XXVI. Summerfest Nemzetközi Folklórfesztivál és Népművészeti Vásár

.

Budapesttől alig 30 kilométerre autóval, busszal, HÉV-vel a Csepel szigeten, Szigetszentmiklóson és Tökölön, illetve a 6-os út mentén Pécs irányába Százhalombattán a nagyvilág, és ezeréves kultúrák, csodálatos találkozások várják Önt a Summerfest Nemzetközi Folklórfesztivál alatt.

A rendező városok öröme és büszkesége, hogy a 26 éves közös munkálkodás révén a Summerfest az ország egyik legnagyobb folklór eseménnyé vált. Méltó elismerés, hogy a CIOFF (Nemzetközi Néptáncfesztivált Szervezők Világszövetsége, az UNESCO stratégiai partner szervezete) a Summerfestet két városban, Százhalombattán és Tökölön a fesztivált hivatalosan CIOFF fesztivállá minősítette. Az elmúlt években több mint 100 ország néptáncosa és zenésze (valamennyi kontinensről) vett részt a Summerfest rendezvényein.

A fesztivál kiemelt eseményei: a Nyitó- és Záróceremónia (Százhalombattán), Táncpanorámák (mindhárom városban), az augusztus 20-ai gálaműsorok (Szigetszentmiklóson és Tökölön). Kiegészítő események: klasszikus zenei koncertek, képzőművészeti kiállítások, játszóházak, gyermekprogramok, világzenei sátorkoncertek, nemzetközi táncházak változatlanul gazdagítják mindhárom település kínálatát.

Meghívott országok:

Bolívia, Bosznia Hercegovina, Bulgária, Chile, Indonézia, Japán, Kína, Kolumbia, Lengyelország, Malajzia, Oroszország Kalmükföld, Oroszország Tanok, Oroszország Krasznodar kozákok, Oroszország Sztavropol Kaukázus, Panama, Spanyolország Palma de Mallorca, Románia Marosludas, Magyarország.

Díszvendégünk Kárpátalja.

Minden település életének fontos része a külvilág számára való megmutatkozás, az önálló arculat megteremtése. Vannak olyan települések, ahol ezért szinte semmit sem kell tenni, mert a földrajzi fekvés, a történelmi múlt önmagát adva csak a „kihasználásra vár. Léteznek azonban olyan települések, melyek nem rendelkeznek jelentős történelmi múlttal, a főváros árnyékában vannak, első ránézésre semmi különleges nincs itt. Ezért nagyon nehéz számukra kilépni ebből a helyzetből.

Három ilyen „árnyékban lévő” település tart életben (Százhalombatta, Tököl, Szigetszentmiklós) egy olyan rendezvényt, amely mára méltán a régió – Pest megye déli részének – legnépszerűbb és legnagyobb szabású nyári kulturális rendezvénye, ugyanakkor kétségtelenül Magyarországon, sőt Európában a legnagyobb nemzetközi folklórfesztivál.

A fesztivál szakmai, illetve Százhalombatta, főbb eseményei a települések között megosztottan történnek. Az elmúlt 24 évben közel 450.000 néző és 102 ország vett részt a fesztiválon. Ebben az évben 18 ország mutatkozik be.

Százhalombattai sajátosság, hogy a külföldi táncosok 25 éve családoknál is laknak, melynek következményeként szabályszerű népi mozgalom alakult ki a városlakók között, hogy melyik évben milyen nemzetiségű táncost hívhat otthonába a fesztivál ideje alatt. A fesztivál legszebb eseménye a most már világszerte elismert Aranyszív gála, amelyben sérült (kihívással élő) fiatalok integrált formában lépnek színpadra rendkívül magas művészi értéket lépő produkciókkal nem sérült társaikkal. 

Tököl különlegessége, hogy a városban együtt élő több nemzetiség kulturális harmóniáját melynek kimagasló képviselői a Délszláv Nemzetiségi Együttes és a Kóló Zenekar – minden év augusztusában a Summerfest Nemzetközi Folklórfesztivál eseményeivel gazdagítják.

Szigetszentmiklós új fogadóvárosként igyekszik méltó partnere lenni Százhalombattának és Tökölnek. A fesztivált fogadó környezet, a Városi Sportcsarnok, az Ádám Jenő Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola, a Városi Könyvtár és Közösségi Ház valamint az Erzsébet tér kiválóan ki tudja szolgálni mind a közönség, mind a fellépők igényeit. Komoly kihívás, hogy a fesztivál programkínálatával képes legyen megszólítani a város lakosságát, valamint Budapest déli részének érdeklődő közönségét.

A fesztivál legfontosabb hívószavai: család, családias hangulat, nemzetköziség, egzotikus országok, sehol máshol nem látható kultúrák, hagyományőrzés, a multikulturális események sora, sajátos, csak itt megtalálható közösségi élmény, a népművészet: zene, tánc, a tárgyalkotók találkozása, tolerancia, elfogadás, szellemi kulturális örökség, magas művészi élmény, a minőség.

Kinek ajánlják? Akiket érdekel a hagyományos kultúra, és akik nem csak nézni szeretik, hanem megélni, és kipróbálni is. Akik ismerkedni akarnak más országokból, távoli kontinensekről érkezőkkel. Akik szeretik a jó zenét, akik a nap bármely szakában, akár éjszaka is képesek beülni egy jó koncertre, eseményre. Akiknek kisgyermekeik vannak, és szeretnének velük délutánonként családi programokon részt venni, úgy, hogy nem kell hazamenni, etetni, mert a szervezők a baba mama szoba berendezésével erre is gondoltak, és biztosítanak helyet. Ajánlják fiataloknak, középkorúaknak, idősebbeknek, helybélieknek, utazóknak, vándoroknak, unatkozóknak, mindazoknak, akik nyitottak más népek kultúrájára.

Jöjjön el, és legyen részese a fesztivál csodálatos eseményeinek!

Turisztikai látnivalók: A százhalombattai Régészeti Parkban, Magyarország első szabadtéri őskori Múzeumában a városnak nevet adó „százhalmok”, a Dunántúl legnagyobb halomsírmezője található, a 15 medencés strandfürdő; a csodálatos Duna part; és nem utolsó sorban a „Matrica” Múzeum, amelyben nem matricákat őriznek, hanem: Terek, emberek, évezredek titkait. A Múzeum a város római kori nevét (ejtsd: Mátrika) viseli. Szerb templom és ikonosztáz az Óvárosban, Makovecz katolikus, illetve Finta református temploma a város központjában a Szent István téren.

Szállás: három csillagos, komfortos, kedves szálloda a Hotel Training Százhalombatta

www.hoteltarining.hu

Étkezés: Kiváló pizzériák, és igazi Duna-parti jóféle halászlé, halételes éttermek várják az utazókat.

www.szazhalombatta.hu

www.matricamuzeum.hu

Nyitó - és ZáróCEREMÓNIA

Nyitó: augusztus 14-én 19 órakor, Esőnap: augusztus 15-én; Záró: augusztus 21-én este 19 órakor

A ceremóniák este 19 órakor kezdődnek, a nyitó augusztus 14-én (Esőnap: augusztus 15.) a záró augusztus 21-én. Augusztus 14-én pompázatos tűzijáték koronázza meg a nyitóceremóniát! Egy este beutazhatja a világot, csodálatos kultúrákkal, táncokkal ismerkedhet! Igazi multikulturális csemege!

Örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy a Nyitóceremónia és Záróceremónia megtekintése a XXVI. Summerfest Nemzetközi Folklórfesztiválon INGYENES.

Ki játszik ilyet?

Gyerekek Summerfestje! Nemzetközi gyermekjátszó a Fesztiválsátorban (Rendezvényközpont parkoló). 2019. augusztus 16-19. között minden nap 16 órától 19 óráig. Igazi családi program, ahol a Ramazuri gyermek-színtársulat, táncház, kézművesség, babaringató, és 20 ország legjobb népi játékai és táncegyüttesei várják a gyerekeket, kicsiket és nagyokat! Az év legjobb családi programja!

Táncpanoráma 2019. augusztus 16-19. között esténként 19 órától a Barátság Kulturális Központ színháztermében

Varázslatos esték, ahol alkalmanként négy együttes mutatja be műsorát. Egy este a világ négy különböző országába utazhat el, és ehhez elegendő, ha a Kulturális Központ gyönyörűen felújított nézőterén foglalnak helyet.

Népek bálja 2019. augusztus 15. 20 óra, Szent István tér

Ha nem csak nézni szereti a táncokat, hanem szívesen táncolna külföldi vendégeinkkel, akkor a Népek bálján megteheti. Ezen az estén kilenc ország táncait tanulhatja meg a Fesztiválsátorban.

Ökumenikus szertartás a békéért 2019. augusztus 17. 11 órakor, Szent István templom

A nemzetközi fesztiválok hagyománya az ökumenikus szertartás, amelyre az együttesek országaik népviseletben érkeznek. A szertartás során vallástól, felekezettől függetlenül együtt énekelnek a résztvevők, mindenki saját vallási énekeiből ad elő néhány dalt, így a szertartás egyben igazi zenei csemege is!

A fesztivál díszvendégei 

Díszvendégünk: a busójárás és a sokácok

A busójárás egy tavaszváró, téltemető népszokás a Mohácson és környékén élő, többségükben római katolikus délszlávok, a sokácok farsangi maszkos alakoskodása és dramatikus néphagyománya, melyet a sokácok poklade néven is neveznek, ami a karnevál szó horvát megfelelője. A mohácsi busójárás 2009-től szerepel az UNESCO szellemi örökség reprezentatív listáján. 2012 óta a mohácsi busójárás hungarikumnak számít, ami elsősorban a mohácsi civil társadalom, a busó csoportok, a maszkfaragók és jelmezkészítők sikere.  Szláv és török népek körében rendkívül sok helyen és néven ismertek hasonló erdei szellemek. Ilyen kukeri, csort, arsura, sürele, pitszen és még sok egyéb. A magyar busómaszkok a bolgár-török kukerihoz hasonlítanak leginkább. A Mohács környékére betelepült, balkáni eredetű sokácok hozták magukkal a népszokást, amely azután itt, a magyar kultúrkörben formálódott tovább, végül a két kultúrkör egységesedésének folyamatában nyerte el mai formáját és rekvizitumait. A népszokás megjelenéséről a 18. század végéről léteznek az első feljegyzések: legelőször egy 1783-as feljegyzés említi. Mohácsot 1687-ben szabadították fel a török fennhatóság alól, s a sokácok nagyarányú betelepítése a néptelen területekre csak ezt követően történt meg, valószínűleg 1687 és 1690 között. A második hullám az 1690-es évek végén mehetett végbe.

A vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak, a farsang az európai kultúrkörben tradicionálisan a vidám mulatságok és lakomák időszaka. Mohácson farsangkor a busók a hagyományoknak megfelelően öltöznek fel. A legnagyobb mulatság farsangvasárnap van. A télűző fesztivál, a „farsang farka” három napig, farsang vasárnapjától húshagyókeddig tart, amelynek csúcspontja a karnevál. A „műsor” fő elemei: a partraszállás, a jelmezes felvonulás és a koporsó vízre bocsátása. A partraszállás során a túlparti – ahogyan a helybéliek mondják – „Szigetből” (Kismohácsról, amely Mohács város déli, belterületi része) eveznek át ladikokon a busók. Ezután a jelmezesek a Kóló térről a főtérre vonulnak. Sötétedéskor, a farsangi (télbúcsúztató) koporsó vízre bocsátása után az egybegyűltek máglyagyújtással égetik el a telet jelképező koporsót, és a főtéren körtáncokat járnak. A fesztivál vendégeinek tanácsos a kicsiny gyermekeket a karnevál zajongásától távol tartani, mert a kicsik az ágyúlövéstől és az erős kolompolástól, kerepléstől könnyen megijedhetnek.

Programok:

augusztus 12 .– szeptember 27.: busómaszk kiállítás

helyszín: BKK galéria

augusztus 14. 17:00: zenés-táncos felvonulás a busókkal

helyszín: Damjanich út

augusztus 19. 20:00–22:00.: sokác nemzetiségi est

helyszín: Fesztiválsátor

augusztus 20. 15:00: a Sokac Táncegyüttes fellépése

helyszín: Fesztiválsátor

DÍSZVENDÉGÜNK: EBRU – A TÖRÖK MÁRVÁNYPAPÍR-MŰVÉSZET

2014. év óta az UNESCO szellemi kulturális örökség listáján

Az ebru törökül papírdíszítő művészetet jelent. A számos civilizációnak otthont adó Közép-Ázsiából származik, virágkorát török mesterek alatt élte. Az ebru készítésénél természetes, vízben nem oldódó és zsiradékot nem tartalmazó földfestékeket, rózsaágból és lófarokból készített ecseteket, és kitrét, azaz növényi gyökérből kivont enyvet használunk

Az ebru készítéséhez a festéket ecsettel, bal kezünk mutatóújjához ütögetve a teknőben levő vízre csepegtetjük. Az így elkészült képet letakarjuk a kiválasztott nagyságú papírral, majd a papírt felemeljük és a teknő szélén kihúzzuk. A víz felszínén alkotott minta átkerül a papírra. Az ebru motívumok alapja a battal mintázat. Itt a víz felszínére csepegtetjük a festéket és formázatlanul hagyjuk. Az ebruművész az ebrut nemcsak a kezével, hanem az egész lényével készíti. Az ebrunak lélekgyógyító ereje is van, mely a hagyományos török művészet szerelmesei számára elvitathatatlan valóság.

Hikmet Barutçugil

Hikmet Barutçugil 1973-ban, az Isztambuli Állami Szépművészeti Akadémia, Ipari Művészeti Főiskoláján, textil szakon kezdte tanulmányait. A Hikmet Barutçugil az első és egyetlen török művész, aki megkapta a ’BEST OF THE BEST’ 2012 díjat az Art in Action művészeti fesztiválon, amelyet a London School of Economic Sciences szervez. A jövendő generáció oktatása és irányitása számára megalapította az isztambuli “ebru házat”.

Selma Öleş

A Török Köztársaság Budapesti Nagykövetségén 21 éven keresztül dolgozott, és 1999 óta foglalkozik ebru művészettel. Törökországban és külföldön mintegy 30 kiállításon és 2004-2008-as évek között Kultucca Papírvarázs Fesztiválokon török márványpapír művészettel díszvendégként vett részt. Malatya Önkormányzata által szervezett első ebru versenyen bizottság tagja volt. Részt vett a 2014. évi Malatya Nemzeti Oktatási Hivatal Lifelong Learning, visszafordíthatóságos a környezet oktatás (TrEE) programjában. világ… Az ebru a föld illatát, a föld és az ég színét a víz és lélek egybefolyásával  ’a pillanat’ban elragadva jövőre bevezetéséhez és valamennyi ember számára új szellemi sík megteremtéséhez legmegfelelőbb művészet.

A kiállítás és bemutató a budapesti Yunus Emre Török Kulturális Intézettel együttműködve valósul meg

Yunus Emre Török Kulturális Intézet Budapest

A Yunus Emre Alapítvány által létrehozott Yunus Emre Intézet 2009-óta folytatja tevékenységét, Budapesten 2013. szeptember 12-én nyitotta meg kapuit. A 44 országban megalapított, 56 Kulturális Központ célja megismertetni Törökországot, a török nyelvet, irodalmát, történelmét, kultúráját és művészetét, megerősíteni Törökország és a különböző országok közötti barátságot és a kulturális kapcsolatokat.

A Törökország és Magyarország között létrejött erős kötelék mutatja, hogy a török – magyar kapcsolatok barátságon, bizalmon és testvériségen alapulnak. Így az oszmán korban gyökerező, majd ténylegesen a Köztársaság első éveiben kialakuló jó kapcsolat megtartásá és a két nép közötti baráti viszony megőrzését a Yunus Emre Intézet fő feladatának tekinti.

https://budapeste.yee.org.tr

https://www.facebook.com/yeebudapeste

Programok:

augusztus 16.– augusztus 24.: EBRU kiállítás a Barátság Kulturális Központban

helyszín: BKK

augusztus 20. 14:00-16:00.: Ebru, márványozás technika a gyakorlatban: Hikmet Barutçugil és Selma Öleş művészek előadása

helyszín: BKK

augusztus 21. 12:00-14:00.: Ebru, márványozás technika a gyakorlatban: Hikmet Barutçugil és Selma Öleş művészek előadása

helyszín: BKK – kamaraterem

Díszvendégünk Kárpátalja

2018-ban a huszonötödik Summerfest Nemzetközi Folklórfesztiválon, Százhalombattán új program indult útjára: a legveszélyeztetettebb helyzetben élő magyarokra irányítani a figyelmet, és élő kapcsolat alakítása a kárpátaljai és anyaországi magyarok között.

 A tavalyi sokszínű kulturális programok, a szomszédolás egy gyönyörű folyamat első állomásaként elindít valami újból és újbóli alkalmat. Fogadják szeretettel mindazt, amit idehoznak nekünk: gyönyörködjenek benne és legyenek részesei a csodálatos kárpátaljai színháznak, és népművészetnek, a családi történeteknek!

A program támogatója a Bethlen Gábor Alap.

Programok:

augusztus 17. 19:00.: Kárpátalja Táncegyüttes, BorzsaVári zenekar műsora

helyszín: BKK színházterme.

augusztus 17. 19:00.: „Szól a fülemüle” népzenei és néptáncverseny győzteseinek vendégszereplése.

helyszín: BKK színházterme.

A fesztivál fővédnökei:   

Vezér Mihály Ph.D. Százhalombatta Város polgármestere    

Bóna Zoltán Országgyűlési képviselő

Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár

Jegyek vásárolhatók a Barátság Kulturális Központ pénztárában,

2440 Százhalombatta, Szent István tér 5.

www.summerfestbatta.hu

www.baratsagkk.hu
 

Tóth Ágnes hímző népi iparművész emlékkiállítása a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban

.

Tóth Ágnes 1956-ban Sopronban született, súlyos mozgáskorlátozott, tolókocsihoz kötött életet élt. Vidám, szorgalmas, rendkívül tehetséges hímző volt, teli tervekkel és eredményekkel.

Édesanyja mozgássérült kislányát már öt éves korától tanítgatta a varrásra.

„Több kedves darabom van, amiket soha nem hagyok ki a kiállításokról. A Storno gyűjteményből származó ún. kétfejű sasos és a sárkányos minták, azokat szeretem legjobban, velük lettem ifjú népművész. Szintén a Soproni Múzeumból való a fehér vagdalásos, madara s munkám mintája, vertcsipke szegéllyel készült mindhárom. Öröm minden díj, visszajelzés, hogy nem csinálom rosszul. Az viszont nagyobb örömöt ad, ha egy kiállításon látom, hogy megnézik a munkámat, nézik a hátulját, megcsodálják és nem tudják, hogy én állok ott. Megmutatni a kézimunkákat az az igazi öröm, és ha én is látom, hogy másnak tetszik! A díjak is számítanak valóban, de a kiállítás nagyobb boldogság!”

Tudását, elhivatottságát életmű-kiállítása bizonyítja.

A Hagyományok Házban 2019. január 31-én 15 órakor Dr. V. Szathmári Ibolya néprajzkutató nyitja meg az emlékkiállítást.

A kiállítás megtekinthető 2019. március 16-ig, keddtől szombatig 10-18 óra között.

Hímzett álmok

Tóth Ágnes emlékkiállítása

Magyar Népi Iparművészeti Múzeum

1011 Budapest, Fő utca 6.

http://www.hagyomanyokhaza.hu/nmm/muzeum

 

Szent Mihály-napi Népművészeti Fesztivál a Skanzenben

.

Népi iparművészek, a Kárpát-medence különböző régióiból érkező zenészek, táncosok, előadóművészek vendégszerepelnek a Skanzenben az NKA Népművészeti Kollégiumának és az NKA Halmos Béla Program Ideiglenes Kollégiumának összművészeti fesztiválján szeptember 29-én. A délelőtti kézműveskedést és a mesterek kézműves bemutatóit délután zenés-táncos gálaműsor zárja. A rendezvény az NKA 25 év, 25 nap, 25 esemény című programsorozatának része.

Szent Mihály napja Európa-szerte ismert pásztorünnep.

Ezen a napon hajtották be a pásztorok, gulyások, csikósok a legelőről az állatokat a téli szálláshelyre. A Skanzen ünnepén az állattartáshoz, pásztorkodáshoz köthető népi mesterségekkel ismerkedhetnek a látogatók. Vendégül lát a múzeum fafaragó, nemezkészítő, bőrműves, kovács mestereket – a Népművészet Mestereit és Ifjú Mestereit. Pásztoros mesék, ügyességi játékok, kézműveskedés és zenés mesejátékok színesítik az egész napos programot.

17 órától ingyenes gálaműsor veszi kezdetét, ahol a Népművészet Mestere és a Népművészet Ifjú Mestere címmel kitüntetett zenészek, táncosok állnak együtt színpadra. Itt lesz Fekete Antal “Puma”, a Dalinda, a Horsa Banda, a Tükrös zenekar, Kubinyi Júlia, a Fordulj Kispej Lovam táncegyüttes és még sokan mások. Felcsendülnek moldvai és roma dallamok, felvidéki énekek, de láthatunk gyimesi, szatmári és Küküllő menti táncokat is. Ezen az estén művészek és tanítványaik együtt zenélnek és táncolnak.

Részletes program a Skanzen és a Halmos Béla Program honlapján olvasható.

http://skanzen.hu/hu/latogatas/programok/szent-mihaly-napi-nepmuveszeti-fesztival

https://halmosbelaprogram.hu/hirek/nka25-nagyszabasu-ingyenes-galamusor-es-egyeb-programok-a-skanzenben

A Nemzeti Kulturális Alap 2018-ban ünnepli megalakulásának 25. évfordulóját.

A szeptember 23. és október 17. között 25 év, 25 nap, 25 esemény címmel zajló ünnepi fesztiválon az NKA valamennyi kollégiuma önálló programmal ünnepel, melyek Budapest mellett az ország különböző kis- és nagyvárosaiban valósulnak meg, de több eseménynek is határon túli település ad otthont. A programsorozat – mely a Családok Évéhez is kapcsolódik – célja, hogy minél szélesebb körben bemutassa az NKA tevékenységét és eredményeit, valamint a kulturális élet azon területeit, ahol az Alap működésének köszönhetően maradandó értékek, alkotások, művek születhettek és születnek ma is.

Az NKA25 fesztivál további programjai az http://www.nka.hu oldalon, valamint a

https://www.facebook.com/nemzetikulturalisalap oldalon olvashatók. A Nemzeti Kulturális Alap a rendszerváltozás utáni hazai kultúrafinanszírozás talán legmeghatározóbb intézménye lett, amely 2018-ben ünnepli negyedszázados születésnapját. Az eltelt 25 év alatt az NKA a kulturális élet valamennyi területén megkerülhetetlen szereplővé vált, legyen szó könyvkiadásról, színházról, táncról, képzőművészetről, zenéről, szépirodalomról, fotóról vagy éppen építészetről, örökségvédelemről, közművelődésről. Az NKA bizottságában és kollégiumaiban a magyar kulturális élet meghatározó szereplői és jelentős alkotói ülnek, az ő javaslataik alapján hozza meg az Alap forráselosztásra vonatkozó döntéseit. Az NKA az elmúlt 25 évben számos ismert és kevésbé ismert előadót, művészt, alkotót támogatott, akik épp e támogatásoknak köszönhetően váltak országszerte ismertté.

http://skanzen.hu

 

32. Mesterségek Ünnepe - ahol minden a népművészet körül forog

.

Augusztus 17.- és 20. között a Budavári palotában rendezik meg az ország legnagyobb népművészeti fesztiválját, a Mesterségek Ünnepét. A hajdani vásárok hangulatát idéző fesztivál az év várva várt családi rendezvénye, ahol kipróbálhatják a népi mesterségeket, megcsodálhatják a kézművesek míves munkáit. Az egész napos színpadi programmal színesített rendezvény felejthetetlen élményt nyújt minden korosztálynak.

Idén augusztus 17. és 20-a között 32. alkalommal változik a Budavári Palota a kézművesek legnagyobb Kárpát-medencei ünnepévé. A Mesterségek Ünnepén idén is a hajdani vásárok utánozhatatlan hangulatával, közel 1000 kézműves mesterrel, több száz fellépővel, egész napos színpadi programmal, mesterség bemutatókkal, a kézműves gasztronómia remekeivel, és népi játszóházakkal várják a látogatókat. A több, mint 800 magyar és 150 külföldi mester látványműhelyeiben megismerkedhetnek a látogatók a szakmák rejtelmeivel, találkozhatnak sok különleges mesterség képviselőjével.

Érkeznek mesterek Iránból, Kínából, Mongóliából, Üzbegisztánból, Kirgizisztánból, Tádzsikisztánból, Türkmenisztánból és Kazahsztánból.

A tartalmas kikapcsolódásra vágyó látogató itt úgy érezheti magát, mintha kiszakadva a mindennapokból egy középkori forgatagba csöppent volna, ahol egyedülálló népi kézműves örökségünket csodálhatja és vásárolhatja meg. A rendezvényen ki is lehet próbálni a mesterségeket, közel 100 műhelyben tekinthet be a közönség a mesterségek műhelytitkaiba.

Kiemelt téma a népi mesterségek egyik legősibb ága, a szövés és a fonás, amelyek eredete a történelem előtti időkre nyúlik vissza. Erdélyből még a gyári termékek sem tudták teljesen kiszorítani a paraszti szövőszékeket, s még mindig akad falusi ház, ahol csattog az osztováta. Háznál készül többek között a subaszőnyeghez hasonló, puhára ványolt, vastag, meleg gyapjútakaró, a cserge. Gyapotból, kenderből és lenből vagy ezek elegyes anyagából hímes törülközőket, abroszokat, futókat, szedettes falvédőket, kispárnákat, sodrott gyapjúból szőnyeget szőttek. A fonás vesszőből, gyékényből, szalmából vagy csuhéból kivitelezhető minden más eszköz nélkül. Vesszőből kosarat és tárolóedényeket, szalmából kalapot, táskát, csuhéból széktámlát és ülőkét, gyékényből szőnyeget, falvédőt fontak. A Mesterségek Ünnepe szövő műhelyeiben mutatják be a népi szövés és fonás sokszínűségét, és formagazdagságát. Megismerkedhetnek a kenderfonás fortélyaival, a szövőszéken való szövéssel, a szalag-, és a szőnyegszövéssel, de lesz rokkán fonás és hajfonás is. A rendezvényen többek között egy korabeli parasztporta udvarára invitálják a látogatókat, ahol a gyapjú, illetve a kenderfeldolgozás ősi műveleteit követhetik nyomon. A gyapjúval foglalatoskodók a lenyírt birkagyapjút tisztítják, majd mossák, fésülik, kártolják, festik, úgy, mint elődeink.

A Mesterségek Ünnepe az év kihagyhatatlan családi fesztiválja, ahol kicsik és nagyok egyaránt megtalálják a számukra kedves mulatságot. Idén a Családok éve tiszteletére még nagyobb hangsúlyt kapnak a családi programok, igazi játékélmény lesz közösen kipróbálni a régmúlt idők tevékenységeit idéző mesterségeket. A Babajátszóban a legapróbbak lazíthatnak, és a népi logikai, ügyességi és sportjátékok kedvelői is örömmel fedezhetnek fel újabb és újabb mókákat. A fesztivál látogatói idén is igazi örömünnepre, felhőtlen játékélményre számíthatnak.

A Családok éve tiszteletére bemutatkoznak olyan, több generációs kézműves dinasztiák, ahol máig élő módon történik a hagyomány átadása. A három generációs csizmadia család mellett megismerkedhetnek a szintén három generációs hartai bútorfestő műhellyel, és különleges élményt kínál a több száz éve működő győri kékfestő dinasztia műhelye is.

A Népművészeti Egyesületek Szövetsége megalakulása óta kiemelten fontosnak tartja a hagyomány megújítását, és rendezvényein lehetőséget ad újító alkotóknak a bemutatkozásra. A népművészetből kiindulva közösen hozták létre alkotásaikat a MOME iparművészei és a NESZ fiatal népművészei a Nemzeti Tehetség Program keretében. A projekt célja a hagyományok továbbgondolása, fenntarthatósága, és az értékmentés volt. Az elkészült alkotásokból a fiatal művészek divatbemutatót és mesterség bemutatókat is tartanak a 32. Mesterségek Ünnepén.

NESZ tavaly kötött megállapodást az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezettel, a FAO-val, amelynek értelmében magyar kézművesek vezetésével Közép-Ázsiai országokban kézműves tanfolyamokat szerveztek. A projekt célja az volt, hogy a NESZ mesterei tudásuk átadásával hozzájáruljanak a helyi, vidéki női munkanélküliség csökkentéséhez. Idén februárban a mesterek három hetet töltöttek Kirgizisztánban és Üzbegisztánban, ahol a kézművesek workshopokat tartottak. Munkájukat mindenhol óriási érdeklődés kísérte. A 32. Mesterségek Ünnepén a kirgiz és üzbég asszonyok munkáit is megcsodálhatja a közönség a FAO pavilonban.

A négy nap során fellépnek hazánk legkiválóbb zenészei, énekesei, valamint táncosai, különleges kulturális csemegéket biztosítva a tartalmas kikapcsolódásra vágyók számára. Szalonna és Bandája a Páva különdíjas Sarjú Bandával ad koncertet, fellép Dresch Mihály a vonósokkal, a Karaván Família, a Bognár Szilvia Quartett, és augusztus 20-án 19 órától a Söndörgő és a Vujicsics együttesnek Szörényi Levente lesz a vendége. A színpadi programok között minden korosztály talál kedvére valót, a több száz fellépő mellett igazi fesztiválhangulat, vásári kavalkád várja az érdeklődőket a nyár egyedülálló hangulatú népművészeti fesztiválján, a Mesterségek Ünnepén!

A rendezvény ideje alatt a Mesterségek Ünnepe karszalaggal a Budapesti Történeti Múzeum kiállításai ingyenesen látogathatók.

2018. augusztus 17-20.

Mesterségek Ünnepe

Budavári Palota

www.mestersegekunnepe.hu

https://www.facebook.com/mestersegekunnepe

 

Kovács Nóri: Magyarnak Lenni

.

Koncert és klip díszbemutató az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Mit jelent Magyarnak Lenni?  Az elvadult világban embernek maradni. „Bármerre visz az élet, ide mindig visszatérhetsz, mert ez az otthonod, ahova mindig hazaérhetsz!”


Kovács Nóri a Népművészet Ifjú Mestere díjjal kitüntetett és Nemzeti Értékként elismert előadóművész, tavaly az Év Énekesnője és a Magyar Kultúráért díjat is elnyerte. A népzene és a világzene műfajának egyik legismertebb, szakmailag is elismert előadója ezúttal a legújabb, „Magyarnak Lenni” című lemezét és a címadó dalhoz készített klipjét mutatja be 2018. február 10-én, az Uránia Nemzeti Filmszínházban, egy különleges koncert keretében.

A lemezen szereplő 12 dal nagy részét Nóri maga írta, melynek egy része népzenei ihletésű. Lemezbemutató koncertjén az új szerzemények mellett további dalokat is elénekel, közreműködik Németh György gitárművész. A stílusok szimbiózisában a pop, a rock, a népzene, a szimfonikus hangszerelésű művek mind azt a lélekminőséget mutatják meg Nóri megfogalmazásában, hogy számára és a népi emlékezet számára mit jelent Magyarnak Lenni. Az egész koncert vezérfonala a szeretetben való összetartozás.

A Magyarnak Lenni című dal képi világában megjelenő történet Magyarország történelmén vezet végig, egészen a kezdetektől, amely a művésznő Nimród regéje operájából is visszaköszönő motívumokkal indul, majd végig vezet Szent királyaink során, bemutat gyönyörű magyar tájakat, várakat, templomokat. A dicsőséges 1848-as forradalom után elérkezünk a szomorú Trianoni diktátumig, de a remény mégsem hal meg, a klip végén megjelenő Házi Áldás szövege új fénysugarat indít, ahol, hit, ott szeretet, ahol szeretet, ott béke, hol béke, ott áldás, hol áldás, ott Isten, hol Isten, ott szükség nincsen.
A klipet rendezte: Kovács Nóri és Balázs Sándor

„Fontosnak tartom, hogy mi, magyarok, megismerve ősi és hősi múltunkat, büszkék lehessünk magyarságunkra, összekapcsoljon határon túli testvéreinkkel a történelem. Művem szimbólumrendszerében alapvető értékeket közvetítettem: hazaszeretet, Isten szeretete, dicső múlt, hőseink tisztelete, becsületesség, az adott szó ereje, a nagyságban is alázat, összetartozás. A koncertet és a klipet szeretettel ajánlom mindazoknak, akikkel együtt dobban a szívem, mert jó Magyarnak Lenni!” – mondta Kovács Nóri.

Kovács Nóri a népzene és világzene műfajának egyik legismertebb, szakmailag is elismert előadója, aki több mint tizenöt éve van a profi előadói pályán. Ezen időszak alatt több mint harminc lemezen közreműködött és 13 szóló albuma jelent meg. Többek között a Mondanék én valamit - című népzenei album, amelyet a New Folk Sound külföldi zeneújság a 2006-os év legjobb 10 magyar népzenei albuma közé választott. Olyan zenekarokkal és nevekkel dolgozott együtt, mint a londoni Transglobal Underground, (A gathering of strangers c. album), Wolf Péter és a Liszt Ferenc Kamarazenekar, (Lelkem szárnyai), MR2 Szimfonikusokkal, Berecz András (Sinka ének, Rokonok söre), Motiva (Ez a világ, Neked szól, Átölel a szerelem), Rajkó zenekar, Balázs Fecó (Összetartozunk), Varga Miklós (Nimród regéje).

„Stílusomban összetett szimbiózisban élnek a műfajok. Izgalmas kísérletezés a tradicionális, és a populáris és a klasszikus zene között.
A tradicionális hangzásvilág megtartását is fontosnak tartom, ezért a népzenei motívumaim tiszta forrásból táplálkoznak. Rendszeresen járom Erdély és más vidékek falvait, keresem és összegyűjtöm a még elevenen élő dallamokat, ezeket később beépítem a zenémbe, és egy mai műfajt alkotva teszem közkinccsé.
Műsoromnak elmaradhatatlan kelléke a zenei igényesség. Gyakran énekelek saját szerzeményeket: ezek lelki világomat, érzéseimet tükrözik. Mindezek különlegessége talán abban rejlik, hogy énekeljek akár pop, jazz, vagy népzenét, cizellált, autentikus hangszínemet adom a zenémhez, ezzel is egy különleges élményt nyújtva a hallgatómnak, akik között éppúgy megtalálható a fiatalabb és a legidősebb korosztály is, jelezve számomra, hogy jó úton járok: egyre jelentősebb az igény a tiszta forrásból táplálkozó, a népzenei hagyományainkra építő modern hangzás iránt.
Én ezen az úton szeretnék végigmenni.”
(Kovács Nóri: Üzenet a zenémről)

Isten áldja meg a Magyart!
Tartson neve, még a föld tart!
Kárpátoknak hazájában,
Éljen örök boldogságban!

Jegyár: 1800 Ft – 2200 Ft
Jegyek kaphatók az Uránia jegypénztárában és honlapján, valamint az Interticket és a Jegymester hálózatában.

2018. február 10. (szombat), 15:00

Kovács Nóri: Magyarnak Lenni koncert és klip díszbemutató
Uránia Nemzeti Filmszínház

http://www.urania-nf.hu

Forrás: EuroAstra
 

31. alkalommal is: Mesterségek Ünnepe

.
17-én, csütörtökön megnyitotta kapuit az idei, szám szerint 31. Mesterségek Ünnepe a Budai Várban. A fő téma a hímzés, a kiemelt vendég pedig Mongólia.


A megnyitón Pál Miklósné a NESZ (Népművészeti Egyesületek Szövetsége) elnöke köszönetet mondott a rendezvény segítőinek, résztvevőinek látogatóinak, mert a közös összefogás az, mely a hagyományainkat egyben tartja. Van, létezik népművészeti örökségünk, ezt ápoljuk és hozományként át is adjuk azt.
Elmondta, idén 31. alkalommal került megrendezésre a Mesterségek Ünnepe, mely most is, mint minden évben, az államalapítás ünnepe köré fonódik.

V.Németh Zsolt, környezetügyért, agrárfejlesztésért, hungarikumokért felelős államtitkár, aki maga is a népi hangszerek gyűjtője, és népi együttes nagybőgőse arról beszélt, hogy minden embernek megvan a tehetsége. Van, aki a tárgyakon, zenén, vagy szavakon keresztül találja ezt meg, játékokat készítenek, virágokat kötne, de a közös mindebben a mesterségek szeretete. A kézművesség legnagyobb talánya, hogyan ölt testet az mely addig csak a lélekben létezett, hisz a kézművesség az anyag életre keltése.

 

A külföldről, pl. Mongoliából, Kínból, Jakutföldről érkezettek termékein keresztül megtudhatjuk, miben tér el és hogyan köt össze minket a népművészet.

A megnyitón felszólalt Batbayar Zeneemyadar, Mongóliai magyarországi nagykövete is, mindezt magyarul tette, és kezdte így: Kedves barátaim, rokonaim…! Mongólia a magyarokat barátnak, testvérként tekinti. Beszélt közös jelképeinkről, és meginvitált minden látogatót a ger-be, körbe, amit mi jurtának nevezünk. Elmondta, a körnek nincs eleje, vége, mint ahogy a mi Mongol- Magyar barátságunknak sincs.

Péntektől vasárnapig, 18-tól 20-ig még látogatható a Mestersége Ünnepe.

http://www.mestersegekunnepe.hu/

Németh  Krisztina - EuroAstra

Népművészetünk jelképei és jelképrendszerei

Konferencia a Pesti Vigadóban Kobzos Kiss Tamás emlékére.

Kalotaszegi hímzés

Dr. Solymosi-Tari Emőke, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti Tagozatának vezetője nyitotta meg az egész napos konferenciát, amelynek célja a bibliai idézet alapján: „..világító jelek az ég mennyezetén…”.

Jankovics Marcell művelődéstörténész a Kárpát-medence széleiről származó hímzések „elnövényesített” jeleiről beszél: Világfa, villa, villő. Amit mi tulipánnak hívunk, az valójában kehelyszerű V alak, nőábrázolásnak tekinthető. A V lehet hajlított (U alak), formázhat kígyót, sárkányt vagy madarat is. Néhol kardos mintának nevezik, jelenthet vázát, Zeusz villámát, szigonyt, lantot vagy villőt (tündért, boszorkányt). Ha lefelé hajlik, akkor fűzfa-ábrázolás. A betű is jel. Hímezhetnek bele címert, mutathat pikkelyes sellőket is.

Szemadám György festőművész Jankovics Marcellel írott közös könyvükről, A szimbólumok világáról szólt. Az archaikus ember polihisztorként látta az összefüggéseket, számára mindennek jelentése volt, amit egész életében felhasznált. Ma már specializálódtunk, csak egy-egy részterületet ismerünk, a világ egészének működéséről nincs átfogó képünk. Az ősi kultúrák magasrendű tudására kell törekednünk. Az iskolai tananyag az ismeretek egy részét egymástól elkülönítve tanítja, emiatt nem tudjuk „összerakni” a világot. A bemutatott képeken az egyiptomi figurák nem néznek ránk, mert a két világ között nincs kapcsolat. A teremtés-ábrákon a női lélek hozza meg az éjszakát. A nő a Tejút, a nedvedző fa és a termékeny föld. III. Totmesz sírjában találták meg Nutot, az égi tehént formáló halottas ágyat. A piramisok felirataiból kiolvasható, hogy a női tehén az anya, a tejforrás és a Tejút, egyben a lélek temetője. Nut V alakban feltartott karokkal, szembenéző arccal a koporsó belső fedelén jelenik meg – csak a halottnak.  

Korondi tál

Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes vezetője, koreográfusa „lábművesnek” nevezi magát. A tánc a szimbólumok titkos és misztikus világát idézi meg. Az ütemes mozgás az ember legősibb megnyilvánulása: kapcsolattartás, sámánok nyelve, imádság, remény, szórakozás és egyben közösségi esemény. A tánc az újrateremtett valóság a színpadon, teli jelképes tartalmakkal. Sokan rossz szemmel nézték a tánc eksztatikus révületét. A tulipán motívum a mozgásban az élet kapuja, idézte az előadó Juhász Ferenc és Weöres Sándor egy-egy versét. A tánc eleme gyakran az életfa, a világ tengelye, a jelmez hozzá az örök élet üzenethordozója.

Csernyus Lórinc építész az építészeti archetípusokról beszélt – a parasztháztól a romkocsmáig. A magunk köré épített tér, akár letelepedett, akár vándorló népeknél vizsgáljuk, teli van jelekkel. Ritkán látott kép a tevére szerelt, egyszemélyes mobilház. A barlang- és a cölöpházat már többen ismerik, mindkettőt jellemzi a hajlított tető. A hajlék jelentése, hogy hajlítom magam fölött a teret. A jurta is mobilház, egyben szakrális építmény. Az egysejtű építmény szögletes, egyszobás, gerinces, és helyi anyagokból készült. A kemence melletti nyílás ablakul szolgált. Az ilyen házat ökrökkel el tudták vontatni más helyre. A kétsejtű ház szoba-konyhás, de egy légterű, hozzá tartozhat a pitar vagy tornác. A padlásteret mestergerenda választotta el a lakótértől, oda akasztották fel a bebugyolált csecsemőket úgy, hogy a fejük Kelet felé nézzen. A halottakat pedig Nyugat felé fektették. A háromosztatú háznak tornáca van, de csak Közép-Európában! Másutt nincs tornác, amely szélfogó és esőfogó szerepet tölt be az éghajlattól függően. Városi környezetben a pitar vagy tornác szerepét a gang tölti be. A tűzhely eleinte egysejtű, központi, a ház lelke. Sok szavunk őrzi a fontosságát: családi tűzhely, háztűznéző stb. A városias házakban már ilyen nincs. A ház szavai megfelelnek az emberi test tagjainak (Makovecz szerint). Az L alakú ház polgárosodott, iparosodott családra utal, de a pitar megmarad. Az U alakú házat többen lakják, még földszintesek, de lehetnek benne bérlakások is. Az asztal a kemencés konyhában van. Az emeletes házak földszintjén később üzletek vagy istállók kapnak helyet. Minden háznak külön kútja van 1866-ig. A 20. századi panelházak után Pakson és Sárospatakon kísérleteztek különböző újabb típusú bérházakkal. A 21. századra a régi, lepusztult bérházakban az udvar új funkciót kapott: kidobott bútorokkal berendezve megjelentek a romkocsmák – először nem nálunk, hanem Németországban, újabb hagyományteremtő szándékkal. És működnek!  Felkerültek az idegenforgalom térképeire.

Kalmár Ágnes. a Szórakaténusz Játékműhely főmuzeológusa sokféle jelképet talált a játékok között a néphagyományok tükrében. Leginkább jellemző motívum azonban a spirál. Előfordult szent helyeken, cserepeken, sziklarajzokon, ókori ábrázolásokon, szinte mindenütt. A spirál a végtelent, az örökkévalóságot jelenti, a legtöbb társasjáték (azaz szociális játék) alapja, a fejlődés szimbóluma. 20. századi könyveket hozott fel példának, többek között Karinthy Frigyes: Zsuzsi Bergengóciában című művét.

Vidák István nemezművész, a Népművészet Mestere Az elfelejtett ősök árnyai címmel tartotta meg előadását a minták kacskaringóiról és virágcsokrairól, amelyeket a keleti hímes tojásokon is megfigyelhetünk.  A viráginda 300 ezer éve használatos folyamat-ábra. Hasonlóan gyakori a faág rajza vagy a szarvasagancs. Jelentése: két folyó összefolyása, azaz két ember egymásba olvadása. Nedveikből új nedv (élet) keletkezik. Az apró pontok közöttük a sátrak helye. Türkmenisztánban kosfejjel díszítették az ablakokat, a temetőket, sőt, a bazárokat is. A kosfej jelentése: az ősök árnya. Rajza fellelhető a kemencéken, iráni dzsámikban vagy a falat borító és a szőnyegként szolgáló nemezeken. Az imádságos nemezeken szarvak és pöttyök vannak. Ők nem összetett kézzel, hanem feltartott karral imádkoztak – ez a szarv-ábrázolás másik értelme. A kos a pásztornépeket jellemzi, hiszen a juhok szaporodásából éltek. Vidák István felhívta figyelmünket Pap Gábor és Lükő Gábor vonatkozó kutatásaira, valamint Nagy Mari társszerzővel írt Kosszarv című könyvére.

Kósa Klára keramikusművész, a Népművészet Mestere tartotta az egész napos konferencia legélvezetesebb előadását Az Éden kertje, az isteni hármas szám és a magyarság virágai címen. Ízes tájszólása és vetítései külön élményt jelentettek a nagyszámú hallgatóságnak. A vázák és a tányérok kék-zöld színei az Édenkert, vagyis az ártatlanság jelképei. Az ember örök törekvése visszaszerezni az Édent, s vele a halhatatlanságot. A halottaknak azért viszünk virágot, hogy az Édenkertben érezzék magukat, ahol az ember a világ közepe, s a tartózkodás veszélytelen. A Tudás Fája a hét szabad művészetet és a Teremtés napjait jelenti. Az Élet Fája háromágú. A fán lévő madarak a lélek Istenhez való felemelkedésének vágyát mutatják. Megjelenhet rajtuk az élet és a halál madara is. A sas a madarak királya, a karmai közt vergődő kígyó a gonosz legyőzését jelenti. A galamb a hűség jelképe, a turul a megmaradásé, a főnix halhatatlan lett, miután megette Éva almáját. A számoknak egyenként saját értelmük van. A koszorú az öröklét és a győzelem jele, valamint jelzi, hogy nincs eleje és vége, csak folytatása. Az újszülött érkezésekor koszorút kötnek az ajtóra, ha fiú, kék búzavirágból, ha lány, rózsaszínű virágból. A szomorúfűz (főleg a reformátusoknál) meghajlás az isteni parancs előtt. Kósa Klára elmondta, hogy Mózes kőtábláin 613 jel szerepel. Különös a hármas szám: az isteni rend, tökéletesség, szentháromság, hit-remény-szeretet jelképe, a múlt-jelen-jövendő foglalata, a Szent Család száma, a betlehemi három király és a három pásztor száma, három keresztfa állt a Golgotán, Jézus a 3. napon feltámadt, majd háromszor jelent meg a tanítványainak. Továbbá három a magyar igazság, évente három nagy egyházi ünnep van, a mesebeli lakodalom három napig tart, háromszög… és sorolhatnánk. A hagyomány a jelképek szeretete. Kiemelkedő a nyolcas szám is: a reformátusok nyolcágú csillaga, a kazettás mennyezetek beosztása és a nyolc magyar tájegység szimbóluma. A mezőtúri fazekasok ötven féle virágot rajzoltak a tárgyaikra. A zöld náluk az egészség, a fekete a tisztaság, a fehér a ragyogás jelképe. Ábráikon gyakran szerepel a porcsinrózsa (veronika), amiről talán kevesen tudják, hogy leveléből antibiotikum nyerhető. A szőlő és a rózsa a szerelem jelképe (sub rosa = titok, a gyóntatószék felirata), a liliom Mária virága – a fazekasok kedvenc motívuma. A kemény munkától megvastagodott ujjak nyomán lett a liliomból tulipán! Eredetileg nem magyar jelkép. Akad még a rajzokon gránátalma, hóvirág, ciklámen (Mária vérző szíve), mirtusz (szerelem, csillag jele), gyógyító kamillavirág, kardvirág (fiút hozó növény), napraforgó (Isten felé fordulás), rozmaringág (remény, frigy), életfa madárral, alatta forrás. A madár csőrében nincs zsákmány.

Nos, ezt az előadást szívesen hallgattam volna tovább!

Soós Sándor muzeológus-etnográfus Ne feledd Jézusnak rózsa-keresztfáját! című előadása következett soron. Az esztergomi Keresztény Múzeum Erdélyi Zsuzsanna Néprajzi Gyűjteménye egyik ponyvájának szimbolikájáról beszélt. Ősi napkultuszunk a hellenisztikus hatások nyomán keletkezett, és mint minden más pogány vallás, sok szimbólumával a keresztény hitbe is beágyazódott. A vallásos népköltészetben szerepel a rózsafa-kereszt. Szűz Mária maga a rózsa, az életfa – tövis nélkül. (Assisiben ma is terem tövis nélküli rózsa.) A szőlő keresztény jelkép, a rózsafüzér pedig eredetileg összepréselt rózsaszirmokból állt. Ezek lelhetők fel az említett ponyván.

Dr. Keserű Katalin művészettörténész, egyetemi tanár az öt éve elhunyt Makovecz Imre épített jeleiről szólt, miközben Hegedűs Vilmos képeit vetítette az előadásához. Makovecz a magyar néprajz és jeltudomány jeles képviselőjeként az ornamentikában juttatta kifejezésre gondolatait. Épületeit ősi filozófia hatja át, amelyekhez új formákat és fogalmakat teremtett. Egyike az élet kettősségére utaló S vonal. Makovecz díszítőrajzot tanított a Műegyetemen. A szecessziós díszítőművészet diadalútja után nála a jelrendszer letisztult formában, anyagban és technikában jelentkezett, új szimmetria-értelmezéssel, történelem előtti írott mintákkal látta el építményeit. Képzeletében hálózatokat, rendkívüli tereket alkotott ősi motívumokból, ezek megvalósítása minden művében erőteljesen nyomon követhető (ld.: paksi templom, makói fürdő stb.).

Kékedi László fafaragó, a Népművészet Mestere a köztéri népművészeti alkotások jelképvilágát idézte meg Útmutató jeleink egykor és ma címmel. Példának felhozta a Bükkben, a Királyszék-dűlőben lévő legszebb magyar betlehemet, amely a négy magyar keresztény egyház és az istállóépület együtteséből áll. A madonna palóc, a kis Jézus csángó, népviseletbe öltöztette a hét harsonázó angyalt. Közelében a tizenhárom aradi vértanúra emlékeztet a magyar Golgota, esténként csodálatos világítással. Itt is van lehajló tulipánfa, hajóformájú fejfa. A fejfán látható bimbó a bölcsőt, a csillag a koporsót jelképezi. Akad az aradiak között az X alakú német luteránus kereszt, napkorong, az életfa hét ága (a hét vezér jele). Kisgyőrben ugyancsak látjuk a „forgó” napkorongot, a város szimbolikus kútjából 24 év óta, évente egyszer bor folyik. A szépséges szobrok jó része Kékedi László csodálatos faragványa. Ifjú felesége elvesztését is szoborba faragta. Ezen két gyermeküket öleli át az asszony.

Bangó Aliz keramikus-etnográfus a keleti Kárpátokban élő (1991-től Ukrajnához tartozó ruszin népcsoport) huculok kutatója a helyi fazekasságról mesélt A pipázó kecske, a hegedülő pöttyös ló című érdekfeszítő előadásában. A helyi barna-sárga tónusú kerámiákon eleven alakok és életképek jelennek meg. Vallásuk eleinte görögkeleti ortodox, majd görög katolikus lett. Nyomot hagyott ábrázolásaikon a pásztorkodás (kocsul) és a rablás (hot) a havasi legelőkön. A hegyiek roppant hosszú fúvós hangszert használtak az érintkezésre. A 18. századi legendák alapján a huculok nemes lelkű nomádok voltak. A német származásúaktól tanulták meg a faúsztatást, a szövés-fonást és a tojásfestést (növényi festékekkel).  Békében éltek a fában gazdag vidékeken a zsidókkal is. A 8-9. századtól bájos karcolt, sgraffiti-technikával, de egyéni módon ötvözték a lengyel, orosz hatásokat szakrális motívumaikban. 1840-től sűrűbben tűnnek fel ábrázolásaikban Szent Miklós és Szent György figurái. Mulatságos a hűtlen feleséget megjelenítő alak a bakkecskével, itt a gonosz motívumával. A 16-18. századból kétszáz fatemplomuk maradt fenn. Érdekes, ha a kecskét tisztességesen etetik, akkor védőállat lesz. Az állatmotívumokból különös hibrideket alkottak. Szinte mindenütt jellemző az életfa és a forrásvíz, de megjelenik Ruszalka, a csínytevő is. A mindennapi élet ábrázolásában a 19-20. századi kerámiaművészetnek vagy túldíszített, vagy leegyszerűsített változata lett divatos (moszovi iskola). Ilyen a pöttyös hucul ló formából készített, gyermekjátéknak szánt síp. (Nálunk Jósvafő környékén van hucul lótenyészet. A hucul ló kistermetű, erős állat. Eredeti hazájában valóban világos pöttyök vannak a szőrén.)

Vetró Mihály nemezkészítő, művésztanár Világnak virága – fény írta jelek a kelmében című előadásában a nemezkészítés mesterségéről mesélt – elsősorban a nádudvari Népi Kézműves Szakiskola példáján. A szentpétervári Ermitázsban őrzött kirgiz nemezdarabok négyszínű virágai a szkíták 2500 éves nemezeinek hagyományait követték. A virágmotívum maga hétezer évre tekinthet vissza, sőt, a magyar Szent Koronában is megtalálható! A 8-9. századi nemeztakarókon ugyanez a motívum a Kr. e. 5. században már előfordult. A szertartások központi elemét, a fény földre szállását jelentette a „világok virága”.  László Gyula régész írta le először a kazah nemezsátor beosztását. Ebben volt férfi és női oldal. A kör alakú felső rácsszerkezetben a nőiség rombuszait középen a „köldök” világította meg, kazah nyelven: tündük, amiből a mi magyar tündöklő szavunk származik. A sátrakat Kelet felé tájolták úgy, hogy a tündük mutassa az időt. A hármas alakú, virágformájú pálya körbejárta a sátort. Ugyanezt látjuk a korondi fazekasság rácsszerkezetében: megjelennek a napfordulók időszakainak jelképei, akárcsak a román kori templomokban. A régi nemezek az ősi erőt sugározzák, hatással vannak a mai építményekre is.  

Szinte sajnáljuk, hogy az egész napos konferencia véget ért, olyan különleges megfigyelések és párhuzamok látványának részesei lehettünk a vetített képes előadásokon. 

Dobi Ildikó - EuroAstra