2014. február 28., péntek

A leggyakoribb problémák a házasságban




Nincs olyan párkapcsolat, amelyben időnként ne adódnának problémák. Egy házasság működéséhez sok-sok befektetett energia, elköteleződés, megfelelő kommunikációs módok szükségesek. A leggyakoribb konfliktusforrásokat gyűjtöttük össze.

Határproblémák
A házastársak gyakran próbálják a párjukat megváltoztatni. Csakhogy az egyetlen ember, akit megváltoztathatunk, mi magunk vagyunk.
Beszéd kontra kommunikáció
Sokszor azt hisszük, az, hogy beszélünk a másikhoz, egyenlő azzal, hogy kommunikálunk vele. Csakhogy sem a kritizálás, sem a panaszkodás, sem az érzelmi zsarolás nem kommunikáció, ahogy az sem, ha áldozatként állítjuk be magunkat.
Intimitás
A házastársak közti intimitás fenntartásának problémája sokszor megelőzi a pénz- és a gyerekproblémát. Márpedig enélkül nem lehet sokáig életben tartani egy kapcsolatot.

Figyelemáthelyezés

Sok nő hajlamos arra, hogy anyaként kizárólag a gyerekeire figyeljen, és elfeledkezzen arról, hogy eredetileg egy férfi felesége, és nő volt. Ez az állapot az intimitás rovására megy, amelynek eredménye: két elidegenedett ember egy lakásban.

Pénz
Ha két ember pénzkezelési szokásai nem azonosak, a pénz is sok konfliktus forrása lehet, hiszen ebben az esetben mást jelent a házastársaknak a költekezés, a spórolás és a csekkek befizetése is.

Képtelenség a megbocsájtásra

Alapprobléma lehet egy házasságban, ha a pár egyik tagja képtelen, vagy nem hajlandó megbocsájtani a másiknak.

Az elismerés hiánya
Ha egy házasságban nem ismerik el egymást a felek, az komoly gondokat okozhat.

Forrás: Családháló.hu 

"Rímhányó" Romhányi József humoros írásaiból...




Romhányi József (1921-1983) költő, író, érdemes művész. A Székesfővárosi Felsőbb Zenei Iskolában végzett, a Magyar Rádiónál és a Magyar Televíziónál  dramaturg, művészeti vezető. Gyermekkönyvek, animációs filmek, (dr. Bubó, Mézga, Flinstone) operák, operettek és kabaré-műsorok szövegírója.
A Macskák (T. S. Eliot versei) fordítása is az ő munkája.
Zseniális rímfaragásai miatt lett beceneve a Rímhányó.
Az alábbiakban Romhányi József: Szamárfül című kötetében megjelent szatirikus verseiből válogattam.




  A szú végrendelete

Egy szú beszorult a hokedli lapjába,
ráült a szakácsnő százszor is napjába.
És jött a baj csőstül. Még a tetejébe
Az asztalos szöget ütött a fejébe.
Néha percekig már percegni sem tudott
Végül hát megírta e testamentumot:
- A nagy hármasszekrényt, mely koromszín ében,
özvegyemre hagyom, járjon feketében.
Ha a gyászhét letelt, s férjhez megy ismét,
ne maradjon jussa tőlem, csak a kisszék.
Fiam, ki kalandos, regényes, mint atyja,
a nagy mahagóni könyvszekrényt bújhatja.
Kerülje a drámát, bölcseleti művet,
mert a nehéz könyvek szétnyűvik a nyüvet.
Lányom, ki szégyent szégyennel tetézett,
s egy szép napon lezabipetézett,
kint éljen eztán,
a szemétládában, kegyelemdeszkán.
Végül az anyósom. - Megérdemli nagyon:
rá a vadonatúj, szép csőbútort hagyom.

  A teve fohásza

Monoton üget, a süppedő homokon a sivatag lova,
a tétova teve tova.
Hátán rezegve-mozog a rozoga a kúp alakú púp.
Helyzete nem szerencsés.
Apró szemcsés homokkal telve a füle, a nyelve.
Sóvár szeme kutat kutat, még öt hat nap kullog baktat.
Az itató tava távol, s oly rettentő messze még az oázis...
Erre utal az alábbi fohász is:
TEVÉK URA!!!
Te tevél tevévé engem eleve, te veled nem ér fel tevefej tétova veleje.
Te terved veté a tevevedelő tavat, tavaly, távol,
de tévednél vélvén, vén híved neved feledve elvetemedve vádol...
Nem!
Vidd te tevelelkem hova tovább tova, mivel levet vert vederbe,
feltekerve, nem vedelve lett betelve a te tevéd szenvedelme.
Te nevedben legyen eme neveletlen tevetetem eltemetve,
s evezevvel ava teve levelkévét, kivilevelhevelteve.

 Marhalevél


Hatalmas Barom!
Bocsássa meg, hogy pár sorommal zavarom.
Tudom, mily elfoglalt, milyen megbecsült Ön,
mégis tollat ragadott csülköm,
hogy amit a marhanyelv elbőgni nem restell,
így adjam tudtára, Mester!
Ön, ismervén jól a tehénszív rejtelmét,
tudja, hogy nem minden a napi tejtermék.
Amíg szorgalmasan duzzasztom tőgyemet,
gondolatom egyre Ön körül őgyeleg.
Muú! Minden bikák közt legelőkelőbb!
Midőn megláttam a legelő előtt,
elpirultam, elsápadtam,
vágy reszketett felsálamban,
s úgy éreztem, hogy kéj oson
keresztül a rostélyoson.
Muú, hogy forrt a vér szívembe,
hogy tódult a bélszínembe!   


Egy költői vénától jól becsípett bolha önéletrajz-regényét nekem mondta tollba

Születtem Dolhán,
egy kutyán,
tizenkettőben, Gezarol után.
Atyám
paraszti sorban élt egy lobogós gatyán.
Anyám
egy cipész vérét kicsikarva,
átment a kisiparba.
Kiskoromban elláttam már bolhai tisztemet,
s a csípésem jelentősen viszketett.
Lakókutyám egy kis pulipintyó,
mint jó
suba betakart,
de többet akart
ifjúi vágyam már tavaszra:
átköltöztem hát egy tágasabb kuvaszra,
mely nemsoká a plébános ebe lett.
Szemem előtt tehát már a papi pálya lebegett.
A lelkem felkészült,
s a tornácon, hol este a lelkész ült,
magam is reverendába bújtam.
Ám az új tan
s a jámborság nem kötött le sokáig.
Megláttam másnap a szakácsnő bokáit,
fogtam
magam s kiugrottam.
De csalódtam benne! Sós volt és lagymatag.
Az örökös hagymaszag
tönkretette a gyomrom,
és olyan testes volt, hogy féltem, agyonnyom.
Nem maradtam egy estet sem,
megszöktem a sekrestyésben,
aki velem a kocsmába tántorgott.
Magához vett a kántor ott,
s hogy lett tanyám egy tanár úr nadrágja?
- Ez a kis út nagy dráma
a kántorné életében.
Én megértem!
Így kerültem iskolába,
amit néhány diákban
tisztességgel kijártam.
Tanulnom ugyan csak ritkán akaródzott,
de mivel az osztály sűrűn vakarózott,
szavamra,
valamit mégiscsak szívhattam magamba!
Érettségi vizsgánkon én átmentem.
Az elnökre.
Felnyögve
kaparászott utánam,
s bár az ízét utáltam,
mégis, pályám érdekében
addig benne éldegéltem,
amíg a rég áhított
fővárosba szállított.
Az elnök egy kis színésznőt szeretett.
Így kaptam szerepet
az egyik színpadon.
De nem szerepeltem soha a színlapon,
mert atyám tanácsa mindig bennem marad:
“Sohase engedd kinyomni magad!”
Színésznőm illatos szoknyáján hintázva
jártam a színházba.
Az öltöző pad alatt
én is mindig jól kicsíptem magamat.
Ám az én művésznőm, felelőtlen fruska,
ráerőszakolt egy színikritikusra.
Azt hittem, vérembe megy most ész, értelem,
de rágós volt, fanyar, avas és vértelen,
ezért ugrottam át Önhöz néhány napra
többi rajongómat inkább megváratva.
Csináljunk most együtt egy jó csípős darabot.
…S ezzel a bolha jól belém harapott.
Akkorát csaptam rá, hogy hasadt a paplan.
Hogy ugrott el mégis? Megfoghatatlan!
Veszítve karriert, nagy lakomát,
riadtan menekült az ablakon át.
Tovatűnt egy kóbor eben kutyagolva,
s lett, ami volt: kutyabolha.

A majom búcsúbeszéde társaihoz emberré válása alkalmából

Majmim, kik eleddig testvérim valátok
fán csimpaszkodtomban hű társim valátok,
meghatva állok ím búcsúzni alátok,
mivel kezdetét vőn emberré válásom,
sok hasraesés közt két lábra állásom.
Az kies barlangban lészen már szállásom.
De bármerre viszen rangos emberségem,
testvér-emlékitek soha meg nem sértem.
Esküre emelem kezem…
Na mit csodálkoztok ezen?
Persze! Ezt mellsőnek nevezik, akik
még oktalan makik!
Kívánom, teremjen bőséget sok fátok,
tömje pofátok
gubó, gubacs, inda.
Nekem jó lesz majd a velős palacsinta!
Ugye, most csorog a nyálatok,
alsóbbrendű növényevő állatok?
Meg ne szenvedjétek a tél kemény fagyát…
néhány viseltes gatyát
eljuttatok majd hozzátok,
de nehogy a fejetekre húzzátok,
idétlen barmok!
Különben is mit akartok,
fejlődéstanilag visszamaradt emlősök?!
Korcsok vagytok, nem ősök!
Meggyalázzátok a késő utódokat!
Kaktusz bökje meg az ülőgumótokat!
Mars innen! Végeztem! Slussz!
Nézze meg a Pithecanthropus erectus!

 
     Parainesis, melyet egy légy intéz leendő fiához

- Már egy hete
  vagy te pete!
  Legyen már belőled légy!
  Legyen,
  mint minden legyen,
  rajtad is hat láb
  legalább.
  Szárnyaid is legyenek,
  a fene egye meg!
  - Mert ha légy vagy, légy
  légy!
  - mondta vagy száz légyöltő
  előtt a költő.
Beszédében tartott egy kis szünetet,
mert a kis légy éppen akkor született.
Aztán befejezte atyai intelmét:
  - Kerüld el azt mindenképp,
  ami ragacsosan tapad.
  Menj! A mai naptól magad
  szerezd meg az eledeled.
  Legyek ura legyen veled!
A tanácsok ellen a kis légy nem lázadt,
de oly lámpalázat
érzett még a legelső faláskor,
mit egy színész is csak nehezen palástol.
Bele is sült rögtön a mákoskalácsba.
Nem hallgatott az atyai tanácsra.


Forrás: www.irodalommindenkinek.eoldal.hu/

 

Digitális archívumot hoznak létre Ózdon




Orbán Viktor miniszterelnök Ózdon elhelyezte a hajdani kohászati üzemek területén felépítendő, 2,5 milliárd forintba kerülő digitális archívum időkapszuláját csütörtökön. A most kezdődő 2,5 milliárd forintos ózdi beruházásról a miniszterelnök azt mondta: a leendő digitális központ az egész országot szolgálja majd ki – írja az MTI. Jelenleg az ország 160 közintézményében ezer diplomás ember dolgozik azon, hogy különböző kulturális értékeket digitalizáljon és elérhetővé tegye nagy távolságból is az érdeklődők számára. 


A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézetet (MaNDA), az Országgyűlés 2011. június 6-án a mozgóképről szóló törvény módosításával hozta létre. Az egykori Magyar Nemzeti Filmarchívum bázisán megalakuló új szervezet feladata, hogy a magyar kultúrkincs valamennyi alkotását digitális formában rögzítse, és egy központi felületen elérhetővé tegye.
A Nemzeti Kulturális Dokumentációs Logisztikai Központ elhelyezéséről még a megalakulás évében, 2011. december 2-án Ózddal írtak alá együttműködési megállapodást. Az ipari műemlékek védelmével megvalósuló projekt keretében az egykori Törzs-gyár területén, mintegy 7000 négyzetméteren, egységes logisztikai bázisként hozzák létre a kulturális értékek elhelyezésére szolgáló épületegyüttest.

Felrakják az internetre

 

A MaNDA miniszteri irányítás alatt álló, közgyűjteményként működő önálló költségvetési szervként alakult meg június 8-án Lovas Lajos miniszteri biztos vezetésével. 2011. november 15-én Lovas Lajost a szervezet főigazgatójává nevezték ki 5 évre szóló megbízatással. 2013. február 14-től a MaNDA az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) felügyelete alól átkerült a Miniszterelnökség alá, az irányítói jogokat Lázár János, a miniszterelnökséget vezető államtitkár gyakorolja.
A MaNDA-projekt célja, hogy egy központi online felületen közzétegye a már összegyűjtött, digitalizált és feldolgozott értékeket a legnagyobb állami gyűjteménytől a legkisebb magánmúzeumig, összekapcsolja a korábban zártan, szétszórtan működő digitális archívumok rendszereit, ezáltal a közönség számára hozzáférhetővé téve az eddig csupán archívumok mélyén őrzött kultúrkincseket. Az elmúlt években Magyarországon jelentős mennyiségű nemzeti kultúrkincs digitalizálása történt meg állami források felhasználásával.
A MaNDA rendszere lehetővé teszi ennek a folyamatosan bővülő, hatalmas állománynak az egységesített szabvány szerint digitalizálását, megőrzését, közzétételét. A magyar kulturális örökséget egységes formában és címszavakkal a www.kulturkincs.hu címen teszik hozzáférhetővé.
A MaNDA az ország egyetlen filmes közgyűjteménye, amelyben 64 000 leltári tétel szerepel. A magyar filmállomány felújítása, restaurálása és digitalizálása 1989 óta folyamatosan és tervszerűen zajlik. Itt található az ország egyetlen filmes szakkönyvtára, a plakáttár 26 000 plakátot, a fotótár pedig több mint 350 000 fotót őriz. Az intézmény a mandarchiv.hu honlapon teszi hozzáférhetővé az összegyűjtött digitális tartalmakat, míg a mandatv.hu-n a mozgóképes gyűjtemények érhetők el.

Forrás: index.hu/híradó.hu

2014. február 27., csütörtök

A busójárás története




A busójárás eredete, történeti és néprajzi áttekintése A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen Farsangvasárnap reggelétől Húshagyókedd ... 

A busójárás eredete, történeti és néprajzi áttekintése

A mohácsi sokácok messze földön ismert népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. Régen Farsangvasárnap reggelétől Húshagyókedd
estéjéig tartott a mulatság. A Farsang utolsó csütörtökjén a gyermekek öltöznek maskarába.
A busójárás a más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepek családjába tartozik. Éppúgy rokonságot mutat a riói és a velencei karnevállal, mint az afrikai népek szokásaival.

Mohácson a hagyomány eredetét a török űzés legendájával is magyarázzák. A mondának - mely szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról - aligha van történeti alapja. A város 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, s a sokácság nagy arányú betelepítése csak mintegy tíz évvel ezután kezdődött meg. Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, mely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját. A népszokás megjelenéséről a XVIII. század végéről vannak az első adatok.
A busó öltözete régen is olyan volt, mint ma: szőrével kifordított rövid bunda, szalmával kitömött gatya, amelyre színes, gyapjúból kötött cifra harisnyát húztak, lábukon bocskort viseltek. A bundát az öv vagy marhakötél fogta össze derekukon, erre akasztották a marhakolompot. Kezükben az elmaradhatatlan kereplőt vagy a soktollú, fából összeállított buzogányt tartották. A leglényegesebb azonban, ami a busót busóvá teszi: a fűzfából faragott, hagyományosan állatvérrel festett birkabőrcsuklyás álarc.
Az így beöltözött busókat kísérik a jankelék, akiknek az a szerepe, hogy távol tartsák az utca népét, főleg a gyerekeket a busóktól. Hamuval, liszttel, ma már csak ronggyal vagy fűrészporral töltött zsákjukkal püfölik a csúfolódó gyerekhadat. A lefátyolozott arcú nőket és a lakodalmas viseletbe öltözött férfiakat, továbbá a karneváli jelmezű alakokat maskarának nevezik Mohácson.
Régen a tülkölő, kereplő, kolompot rázó és „bao-bao!"-t ordítozó busócsoportok tulajdonképpeni célja az volt, hogy házról-házra járva kifejezze jókívánságait, elvégezze varázslatait és részesüljön azokban az étel-ital adományokban, amiket sehol sem tagadtak meg tőlük.
Mára az idegenforgalom medrébe terelt népszokás sokat veszített az eredeti hagyományokból, ám látványosság szempontjából sokat nyert. A mai busójárás a régi népszokás központjában, a Kóló téren kezdődik. A beöltözött busók, jankelék, maskarák itt gyülekeznek, itt találkoznak a Dunán csónakokkal átkelt busók az ágyús, az ördögkerekes, a szekeres, a kürtös, a teknős és más busó csoportokkal. A régi elöltöltős busóágyú dörejére a különböző csoportok a főutcán át bevonulnak a város főterére, ahol szabad farsangolás kezdődik. Ezt követően a Duna-parton és a környező utcákban iszonyú zajt keltve ünneplik a farsangot. Szürkületkor visszatérnek a főtérre és a meggyújtott óriási máglya körül táncolnak, dévajkodnak az emberekkel. Ezzel ér véget a Farsangvasárnap. A mohácsiak azonban kedden is farsangolnak, amikor is az újabb főtéri máglyára helyezett, telet jelképező koporsó elégetésével és körültáncolásával búcsúznak a hideg évszaktól, s köszöntik a tavasz eljövetelét.


Forrás:  www.mohacs.hu/hu/info/busojaras/a-busojaras-tortenete.html

Kapcsolódó tartalom: Kezdődik a mohácsi busójárás
 

Meghalt Paco de Lucía




66 éves korában tragikus hirtelenséggel meghalt Paco de Lucía flamencogitáros – adta hírül az El Mundo. Snétberger Ferenc szerint "eszméletlenül jó technikája volt, emellett óriási szíve".


A 66 éves, világhírű flamencogitárossal szívinfarktus végzett – írta az El Mundo internetes változata. Paco de Lucía éppen a mexikói tengerparton, Cancúnban nyaralt az unokáival, amikor infarktust kapott. Családja éppen most intézkedik a világhírű gitáros holttestének
hazaszállításáról.
"Eszméletlenül jó technikája volt, emellett óriási szíve"
Snétberger Ferenc gitárművész úgy reagált a hírre: Paco de Lucía csodálatos zenész volt, nagyon fiatalon ment el, a világban rengeteg gitárosra volt hatással játéka és előadásmódja. "Eszméletlenül jó technikája volt, emellett óriási szíve, leginkább ez kapott el engem is mindig. Az első hangról fel lehetett ismerni a játékát, ami nagyon kevés gitárosra igaz."
A magyar gitáros felidézte, hogy többször is hallotta élőben játszani Paco de Lucíát, egyszer egy rövid beszélgetésre is lehetősége adódott vele egy sok-sok évvel ezelőtti koncertjén a Budapest Sportcsarnokban. "Kíváncsi voltam, milyen a hangszere és néhány percre oda is adta a kezembe gitárját. Nagyon kedves volt és szimpatikus. Talán össze lehetett volna hozni egy közös munkát vele, nagy öröm lett volna számomra, sajnos ez már sohasem valósul meg."

De Lucía Francisco Sánchez Gómez néven születetta Cadiz tartománybeli Algecírasban 1947. december 21-én, öt gyermek közül a legkisebbként. Zenész családba született: édesapja, Antonio Sánchez is flamencogitáros volt, akárcsak testvérei, Pepe de Lucía és Ramón de Algeciras. Művésznevét édesanyja, a portugál származású Lucía Gómez iránti tiszteletből vette fel – olvasható a Wikipedián.
Nyitottsága és lankadatlan alkotókészsége révén valódi párbeszédet teremtett a flamenco és a brazil ritmusok, a dzsessz, Larry Coryell, Chick Corea, Al Di Meola, John Mclaughlin muzsikája, illetve a klasszikus szerzők, Albeniz, Falla, Rodrigo zenéje között. Életműve új fejezetként kerül be majd a zene történetébe.Először tizenegy évesen, 1958-ban szerepelt nyilvánosan az algecirasi városi rádióban, és egy évre rá már díjat nyert egy flamenco-versenyen. 1961-ben José Greco társulatával turnézott.
Három közös nagylemezt adott ki Al Di Meolával és John McLaughlinnal (1981, 1983, 1996), az első a jazztörténelem legkelendőbb albuma, az 1981-es Friday Night in San Francisco. Ugyanennyit saját zenekarával, a Paco de Lucía szextettel (1981, 1984, 1993), melyben fivérei, Pepe és Ramón is zenélnek. Hagyományosnak tekinthető flamencofelvételei mellett több albumán is keveredik a tradicionális és a modern flamenco stílus.

Bár soha nem szakadt el gyökereitől, a hagyományos flamencofelfogás kereteit feszegető, és a hetvenes évek közepétől mind jobban kialakuló egyéni szemléletével megnyitotta az utat a flamencojáték egyfajta új megközelítéséhez. Emiatt néha a modern dzsessz-zenészekhez, előadókhoz is sorolják.
A hatvanas évek elejétől mintegy 30 saját albuma jelent meg. Ismertté és világszerte népszerűvé vált számainak (Almoraima, Rio Ancho, La cueva del Gato stb.) szinte kivétel nélkül ő maga a szerzője. 

Forrás: hvg.hu

2014. február 26., szerda

Megkezdték a gyulai Almásy-kastély felújítását




.GYULA. Még vonzóbb kulturális-turisztikai célponttá válhat Gyula a felújítás alatt lévő Almásy-kastélyban megvalósuló múzeummal, amelynek alapkövét Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár jelenlétében tették le kedden a dél-alföldi városban.





A kastély kertjében rendezett ünnepségen Lázár János kiemelte: Gyula az idegenforgalom fejlesztésében kiváló eredményeket ért el, az elmúlt négy évben sikerült a várost a régió turisztikai centrumává tenni. Rámutatott arra, hogy a fürdőváros Magyarország tíz legforgalmasabb célpontja közé tartozik, Gyulán éves szinten a vendégéjszakák száma mintegy négyszázezer és ezzel a mutatószámmal is azt bizonyítja, hogy a Dél-Alföld legmeghatározóbb turisztikai központja.
Az államtitkár szerint a város a megyében és a régióban akkor találja meg igazán a helyét, ha a Dél-Alföld turisztikai központját építi ki a kormány az Európai Unió és a magyar adófizetők pénzéből. Az államtitkár felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány 2010 óta 35 milliárd forint hazai és uniós fejlesztési forrást juttatott a városnak, amelynek jelentős része közvetve és közvetetten az idegenforgalom fejlődését segítette.

A Várfürdőben új élményfürdő épült, most pedig mintegy 2 milliárd forintból, száz százalékos uniós támogatásból kastélymúzeum születik - mondta. A Hétköznapok és ünnepek az alföldi kastélyokban - A gyulai Almásy-kastély évszázadai című projekt nagyban hozzájárul egy teljes értékű gyulai turisztikai attrakció létrejöttéhez - hangsúlyozta Lázár János.  



Az Almásy-kastély háromszáz éves történetével, az arisztokrácia és a cselédség egykori életével ismerkedhetnek majd meg a látogatók az épületben létesülő kiállítóterekben.
Az ünnepségen Kovács József (Fidesz), a térség országgyűlési képviselő jelöltje a beruházás turisztikai jelentőségét méltatva kiemelte a kormány és Lázár János miniszterelnökséget vezető államtitkár szerepét a gyulai városfejlesztési terveknek megvalósításában. Megemlítette: több mint 10 milliárd forint értékben zajlanak egészségügyi fejlesztések a megyei ellátást biztosító Pándy Kálmán Kórházban, a korszerű egészségügyi ellátás a gyógyturizmus egyik alappillére, hozzájárul a vendégszám bővüléséhez.

Görgényi Ernő (Fidesz) polgármester elmondta: Gyula elkészítette idegenforgalmi fejlesztési programját az Európai Unió 2014 és 2020 közötti időszakára. A programot a helyi élelmiszeripari programmal együtt Kovács Józseffel együtt átnyújtották Lázár Jánosnak.


Forrás:  Hírek.sk 
Fotó: MTI


A gyulai Almásy-kastély története



.


kastély története a XVIII. századtól napjainkig

A kastély történetében a vízrajzi és a domborzati adottságok jelentős szerepet játszottak. Korabeli térképek alapján megállapítható, hogy a kastély és az uradalom a Fehér-Körös által bezárt félszigeten helyezkedett el. (1. kép)
Dr. Karácsony János: Békés Vármegye története c. munkájában találkozunk először a térséget érintő intézkedéssel: 1698. évben Lőwenburg János Jakab összeíratja és megbecsülteti a Körösök mentén elpusztult falvakat, és megveszi a Gyulavári, Kétegyházi, Várai és Keszi pusztákat. 1716. évben költözik Gyulaváriba, majd majorházat és majort épít.
Lőwenburg halála után Gróf Gaisruck Antalra száll a birtok, majd a kincstár visszavásárlás után 1741. évben eladta Andrássy Zsigmond Csongrád megye alispánjának. Andrássy Kétegyházát tette az uradalom központjává, ahová kastélyt és kápolnát épített.
Az Andrássyaktól újra a kincstárhoz kerül a Kétegyházi uradalom, amelyet 1794-ben Gróf Almásy Ignác vesz meg. Később a Gyulai tűzvész után a Wenckheimekre száll a Gyulai birodalom, feltehetően ezidőtájt épülhetett a kastély. (2. és 3. kép)
A kastély közelében 1842. évben épül a szeszgyár, a Wenckheim birtokhoz 1869-től az Almásyak jutnak. A birtokszerző Gróf Almásy Kálmán (1815) örököse, fia Dénes (1863), aki a lakatlan gyulai kastélyba költözik feleségével Károlyi Ellával. (4. kép)
Gróf Almásy Dénes 1933. évben lányára Jeannera hagyta a Gyulavári birtokot, Szigetmajort a rajta lévő kúriával. A Gyulavári birtok többi részét a leánytestvérek örökölték. Gróf Almásy Jeanne férjhez megy Gróf Pongrácz Jenőhöz. Gróf Pongrácz féle birtokon 1919-1945. évben malom, húsfeldolgozó, szeszgyár és téglagyár található. A héttagú grófi család csak nyáron és ősszel tartózkodott a Vári kastélyban. Ősszel sok vendég érkezett és nagy vadászatokat tartottak, a kastélyhoz tartozó 200 hold erdő vadban rendkívül gazdag vadaskert volt. A kastélyt és a birtokot téli időszakban gazdatisztek irányították.
1945. évben a szeszgyár, gépműhely és egyéb ingatlanok a gyár körül szövetkezeti tulajdonba kerültek. 1948-ig Gróf Almásy Ignác utódai birtokolták a kastélyt, 1948. évtől az épületet a helyi TSz. raktárnak használja. 1949. évben határoznak a kastélyhoz közeli sportpálya megépítéséről, melyet 1952-ben készítenek el. (5. kép)
A kúria és a park Gyulavári község belterületén található, a park területe mára alig 1,8 ha-ra zsugorodott. Gyulavári 1776-ban a Kétegyházi uradalomhoz tartozott, később önálló település lett, majd 1977. április 1-től közigazgatásilag Gyula városához tartozik.


Kastély ismertetése

A 14 szobából álló épület a hozzá tartozó lakóépülettel, gazdasági épülettel, kápolnával és a fennmaradt parkkal jelenleg a település belterületén található. A kastély építésének pontos idejét nem sikerült tisztázni, de az bizonyos, hogy a szeszgyár építésekor (1842) már készen állott.
A feltehetően később épített bővítménnyel toldott kastély stílusa nehezen meghatározható. Egyszerű vidéki kúriának épült, melynek kiemelkedő dísze az ablakokat védő míves ablakkosár. A díszes rácsokat uradalmi kovácsmesterek készítették nagy hozzáértéssel és művészi igénnyel, ezek adják meg az épület jellegzetességét. Eredeti a főbejárat előtti kőkorlátos, virágládás terasz és az udvar felőli íves oldalhatárú lépcsők a fennmaradt kovácsoltvas korlátokkal.
A kastély egy része alatt pince készült, de a lakóház alatt is található kisebb pincerész. A kúriához tartozott a hatoldalú katolikus kápolna is. Mennyezetén egykor angyalokat ábrázoló freskó volt, elhanyagolt állapotú, így beázás következtében a mennyezet beszakadt. A különleges osztású födémgerendák fennmaradtak, így a díszes mennyezet jól helyreállítható.
A második világháborút követően az épületeket teljesen kifosztották, részben elvitték az ajtókat, ablakokat, több helyen a tetőt is megbontották. 1948-tól az épületeket raktárnak használták. Az állagában teljesen leromlott kúria épületet a helyi TSz. komoly anyagi ráfordítással rendbe hozatta, 1963 évtől irodáit is itt helyezte el. Az épület Nyugati részén a tetőzet nagy részét 1984. évben megerősítik (síkba állítják) és a héjazatot felújítják. A kúria közvetlen környékét 1945. márciusában szintén kifosztották, az eredeti kastélykert egy részén családi házak épültek. (6. kép)
A termelőszövetkezet felszámolása után az 1990-es évek elejétől a kastély lakatlan, állapota romlik, alkalmanként szándékosan rongálják. Az épületegyüttest az Örökségvédelmi Hivatal védendő műemléknek nyilvánította.
Gyula Város Önkormányzata 1995. évben az épületeket 7136 m2 területtel megvásárolta, helyreállítására így hasznosítására többször tett kísérletet. Az épületektől Keletre eső park területet (9730/3 Hrsz.) az Önkormányzat 1991. évben kapta meg. 2004-ben a Körös-Maros Alapítvány vásárolja meg a területet.

Forrás:  www.gyulavarikastely.hu/index.php/tortenet/

Újabb 33 meghökkentő eset a magyar történelemből



Bánó Attila

 
Újabb 33 meghökkentő eset a magyar történelemből.

Ez a kötet mintegy folytatása az 55 meghökkentő eset a magyar történelemből című korábbi munkának. Az itt közreadott történetek jó része sokak számára valóban meghökkentő lehet, hiszen a szerző új kutatási eredmények felhasználásával bővíti történelmi ismereteinket, miközben a legnemesebb értelemben szórakoztatva tanít.

A tüzes trón meséje és más Dózsa-mítoszok erős érveket szolgáltat ahhoz, hogy belássuk: a parasztháborút kirobbantó Dózsa a magyar történelem egyik legkártékonyabb figurája volt, így ellentétben az iskolában tanultakkal, Dózsa nem sorolható nemzeti hőseink közé.

 A Gróf Károlyi Mihály szerepe a Tisza-gyilkosságban c. fejezet egy lépéssel közelebb visz bennünket ahhoz, hogy a Károlyiról felrajzolt korábbi, rá nézve meglehetősen hízelgő történelmi képet letöröljük a történelemoktatás és az ismeretterjesztés táblájáról.

A kötetből választ kaphatunk az alábbiakra is:
Ki volt az a fiatal túsz, aki túljárt Szulejmán szultán eszén?
Vajon tényleg ártatlanul bűnhődött Báthori Anna?
Mi volt Gróf Károlyi Mihály szerepe a Tisza-gyilkosságban?

Olvashatunk továbbá a szigeti hős, gróf Zrínyi Miklós második házasságáról, megtudhatjuk ki hívta ki párbajra Rettegett Iván cárt, sőt, végre tiszta vizet önthetünk a pohárba azzal kapcsolatban, hogy valójában lejárt-e a sörrel koccintás tilalmának 150 éve?



Forrás: Libri.hu

2014. február 25., kedd

Híres magyar szakácsok - Dobos C. József


Élete

Szakácsdinasztia leszármazottja, apja mellett, majd az Andrássy-családnál tanult. 1878-ban nyitotta meg csemegeüzletét Budapesten, ahol saját készítésű ételeket is árult. 1884-ben alkotta és az 1885-ös kiállításon mutatta be a dobostortát, mely azóta világszerte ismertté vált. A kiállításon egyébként egy előkelő vendéglőt üzemeltetett, igen borsos árakkal. Az élelmiszerek között tartósított ételeit is felvonultatta: spárgát, cukorborsót, szarvasgombát, lúdmájat és balatoni fogast, továbbá Tokaji-ecetet és vadhúsecetet.
Dobos szakíróként sem volt utolsó. Az egyik legismertebb műve 1881-ben látott napvilágot Magyar–francia szakácskönyv címmel, s hű tükre korának. Ízig-vérig franciás: az ételek párolása, a sok zöldségféle használata, az előkészítési és tálalási módok stb. is ezt mutatják. Az ételek mindkét nyelven szerepelnek, így észrevétlenül folytatódhatott az a gyakorlat, amely szerint a roládok, a kotlettek, az entrecotok, a pommes-frites-ek, a szószok stb. megszokott kifejezésekké váltak.
Pavilonja volt az 1896-os kiállításon is. Üzletét 1906-ban adta fel. Vagyona nagy részét hadikölcsönbe fektette, s így szegényen halt meg. Műveltsége révén közmegbecsülésnek örvendett, sok neves barátja volt. Gazdag könyvtárral rendelkezett.

A Dobostorta


Híres tortáját – a Dobostortát – az 1885. évi Országos Kiállításon mutatta be, lázba hozva vele Budapest ínyenceit és cukrászait. Még Gerbeaud-t is megelőzte azzal, hogy elsőként
alkalmazott vajkrémet a torta elkészítéséhez. Sokan próbálták utánozni sikertelenül, mígnem végül 1906-ban az eredeti receptet átadta az Ipartestületnek.

A dobostorta hungarikum, megalkotója Dobos C. József (1847–1924) híres pesti cukrászmester volt. Amikor 1884-ben elkészítette a róla elnevezett édességet, célja az volt, hogy olyan tortát készítsen, amely a kor kissé elmaradott hűtési technikái mellett is hosszú ideig fogyasztható és élvezhető marad.

Története


A tortát 1884-ben alkotta Első alkalommal 1885-ben, az első Budapesti Országos Általános Kiállításon mutatta be a nagyközönségnek. Kóstolói között ott volt Erzsébet királyné és I. Ferenc József is. A dobostorta Európa-szerte ismertté vált. Más volt, mint az addig megszokott torták. Kitűnt közülük egyszerű eleganciájával, hiszen akkoriban az emeletes, felcicomázott torták voltak a megszokottak. Másik titka a vajkrém volt, amelyet akkoriban még nem ismertek, a torták főzött krémekkel, tejszínhabbal készültek. Mind a csokoládés vajkrém, mind a tészta masszája Dobos találmánya volt. A hagyomány szerint az édes vajkrémre a vajat köpülő fiú tévedése vezette rá, aki helyett cukrot tett a köpülő edénybe. A cukrászmester az „elrontott” vajból alkotta meg híres művét.
Dobos C. József egész Európát beutazta, hogy megismertesse a nagyközönséggel művét. Nyomában a cukrászok sikertelenül próbálták megfejteni a torta összeállításának titkát, hiszen a receptet féltve őrizte. A dobostortát társzekereken, sózott jég között szállították műhelyéből Nyugat-Európa városaiba. 1906-ban, amikor visszavonult, átadta az eredeti receptet a Fővárosi Cukrász és Mézeskalácsos Ipartestületnek, azzal a feltétellel, hogy bármelyik ipartestületi tag azt szabadon felhasználhatja.
Ma az egész világon ismerik a dobostortát, s receptjének több mint 100 variációja ismert.


Az eredeti recept

 


1 db. 22 cm átmérőjű tortához kell 6 db piskótalap. Receptje: 6 tojássárgáját jól kikeverünk 3 lat (5 dkg) porcukorral, 6 db tojásfehérjét felverünk habnak, jó keményre, 3 lat (5 dkg) porcukorral, utána összekeverjük a kikevert sárgáját, 6 lat (10 dkg) liszttel és 2 lat (3 és fél dkg) olvasztott vajjal. Egy tortához szükséges krém összeállítása: 4 db egész tojás, 12 lat porcukor (20 dkg) 14 lat (23 és fél dkg) teavaj, 2 lat szilárd kakaómassza (3 és fél dkg), 1 lat vaníliás cukor (1,7 dkg) 2 lat kakaóvaj (3 és fél dkg), 1 tábla csokoládé (20 dkg). A fenti 4 tojást, 12 lat porcukrot gázon felverünk és ha meleg, addig keverjük a gázról levéve, amíg ki nem hűl. 14 lat vajat jól kikeverünk, 1 lat vaníliás cukrot teszünk bele, 2 lat olvasztott kakaóval és 2 lat olvasztott kakaóvajjal összekeverjük, a 12 lat felmelegített puha állapotában levő táblacsokoládét is. Ezután a hideg tojásos masszával összeöntjük és jó átkeverés után 5 lapot összetöltünk, a hatodikat áthúzzuk dobos cukorral és 20 részre vágjuk.
– Dobos C. József: A Dobostorta receptje

Főbb művei


  • Magyar–franczia szakácskönyv (Budapest, 1881)
  • Die Phantasie auf der Reise (Budapest, 1904)
  • Curiosa der Küche (Budapest, 1909)
  • Geheimnis für Frauen (Budapest, 1912)
  • Die Frau als irdischer Engel (Budapest, 1914)


Forrás: Wikipédia

Tolnai Ottó legszebb verseiből




DOREEN 2
(ars poetica helyett)
azért írom neked ezt a verset
mert úgysem tudod elolvasni
mert különben sem érdekelnek
a versek 

(a Braque-ot is csak azért törölgeted
mert drága
mert 10 000 000-t ér
mit is jelenthetnének neked
buja trópusi virággal bélelt lány
ezek a sápadt
még az első fázisból való
hanyag sárga virágok
be sem rámáztattad
pedig csak 60x30
talán észre sem vennéd
ha ellopnák
ha ellopnám)
mégis néha nagyon megörülsz
a nevednek

táviratok new yorkból
domonkos istvánnak uppsalába
1.
washingtonban egy őszhajú bácsika
azt mondta még sosem látott ilyen
ártatlan tiszta arcot mint az enyém
őrizzem meg
utazzak el new yorkból akárhová
new york nem amerika
a pokol
szemérmesen azt válaszoltam
de hát én mindig is dudás akartam lenni
(igaz akkor még nem tudtam ilyen egzakt pontossággal
hogy onnan ahová a dudásoknak alá kell szállniuk
a pokolból
nincs visszatérés)
nincs visszatérés stop
2.
nagyon elkeveredtem valahol a manhattan-en
noha azt mondják olyan mint egy kockás füzetlap
nem lehet eltévedni de hát én éppen a kockás
matematika-füzetekben tévedtem el mindig
elkeveredtem nagyon pedig akkor
az első hónap után már kezdtem otthonosan mozogni
ám hirtelen sikerült megkapaszkodnom egy
míniumos korlátban
s így nem zuhantam a tojássárga taxik alá
nem tudtam hol vagyok hová akarok menni
mit is keresek ebben a zöld üveg bábelban
amit egy elvétett baseball-labda minden pillanatban
összedönthet csörömpölve
és egyáltalán egész semmis életem stb
néhány hete olvastam volt kerouac naplójában
ginsberg megkérdezte a jazz-zenész lester youngtól
mit csinálna ha ledobnák new yorkra az atombombát
s ő azt felelte kivenne egy drága ékszert a tiffany
kirakatából
később mivel ez a párbeszéd eléggé megfogott
valahogy eszembe jutott az első atombomba fedőneve
manhattan volt majd egy napon pedig világossá vált
előttem
a szó szoros értelmében megvilágosodás volt
hogy tulajdonképpen magukra dobták
manhattan-re a manhattant
szóval hogy már rég megtörtént
s lester nem vette ki az ékszert
én meg itt állok a gomba közepén gügyén mint
egy napernyő alatt
de aznap már túl voltam ezeken az
eszmefuttatásokon rég
ahogy bartók mondotta éppen itt túl ezeken az
atomizéken
csak egyszerűen elvesztem a manhattan-en
elveszejtettem magam
egyszerűen lebénultak a lábaim
(tán trombózis lelki okokból kifolyólag)
még nem tudtam sírni vagy sikítani kezdek-e
csak szorítottam a vörös korlátot és bámultam
a zöld üvegfalak között suhanó tojássárga taxikat
s akkor lépteket hallottam az üvegfalak
üveghegyek mögül az óperenciás tengeren túlról
látni véltem ahogy kanizsán (európában)
koncz pista bezárja ügyvédi irodáját
és elindul haza a templom a tűzoltólaktanya
a kórház mellett
a széles utcán édesanyjához ebédelni
egyenletes ritmusban rakva egymás mellé
kis lábait nagy hasa alatt
s láttam ahogy délutáni fiestája után megy vissza
hogy szép sorban újra fogadja az embereket
akik halni válni akarnak vagy loptak gyilkoltak éppen
s láttam ahogy este ismét bezárja irodáját
és indul vacsorázni édesanyjához
meginni maga gyártotta sörét a nagy barna bögréből
csak kis lábaira ügyeltem (bal-jobb-bal)
és lassan én is megtettem ott a manhattan-en
az első lépést
őt fixálva lassan én is reanimáltam a nagy csámpás
lábaimat
s elhatároztam az első postáról sürgönyzök
uppsalába (európába)
valamit arról, hogy koncz pista az egyetlen
tájékozódási pontunk (fogódzónk) a világban nekünk
akik a költészet felszíni kalandját is végig akartuk
csinálni
és a vörös korláton át a mélybe zuhantunk
s most a kénes közegben vakon kóválygunk
de neked nem kell magyaráznom milyen bonyolult
egy sürgönyt feladni itt new yorkban (legalábbis nekem)

Forrás:  http://tolnai.irolap.hu/hu/tolnai-otto-legszebb-versei-0

Kapcsolódó tartalom: Tolnai Ottó vajdasági magyar költő


A kommunizmus áldozatainak emléknapja




Az "elkövetett bűnöket nem lehet meg nem történtté tenni tenni"

2014.02.25.

Az Emléknapról 

 

„A jövendő nemzedékek előtt kötelességünk feljegyezni a 20. század bűneit és biztosítani, hogy azok soha nem ismétlődhetnek." /George W. Bush/

Az Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozatával minden év február 25-ét a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjává nyilvánította. 1947-ben ezen a napon Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát a megszálló szovjet hatóságok jogellenesen letartóztatták, majd a Szovjetunióba hurcolták. A mentelmi jogától megfosztott képviselő nyolc évet töltött börtönökben és munkatáborokban. Kovács Béla 1959-ben, 51 évesen halt meg. Bronzszobra ma mementóként áll a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium épülete és az Országház közötti téren. Letartóztatása az első állomása volt annak az eltervezett folyamatnak, amely során a kommunista párt az ellenszegülők kiiktatásával a totális egypárti diktatúra kiépítése felé haladt. A képviselő önkényes fogvatartása a demokratikus jogok lábbal tiprásának jelképévé vált, amely a pártállami rezsim majdnem fél évszázados uralmát jellemezte. Sorsa egyfajta típuspéldája lett azoknak, akiket ma a kommunizmus áldozataiként tarthatunk számon.

„Egy ember halála tragédia. Egymillióé statisztika.” /Joszif Visszarionovics Sztálin/


A kommunista diktatúrák halálos áldozatait világviszonylatban 100 millióra becsülik. Kelet-Közép-Európában a számuk eléri az 1 millió főt. Ennyien vesztették életüket éhínségben, kényszermunkatáborban, vagy kegyetlen kivégzés által. Jóval többre tehető azonban azok száma, akiket a diktatúra hétköznapi valósága testileg és lelkileg megnyomorított. A rendszer áldozata volt az is, akit vallattak és kínoztak, akit megbélyegeztek, akit kirekesztettek vagy börtönbe zártak, akit csoport- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek; mindenki, akit megfosztottak a szabad cselekvés és választás lehetőségétől. Február 25-én emlékezzünk a több tízezer, családjától elválasztott és kényszermunkatáborba hurcolt honfitársunkra, a koholt vádak alapján mészárszékre küldött emberekre, az ellenállóként mártírhalált halt hősökre. Ezen a napon idézzük mindazok emlékét, akik az erőszakrendszer áldozataivá váltak, családtagjaikra és szeretteikre, akiket a kommunista rezsim meghurcolt és kiszolgáltatott. És ezen a napon emelt fővel emlékezhetünk minderre, mert egy letűnt rendszer bűneit emlegetjük, amelyet a nemzet kitartása és a szabadság iránti olthatatlan vágya örökre eltemetett.

„Az elkövetett bűnöket nem lehet meg nem történtté tenni.”

Forrás: Magyarország Kormánya


2014. február 24., hétfő

Lovag és Fitos - Egy lehallgatott szerelem - Tóth Miklós könyvének bemutatója





Pytheas Könyvkiadó, a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény és a Kommunizmus Bűnei Alapítvány szeretettel meghívja Önt és kedves családját
Tóth Miklós Lovag és Fitos - egy lehallgatott szerelem 1968-1969 című könyvének bemutatójára.
Megnyitó beszédet tart: Kövér László, Magyarország Országgyűlésének elnöke.
A könyvről beszélgetnek Tóth Miklóssal a könyv szerzőjével, Balázs Attila a Hegyvidéki Helytörténeti Gyűjtemény igazgatója, Hantó Zsuzsa a Kommunizmus Bűnei Alapítvány tagja és Kelemen Eörs a Pytheas Könyvkiadó igazgatója. A könyvből Erdélyi György előadóművész olvas föl részleteket.
A könyvbemutató színhelye: Barabás Villa, Budapest XII. ker. Városmajor u. 44. 
Az olvasó egy, a születése pillanatától meg-szűnésre ítélt szerelem regényét tartja a kezében. Szereplői 1968-69-ben maguk sem tudták, hogy az állambiztonsági szervek játékszerei. E szervek a két fiatalt, az angol követség titkárnőjét Alexandrát („Fitos" fedőnévvel) és a műegyetemi hallgatót Miklóst („Lovag" fedőnévvel) nemcsak állandó meg-figyelés alatt tartották, hanem különböző módon „segítették" szerelmük kibontakozását. „Biztosították" találkáik színhelyeit, ahol titokban magnó- és fotófelvételeket készítettek, amint erre a kutatható dossziék rávilágítanak. Mindezt annak érdekében tették, hogy a két fiatal vádolható legyen kémkedés vagy egyéb bűncselekmény elkövetésével. Miközben szurkolunk szerelmük beteljesedéséért, ízelítőt kapunk az állambiztonsági szervek tevékenységéről.
2014. február 25. kedd, 10.0012.00
Forrás:   Hegyvidék - ittlakunk.hu

Magyar Rádió Gyermekkórus története










A Magyar Rádió Gyermekkórusa 1955-ben alakult Botka Valéria és Csányi László vezetésével. 1985-től 1995-ig Reményi János a kórus vezetője, Igó Lenke és Thész Gabriella karnagyként vesz részt a gyermekkar munkájában. 1995-től 2012 júliusáig Thész Gabriella a vezető karnagy és művészeti vezető, 1997-től 2009-ig Nemes László Norbert karnagy segíti munkáját.
2012 augusztusától dr. Matos László az MR Gyermekkórus vezető karnagya és művészeti vezetője, karnagytársa Kabdebó Sándor.

A kórus repertoárja a gregorián zenétől a reneszánsz vokális polifónián át a kortárs zeneművekig terjed. Bartók és Kodály kórusműveinek rendszeres előadása mellett nagy figyelmet fordítanak a mai szerzők műveinek bemutatására.

A Gyermekkórus minden évben számos koncertet ad, rendszeres résztvevői hazai és európai zenei fesztiváloknak és más zenei eseményeknek. Az együttes számos rádió és televíziós felvételt készített itthon és külföldön. Európa csaknem minden országában adtak hangversenyt, turnéztak számos alkalommal az Amerikai Egyesült Államokban és Japánban, utaztak Dél-Koreában és Taiwanon. Az elmúlt években olyan jeles muzsikusokkal dolgoztak együtt, mint Luciano Berio, Semyon Bychkov, Myung-Wung Chung, Dennis Russell Davies, Peter Maxwell Davies, Eötvös Péter, Fisher Ádám, Philip Glass, Kobayashi Kenichiro, Kocsis Zoltán, Paul Sacher, George Solti, Karlheinz Stockhausen, Vásáry Tamás és Frederic Chaslin és Geoffrey Tate.

Néhány kiemelt szereplés:
- 1988-ban a milánói La Scalában - Karlheinz Stockhausen: Hétfő c. opera világpremierje
- 1993-ban Genfi Kortárs Zenei Fesztivál - Nicolo Castiglioni, Franco Donatoni művei
- 1996-97 - Wien Modern kortárszenei fesztivál
- 1999 - Salzburgi Ünnepi Játékok, Flamand Fesztivál
- 2000 - Milano Musica - Luciano Berio: Ofanim, a szerző vezényletével
- 2002 - Roma, Auditorium avatás - Mahler VIII. szimfónia
- 2003 - turné (Catania: Teatro Bellini, Firenze: Teatro Pergola, Torino: Conservatorio Verdi)
- 2004 - Linz Bruckner Fesztivál - Mahler: VIII. szimfónia
- 2005 - Ravenna Fesztivál - Berio: Ofanim
- 2007 - Schleswig-Holstein Fesztivál
- 2008 - Milano Musica Festival
- 2008 - Innsbruck, Linz Europa Kulturhauptstadt Festival

Forrás: mrze.hu


A Biztonságosabb Internet Napja




A Biztonságosabb Internet Napja: uniós díjak a gyermekbarát online tartalmak készítőinek - 11/02/2014

 

Együtt számítógépező anya és lánya © Shutterstock
 2011. február 11-én világszerte mindenhol rendezvénysorozatok hívták fel a figyelmet a Biztonságosabb Internet Napjára. Az EU díjátadót szervezett, ifjúsági kiáltványt adott ki, és internetes biztonsági kérdésekkel foglalkozó webhelyet indított az alkalomból.
A Biztonságosabb Internet Napját 11 éve minden február 11-én meghirdetik világszerte. A globális rendezvények azt hivatottak előmozdítani, hogy a felhasználók, különösen a gyermekek és a fiatalok, biztonságosabban és körültekintőbben használják az internetet és a digitális technológiákat. Fontos, hogy a legfiatalabb korosztályok tagjai úgy tanulhassanak és szórakozhassanak a Neten, hogy eközben ne leselkedjenek rájuk veszélyek: ne essenek áldozatul online zaklatásnak, ne menjenek lépre internetes csalóknak, és ne férhessenek hozzá szerencsejátékot kínáló weboldalakhoz. Az idei év eseményeire a „Tegyük együtt jobbá az internetet” jelmondat jegyében kerül sor.
A Biztonságosabb Internet Napja alkalmából Neelie Kroes, az Európai Bizottság alelnöke átadja a Legjobb Európai Gyermekbarát Tartalom Díjat a győzteseknek. A díjverseny olyan új online tartalmak – webhelyek, blogok, videók, játékok stb. – létrejöttét hivatott ösztönözni, amelyek segítségével a fiatalok biztonságosan tanulhatnak és játszhatnak az interneten. A versenybe a legtöbb uniós tagállamból, köztük Magyarországról, valamint Izlandról és Oroszországból is benevezhettek az érdeklődők, gyerekek és felnőttek egyaránt. Összesen több mint 1100 pályamű érkezett be, ezek alkotói közül választották ki a szervezők a 12 győztest.
Segítő kéz az iskoláknak
 
A Biztonságosabb Internet Napja kapcsán idén két további fontos eseményre is sor kerül:
  • az EU európai szintű ifjúsági konzultációt indít arról, hogyan lehet az internetet jobb és biztonságosabb közeggé tenni a fiatalok számára,
  • és megkezdi működését az online biztonsággal kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó „eSafety Label” webhely.
A webhely az iskoláknak hivatott segíteni abban, hogy biztonságosabb online környezetet alakítsanak ki. Ennek érdekében:
  • tanácsokat fogalmaz meg számukra azt illetően, hogyan tudják megakadályozni az online zaklatást, illetve kivédeni a vírustámadásokat,
  • lehetővé teszi, hogy saját akciótervet dolgozzanak ki,
  • és fórumot biztosít ahhoz, hogy a tanárok tapasztalatot cserélhessenek egymással, illetve hogy kérdéseikre szakértőktől kaphassanak választ.
A programban való részvétel arra is lehetőséget nyújt, hogy az iskolák elnyerjék és honlapjukon feltüntessék az „eSafety Label” elektronikus biztonsági címkét.
Globális részvétel
 
A Biztonságosabb Internet Napja európai uniós kezdeményezésként indult 2004-ben, de ma már több mint 100 ország részt vesz benne. A tavalyi rendezvények több mint 10 millió érdeklődőt vonzottak világszerte.
Idén is számos országban kerül sor iskolai rendezvényekre, rádióműsorokra, konferenciákra, vetélkedőkre és versenyekre, Albániától Venezueláig.
Sikerült felkeltenünk az érdeklődését? Ha igen, a lakóhelye környékén megrendezésre kerülő eseményekről a Biztonságosabb Internet Napját ismertető webhelyenEnglish tájékozódhat, de a rendezvényeket a Twitteren is nyomon kísérheti a #betterinternet és a #SID2014 címke segítségével.

A Biztonságosabb Internet Napja – webhelyEnglish
Legjobb Európai Gyermekbarát Tartalom Díj
„eSafety Label” webhely


Forrás: Európai Bizottság


2014. február 23., vasárnap

Az Árpád-sávos lobogó




Amire büszkék lehetünk
Az Árpád-sávos lobogó

A magyarság egyik legmeghatározóbb szimbóluma. Az Árpád-sáv több évszázados történelmünkhöz, hagyományainkhoz kötődő szimbólum. Háborúink, rendszerdöntő forradalmaink, nemzeti tragédiáink nem tűntek el nyomtalanul, hanem ma is élnek, lobognak zászlóinkban.
Az Árpád-sávos zászló az Árpád-házi uralkodók XI. századtól használt piros-fehér sávos lobogója. Nagy a valószínűsége annak, hogy e zászló Álmos nagyfejedelem által szervezett és létrehozott nemzetszövetségnek a központi zászlaja volt, amelyet a Vérszövetséggel szentesítettek. A piros az uralkodó, míg a fehér a főúri réteget képviselte, mert a hatalom e szövetség értelmében megosztott volt. Jellemző a magyar történetírásra, hogy nem tartotta fontosnak e zászló mibenlétének kikutatását és tudatosítását. A négy piros és négy fehér sáv pedig arról tanúskodik, hogy e szövetséget nem hét, hanem nyolc nemzet (törzs) kötötte. Erre lehet következtetni a fejedelmek számából is; Álmos, Árpád, Előd, Kund, Ond, Tas, Huba és Töhötöm. Összesen nyolc. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy a szövetség szervezőjének, és választott nagyfejedelmének, Álmosnak ne lett volna saját nemzete, így katonasága. A legvalószínűbb, hogy a Kürtgyarmat nem egy nemzet (törzs) volt, hanem kettő; Kürt és Gyarmat, melyeket kis lélekszámuk miatt, hadászati célból egybe tettek, de a nemzetszövetségben - melyet vérszerződés név alatt ismerünk - teljes jogú szövetkezők voltak. Persze, más megoldás is elképzelhető, mint például a csatlakozó kabarok, vagy már a Kárpát-medencében lévő avarok és székelyek, mint a nyolcadik szövetkezők. (Radics Géza)

Később a magyar címer részévé vált. Szent István első király (1000-1038) pénzein is már föltűnik egy sávozott zászló, méghozzá egy „királyi lándzsa" (LANCEA REGIS) körfelirattal. Ez a korábban a királykoronázáskor használt lándzsára utal, amelyen egy sávozott zászló található. Az Árpád-ház dinasztikus jelképének legrégebbi biztos címerábrázolása I. Imre magyar királynál (1196-1204) tűnik föl. A XIV. század közepén készült Képes Krónikában nemcsak az ábrázolt zászlókon, hanem a királyok öltözékén is ez látható. Az alábbi iniciálékban

Szent István és III. Béla látható az Árpád-sávokkal. A sávok száma koronként különböző volt (7 és 12 között változott), mígnem a XVI. századra állandósult nyolcban. Előfordult, hogy föliratokkal, ill. a korai időkben oroszlánokkal (királyi jelkép) díszítették. Werbőczy 1514-es Hármaskönyvének (Tripartium) allegorikus magyarázata szerint a sávozás „a négy ezüstös folyót" (Duna, Tisza, Száva, Dráva) jelképezi. Radics Géza szerint azonban téves ez a felfogás. Mi történt ugyanis a Marossal? Az Erdélyimedence vízlevezetőjével? A Kárpát-medencének öt nagy folyója van. A Maros tehát semmi esetre se maradhatott volna ki.
A kutatók egy része ázsiai eredetűnek tartja, sumér, iráni vagy más ázsiai hatásokat próbálnak igazolni. Perzsa, pontosabban iráni hatás ugyanis érhette a honfoglalás kora előtti magyar törzseket, ázsiai kapcsolataik pedig lehettek a honfoglalóknak.
A miniszterelnöki eskü letételekor a nemzetiszínű zászlót - az Árpád-sávos zászlóval, mint a történelmi zászlók egyikével - díszőrség kíséretében viszik az eskütétel helyszínére.
Az Árpád-sávos szimbólum számos - főként katonai és rendvédelmi - szervezet címerének alkotóeleme.
A nyilas uralom alatt használt zászló felépítése: 9 sáv, 5 piros és 4 fehércsík, a zászlóban elhelyezve a H-betűvel díszített - zöld színű nyilaskeresztes jelvényt. Ez ma tiltott önkényuralmi szimbólum. Abban is különbözik az Árpád-sávos lobogótól, hogy az a nyolcszor vörössel és ezüsttel vágott magyar címerrel ellentétben kilenc sávot - öt piros, négy fehér - tartalmazott.
A nyilas időkben használt új típusú "Árpád-sáv" a mozgalom szándéka szerint a megújítandó magyarság öt - egymást feltételező - társadalmi csoportját (a nemzettartó paraszt, a nemzetépítő munkás, a nemzetvezető értelmiség, a nemzetmegtartó nő-gyermek-ifjúság, a nemzetvédő fegyveres erők) jelképezte (öt vörös sáv), amelyet a hungarizmus erkölcsi (kereszténység), szellemi (nacionalizmus) és anyagi (szocializmus) alapjai, valamint a magyar nemzetet és a Kárpát-Duna Nagyhazát alkotó népszemélyiségeket (magyarság, szlovákság, ruszinság, románság, németség, szerbség) összefogó konnacionalizmus tartanak össze (négy fehérsáv).
Az Árpád-sávos zászlón csak „csíkok" vannak. Piros és fehér sávok négyszeri ismétlődése látható, azaz legfelül piros, alul pedig fehér sáv van. A színek jelentéséről ma is vita folyik, mint például, hogy a piros a vér, a fehér pedig a szabadság szimbóluma, ezek viszont csupán feltételezések. Jelentése utalhat az erőre, esetleg az előkelőségre, a gazdagságra. Más vélemények szerint az élet és a halál fölötti rendelkezés jogát is kifejezhette, a vér színeként. A mai magyar zászlóban egyébként a vörös (piros) szín az erőt, a fehér a hűséget, a zöld pedig a reményt jelképezi.
Az Árpád-sávok később is visszatértek az Anjouk, majd Mátyás király zászlójában. A kurucok is használták a Rákóczi- szabadságharcban, ők viszont egy „apró" módosítással - a királyi zászlóval ellentétben ők csak hét sávot használtak -, lehagyva az alsó fehér vonalat.
Az Árpád-sávos zászló, gyökereink jelképe, őseink hagyatéka. Eredeti jelentését nem írhatja felül semmi és senki. A Magyar Posta 1981-ben emlékezett meg ősi, történelmi zászlóinkról, amikor is kiadott egy bélyegsorozatot, melynek az első bélyegén (40 fillér) az Árpád-sávos zászló díszeleg. Ezt követte a Hunyadi ~ Bethlen Gábor ~, Rákóczi ~, 48-as Honvéd ~ és a Csepeli Vörös Ezred zászlaja.
Összeállította: Kiss Krisztina
Nagyon jó lenne ha elgondolkodnának azok az országgyűlési képviselők
akik állandóan szidják és mocskolják az ÁRPÁD-SÁVOS zászlót,
hogy saját hazájuk zászlaját és hazájuk múltját mocskolják.
Nem a zászló tehet róla, hogy egyes politikai erők milyen célokra használták.
Rákosi is a PIROS - FEHÉR - ZÖLD címerrel ellátott zászló alatt gyilkolta és fosztotta ki a magyar népet.
1956-ban a forradalom alatt a címert vágták ki és nem a zászlót.

Forrás: Nemzeti Egyletek

A 18. századot joggal nevezték a „pedagógia századának”




A felvilágosodás a 18. század európai filozófiája és eszmeáramlata. Több forradalmat készített elő a világon, valamint hozzájárult a kapitalizmus megszilárdulásához és a szocializmus megszületéséhez. A kor meghatározó és nagyhatású történelmi eseménye a nagy francia forradalom. A művészetekben a kor uralkodó stílusa a neoklasszicizmus, szentimentalizmus, és a rokokó. Jellemző rá a liberalizmus, a szabadgondolkodás, amely az emberi értelem teljes autonómiáját, függetlenségét hirdeti. Tagadják a vallási dogmákat, a keresztény hitből csak az emberi ésszel felfoghatókat fogadják el. A felvilágosodás jellemző felfogása a deizmus is.
Követelik az alapvető polgári jogokat, mint a törvény előtti egyenlőség, a szólás -, gondolat-, sajtószabadság, a szabad tulajdonbirtoklás. Úgy tartják, hogy minden fajta társadalmi rendszer emberek megállapodásának eredménye, éppen ezért megváltoztatható. A felvilágosodásra jellemző gondolkodás rendkívül optimista. A világot megismerhetőnek tartja. A természetben vannak elrejtve a társadalom és a gondolkodás törvényei. A tudás megszerzésében a megfigyelés, tapasztalat és a gondolkodás játsza a fő szerepet. A világ a megvalósítható lehetőségek világa.
A felvilágosodás jellemző és fenséges erkölcsi nézeteit jól kifejezi a Szabadság! Egyenlőség! Testvériség! hármas jelszava. A kor erkölcse tiszteli a munkát, tekintettel van az egyén és közösség érdekeire egyaránt. Meggyőződésük, hogy az egyén kívánt erkölcse, jelleme neveléssel alakítható ki.
A 18. századot joggal nevezték a „pedagógia századának” is. Franciaországban szinte nem is volt olyan filozófus, aki ne foglalkozott volna pedagógiai kérdésekkel.
Emil, avagy a nevelésről a francia felvilágosodás nagy gondolkodójának, Rousseaunak a nevelésről szóló gondolatait foglalja össze. Neveléselméletének alapja az, hogy az ember, mint a természet része, eredendően jó, csak a társadalom rontja meg. Ez szemben áll azzal a keresztény felfogással, mely szerint az ember az eredendő bűnben születik.
Rousseau a gyermekorról alkotott ezen felfogásával kopernikuszi fordulatot hozott a pedagógiában. „Minden jó, midőn kilép a dolgok alkotójának kezéből, de minden elfajul az ember kezei között.” - írja az Emil, avagy a nevelésről című művében. Emil boldog, mert nevelője hagyja hogy gyerek legyen. „A természet azt akarja, hogy a gyermek gyermek legyen, mielőtt felnőtt lenne.” Csak így válhat boldog, szabad, erényes felnőtté.
Fordulat következett be abban is, hogy míg eddig az elsajátítandó műveltséghez „igazították” a gyereket, most a gyerekhez „szabták” az elsajátítandó műveltséget. Ehhez azonban alaposan meg kell ismerni a gyermek természetét és jellemzőit. Rousseau az érzelmeken keresztül akar hatni a gyerekre: „A szellem hangja a szíven keresztül szóljon, mert csak így talál meghallgatásra. A hideg érvek meghatározhatják véleményeinket, de cselekedeteinket nem; elérhetik, hogy higgyünk, de azt nem, hogy cselekedjünk.” A tanító feladata, hogy a társadalomtól távol, a természet közelségében olyan környezetet, élethelyzeteket teremtsen, amelyben a növendék tapasztalatokat szerezhet, s ennek nyomán kialakíthatja erkölcsi értékeit.
A nevelés tartalmát az életkori szakaszokhoz igazította Rousseau. Ezek az életkori szakaszok azonban nem mechanikus felosztás eredményei.
  • Az első szakasz: a születéstől a beszédig (körülbelül kétéves korig) tart, ez a testi nevelés.
  • A második szakasz: kétéves kortól tizenkét éves korig tart, ez az érzékszervek nevelése.
  • A harmadik szakasz: tizenkét éves kortól tizenöt éves korig tart, az értelmi nevelés kora ez.
  • A negyedik szakasz az erkölcsi nevelés időszaka: tizenöt esztendős kortól a házasságkötésig tart.
  • Rousseau ötödszörre Sophie neveléséről, azaz a nőnevelésről szól.
„Az 'Emil' hatása rendkívüli: elementáris erővel befolyásolta a rá következő évszázadok pedagógiai gondolkodását és a nevelés gyakorlatát. A huszadik század reformmozgalmai nem érthetőek meg gondolatvilágának ismerete nélkül. Századunk reformpedagógiai mozgalmának képviselői közül szinte valamennyien kötődnek Rousseau pedagógiai elképzeléseihez.

Forrás: etkf.hu ( Eszterházy Károly Főiskola) weboldala

Örkény István egyperces novelláiból...





ARRÓL, HOGY MI A GROTESZK

Szíveskedjék terpeszállásba állni, mélyen előrehajolni, s ebben a pozitúrában maradva, a két lába közt hátratekinteni: Köszönöm.
Most nézzünk körül, adjunk számot a látottakról.
Íme, a világ fejtetőre állt. Férfilábak kalimpálnak a levegőben, visszacsúsznak a nadrágszárak, s a lányok, ó, ezek a lányok, hogy kapkodnak a szoknyájuk után!
Ott az autó: négy kereke a levegőben, mintha egy kutya a hasát akarná megvakargatni. Egy krizantém: keljfeljancsi, vékony szára az égbe mered, ahogy a fején egyensúlyozza magát. Egy gyorsvonat, amint füstcsóváján tovarobog.
A Belvárosi Plébániatemplom a két tornyán levő két kereszten levő két villámhárító hegyével érinti csak a földet. És amott egy tábla a kocsma ablakában:
Bent egy dülöngélő vendég - fejjel aláfelé - elhozza sörét a söntésből. A sorrend: lent a hab, rajta a sör, fent a pohár talpa. Egy csöpp nem sok, de annyi se csordul ki.
Tél van? Hát persze! Hiszen felfelé szállingóznak a hópelyhek, és az égbolt jégtükrén lóbálózva iringálnak a korcsolyázó párok. Nem könnyű sport!
Keressünk most már vidámabb látványt. Ímhol egy temetés! Fölhulló hópelyhek közt, fölcsöpögő könnyek fátyolán át végignézhetjük, amint a sírásók két vastag kötélen fölbocsátják a koporsót. A munkatársak, ismerősök, közeli s távoli rokonok, továbbá az özvegy meg a három árva göröngyöt ragadnak, s elkezdik a koporsót hajigálni. Jusson eszünkbe az a szívettépő hang, amikor a sírgödörbe ledobált rögök megdobbannak és szétomlanak. Az özvegy sír, jajonganak az árvák... Milyen más érzés fölfelé hajigálni! A koporsót eltalálni mennyivel nehezebb! Először is jó göröngyökre van szükség, mert a porhanyósabbja félúton szétesik. Van hát kapkodás, lótás-futás, taszigálódás a kemény rögökért. És hiába a jó göröngy; a rosszul célzott rög visszahull, és ha eltalál valakit - pláne, ha egy gazdag, előkelő rokont -, kezdődik a vihorászás, a káröröm egészséges kuncogása. De ha minden stimmel - kemény a rög, pontos a célzás, s telibe találja a deszkakoporsót -, megtapsolják a dobót, derűs lélekkel térnek haza, és sokáig emlegetik a nagy telitalálatot, a kedves halottat és ezt a mókás, pompásan sikerült szertartást, melyben nyoma sem volt a képmutatásnak, a tettetett gyásznak, a hazudott részvétnyilvánításnak.
Kérem, szíveskedjenek kiegyenesedni. Amint látják: a világ talpra állt, önök pedig emelt fővel, keserű könnyekkel sirathatják kedves halottaikat.





NINCS SEMMI ÚJSÁG

Egyik délután a budapesti köztemető 27. parcellájának 14. sírhelyén nagy robajjal feldőlt a közel hárommázsás gránitobeliszk. Rögtön utána kettényílt a sír, és föltámadt az ott nyugvó halott, név szerint Hajduska Mihályné született Nobel Stefánia (1827-1848).
Az obeliszkre idő koptatta betűkkel rá volt vésve a férje neve is; ő azonban, nem tudni, miért, nem támadt föl.
A borongós időjárás miatt csak kevesen tartózkodtak a temetőben, de akik meghallották a robajlást, odagyűltek. Addigra a fiatalasszony már leverte magáról a göröngyöket, fésűt kért kölcsön, megfésülködött.
Egy gyászfátyolos nénike megkérdezte, hogy érzi magát.
Köszöni, jól, mondta Hajduskáné.
Nem szomjas-e, érdeklődött egy taxisofőr.
Most nem vágyik inni, válaszolta a volt halott.
Amilyen pocsék ez a pesti víz, jegyezte meg a sofőr, neki se volna kedve inni.
Hogy mi baja a pesti víznek, kérdezte Hajduskáné.
Klórozzák.
Klórozni klórozzák, helyeselt Apostol Barannikov bolgár virágkertész, aki a temetőkapuban virágokat árult. Ezért ő esővízzel kénytelen locsolni kényesebb palántáit.
Valaki azt mondta, hogy ma már az egész világon klórozzák a vizet.
Itt a beszélgetés elakadt.
Hát mi újság még, érdeklődött a fiatalasszony.
Nincs semmi különös, mondták neki.
Megint csönd lett. Ekkor eleredt az eső.
- Nem fog maga megázni? - kérdezte a föltámadottat Deutsch Dezső horgászbot-készítő kisiparos.
Nem számít, mondta, Hajduskáné. Ő direkt szereti az esőt.
Az attól függ, milyen az az eső, jegyezte meg a nénike.
Ő erről a langyos, nyári esőről beszél, közölte Hajduskáné.
Hogy neki viszont semmilyen eső se kell, mondta Apostol Barannikov, mert elriasztja a látogatókat a temetőből.
Hogy ezt ő nagyon meg tudja érteni, helyeselt a horgászbot-készítő kisiparos.
Most hosszabb szünet állt be a társalgásban.
- Hát meséljenek már valamit! - nézett rájuk a föltámadott.
- Mit meséljünk? - mondta az öreg nénike. - Nincs nekünk annyi mesélnivalónk.
- Nem történt a szabadságharc óta semmi?
- Mindig történik valami - legyintett a kisiparos. - De ahogy a német mondja: Selten kommt etwas Besseres nach.
- Ez van! - tette hozzá a taxisofőr, és minthogy csak fuvart szeretett volna fogni, csalódottan visszasétált az autójához.
Hallgattak. A föltámadott lenézett a gödörbe, mely fölött nem zárult össze a föld. Várt még egy kicsit, de látva, hogy mindenki kifogyott a szóból, elköszönt a körülállóktól.
- A viszontlátásra - mondta, és leereszkedett a gödörbe.
A horgászbot-készítő kisiparos, hogy el ne csússzon a sáros agyagon, előzékenyen a kezét nyújtotta neki.
- Minden jót! - szólt le a fiatalasszonynak.
- Mi történt? - kérdezte tőlük a bejáratnál a taxisofőr. - Csak nem mászott vissza a sírba?
- De visszamászott - csóválta a fejét a nénike. - Pedig milyen jól eldiskuráltunk.


Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár