi, kör alakú mezőbe foglalt jeleneteit keretező latin nyelvű verses felirat és annak magyar nyelvű verses fordítása olvasható:
 
SEUSO:
Megjelenés: 2014. augusztus 25.
Névérték: 3.000 Ft A szett eladási ára 10.000 Ft
Nyomdai eljárás: ofszet, diffrakciós fólia, dombornyomás, uv-festék.
Példányszám: 74.000 db (alapváltozat), 6.000 db (vágott).
A szett ötezer példányban készült, amely az alap és a vágott változat egy-egy példányát tartalmazza 1-5.000-ig tartó, azonos sorszámmal.
Perforálási méret: 30x45 mm és 60x50mm.
Külső vágási méret: 170x96 mm
Gyártó: Pénzjegynyomda
Forrásanyag: Szépművészeti Múzeum
Tervező: Benedek Imre


MTI

2014. augusztus 26., kedd

Augusztusvégén: FŐSZEZON -- Turisztikai kiállítás és vásár a Budai Várban




Augusztus 30-31-én immár nyolcadik alkalommal nyílik meg a Főszezon kiállítás a Budai Várban a szokásos helyszínen, a Savoyai és a Halászó Fiú teraszon. A gazdag utazási és szállásajánlatokkal, gasztronómiai bemutatókkal egybekötött kétnapos, ingyenes turisztikai rendezvény a hagyományokhoz híven folyamatosan szórakoztató, családi programokkal, sztárvendégekkel is várja a látogatókat.
Miközben a főváros legszebb panorámája tárul elénk a Dunán átívelő hidak, a Parlament és a pesti rakpart gyönyörű épületsorának látványával, a nyolcadik Főszezon kiállítás igazi vidéki hangulatot varázsol a Budai Vár történelmi falai közé. A több ezer négyzetméteres kiállítási helyszínen az egész ország turisztikai kínálata megjelenik, bemutatkozási lehetőséget kapnak a modern szállodák, a neves gyógyfürdők, a wellnessprogramokkal, aktív pihenési lehetőségekkel rendelkező tájegységek, régiók. Bemutatkozhatnak a vendégváró magyar városok, az ismert és a felfedezésre váró üdülőhelyek, a bakancsos, kerékpáros túra-útvonalak, a hegyi és a vízi kalandparkok, az extrém sportok. Vendégcsalogató ajánlatokkal jelentkezhetnek a belföldi túraszervezők, a hazai utazási irodák, s mellettük helyet kapnak a külföldi utazási és szállásajánlatok is.
 
A szervezők biznak  abban, hogy a kiállítóknak sikerül a kihagyhatatlan akciós ajánlatokkal a magyar családok kedvében járni, akik a Főszezon kiállításon az idén is megtalálják az igényeiknek és a pénztárcájuknak leginkább megfelelő üdülési, pihenési lehetőséget. A kiállítás látogatói számos új lehetőséggel ismerkedhetnek meg, ötletet meríthetnek az őszi-téli kirándulásokhoz, az élményekkel teli kikapcsolódáshoz, szabadidejük tartalmas eltöltéséhez a következő Főszezonig.
A Főszezon kiállításon nagy hangsúlyt kap a gasztronómia is: kóstolni és vásárolni is lehet majd sokféle eredeti magyar terméket, például kolbászt, pálinkát, bort és pékárut. Az utazási kiállítás - nevéhez méltóan - tulajdonképpen erre a két napra önálló fővárosi programot is kínál, amelyre nemcsak a budapestieknek éri meg ellátogatni, hanem érdemes akár vidékről is családostól Budapestre utazni
Szombaton és vasárnap délelőtt 10 órától este hatig nonstop műsor nyújt szórakozást. A gyerekek kézműves, hagyományőrző és egyéb játékos foglalkozásokon, vetélkedőkön vehetnek részt. Lesznek népzenei és néptáncbemutatók, valamint több sztárvendég, a műsort Beleznay Endre konferálja.
A KIÁLLÍTÁSRA ÉS A PROGRAMOKRA A BELÉPÉS INGYENES!

www.foszezon.hu

2014. augusztus 25., hétfő

Belső utak Kaposváron




Szinte már hagyomány, hogy a megújult Vaszary Képtár a Kaposfest, a Nemzetközi Kamarazenei Fesztivállal egy időben olyan kuriózum kiállítást nyit, amely méltó a fesztiválhoz. Idén, a kaposvári kötődésű Dr. Nagy Miklós magángyűjteményéből, Belső utak címmel mutatnak be válogatást a kaposvári közönségnek.


A tárlat kurátora, Géger Melinda művészettörténész szerint a kiállítás átfogó képet nyújt a hazai kortárs művészek mintegy 3 évtizedes munkáiból.

„Dr. Nagy Miklós orvos, fotóművész és műgyűjtő a kortárs magyar képzőművészet gyűjtőinek abba a nemzedékébe tartozik, akik a 2000-es évek során tűntek fel. A műtárgy megszerzésének vágya elsőként 1997-ben, egy Váli Dezső kép iránt gyulladt fel benne egy tihanyi kiállításon. Megvásárlása után nagy iramban bővült a kollekció, amelynek összetétele figuratív mitologikus-szürrealista jellegű vagy groteszk alkotásoktól a konstruktív terű, ugyanakkor transzcendens kisugárzású képvilágig terjed. A képek vásárlását Nagy Miklós nem egy előre kidolgozott, tervszerűen felépített gyűjtői koncepció nyomán indította el: inkább személyes vonzalmának engedve, majd művészbarátaival folytatott eszmecserék hatására fejlesztette tovább. Műegyüttese a magyar képzőművészet jelentős alkotóinak munkásságát reprezentálja. A gyűjtemény mára több mint 300 darabot számlál: műfaját tekintve domináns része festmény illetve grafika, melyhez néhány plasztika társul. E gyűjtemény kohézióját - mint oly sok más esetben is - maga a gyűjtő személye adja. Nagy Miklós vonzalma a vizuális művészetek iránt fiatal korától eredeztethető. A fotózás régi szenvedélye, és a műgyűjtés annak a sajátos látásmódnak a kiterjesztése volt, amit különleges hangulatú fotográfiáiban is képvisel. Nagy Miklós gyűjteményének minden egyes darabja és az általa készített művészi fényképek összecsengő, egymásra rímelő egységet képviselnek, melyből a látvány és az abból leszűrődő vizuális tapasztalat közössége szól. Valamennyi fotó egy belső hangra figyelő, meditatív lélekállapot kifejezésének igényével jött létre. A létezés különféle, időbeli és téri jelenvalóságán áthidalva egyidejűleg képesek érzékelteti az idegenség és egyfajta misztikumba hajló életélmény hangulatát. A meditatív szemlélődés valójában egy belső utazás regisztrációja, a lélek kivetülése. Ez a látásmód visszafogott, nem keresi a sziporkázóan bombasztikus képi elemeket, inkább befelé forduló, szordínóval átitatott világ, ami bensőséges intimitása mellett egyúttal erősen intellektuális is. Mivel Nagy Miklós kifejezésmódja nagyon közel jár a képzőművészeti kifejezés eszköztárához, a festmények képi világa beszűrődött a fotográfiákba. Ahogyan a gyűjtött képek befolyásolták szemléletét, fotóművészi tevékenységét, úgy egyes fotói inspirálóan hatottak azokra a művészekre, akikkel közvetlen baráti kapcsolatot ápol. A szellemi rokonság alapján létrejövő vonzást leginkább Szüts Miklós, Vojnich Erzsébet és Váli Dezső világa gyakorolta rá. Érdekes párhuzamokat, rejtett kapcsolatokat és összefüggéseket találhatunk a festőművészek képei és Nagy Miklós fotográfiái között, melyek több esetben váltak a később megszületett alkotások ihlető forrásává. A gyűjtő személye több szálon kötődik Kaposvárhoz: Nagy Miklós itt kezdett el dolgozni az egyetem elvégzése után, ez a város családjának több tagja, édesapja és fia szülővárosa is egyben. Körülményei miatt kényszerült arra, hogy előbb Nagyatádon, majd Győrben települjön le. Győrben Kolozsváry Ernő személyes példája indította el a gyűjteményfejlesztés útján." (Géger Melinda)


Szüts Miklós festőművész - kinek több festménye is látható a kiállításon - az alábbiakkal köszöntötte a nagyszámú érdeklődőt, és nyitotta meg a valóban csodálatos tárlatot.

„Végek dicsérete


Vitézek, mi lehet e széles föld felett

Szebb dolog az végeknél.

Hol ott kikeletkor, az sok szép madár szól,

Kivel ember ugyan él.

Mező jó illatot, az ég szép harmatot

Ád ki kedvesebb mindennél.

Hölgyeim és Uraim,

Miért van ez...? Miért van az, hogy ha bárkinek mondom: megyek Kaposvárra, felcsillan a szeme. Pedig a kultúrbabona szerint csak Budapestre vágyik mindenki, minden Budapesten történik, a kultúrában aztán végképp. Vallatom az emlékezetem, keresgélem a Kaposvár cédulákat, nevek-képek sorjáznak a fejemben... Közeledik a vihar, Slézingeréknél már esik: és persze sorban a többi Rippl Rónai remekmű, Piacsek bácsi, a Körtvélyesi kastély... Igen. Rippl Rónainak komoly érdemei vannak a Kaposvár-boldogságban.

És tolakszanak tovább a képek és a nevek: számtalan fantasztikus színházi este, számtalan kiválóság neve, ki győzné elsorolni? A jeles névsor beborítaná a színház falát.

Az egykori igazgatók: Komor, Zsámbéki, Babarczy, Znamenák, Schwajda... És sorjáznak tovább a nevek: Bezerédi Zoltán és Básti Juli, Csákányi Eszter, Kulka János, Pauer Gyula és Eörsi Pista, Jordán Tamás, Gothár Péter, Pogány Judit, Koltai Róbert, Máté Gábor, Spiró György, Ascher Tamás, Molnár Piroska, Lázár Kati, Törőcsik Mari és Mohácsi János...

Vagy Csáki Judit, aki vállán vitte a kaposvári színészképzést, nagy hiba volt tőle megválni. Takács Gyula, a költők doyenje, aki a legutóbbi időkig eleven kapocs volt a Nyugat nagyjaihoz. Napestig sorolhatnám, ők nekem mind-mind a Kaposvár-boldogság doboz lakói. Kaposvár szülötte nagyszerű barátom, az író Kerékgyártó Pista is... Újabb kép: egy másik emlékezetes kaposvári estén, egy pompás előadás után a színész klubban Gothár Péter szó nélkül várandós feleségem elé tolta a neki félretett utolsó adag rakott krumplit. Élénken él emlékezetemben egy Bereményi darab felejthetetlen díszlete, Pauer Gyula remekműve: egy átmulatott vagy átnyomorultkodott éjszaka után az egyik szereplő felgyújtja az előtérben álló mosdó fölött a neonlámpát: jeges fényével világítva a nézők arcába (és életébe).

És most itt van szemünk előtt egy újabb (most már ez is) kaposvári csoda: Dr. Nagy Miklós fantasztikus gyűjteménye. Parádés névsor, csak néhány név ízelítőül: Bálint Endre, Bukta Imre, Deim Pál, El Kazovszkij, feLugossy László, Gaál József, Konok Tamás, Nádler István, Nádor Tibor, Országh Lili, Szotyori László, Váli Dezső, Várhelyi Tímea, Vojnich Erzsébet, Zsakó István. ..

Nem véletlenül választottam köszöntőm mottójául Balassi Bálint versét: manapság képeket gyűjteni bizony felér egy végvári harccal.

Utóvéd harcnak nevezném, ha nem lennék menthetetlenül optimista. Másként fogalmazva: Nagy Miklós „magyarságteljesítménye", hogy a ma divatos terminológiát használjam, példamutató. Évtizedek áldozatos munkájával összeszedett és egyben tart egy olyan magángyűjteményt, mindannyiunk, gyerekeink és unokáink boldogítására, hogy bármely kortárs múzeumnak dicsőségére válna. Annál is inkább, mert a magyar múzeumok gyűjtési lehetőségeiről röviden csak annyit mondhatunk: nincs ilyen. Ma már legfeljebb a Nemzeti Bank műtárgyvásárlásaiban bízhatunk, bár a bankárok képzőművészeti szakértelmével kapcsolatban vannak halvány kétségeim.

A jó gyűjtő ugyanis megszállott szerelmes fajta: gyűjteményének minden egyes darabjához intim, már-már erotikus viszony fűzi; a művek megvásárlásának pillanatában teljesen nyilvánvaló, hogy vagy megszerzi az adott képet, vagy egy percet sem érdemes tovább élnie. És ahogy gyarapszik egy gyűjtemény, mint a jó késdobáló éles pengéi a cirkuszban: a képek kirajzolják gyűjtőjének figuráját: álmait és szorongását, hitét és hitetlenségét, itt semmi nem marad titokban. Ráadásul Nagy Miklós még nagyszerű fotográfus is, amit nem festenek meg kedvenc szerzői, vagy másképpen, azt megfesti ő fáradhatatlan kamerájával, erre is találnak néhány remek példát ezen a kiállításon.

Szóval barátaim itt a „végeken", tartsatok ki továbbra is, álljatok ellen a messzi fővárosból jött birodalmi kultúrpolitikának, csináljatok újra nagyszerű színházat, ápoljátok a néhány év alatt európai rangra emelkedett fesztiválotokat, a szintén idevalósi Kokas Katalin szívügyét, és Kaposváron a poklok kapui sem vesznek erőt.

Köszönet Dr. Nagy Miklósnak, hogy elhozta gyűjteményét, és köszönet a városnak, hogy helyet adott ennek a bemutatónak.

Balassival kezdtem, vele is fejezném be köszöntőmet.

Ellenség hírére, vitézeknek szíve

Gyakorta ott felbuzdul.

Sőt azon kiül is, csak jó kedvükből is,

Vitéz próbálni indul.

Hol ott sebesedik, öl, fog, vitézkedik,

Homlokán vér lecsordul.



Az jó hírért s névért, s az szép tisztességért,

Ők mindent hátrahagynak.

Emberségről példát, vitézségről formát,

Mindennek ők adnak.

Midőn, mint jó sólymok, mezőn széllel járók,

Vagdalkoznak, futtatnak."

(Kaposvár, 2014. augusztus 15. Szüts Miklós)



Belső utak - A Nagy Miklós gyűjtemény

Együd Árpád Kulturális Központ - Vaszary Képtár

Kaposvár



Ha még nem látták, a tárlat 2014. október 15-ig látogatható.


/http://egyud.kaposvar.hu/


2014. augusztus 24., vasárnap

Száz éves a magyar animáció




Születésnapi tematikus animációs filmvetítések a mozivásznon és a televízió képernyőjén. A kiemelt kulturális jelentőségű magyar animáció 100. születésnapjáról emlékeznek meg 2014. augusztus 25-31. között az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a televízió képernyőjén, az M2-es csatornán.

A centenáriumát ünneplő magyar animáció nemzetközi színtéren is három versenyfilmmel és kétszázötvenkét alkotással képviselteti magát augusztus 21-25. között a 15. Hirosimai Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon.

Karas Monika, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának elnöke sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a magyar animáció 100. születésnapjára emlékezve augusztus 25-31. között egész hetes szakmai rendezvény várja az érdeklődőket. A magyar animációs filmekről, mint a kultúránk elvitathatatlan értékeiről szólva kiemelte: „Rendkívül fontosnak tartom azt, hogy a jelentőségéhez mérten ünnepeljük a magyar animációt. A hazai rajzfilmek és animációs alkotások ugyanis a nemzeti kultúránk emblematikus alkotásai, amelyek a múlt és jövő generációit kötik össze."

Balatoni Monika, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális ügyekért felelős államtitkára kiemelte, hogy Japán és Magyarország között élénk és gyümölcsöző kulturális kapcsolat áll fent, elsősorban a zene, ezen belül a komolyzenei oktatás területén. Az esemény kiváló alkalmat ad arra, hogy a több tízezer résztvevő találkozzon a magyar kreativitással, tudással, avval a kreativitással, amelynek az egyik fellegvára ma Magyarországon a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, többek között a beválogatott 3 versenyfilm is MOME-s diákok diplomamunkái. Az államtitkár hozzátette, hogy a fesztiválon való megjelenés támogatásával a kulturális diplomácia célja a japán-magyar művészeti egyetemek közötti kapcsolatok erősítése is.

Varsányi Ferenc egyetemi tanár, a Fecsegő tipegők Emmy-díjas rendezője pozitív kezdeményezésnek tartja, hogy a Médiatanács az animációs szakmát nem csak pályázatokkal segíti, hanem katalizátorként hangsúlyt helyez arra, hogy a magyar alkotókat itthon is jobban megismerjék. Galambos István, az MTVA vezérigazgató-helyettese elmondta, hogy az M2 televízió műsorán kiemelt filmvetítések szerepelnek.

A sajtótájékoztatón Bakos Edit, az Uránia Nemzeti Filmszínház ügyvezető igazgatója ismertette, hogy egy bő válogatást adnak a kint szereplő filmekből, így 113 rajzfilm lesz látható a moziban augusztus 25. és 31. között. A 16 blokk közül az egyiket japán animációs filmek teszik ki, amelyek a Kecskemétfilm közreműködésével a japán alkotók felajánlásával ingyenesen nézhetők, az NMHH támogatásával pedig a 15 blokkban látható filmekre, féláron lehet majd jegyeket vásárolni.
(A vetítéseket kedvezményes árú, 600 Ft-os jeggyel látogathatják a nézők a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság támogatása eredményeképpen.)

A részletes programot az Uránia Nemzeti Filmszínház honlapján olvashatják.
www.urania-nf.hu
A 15. Hirosimai Animációs Filmfesztivál hivatalos weboldalán megtekinthető a részletes program.
http://hiroanim.org/pdf/2014/bulletin2014_02.pdf

A kiforrott és szellemes technikai megoldások méltán teszik világhírűvé a magyar animációt, amelynek köszönhetően hazánk augusztus 21-25. között a 15. Hirosimai Nemzetközi Animációs Filmfesztivál díszvendége. A nemzetközi biennálé programjában kiemelt helyet kapnak a magyar animációs filmgyártás jelentős alkotásai, rövid és egész estés animációs filmek, televízióreklámok, televízióműsorok és videoklipek kerülnek majd a vászonra a kezdetektől egészen napjainkig. A delegáció augusztus 26-án tér vissza, majd élményeiket és tapasztalataikat az Urániában szervezendő beszélgetések során is megosztják az érdeklődőkkel.
A fesztivál egyben az új alkotások szemléje és versenye is. Magyarország 3 alkotással is képviselteti magát, mindhárom pályamunka a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem animáció tanszékén készült diplomafilm. Bucsi Réka Symphony No.42 (2013, 09'34″) című filmjét augusztus 21-én, Ruska László és Ringeisen Dávid Papírvilág (2013, 02'39″), valamint Gelley Bálint Otthon című alkotását augusztus 23-án vetítették. A három verseny filmet a hazai animációs filmhéten is megtekinthetik az érdeklődők.
A japán-magyar találkozó célja, hogy a szakemberek képet alkothassanak arról, hogyan vált nemzetközileg sikeres művészeti ággá a magyar animáció, és tájékozódhassanak a filmes befektetési lehetőségekről. A kulturális partnerségnek köszönhetően mind a japán, mind a magyar fél számára várhatóan előnyös megállapodások születnek.

Az M2-es csatorna részletes programja:
2014. augusztus 25., hétfő:
19:47 - Hát (m)ilyenek a macskák (Korhatár nélküli)
19:54 - Bab Berci köve (Korhatár nélküli)
2014. augusztus 26., kedd:
19:45 - Hoppi mesék – Hoppi és a varázsbot (Korhatár nélküli)
19:53 - Kortárs gyerekversek és dalok - Lackfi János: Parabola (Korhatár nélküli)
19:55 - Bogyó és Babóca 4/1. rész (5’ Korhatár nélküli)
20:01 - Kortárs gyerekversek és dalok – Kiss Judit Ágnes: Kék őzek 
2014. augusztus 27., szerda:
19:46 -  Berti, a rózsaszín barika (Korhatár nélküli)
19:58 - Bogyó és Babóca 4/2. rész (Korhatár nélküli)
2014. augusztus 28., csütörtök:
19:47 - Berti és a terelőkutya (10’0” Korhatár nélküli)
19:58 -  Bogyó és Babóca 4/3. rész (5’ Korhatár nélküli)
2014. augusztus 29., péntek:
19:43 - A Négyszögletű Kerek Erdő - Maminti, a kicsi zöld tündér (Korhatár nélküli)
19:51 - Kortárs gyerekversek és dalok – Miklya Zsolt: Karima-álom (Korhatár nélküli)
19:54 - Bogyó és Babóca 4/4. rész (Korhatár nélküli)
20:00 - Kortárs gyerekversek és dalok – Tóth Krisztina: Nagy mara (Korhatár nélküli)
2014. augusztus 30., szombat:
16:35 - Cigánymesék: A cigányasszony meg az ördög (6 éven aluliaknak nem ajánlott)
16:44 - Egy komisz kölyök naplója – A szökés (6 éven aluliaknak nem ajánlott)
19:27 - Hófehér (12 éven aluliaknak nem ajánlott)
2014. augusztus 31., vasárnap:
13:46 - Három nagymamám volt (12 éven aluliaknak nem ajánlott)
19:39 - Vili, a veréb (6 éven aluliaknak nem ajánlott)

www.nmhh.hu
www.mediatanacs.hu
http://mediatanacs.blog.hu

Lantai József - EuroAstra

2014. augusztus 23., szombat

Megjelent a MúzeumCafé legújabb száma




Milyen kérdésekre vár majd választ a tudomány a Seuso-kincsek vizsgálata során?; hogyan lettek Győrben a magángyűjteményekből múzeumok?; milyen „érzékeny" szakmai szempontokra kell figyelemmel lenni egy erdélyi művészetet bemutató budapesti kiállítás tervezésekor?; mit keres a gasztronómia a régészetben?; múzeumok-e a műemlék könyvtárak?; hogyan lehet elegánsan feltálalni a gyerekeknek egy Campbell-leveskonzervet egy múzeumpedagógiai foglalkozáson? - ezekre, és még számos más érdekes kérdésre is ott a válasz a MúzeumCafé most megjelent legújabb számában.

A lapot szokás szerint bevezető színes rovatok - hazai és nemzetközi múzeumi hírek, kiállítás-, weboldal- és könyvajánlók - után a Múzeumguide ezúttal (mint ahogyan korábban már Szentendre és Pécs esetében is) az elsősorban korábbi magángyűjteményekre épülő győri múzeumi intézményrendszer sajátságos kialakulását és jelenlegi helyzetét mutatja be.

A Disputa rovatban Szücs György művészettörténész-kurátor, Murádin Jenő kolozsvári művészettörténész, Banner Zoltán művészettörténész, az Erdélyi magyar művészet a XX. században című könyv szerzője és György Péter esztéta fejti ki a véleményét arról, hogy milyen szakmai, illetve egyéb „kényes" szempontokat kell megfontolni a Magyar Nemzeti Galéria jövőre tervezett nagy erdélyi képzőművészeti kiállításának előkészületei során.

A Műhelyben elsőként Mráv Zsolt régész és Dági Marianna klasszika-archaeológus azt írja le, hogy milyen vizsgálatokkal milyen kérdésekre keres majd választ a közeljövőben a
Seuso-kincs hazakerült darabjait vizsgáló szakértői csoport; szó esik arról, hogy a megyei múzeumi rendszer átalakulása nyomán sok helyen összevont helyi kulturális intézmények - múzeumok, könyvtárak, művelődési házak - hogyan tudják ellátni szakmai feladataikat; bemutatkozik a Néprajz Múzeumnak a korábbi lakókocsija után kitalált újabb „gurulós" projektje, a külső helyszínekre látogató kerekes bőrönd; és végül kiderül, hogy miért és hogyan kapnak egyre nagyobb teret a hazai történeti kiállításokban a gasztro-régészeti kutatások.

A Posztamensben ezúttal a hazai műemlék könyvtárakban teszünk virtuális sétát, bemutatva ezeknek a különleges „múzeumoknak" nemcsak csodálatos gyűjteményeit és sokszor eredeti berendezéseit, de a történetüket és mai sajátos szakmai problémáikat is.

A Múzeumnegyed körsétája most Metzben, a párizsi Centre Pompidou első vidéki fiókintézményében indul; onnan Békéscsabára, a Munkácsy Mihály Múzeumba térünk haza, hogy végül Budapesten a ma még jórészt „rejtőzködő" Magyar Olimpiai és Sportmúzeum páratlan gyűjteményébe pillanthassunk be, megismerve az intézmény viharos múltját és remélhetőleg hamarosan révbe érő jövőjét is.

Végül a Múzeumőr rovatban elsőként Urbach Zsuzsa művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum Régi Képtárának volt vezetője mesél a pályájáról; terveiről beszél S. Perémi Ágota régész, a veszprémi Lackó Dezső Múzeum nemrégiben kinevezett új igazgatója; Hemrik László, a Ludwig Múzeum múzeumpedagógia programjainak a kortárs művészetet felhasználó kulisszatitkaiba avatja be az olvasót, és végül Daniéle Devynck, az albi Tuolouse-Lautrec Múzeum igazgatója vall a festőhöz fűződő „szerelméről" és a művész budapesti kiállításáról. A lapot szokás szerint minden egyes írásának angol nyelvű összefoglalója zárja.

A többszörös hazai és nemzetközi dizájn-díjas MúzeumCafé megvásárolható a Relay és az Inmedio nagyobb hírlapüzleteiben, az Alexandra könyvesbolt-hálózatban és a jelentősebb fővárosi és szentendrei múzeumok shopjaiban.

http://www.szepmuveszeti.hu/

Lantai József -EuroAstra

A Szent István-rend




.


250 éves a kétszer is újraalapított Szent István-rend. 2014. augusztus 20-án Kertész Imre és Rubik Ernő Szent István lovagjai lettek, a köztársasági elnök átadta nekik a legmagasabb magyar állami kitüntetést, a Szent István Rend néven újraalapított kitüntetés keresztjét.


A kitüntetés átadásának ünnepén mindenki számára külön érdekesség lehet a Magyar Nemzeti Múzeum 2014. augusztus 30-ig megtekinthető, a Rend történetéről szóló „Szent István lovagjai" című tárlata, amely 250 év történelmének sajátos tudását nyújtja, miközben megismerteti a kitüntetés valódi történetét.

A Magyar Nemzeti Múzeum egyedülálló kiállítással emlékezik a legmagasabb magyar kitüntetésre, és több mint 400 műtárggyal mutatja be a Rend történetét, adományozottjait és kitüntetéseit. A májusban nyílt Szent István lovagjai című tárlat, amelyen eddig több ezren fordultak meg, hamarosan bezárja kapuit. Augusztus 30-ig viszont még az érdeklődő közönség, többek között a negyedévezred nagy-, közép- és kiskereszt jelvényeivel és kitüntetettjeivel is találkozhat.

A kitüntetést olyan személyek érdemelték ki, mint Napóleon, Munkácsy Mihály, Szinyei Merse Pál vagy Abdul Hamid Khan török szultán. Horthy Miklós kormányzó 1938-ban, a Szent István-emlékévben újraalapította az utolsó magyar király megkoronázásával és a Monarchia szétesésével megszűnő Rendet. Elnevezésében innentől a Magyar Királyi Szent István-rend néven élt tovább, és 1946-ig, a II. Magyar Köztársaság kikiáltásáig működött a legmagasabb rangú állami kitüntetésként. 2011-ben a magyar Országgyűlés a legmagasabb polgári állami kitüntetésként Magyar Szent István-rend néven alapította újra. 2013-tól a köztársasági elnök adományozza a kitüntetést, a korábbi hármas osztályozással szemben (nagykereszt, középkereszt, kiskereszt) immár csak nagykereszt formájában. 2013-ban Áder János köztársasági elnök először Egerszegi Krisztina olimpiai úszónőnek és Lamfalussy Sándor közgazdászprofesszornak adományozta az újra átadásra kerülő díjat.

A kiállításon több mint 100 festmény, 300 méter hermelin, összesen 2000 gramm arany és 70 kitüntetés látható, külföldi és hazai múzeumok és magángyűjtők anyagaiból állították össze. Többek között a németországi Bismarck Museum, az osztrák Kunsthistorische Museum és a nagyszebeni Bruckenthal Museum és számos magángyűjtő ajánlotta fel a tárlat idejére saját gyűjteménye darabjait, de a hazai múzeumok - így a Magyar Nemzeti Galéria, a Pécsi Janus Pannonius Múzeum vagy a Debreceni Déri Múzeum - is hozzájárultak az anyag teljességéhez.

www.hnm.hu

Lantai József - EuroAstra

2014. augusztus 22., péntek

Félmillió magyar Linkedin tag



A Linkedin a világ legnagyobb online üzleti, szakmai közössége és egyben a világ harmadik legnagyobb közösségi média platformjának 313 millió tagja van. Magyarországi tagsága 2013 februárjában a elérte a háromszázezres létszámot, ugyanakkor 2014. augusztus közepén elérte a félmilliós tagságot (forrás: Linkedin Ads). Bánki Tamás Linkedin szakértő szerint a magyarországi Linkedin tagság fejlődése töretlen.
 A Linkedin [ejtsd: linkd'in] szakmai közösség, ahol különböző módokon tudunk megjelenni, kommunikálni, beszélgetni. A Személyes Profilunkon, a Céges Oldalunkon, a Csoportokban és a Hirdetési és Álláshirdetési felületeken is el tudjuk juttatni üzenetünket, tartalmunkat kapcsolati hálónkhoz, követőinkhez és hirdetéseinkkel azon is túl. Bár ez az öt felület külön-külön életet él a Linkedinen, mégis egységet alkot.
A Linkedint 2002-ben alapították az Egyesült Államokban, majd 2003-ban indították el. (Wikipédia) 2011. május 19-én vezették be a New York-i tőzsdére LNKD rövidítés alatt. A Yahoo! Finance adatai alapján 2013. február 25-én a Linkedin 156 dolláron állt, s azóta több, mint 60 dollárral erősödött. A Linkedin 2014 májusában érte el a négyszázmilliomodik tagját, a világ több mint 200 országában.
A Linkedin három fő bevételi forrása a munkaerő áramlás segítéséből (60%, forrás: press.linkedin.com), a hirdetési díjakból (20%) és a tagsági díjakból (20%) származik. Ugyanakkor a Linkedin tagság ingyenes, csatlakozni a Linkedin.com címen lehet.
A 300 milliós tagság részeként a magyar tagság 500 ezres közössége is részesülhet a Linkedin adta komoly üzleti lehetőségekből, amennyiben a Linkedint megfelelően használjuk. A Linkedin hazai tagsága 2011 őszén 150 ezer, 2013 februárjában volt a 300 ezer és 2014 augusztusában érte el az 500 000 tagot, azaz a tagság növekedésének üteme továbbra is igen erőteljes.
A Linkedinen 2013-ban 2 millió 850 ezer cég volt jelen, 2014 augusztusában pedig egy millióval több, 3,85 millió. Közülük 4140 van Magyarországon. A Linkedin 2 millió csoportja közül majd 980 magyar nyelvű. Magyarország legnagyobb Linkedin csoportja a Hungary Business Society (HBS) Magyar Üzleti Társaságnak több mint 6100 tagja van. A második legnagyobb csoport a Hungarian IT Professionals tagsága is több mint 5600 fő.
A Linkedin tekinthető többek között jól használható információs forrásnak (újságírók, bloggerek hivatkoznak rá), álláskereső és munkaerő találó felületnek valamint szakmai fórumnak. Egy tudatos felhasználó, aki felépíti és karbantartja énmárkáját (személyes márka) és céges brand-jét hosszútávon jobban tud érvényesülni a Linkedin felületén és a hagyományos üzleti életben is. A Linkedin magyar szakértője, Bánki Tamás ehhez nyújt hatékony támogatást.


Forrás: EuroAstra

2014. augusztus 21., csütörtök

A magyar Ocimum basilicum ‘Purple’ a dísznövények új királya




Ismét hazai nemesítők kapják a dísznövények Oscarját. Valódi bravúrként újra egy magyar nemesítésű dísznövényt, az Ocimum basilicum ‘Purple'-t, azaz a bazsalikom egy új fajtáját jutalmazza aranyéremmel a rangos nemzetközi FleuroSelect!

A NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézetének munkatársai a júliusi angliai konferencián kapták meg a hivatalos értesítést, miszerint a magyar növénynek jár jövőre az aranyérem. Ez azért is rendkívül nagy dicsőség, mert a Celosia plumosa 'Arrabona' tavalyi sikere után senki nem számított arra, hogy ismét a magyar nemesítőket díjazzák.

A Celosia plumosa ‘Arrabona' óriási diadala után ismét egy magyar nemesítésű dísznövényt jutalmaz aranyéremmel a nemzetközi FleuroSelect szervezet.
A NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézetének munkatársait is meglepte az eredmény, nem gondolták volna, hogy a bazsalikom egy új nemesítésével ismét elnyerhetik a rangos díjat, hiszen szinte példanélküli, hogy ilyen hamar ugyanaz a nemesítő- műhely nyerjen. Ráadásul a nemzetközi mezőny nagyon erős volt, a magyar nemesítésű, lila bazsalikomnak a világ minden tájáról benevezett, több ezer növénnyel kellett versenyeznie. Így a siker valóban igazi kuriózumnak számít.

„A július végi angliai konferencián kaptuk kézhez a hivatalos értesítést, miszerint a tavaly benevezett növényünk, az Ocimum basilicum 'Purple', elérte az aranyéremhez szükséges pontszámot. Ezt követően meg is kezdtük a tárgyalásokat a magforgalmazást illetően, hogy mihamarabb kapható legyen világszerte a magyar dísznövény" - mondta Kasztovszky Zoltán, a NAIK Gyümölcstermesztési Kutatóintézetének gazdasági igazgatóhelyettese.

Az Ocimum basilicum 'Purple' alapvetően egy fűszernövény, azonban rendkívül szép, különlegesen lila árnyalatú levélzettel rendelkezik, amely éke lehet bármely veteményesnek, vagy éppen kiskertnek, virágágyásnak, sőt balkonládának. Ráadásul magas illóolajtartalmának köszönhetően kivételesen jól tűri a szárazságot. A zsűri értékelte, hogy az állhatatos nemesítői munka során nem veszítette el ezen értékes tulajdonságát sem az új növény, amely mind színével, mind gömbformájával egyedülálló a világon.

A bazsalikom egyébként Dél-Ázsiából, Perzsiából, Afrikából került Európába, ahol hamar az egyik legkedveltebb fűszernövénnyé vált, köszönhetően erőteljes aromájának. A népi gyógyászat is előszeretettel alkalmazza étvágygerjesztőnek, vizelet- és szélhajtónak, illetve köhögéscsillapítónak.

http://www.resinfru.hu/
http://www.fleuroselect.com/

Lantai József - EuroAstra

2014. augusztus 20., szerda

Bemutatták a pékszövetség Szent István-napi kenyerét




Augusztus 20-án mutatták be a nagyközönségnek a Magyar Pékszövetség Szent István-napi kenyérversenyének idei győztesét, a Várkapitány kenyere fantázianévre keresztelt rozskenyeret, amelyet a Magyar Ízek Utcájában kóstolhatnak meg az érdeklődők.

 A Magyar Pékszövetség negyedik alkalommal rendezte meg Szent István-napi kenyérversenyét, amelyen szakemberekből álló zsűri döntötte el, hogy melyik kenyér érdemli ki az ország első számú kenyerének címet 2014-ben. "A versenyre 21 termék érkezett, amelyek mindegyike megfelelt a szigorú előírásoknak, vagyis adalékoktól mentes, természetes, egészséges, jellegzetesen magyar, tökéletes ízű, illatú és állagú, vastag héjú és frissességét hosszan megőrző kenyér volt" - hangsúlyozta Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke a kenyér szerdai bemutatóján a szervezet Clark Ádám téri standjánál.

A Magyar Pékszövetség versenyének győztese, a "várkapitány kenyere" az Országház Vadásztermében tartott sajtótájékoztatón 2014. augusztus 11-én. A kenyeret a Kurdi Family Kft. készítette. MTI Fotó: Kovács Attila

Elmondta, hogy idén végül az andornaktályai Kurdi Family Kft. terméke, a Várkapitány kenyere került az ünnepi asztalra, mert a hosszúkovászos technológiának, valamint a hűvös tésztavezetésnek köszönhetően a kenyér mindenféle adalékanyag nélkül is kifogástalan térfogatú, gazdag ízvilágú, héja ropogós, és több napon keresztül is friss marad.

A nyertes kenyér elkészítése 24 órás rozskovásszal indul, 40 százalékos rozstartalommal rendelkezik és 60 százalékos vízadagolással készül. Magas rozs- és víztartalmának köszönhetően egészséges, mégis hagyományos magyar, puha kovászos kenyér - tette hozzá a nyertes pékséget vezető Kurdi András pékmester.

A szakember szerint a Várkapitány kenyere minőségének egyik záloga az idő, ugyanis a péknek meg kell várnia, míg a kovász kibontakoztatja az ízeket és az aromákat.

2011-ben egy kovászos-burgonyás, 2012-ben egy komlós-burgonyás, míg tavaly egy tönkölybúzás-joghurtos kenyér nyerte el az ország legjobb kenyerének járó elismerést.

A Szent István-napi ünnepi kenyér megvásárolható a Magyar Ízek Utcájában és a Magyar Pékség védjeggyel rendelkező szakboltokban augusztus 20. után az ország minden területén.

Septe József kitért arra, hogy a védjegy használatára már több mint 400 üzlet jogosult. Elmondta, hogy a Magyar Pékség védjeggyel rendelkező pékségek adataiból egy internetes keresőoldalt is létrehoznak.
A szövetség Szent István-napi ünnepi kenyere mellett igazi tepertős pogácsával és tradicionális szilvalekváros bélessel várja a Magyar Ízek Utcájába érkezőket. 


MTI
 

István király uralkodása





Korényi János munkája
Géza nagyfejedelem igyekezete a szilárd államhatalom létrehozására és a trón biztosítására a fia számára nem sikerült teljes mértékben, hiszen az ország egyik-másik részén a fejedelmi család többi tagjaival kellett osztoznia. Koppány herceg, a somogyi dukátus ura szintén igényt tartott az uralkodásra. A magyar trónutódlásban korábban a legidősebb élő fivér uralmának elve (a szeniorátus) érvényesült. A hatalommal együtt Koppány - a leviratus jogán - a nagyfejedelem özvegyére, Saroltra is igényt tartott. Géza akarata, az hogy a primogenitúra alapján elsőszülött fia örökölje a trónt, összeütközésbe került az ősi joggal.

Koppány fegyvert fogott, és a Dunántúlon sokan csatlakoztak hozzá. A lázadók a régi hitet és rendet, az ősi szabadságjogokat, a törzsi önállóságot, a pogány vallást képviselték.

Koppány harcosaival Veszprém alá vonult, ahol Sarolt székhelye volt. István is felkészült a támadásra: a csata előtt hívei kardfelövezéssel ruházták fel a nagyfejedelmi méltóságra. Esztergom várából indult Veszprém alá seregével, melyben magyar és külföldi csapattestek egyaránt harcoltak. A német Hont és Pázmány főemberek (principes) voltak István testőrségének vezetői. A sereg élén a sváb vendég, Vencellin (hospes) állt, aki a harc során Veszprém mellett megölte Koppány vezért. A győzelem után István az őt támogató lovagokat megjutalmazta, Koppány testét pedig négyfelé vágatta, és négy vár kapujára tűzette ki elrettentésül: a dunántúli Székesfehérvár, Veszprém, Győr és az erdélyi (Gyula)Fehérvár számára küldött figyelmeztetés azonban az ország egész népének szólt: így akarta megfélemlíteni mindazokat, akik szembe kívántak szállni az általa képviselt új renddel.

Az udvarban tartózkodó idegenek többnyire Gizellával érkeztek az országba, s szerepük nemcsak a fegyveres harcokban volt jelentős. Tevékenységük legalább olyan fontos volt egyházi és politikai téren is, tanácsaikkal segítették az uralkodót a kormányzásban. A várispánságok és vármegyék szervezésekor a fejlett nyugati forma érvényesülhetett a közigazgatásban.

Olyan központokat kellett létrehozni, amelyek biztosították a király hatalmát, ezeket pedig a várak jelentették.

A várak ellátásáról a várbirtok és a szolgálónépek gondoskodtak. A földbirtok nagy része a vár környékén feküdt, de távolabbi területek is tartozhattak hozzá. A vár életét a várispán irányította: bíráskodott, adót szedetett, harcba vezette a vár hadinépét. Ő állt a várjobbágyok felett, akik az új hatalom támaszát jelentették. Közülük kerültek ki a várszervezet tisztségviselői, ők adták az ország hadseregének nagyobbik részét. A közrendű várnép jogilag megőrizte szabadságát, de örökre a vár szolgálatához volt láncolva. Elsősorban földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak, s csupán egy bizonyos részük katonáskodott. Pénz- és terményadót fizettek. A jövedelmeken az uralkodó és az ispán (2/3 - 1/3 arányban) osztozott.

A királyi udvar gyakran útra kelt: a népes kíséret ilyenkor a várakban, illetve azok falvaiban szállt meg - a várnép köteles volt eltartani őket. Ha ezt nem tették, helyette szállásadót (descensus) követelhettek tőlük.

Az ispán és emberei a megye határain útvámot, a folyók átkelőhelyein hídvámot szedtek. A várfalon kívül, a váralján a hét meghatározott napján vásárt, hetipiacot tartottak. Kezdetben ez a vasárnap (vásárnap) volt. A kereszténység elterjedésével azonban ez a nap ünneppé vált - vasárnap tilos volt dolgozni, templomba ment ekkor a falu népe -, így a vásár napját a hét más napjaira tették át. Ennek emlékét a falunevek is megőrizték: Vásárhely, Hetvehely (azaz Hétfőhely), Kéthely (a keddi vásárnapból), Szerdahely, Csütörtökhely, Szombathely.

A várispánságokra épülve jöttek létre a vármegyék, melyek feladata elsősorban közigazgatási és nem katonai jellegű volt. A szláv eredetű megye szó határt jelent. A kialakuló megyék határait a várak, az egyházmegyék és az akkor még létező törzsi területek határozták meg. Ellentétben a várispánságokkal, ezek összefüggő birtokok voltak, a határokon belül királyi, egyházi, világi nagybirtokosok alattvalói éltek. A vármegyék száma 35-45 lehetett, kevesebb a várispánságokénál. Élükön a megyésispánok álltak, akiket a király nevezett ki.

István fejedelem Koppány legyőzése és a közigazgatás átszervezése után fontosnak tartotta hatalmának megerősítését, a királyi cím megszerzését. Az 1000. év őszén követeket küldött a pápához, hogy koronát és királyi címet kérjen. Számára fontos volt, hogy a pápától, s ne a német uralkodótól kapjon támogatást, így ugyan egyházi szempontból függött Rómától, de nem lett a német birodalom vazallusa. II. Szilveszter pápa - III. Ottó német császár egyetértésével - teljesítette István kérését.

Az új ezredév beköszöntekor - a különböző időszámítások szerint 1000. december 25-én vagy 1001. január 1-jén - Esztergomban királlyá koronázták Istvánt, s ezzel Magyarország belépett az európai népek keresztény közösségébe. Ezt követően megkezdődhetett az egyházszervezés a fiatal királyságban.

1001 húsvétján a pápa megalapította az esztergomi érsekséget, és szabad kezet adott Istvánnak a püspökségek szervezésére. Az első érsek Radla volt, őt Asztrik követte, a korábbi kalocsai püspök. István király tíz egyházmegyét alapított, s gondoskodott fenntartásukról. Az egyház jelentős földbirtokkal rendelkezett, ez biztosította gazdasági hátterét. Emellett törvény szabályozta a tizedjövedelem fizetését az egyház részére, a templomépítést és többek között a templomba járást.

István király a hatalmát Istentől eredőnek tekintette, ez jelenik meg okleveleiben, első törvénykönyve bevezetőjében is. A királynak többféle hatalmi jelvénye volt. 1031-ből származik az eredetileg miseruhának készült későbbi koronázási palást, amelyen látható a korona, az országalma és a lándzsa. A felségjelvényekhez tartozott a kard és a jogar, illetve a későbbi századokban hozzájuk társult eskükereszt.

A magyar királyság megalakulásakor megőrizte állami függetlenségét, szuverenitását. István hatalmát azzal juttatta érvényre, hogy pénzt veretett, törvényeket hozott és okleveleket adott ki.

A német minták után elinduló magyar pénzverés számos vitatott kérdést vet föl. A kutatók általában két veretet tulajdonítanak Istvánnak. Az egyik a dénár, melynek előlapján LANCEA REGIS (a király lándzsája) felirat van szárnyas lándzsát tartó kézzel; hátlapján körben REGIA CIVITAS (királyi város) és középen templomábrázolás látható. Az eddig előkerült leletek szerint ilyen érmek kis számban maradtak ránk. A másik veret az obulus (féldénár): előlapján STEPHANUS REX (István király) felirat, hátlapján Esztergomra vonatkoztatható REGIA CIVITAS olvasható. Olyan mennyiségben találták ezeket, mely alapján feltehető, hogy ez a fizetőeszköz országszerte elterjedt, és nemcsak a belső, hanem a külkereskedelemben is forgalomban lehetett. Ezt a pénzt szedhette a király a dénáradó vagy füstpénz (kapnikon) megfizetésére.

A törvényalkotásban is felismerhető a német hatás. Két törvénykönyvet tulajdonítanak Istvánnak, ezek összességében 56 törvénycikket ölelnek föl. Nincs azonban olyan kézirat, amely valamennyit tartalmazná. A király rendelkezéseinek anyagát valószínűleg csak István halála után szerkesztették törvénykönyvekké. Általános vélemény, hogy az első törvénykönyv cikkelyei még az uralkodása elején születhettek, a másodiké pedig élete vége felé - erre utaló keltezés azonban nem található bennük. A 12. századi Admonti-kódex a törvényeket két részre bontja: az első a fiához írott erkölcstanító könyvecskét tartalmazza (Intelmek), a második pedig a büntető rendelkezéseket.

A törvényhozás a király tanácsadó testületét alkotó szűk körben történt. A királyi tanács (senatus) a püspöki kart és az ispánokat foglalta magában. Két vezető személyisége az esztergomi érsek (a püspöki kar vezetője) és az ispánok legtekintélyesebbje, a nádorispán. Tanácsaik segítették, ám nem korlátozhatták a király akaratát.

István neve alatt kilenc oklevél maradt korunkra. Ezek többsége 13-17. századi hamisítvány, egy részük azonban őriz 11. századi elemeket. Mindössze három hiteles oklevél köthető István korához: a Pannonhalmi Alapítólevél, a pécsi püspökség alapítólevele és a veszprémi püspökség oklevele.

Ezeket az okleveleket III. Ottó kancelláriájából - a német császár 1002. január 23-án bekövetkezett halála után - Magyarországra telepedett írnokok készítették. Kézírásuk alapján elkülöníthető Heribert C munkássága, aki a pannonhalmi alapító levelet fogalmazta és jellegzetes díszbetűivel az utókorra hagyományozta István király gondolatait.

A legfontosabb korabeli forráscsoport, a törvények segítségével felvázolható az István kori társadalom, mely két részre tagolódott; az alapvető különbség az volt, hogy az ember szabad-e (liber) vagy szolga (servus).

A szabadok jogilag egységes társadalma tovább rétegződött. A hatalom csúcsán a király (rex) állt; közvetlen környezetét az arisztokrácia, az egyházi és világi főemberek alkották. A liberek vagyoni helyzetük szerint elhatárolt csoportjai a korabeli törvények szerint: ispán, vitéz, népből való (comes, miles, vulgaris). A középréteget adó vitézek (milites) fegyveres szolgálatot teljesítettek; vagyonnal (házzal, földdel, szolgával) rendelkeztek. A közrendűeknek (vulgari) csekély vagyonuk (lovuk, fegyverük) volt, ők fizették családonként a füstadót, a szabadok dénárját; könnyen elszegényedhettek, amellyel egyre többet veszítettek személyi és politikai jogaikból, és fokozatosan süllyedtek a szolgák szintjére.

A szolgák (servi) egyáltalán nem rendelkeztek azokkal a személyi és politikai jogokkal (mint a szabad házasságkötés, költözés, végrendelkezés, fegyverviselés, közügyekben való részvétel), melyek a köz- vagy aranyszabadság (aurea libertas) néven foglalhatók össze.


Forrás: MEK-OSZK