4+1 érdekesség a borostyánról

.

A „balti arany” nyomába ered a HISTORY. Kevés drágakőhöz tapad annyi tévhit és rejtély, mint a borostyánhoz. A mai borostyánvadászok munkáját bemutató új sorozat apropóján a HISTORY összegyűjtötte az öt legérdekesebbet.

A borostyán évezredek óta megmozgatja az emberek képzeletét. A Borostyánút az ókor legfontosabb kereskedelmi útvonala volt, itt szállították Rómába fő európai lelőhelyéről, a Balti-tenger partjáról. A kora újkorban a borostyán a legbecsesebb ajándéknak számított a királyi, császári, cári, szultáni, pápai udvarokban. Ma a borostyánékszerek 70 százalékát Lengyelországban állítják elő. A borostyángyűjtők éjszaka járják a viharos tengerpartot, nappal pedig a sárban gázolnak. Így szedik össze a Balti-tenger által partra vetett, évmilliók alatt megkövesedett gyantát. Az ő munkájukba nyit betekintést a HISTORY új sorozata, a Hajsza a balti arany után. A premier előtt összeszedtünk öt érdekességet az ásványról.

1. Megkövült könnyek

Az egyes népek különböző mítoszokkal magyarázták a borostyán kialakulását, de a könnyek mindben szerepelnek. A görögök úgy tartották, hogy Phaetón, Héliosz napisten fia túl közel repült a földhöz apja mindent felperzselő napfogatával, ezért Zeusz lesújtott rá villámaival. Nővérei négy hónapig siratták, az ő könnyeik lettek a borostyánkövek. A litván monda szerint Jūratė, a tenger istennője beleszeretett egy halászba, Kastytisba. Ezen felháborodva Perkūnas viharisten megölte a legényt és szétzúzta Jūratė víz alatti borostyánpalotáját – ennek darabjait és a gyászoló istennő könnyeit veti partra azóta is a tenger.

2. Gyantába zárt ősállatok

A Jurassic Parkban egy gyantában megkövült szúnyogból nyerik ki a dinoszauroszok feltámasztásához szükséges DNS-t. A valóságban ez nem lehetséges, mivel az örökítőanyag sérülékeny molekula, és szétesik a gyanta megszilárdulása, valamint a több millió év során végbement hőmérsékletingadozások miatt. A tudósoknak így is fontosak a borostyánok: sok ezer egykor élt állatfajt őriztek meg az utókornak. Az egyik legszebb lelet egy 54 millió éve élt gekkó, amit egy balti-tengeri borostyán zárt örök fogságba. (lásd: fotón)

3. A borostyánszoba rejtélye

A XVIII. század uralkodói nagyon kedvelték a borostyánt. A porosz király berlini palotájában két művész hat éven át hat tonnányi borostyán felhasználásával egy egész termet dekorált ki a nemes anyagból. I. Frigyes Vilmos szövetségesének, Nagy Péter cárnak ajándékozta a paneleket. A borostyánszoba a szentpétervári Katalin-palota ékes dísze volt egészen addig, amíg a németek 1941-ben kifosztották a palotát. A díszítést Königsbergbe vitték, ahol a város 1945-ös ostromakor nyoma veszett. Van, aki szerint elpusztult, mások szerint a megmenekült – a kincskeresőket máig izgalomban tartja a sorsa. A szovjet kormány 1979-ben az eredeti szoba újjáépítése mellett döntött – a munka 24 évig tartott.

4. A fogzást segítő nyaklánc mítosza

A modern orvoslás előtti századokban a borostyánnak gyógyító erőt tulajdonítottak. Ma is sok száz webshop és kismamablog ajánlja a csecsemők fogzását megkönnyítő borostyánláncot. Egy elmélet szerint „tiszta organikus energiát termel” (ez tudományos nonszensz), mások szerint a bőrön át borostyánkősav szívódik fel a babák testébe. Bár a borostyánkősav fontos, a sejtek anyagcseréjében részt vevő vegyület, nincs élettani hatása a fogyasztásának, de ha lenne is, emberi bőrrel érintkezve nem oldódik át mérhető mennyiségben a szervezetbe. Sőt, a gyerekorvosok szerint veszélyes is lehet a lánc, mivel elszoríthatja a babák nyakát, darabjait pedig véletlenül lenyelhetik.

+1 Mi köze a borostyánnak a borostyánkőhöz?

Az egyik évmilliók alatt megkövesedett gyanta, a másik épületek falát díszítő futónövény. Miért hívjuk őket ugyanúgy magyarul? Véletlenül. A növénynév a szerb-horvátból származik, ahol brščan [brscsan], bršćan [brstyan] vagy brštan változatban is előfordul, míg az ásvány nevét a német bornstein, börnstein, bernstein szóból vettük át, és a két hangsor végül ugyanazzá a magyar szóvá alakult.

A Hajsza a balti arany után június 25-étől kedd esténként 21:00-kor látható a HISTORY-n.

https://www.facebook.com/HISTORYHu

 

Klasszikus és street art, festmény és játékosság, tűzfal és frissesség – Fedezze fel a fúzió erejét!

.

Aba-Novák Vilmos és Ferenczy Károly remekei full extrákkal, óriásiban, tűzfalakon!  A FUZETEA, az ismert jegestea márka ugyanis újraálmodta és egyedi formában hozta létre a hazai klasszikus festményeket: rendhagyó kiállítása, a FUZEUM minden érdeklődőnek frissítő művészeti élményt nyújt a belváros kellős közepén. A  híres magyar műveket modern street arttá átformáló kiállítás április 25-e estétől bárki számára ingyenesen, regisztráció nélkül, éjjel-nappal megtekinthető az elkövetkező három hónapban a Kazinczy és az Akácfa utcában.


„Minden kulturális produktum, legyen az egy üdítőital vagy az úgynevezett magaskultúra terméke, egy műtárgy, vagy éppen egy kiállítás, igyekszik meghatározni, hogy kihez beszél, kit szólít meg és mi az üzenete. Már a hatvanas évek óta fantasztikus gondolkodók igyekeznek szűkíteni, lehetőleg betömni azt az árkot, amit korábban az úgynevezett alacsony (vagy pop) és az úgynevezett magaskultúra között vontak. Az izgalmasan gondolkodó alkotók és elméleti emberek, legyenek azok művészettörténészek vagy kreatív ügynökségek szakemberei, együtt igyekeznek mozgatni a két tengelyt, vagyis fúzionálni a kettőt” – mesélt a FUZEUM-hoz vezető útról művészeti, történeti megközelítéssel Oltai Kata, a FUZEUM kurátora a kiállítás megnyitóján.
Ahogy a FUZETEA a legfinomabb ízek összehozásáról, úgy a FUZEUM is az élmények vegyítéséről szól.  „A fúzió azt jelenti, hogy két vagy több jelenség, attitűd, szempont összefonódik, és nem csorbítva egymást, egy olyan új minőséget, alkotást, bármit hoz létre, mely együtt beszél ezekről. Ezzel a szemlélettel hívták életre a FUZEUM kampányt is: a hagyományos reklám üzenetét, a teakultúrát, a tea élvezetét  kapcsolták össze a hazai festészettörténetből játékra hívott három alkotással.” – tette hozzá Oltai Kata.
Az ismert jegestea-márka együttműködő partnere a FUZEUM ötletének megvalósításában a Színes Város volt. A tűzfalfestéssel és köztérszínesítéssel foglalkozó csapattal közösen választották ki a szervezők az adott festményeket és a tűzfalakat is, és közösen Aba-Novák Vilmos Laura és Piros kalapos nő, valamint Ferenczy Károly Október című képeit alkották újra, többemeletes nagyságú tűzfalakon. A festményeket a FUZETEA új ízkombinációi mozgatják meg újragondolt részletekkel: néhány, a teára utaló elem kifinomult beillesztésével, az eredeti művek stílusához tökéletesen illeszkedő módon.
„A város bármelyik negyedében, ahol van jó vagy rossz állapotú falfelület, érdemes lehet egy oda illő és minőségi tűzfalfestményben gondolkodni. Ha megvan az ötlet, önkormányzatokkal, háztulajdonosokkal, festőkkel, művészekkel, támogatókkal összefogva hozzuk létre az alkotást, amely mindaddig meg is maradhat a környezet örömére, míg át nem festik, vagy be nem épül az előtte lévő terület. A lényeg, hogy – ahogy Vasarely is kitűzte célul Színes Város című könyvében – a művészet vonuljon ki az utcára, a közterekre. A FUZEUM esetében ezt valósítottuk meg” – avatott be a projekt megvalósítása hátterébe az idén 10 éves Színes Város Csoport alapítója, Megyeri András.

Az újragondolt, monumentálissá alakított festmények a legnagyobb nyüzsgés és belvárosi forgatag közepette is egy kis saját magára fordítható időt és underground-klasszikus fúziós művészeti élményt kínálnak mindenkinek: a három FUZEUM műalkotás április 25-e estétől három hónapon át éjjel-nappal megtekinthető ingyenesen, regisztráció nélkül a Kazinczy utca 47. alatt és az Akácfa utca 27. szám két oldalánál.

Forrás: EuroAstra
 

Isaac Newton és híres rabbik nyomdokain

.

Újabb kutató állítja, hogy rejtett kódot talált a Bibliában. Newton az apokalipszis dátumát jósolta meg a Bibliából, egy izraeli matematikus rabbik nevére bukkant benne, egy 1997-es bestseller pedig az emberiség földönkívüli eredetére – derül ki a titkos bibliai kódok kutatásának történetéből. Egy amerikai műkereskedő új elméletéből a HISTORY mutat be egész estés filmet december 23-án.

A szentpétervári Orosz Nemzeti Könyvtár egyik legféltettebb kincse a héber Biblia legrégebbi, teljes egészében fennmaradt kézirata. A Leningrádi Kódexet Kr. u. 1010-ben vetették papírra Kairóban, és a 19. században került a könyvtárba. Hogy az eltelt 800 évben mi történt a relikviával, az a HISTORY új, Rejtett kód a Bibliában című filmjének témája. Egy amerikai műkereskedő ugyanis úgy véli, kódolt üzenetet fedezett fel az ősi szövegben, ami magában rejti Krisztus születésének próféciáját.

Már Newton is Biblia-kódot keresett

Timothy Smith nem az első önjelölt kutató, aki titkos üzenetet vél felfedezni a Bibliában. A modern fizika egyik atyja, Isaac Newton is lelkesen tanulmányozta a Szentírást. Úgy vélte, Salamon templomának méretei és arányai olyan matematikai összefüggéseket rejtenek, amelyekből ki lehet következtetni például a Föld méreteit. Dániel könyvéből pedig levezette, hogy az apokalipszis legkorábban 2060-ban várható. Egy XIV. századi, ibériai hittudós, Bachya ben Asher arra „jött rá”, hogy a Tóra első betűjétől minden 42-edik betűt kiolvasva olyan sort kapunk, amiből – némi kabbalisztikus számmisztikával bűvészkedve – megkapjuk a holdhónap pontos hosszát. A későbbi Biblia-kódok szintén az azonos távolságú betűsorozatok módszerét használták.

A rabbi és a matematikus felfedezése

Ben Ashert olvasva vált a téma megszállottjává 700 évvel később Weissmandl Mihály nyitrai rabbi, aki a Holokauszt idején a szlovákiai zsidóság megmentéséért tett erőfeszítéseiről vált híressé. Fáradságos munkával papíron tízszer tízes mátrixokba rendezte a Tóra 300 ezer betűjét, így keresett összefüggéseket. Fél évszázaddal később Eliyahu Rips izraeli matematikus már számítógéppel fürkészte a kódot. 1994-ben egy publikálta „felfedezését”, miszerint a Biblia szövegében kódolva van kétezer év minden fontos rabbijának neve. Például úgy, hogy a név első betűje a Teremtés könyvében szerepel, a második 1606 betűvel később, a harmadik kétszer 1606 betűvel később, és így tovább.

A véletlen játéka? Rejtett kód a Moby Dickben

Michael Drosnin amerikai újságíró 1997-es bestsellere, A Biblia kódja már nem kevesebbet állított, mint hogy a módszerrel bizonyítékot talált az emberiség földönkívüli eredetére. Sokan persze kétkedve fogadták a felfedezéseket. Brendan McKay ausztrál matematikus és társai bizonyították: kellően hosszú szövegekben statisztikai alapon is lehet találni értelmesnek tűnő összefüggéseket. A fenti módszerrel elemezték például a Moby Dicket, és megtalálták benne többek között Abraham Lincoln, Martin Luther King, John F. Kennedy és Diana hercegnő nevét, valamint haláluk körülményére utaló szavakat.

Akár komolyan vesszük a Biblia-kódok kutatását, akár nem, egy dolog biztos. „A héber Bibliát több mint kétezer éve emberek milliárdjai tisztelik. Ez a könyv a judeo-keresztény kultúra alapja és a nyugati civilizáció egyik legnagyobb hatású szövege” – írta Timothy Smith könyvének előszavában Eugene Ulrich neves Biblia-kutató, a Notre Dame Egyetem professzora.

A könyvből készült, Rejtett kód a Bibliában című film december 23-án, vasárnap este 21:00-kor látható a HISTORYN.

https://www.facebook.com/HISTORYHu

 

C-vitamin, whiskey és Lánchíd. Mi a közös bennük?

.

Különösen szerencsés lehet a csillagok állása szeptemberben, hiszen a történelem számos ikonikus alakja látta meg a napvilágot az ősz első hónapjában. Aranytorkú énekesek, zseniális írók vagy éppen Amerika legendás lepárlómestere. Néhány szereplő a TOP10-es szeptemberi szülinapi listáról, akik mind nagyot alkottak az utókor számára. Íme a hírességek névsora, akiket most büszkén ünnepelhetünk.

A feltalálók

Immunrendszerünk jótevője, Szent-Györgyi Albert szeptember 16-i születésnapjával és legnagyobb felfedezésével, a C-vitaminnal kerülhetett fel a listára. De szintén sokat köszönhetünk a magyar polihisztornak, Gróf Széchenyi Istvánnak, akinek Buda és Pest összekötése sem jelentett akadályt. Szeptember 21-én a Lánchíd megálmodóját ünnepelhetjük. Természetesen, ha nagy alkotókról van szó, akkor Jack Daniel sem hiányozhat a sorból. Bár a legendás lepárlómester pontos születési dátuma nem ismert, annyi biztos, hogy szeptemberben született, így a whiskey rajongói világszerte egész hónapban emelhetik rá poharukat.

A csúcstartók

A szórakoztató ipar legnagyobb ikonjai közül is többen erősítik a szeptemberi szülinaposok táborát, kezdve máris egy szívtipró bűvésszel, aki valósággal elvarázsolta a világot. 16-án tölti be 61. életévét David Copperfield, akinek lélegzetelállító show-ira több mint 40 millióan voltak már kíváncsiak, a szakma pedig 21 Grammy-díjjal ismerte el tehetségét. És ha már Grammy-k, folytassuk a listát korunk legmeghatározóbb énekesnőjével, az R&B királynőjével, Beyoncé-vel, aki eddig 22-szer vehette át a „kis” szobrocskát. A díva idén szeptember 4-én ünnepelte 37. születésnapját, amit nehéz elhinni koncertjein bemutatott elképesztő táncmozdulatait elnézve.

A bestseller-gyárosok

Ki ne emlékezne Jack Nicholson vérfagyasztó „mosolyára” a Ragyogásból vagy a kis Georgie-t elragadó démoni bohócra az Az című filmből. Szeptember 21-én 71. születésnapját ünneplő Stephen King történetei a könyvei mellett a filmvásznon is többször megelevenedtek, csak úgy, mint a krimik koronázatlan királynőjének, Agatha Christie-nek írásai. A peckes bajszú detektív kitalálójának sztorijai halála után is akkora népszerűségnek örvendenek, hogy eladott könyvei a Biblia és Shakespeare példányszámaival versengenek. Az író zsenire szeptember 15-én emlékezünk.

Az utánozhatatlan művészek

Minden idők talán legismertebb tenora sajnos sosem láthatta, hangjával mennyi embert ejt ámulatba. Andrea Bocelli gyermekként veszítette el teljesen látását, ám ez nem gátolta meg abban, hogy szenvedélyének éljen és emberek millióinak énekeljen. Szeptember 22-én ünnepeljük az olasz tenoristát. Mellette egy igazi angol úriember is helyet kapott a névsorban. Mindenki Mr. Darcy-jának Colin Firth-nek bizonyára idén is sokan meghúzták a fülét, az Oscar-díjas színész szeptember 10-én töltötte be 58. életévét. Végül, de nem utolsó sorban emlékezhetünk az énekes csodabogárra, Freddie Mercury-ra, a Queen együttes frontemberére, akinek tarsolyából olyan világslágerek születtek, mint a We will rock you, Bohemian Rapsody vagy a Radio Ga Ga.

Forrás: EuroAstra

 

Tűzeső a kánikulában – jönnek a Perseidák

.

Ritka lehetőség kínálkozik idén az augusztusi csillaghullás megfigyelésére, hiszen a Perseidák nevű meteorraj csúcspontja a hétvégi újholdas időszakra esik. Ezért a holdfény nem fogja elhalványítani a hullócsillagok fényét. A tökéletes időponthoz már csak egy tökéletes helyszín kell!


Régen a népi hagyomány Szent Lőrinc könnyeinek nevezte, de ma már inkább tudományos nevükön, Perseidákként emlegetjük azt a meteorrajt, ami évről évre milliók tekintetét szögezi az égboltra az augusztusi estéken. A raj egy üstökös felszínéről levált apró porszemcsékből és törmelékdarabokból áll, amelyek a Föld légkörébe jutva, látványos fénycsóvát húzva teljesen elpárolognak, a felszínt gyakorlatilag soha nem érik el. A hullócsillagok fénye a száguldó kődarab méretétől és sebességétől függ. Ezek akár az éjszakai égbolt legfényesebb „csillagát”, a Vénusz bolygót is túlragyoghatják.

A raj már július végén eléri a bolygónkat, éles szemű megfigyelők kis szerencsével már ekkor kiszúrhatnak egy-egy, a Perseus csillagkép irányából érkező hullócsillagot. A tetőpont azonban augusztus 11-13-án van, ilyenkor óránként ötvennél is több felvillanó tűzcsóvát láthatunk az égbolton. Idén több tényező is nagyon szerencsésen alakult. A legfontosabb, hogy szombaton lesz újhold, amikor a Földet kísérő égitest teljesen „elfogy”, a fénye nem halványítja el a hullócsillagokat sem. Emellett az időjárás-előrejelzések is kedvezőek, kánikulai, de felhőtlen napokra készülhetünk a hétvégén.

Egy tökéletes csillaghullás-leséshez azonban megfelelő helyszínre is szükség van. A nagyvárosokban olyan erős a fényszennyezés, hogy legfeljebb a legfényesebb meteorokat pillanthatjuk meg némi szerencsével. Érdemes mindenképpen a lakott területektől távoli helyeket keresni. Az egyik legideálisabb választás a Zselic, amelynek szíve nem véletlenül kapott csillagoségbolt-park minősítést. A Zselici Csillagpark csillagvizsgálójának környezetében olyan alacsony a fényszennyezés, hogy még a távoli települések fénye is csak halvány derengés a horizonton.

Ilyen körülmények között páratlan élmény a hullócsillagok megfigyelése, ami évről-évre rengeteg érdeklődőt vonz a parkba augusztus közepén. Az üzemeltető SEFAG Zrt. a csillagvizsgáló mellett a Hotel Kardosfa és a Ropolyi-tó környékét javasolja az érdeklődőknek, ahonnan szintén látható lesz ez a szabad szemmel megfigyelhető varázslatos égi jelenség.

Forrás: EuroAstra
 

Hordozható napóra

.

Napórát mindenki láthatott egy épület falán, hordozható napórát már kevesebben. A rendszerváltáskor megszűnt Óra- és Ékszeripari Vállalat kicsiny tárgyalótermében volt egy még kisebb üveges szekrény, ebben néhány órakülönlegesség. Ha várakozni kellett a megbeszélés résztvevőinek, nézegethették a kiállított tárgyakat. Ezek között lapult a zsebben hordható napóra.

   Évezredeken keresztül a napórák voltak a legmegbízhatóbb időmérő eszközök.
A napórák megtalálhatóak minden antik civilizációban, Babilóniában, Egyiptomban, a Görög- és a Római Birodalomban. A napóra lelke egy gnómon (árnyékvető pálca, vagy más fémtárgy), amely köré vonalakat húztak, véstek, festettek. A gnómon árnyékának változásaiból állapították meg a Nap helyzetét, ebből az időt. A napóra készítés, a gnomonika az ókori Hellászban vált tudománnyá. A napórák két csoportját a rögzített és a hordozható eszközök alkotják. A portatív (hordozható) napórák a XV. századtól terjedtek el szélesebb körben, amikor a mindennapi életben egyre több és pontosabb időmérő eszközre volt szükség. A zsebben hordozható napórák virágkora a XVIII. század, utána megjelentek a mechanikus szerkezetű órák. Ezek azonban jóval drágábbak voltak, így a hordozható napórákat még sokáig használták.
   A hengernapórának is nevezett szerkezet a Nap magasságának mérésén alapul. Az órabeosztás a henger palástján van, erre a felső részen vízszintesre kinyitott gnómon veti az árnyékot. Ezeket az eszközöket először orgonakészítők állították elő. Természetesen csak meghatározott földrajzi helyeken mutatták a pontos időt, de ez egy város tekintetében megbízhatónak mutatkozott. Létezett negyedórákat is mérő napóra. Már ha sütött a nap.
   Az elkészített napórát tájolni kellett, ettől függött, hogy mennyire pontosan mutatja a helyi időt. Az árnyékvető köré koncentrikus köröket és függőleges vonalakat rajzoltak. Majd délelőtt és délután a Nap járását követve megjelölték a körívnek azon pontjait, ahol az árnyék vége a köríven van. Így kalibrálták (állították be) pontosan a napórát. Aztán ha kisütött a Nap és megtette útját az égbolton, a gnómon árnyéka végigvonult a hengeren, mutatva a pontos időt.
   A XIX. század második felében kissé bonyolultabbá vált a napóra használata, ugyanis ekkor vezették be a zónaidőt. A napóra korrigálása elvileg lehetséges, de leolvasása nagyon bonyolult lett volna.

Forrás: Láng Róbert - EuroAstra
 

Elkészült Az Ország Tojása

.

Az Ország Tojása történelmünket; hazánk múltját és jelenét közvetíti felénk, összesen 79 gondolatban. Az Európa legjobb tojáskészítőjeként számon tartott Zsigóné Kati egy éven át dolgozott Az Ország Tojásának alapját adó különleges strucctojáson. Az alkotás elkészítése során 11 különböző technikát alkalmazott, amely világszinten is egyedülálló. Mások mellett aranypatkók, faragások és miniatűr pontok is láthatóak rajta. Az Ország Tojásán látható motívumok, képek és jelek őseink útján haladva mesélik el a magyarság történelmét, így szeretné gazdagítani Magyarország kincseit, művészi értékeit.


Kedden egy sajtótájékoztatón mutatta be Az Ország Tojását Zsigóné Kati népi iparművész, „A Tojásdíszítés Királynője, „Az Ország Nyuszija”, akit Dubaiban a világ 5 legjobb tojásdíszítője közé választottak, Európában, pedig a legjobbnak.

Az Ország Tojásának alapját adó különlegesen nagyméretű strucctojáson Zsigóné Kati több mint egy éven át dolgozott. Maguknak a motívumoknak a felrakása négy hónapot vett igénybe. A művész kiemelte: remekművével célja, hogy a Magyar Állam tulajdonába kerüljön, és hogy a világ számos pontján megtekinthető legyen kiállításokon is.

"Azért tojás, mert a tojás egy csoda, a kezdet és a vég jelképe. A nézőt azonnal magával ragadja bámulatos szépségével, különlegességével, míves kidolgozásával, beszédességével. Elmondhatjuk, hogy őseink útján haladva szól hozzánk, a sokat mondó, páratlan alkotás. Mi vagyunk benne, - történelmünk, - a Magyar nép sorsa, élete, ezért látványa melengeti szívünket. A világnak pedig, örökkön mesél rólunk tisztán és érthetően: motívumokkal, képekkel, jelekkel" - mondta Zsigóné Kati, aki nagyon büszke arra, hogy történelmet írt az alkotással.

Európa legjobb tojásdíszítője kiemelte: Az Ország Tojásának megjelenése elsődlegesen a Húsvéthoz kötődik Jézus halála és Feltámadásának ünnepe miatt, azonban mondanivalója alapján szorosan kötődik Államiságunk Ünnepéhez, augusztus 20-hoz is. A 8 fő motívum egyike Államalapító István Királyunk, ő volt Nemzeti egységünk megteremtője. 2018-ban Az Ország Tojásával tisztelgünk halálának 980. évfordulóján.

A kecskeméti művész Az Ország Tojása elkészítése során 11 különböző technikát alkalmazott, amely világszinten is egyedülálló.

"Van köztük olyan, amelyik egyáltalán nem ismert országunkban, még is feltettem, annak okán, hogy gyönyörűségével elkápráztasson minden nézőt, - jöjjön az a világ bármely tájáról. Jelentése nem kisebb, mint teljesüljön abbéli kívánságom, hogy a Magyarnak mindig legyen kenyere. Erre a miniatűr apró pontokkal: „magokkal” sarkaltam jobb termésre a természetet. Az Ország Tojása történelmünket; hazánk múltját és jelenét közvetíti felénk, összesen 78 gondolatban" - nyilatkozta Zsigóné Kati, aki hozzátette: Az Ország Tojásán mások mellett aranypatkók, faragások és miniatűr pontok is láthatóak.


Forrás: EuroAstra

Egysínű vasút

Általánosan elterjedt nézet, hogy az első autópályát Hitler utasítására építették. De ez tévedés. Az első a Köln és Bonn közötti „kereszteződés nélküli gyors gépkocsi út” 1929-1932 között épült, Hitler uralomra jutása előtt. 1950-re a világ számos országában épültek autópályák. Ekkor jelent meg egy nemzetközi tudósok által szerkesztett könyv, „Versenyfutás a 2000. évért” címmel. Többek között azt prognosztizálták, hogy 2000-ben már nem lesznek vasutak, kiszorítják

Egysínű vasút Tokióban

az autópályák, amelyek akkorra behálózzák a világot. A könyv elkészítésében részt vett egy magyar tudós is, Jócsik Lajos (1910-1980) közgazdász-szociológus, a hazai ökológia és környezetvédelem úttörője. (Életéről és munkásságáról szeretnék írni egyszer.)

   A prognózis nem vált be, mert a vasút személy- és teherszállító kapacitását a gépjárművek, kamionok megközelíteni sem tudták, a biztonságról és a vasutak sebességi értékeiről nem is beszélve. (Még a Csalagútban is vonatok szállítják a gépkocsikat.) Képzeljük el, milyen jelentősége lenne az egysínű vasút elterjedésének. A pálya építési költsége csaknem feleakkora, mint a sínpáron haladóké.
   Egysínű vasutak vannak szerte a világban, többféle technikai megoldásban. Ezek közül a giroszkópos típusról szeretnék írni. Először 1910-ben használták egy alaszkai szénbányában. De hogy oldották meg a tervezők, hogy a vasúti kocsik, a mozdony ne dőljön oldalra?
   Nem tudom, kaphatók-e még búgócsigák, pörgettyűk? Korosztályom gyerekeinek egyik kedvenc játéka volt. Szinte hihetetlen, de az ötletet az egysínű vasút tervezői a búgócsigától kapták. Persze igen felkészült mérnökök, fizikusok voltak. A giroszkópot már ismerték, Léon Foucault találta fel és nevezte el 1852-ben, amikor a Föld forgását és sebességét akarta mérni, bizonyítani. Felfedezését a perdületmegmaradás törvényének nevezte el. Ha egy tengelyre lendkereket szerelünk fel, akkor a kerék forgása közben függőleges helyzetbe kerül, kimozdíthatatlanul. Ha megbillentjük, azonnal újra függőlegesbe áll. Ne keressük az okát, mint ahogy a gravitációnak se keressük.
   Ha a lendkerék bármelyik részére súlyt helyezünk, akkor is tartja a helyzetét. Ez az alapelve az egysínű vasútnak. A mozdony és a kocsik alján 3-4 tekintélyes súlyú öntöttvas giroszkóp van, és mint a mozdonyt, elektromos motor pörgeti nagy sebességgel. Ennek következtében a kocsi olyan szilárdan áll a helyén, hogy semmilyen hatásra nem billen el. Ha áll a vonat, fékez, gyorsít, nagy sebességgel halad, ha az utasok felszállnak rá, leszállnak róla, mindegy, rezzenéstelenül marad normális helyzetében, nem dől el. Ha megszűnne az áramszolgáltatás valamilyen hiba folytán, akkor sem történik baj, a szerelvény igen lassan, néhány perc alatt az oldalára dőlne.
   De ez még nem fordult elő a legforgalmasabb egysínű vasútvonalnál, a Tokyo Monorailnál, amely naponta 130.000 utast szállít. Menetrend szerinti sebessége 300 km/óra.

Láng Róbert - EuroAstra

A zab

.

A zab hazánkban is honos gabona, amelyet leginkább takarmánynak termesztenek. Ellentétben Skóciával, ahol a gabonafélék közül leginkább a zab termesztésének kedvez az ország éghajlata. Fogyasztják is számtalan formában. A zabkása (porridge) a skót reggeli szerves része, a zablepény (oatcake) pedig kenyérpótló. A haggis a legtipikusabb skót étel, íze, külleme a disznósajtra emlékeztet. A skótok imádják, nemzeti identitásuk egyik jelképének tartják. Állítólag az angolokat szokták vele riogatni, akik borzadnak tőle. Egyes skót whisky fajtákhoz zabot használnak.

   Érdekes, hogy nyelvünkben mennyi olyan kifejezésben szerepel a zab, amelynek valójában semmi köze a takarmányhoz. Itt van mindjárt az „elmegyek Kukutyinba zabot hegyezni”. Egyáltalán, létezik-e Kukutyin? Igen, Ferencszállás (Csongrád megye) része volt Kukutyin- puszta. Az 1880-as években zabbal vetették be, de az éppen akkor áradó Maros miatt a szántóföldeken nem lehetett dolgozni. A leleményes helyiek nem akarták, hogy veszendőbe menjen az egész termés, ezért csónakokba ültek és úgy vágták le a zab hegyét, a kalászok egy részét, hogy valamit megmentsenek a termésből. Attól fogva a kifejezés a nagy munkával kevés eredmény, vagyis a sikertelenség szinonimája.
   Nyilván ezért adta a műfordító, Salinger világhíres regényének a Zabhegyező címet, amelynek az angol eredetihez (The Catcher in the Ray) semmi köze. A regény, amelyet nyolcvan nyelvre fordítottak le, arról szól, hogy Caulfield, a kamasz fiú reménytelenül keresi a harmóniát a számára értelmetlen világban, de nem találja meg, marad magányos, szelíd lázadó, mint a beatnikek.
   A „zabál” kifejezést elsősorban az állatok táplálkozására mondjuk. Ennek sincs köze a zabhoz, mert nemcsak a ló zabál, hanem a többi állat is. Nem beszélve arról, hogy amikor a ló eszik, a zablát éppen hogy eltávolítják a szájából. Emberre is mondjuk megvetően, ha mohó, csúnyán, gyorsan eszik. Azt is mondjuk, a fiúnk zabája a krimiket. Kifejezve egyet nem értésünket. Ha helyeseljük, „falja a könyveket” kifejezést használjuk.
   A “zabos vagyok” kifejezés annyit tesz, mint “mérges vagyok”. Ki tudja, miért?  A “palizab” mulatóhelyen felszolgált sós pörkölt mandula. A „pali” egy becsapható áldozat. A „zab” itt eledelt jelent. A vendég elé méregdrága sós mandulát tettek egy tálkán és ha csak egy szemet is vett belőle, az egészet megfizettették vele.
   Aztán van még zabigyerek, a házaságon kívül született “törvénytelen” gyerek. Mára már elveszítette jelentőségét, az újszülöttek nem csekély része házasságon kívül születik. Azért alkotók használják, a szarajevói filmfesztivál versenyprogramjában mutatták be Kölcsey Levente elsőfilmes rendező Zabigyerek című alkotását.
   Utoljára hagytam a “zabrálni” szót, annyit jelent, mint fosztogatni. Aki a szó eredetére kíváncsi, kérdezze meg nagyszüleit.

Láng Róbert - EuroAstra

Hat érdekesség, amit nem tudott Budapest belvárosáról

Budapestet Európa egyik legszebb fővárosaként tartják számon a világon. A nevezetességek és a híres helyszínek mellett a látogatók szívesen időznek a fő bevásárló- és tematikus utcákban is. Azonban az üzletek, szórakozóhelyek és

vendéglátó egységek gazdag kínálata mellett olyan izgalmas helyeket, galériákat és történelmi emlékeket is rejtenek ezek az utcák, amelyekről a legtöbb ott lakó sem hallott még.

Nézzük, hogy milyen érdekességeket találhatunk a belvárosban.

Híres patikaépület a Király utcában
A szórakozni vágyó fiatalok körében hatalmas népszerűségnek örvendő utca nem csak jobbnál-jobb vendéglátóhelyekkel dicsekedhet, hanem az 1813-ban épült Gömöry-házzal is. A 12-es szám alatt található klasszicista lakóházat Pollack Mihály tervezte Gömöry Károly számára, amelyben egykor fényűző berendezésű patika működött. Mára az egyik nagy gyógyszercég költözött az épületbe, amelynek egykori patikaberendezését az Orvostörténeti Múzeumban csodálhatják meg az érdeklődők.

Vezérezredes lakott a Ráday utcában
Az I. világháború alatt a rádiós katonai rejtjelezésben kiemelkedő, osztrák származású Pokorny Hermann a béketárgyalásokat követően az If kávézóval szemközti bauhaus épületbe költözött, amelyet a február végén megrendezett Idegenvezetők Világnapja résztvevői is megtekinthettek. Hermann egyébként a II. világháborúban Budapest ostromakor a szovjet csapatokhoz jelentkezett szolgálatra, majd tevékenységéért 1945-ben kiérdemelte a nyugállományú vezérezredesi rangot.

Kézműves férfi cipőüzlet a bevásárlóutcában
A Rozsnyai cipőüzlet a Váci utcából nyíló Haris-közben található. Rengeteg apró elemből is állhatnak azok a személyre szabott, divatos, elegáns és kényelmes férfi lábbelik, amelyeket a családi vállalkozás keretében kézzel készítenek immáron több, mint 30 éve.

Pazar palota a Lipótvárosban
Lenyűgöző látvány fogadja mindazokat, akik a Falk Miksa utca 13. szám alá látogatnak el. Az elegáns, ötemeletes, sarokkupolás bérpalotát Fodor Gyula építész tervezte. A tágas előtérben a bejárati kovácsoltvas kapu felett színes ólomüveg betétek, márvány falburkolat és régi lakónévjegyzék is látható. A házban található Haas János lakás galériája is, aki az igazi és színvonalas modern magyar művészet elkötelezettje. A Képzőművészek Új Társasága művészcsoport alkotóit igyekszik bemutatni a szakmai és művészetszerető közönségnek, műértéssel, közvetlen, természetes hangon.

Galériák a Bartók Béla úton
Az egykori buszállomás helyén található Tranzit Art Caféban lehet kapni kávét, üdítőitalt miközben a vendégeket körbeveszi a művészet. A pályaudvarról jövet-menet, keresztben-hosszában ugyanis egy a közös, ez pedig a kultúra. Innen indulhatunk portyázni fel a Gellért-hegyre: a Ménesi úti művész korzón kaptathatunk Molnár C. Pál műterméhez vagy a Gellért-hegyi műteremházhoz. Innen karnyújtásnyira a Feneketlen-tó környékén élő Bráda Tibor festőművész műtermét kereshetjük fel. A Gellért tér irányába pedig Gross Arnold „mütyürfestő" és Csontváry emlékét idézhetjük fel.

A múlt néma tanúja: a szökőkút
A Liszt Ferenc tér 10. bérházának udvarán álló szökőkút néma tanúja a tér folyton változó arculatának. 1885-ban még az egymással szemben felállított - az Operát és az Andrássy utat is tervező Ybl Miklós - szökőkútpárja biztosította üdítő vizét a polgároknak a sugárút által kettéosztott sétatéren, de a két parkot díszítő szökőkutakat később lebontották. Az északon álló helyére 1921-ben Jókai szobrát állították és a mögötte elterülő részt Jókai térnek nevezték el. A másik parkrész 1907-ben a Zeneakadémia átadásakor Liszt Ferencről kapta a nevét. A déli szökőkút helyén több szobor váltotta egymást az idők során. A városlakók, turisták felüdülésére ma pedig már egész nyáron zöldellő sziget alakult a kávézókkal, éttermekkel keretezett tér közepén. Míg kívül a zsongás, a 10. számú ház udvarán a sétatér egykori szökőkútja csöndben őrzi a békebeli idők hangulatát.

Forrás: EuroAstra
 

Top 3 tévhit a bűvészekről

A legtöbb embernek van egy kialakult képe a bűvészetről és a bűvészekről. Az Illúzió Mesterei bűvész show fellépői segítségével ledöntjük a leggyakoribb tévhiteket:

1. A bűvészet gyerekeknek való

Valóban igaz, hogy a bűvészet egyik ága a gyerekbűvészet, ami kifejezetten a legifjabb korosztály szórakoztatásáról szól - kb. 4 éves kortól kezdik el ténylegesen élvezni a bűvészelőadásokat -, de ez a bűvészetnek csak egy kis területe. A magasabb szintű bűvész előadókat több kategóriába sorolhatjuk: illuzionisták, mentalisták, színpadi manipulátorok, szabadulóművészek és még sorolhatnánk azokat, akik felnőtteknek szóló szórakoztató műsorokat adnak. Itthon olyan neves bűvészek képviselik ezt a szórakoztató műfajt, mint Hajnóczy Soma, Badár Tamás, Nagy Molnár Dávid vagy Párkányi Kolos. A több nemzetközi színpadot megjáró bűvészek március első hétvégén lesznek láthatóak az Illúzió Mesterei bűvész show-ban.  A humorban, és ámulatba ejtő trükkökben gazdag előadás láttán mindenki megbizonyosodhat arról, hogy az igaz bűvészet a felnőtteknek szól. 

2. A bűvésztrükkök arra valók, hogy megfejtsék őket

A bűvészet varázsa a titokban rejlik. „Sokszor nem is gondolnák a nézőim, hogy milyen egyszerű egy-egy trükknek a megfejtése. Legtöbben - szerencsémre - túlgondolják a trükkök kivitelezését és olyan megoldásokat mondanak, ami nagyon messze van a valóságtól. Természetesen volt már arra példa, hogy megosztottam egy trükkömet emberekkel, akik az egyszerűsége miatt csalódottak voltak és azt kívánták, hogy bár csak nem mondtam volna el a megoldást, mert így eltűnt a trükk varázsa" - fejtette ki Hajnóczy Soma kétszeres bűvész világbajnok a trükkök megfejtése kapcsán. „A bűvészek legtöbbször még egymásnak sem árulják el a maguk által kitalált és kifejlesztett trükköket. Ezért amikor megnézem az egyik kollégám előadását, nekem folyamatosan azon jár az agyam, hogy milyen formában valósíthatta meg a trükköt" - tette hozzá Soma, aki az Illúzió Mesterei bűvész show egyik producere és fellépője.

3. A bűvész nyuszit húz elő a cilinderből.

A nyúl a cilinderben a bűvészet jelképe, akárcsak a kettéfűrészelt nő és a kártyalegyező. Ugyan az utóbbi kettőt ma is sokan csinálják, a nyuszisat a bűvészek többsége sosem adta elő. Talán valamikor a XIX. században még csinálták, de azóta világszinten csak elvétve lehetett vele találkozni. Napjainkban az újgenerációs bűvészek haladnak a korral és a legmodernebb technológiákat használják egy-egy látványos trükk megvalósításához, amik messze túlmutatnak a nyulas trükkön. 


Forrás: EuroAstra
 

Új madárfaj – szibériai szürkebegy megfigyelése Magyarországon

Még három hét sem telt el az új évből, máris újabbal bővült hazánk madárfajlistája azzal, hogy a Szentendrei-szigeten egy szibériai szürkebegyet sikerült megfigyelni. A dolog külön pikantériája, hogy a madárról készült fotók egy olyan közösségi oldalon bukkantak fel szerdán, mely a kezdő madarászok fajhatározását hivatott segíteni.

Magyarország legújabb madárfaja, a szibériai szürkebegy (Fotó: Orbán Zoltán).

A szürkebegyek veréb méretű, elsősorban a talajon és a sűrű aljnövényzetben mozgó madarak. Rejtő mintás tollazatuk és bujkáló életmódjuk miatt meglehetősen nehezen megfigyelhetőek.

A szibériai szürkebegy elterjedési területének nyugati széle Európa és Ázsia határára, az Ural-hegység térségére esik. A faj telelőterülete Közép-Kínától Japánig terjed, de kóborló példányai gyakran előkerülnek Alaszkában és az USA-ban is. Európai előfordulása ritka, 2015-ig csak 32 megfigyelési adata volt, ezek több mint fele Svédországban és Finnországban. Kontinensünk középső és déli országaiban csak néhány alkalommal került elő a XIX. század óta.

A tavalyi ősz azonban a madár eddig nem látott nagyságrendű "invázióját" hozta Európa északabbi térségeinek 12 országban, ahol 212 példány került távcső elé 2016. október 4-november 6. között. A hazai madarász közösség tagjai ezt látva fokozottan figyelték a szürkebegyes élőhelyeket, de egyet se találtak. Ezért azok a madármegfigyelők, aki szerették volna beírni a madarat a fajlistájukra, kénytelenek volt északra utazni.

Éppen ezért keltett nagy megdöbbenést a sokak által égre-földre keresett madár fotóinak feltűnése a közösségi oldalon. A megfigyelési hely pontos GPS koordinátáinak ismeretében tegnap hajnalban mintegy hatvan, az ország egész területéről összesereglett madármegfigyelő látott neki az új madárfaj visszakeresésének, melynek eredményeként ismét szem elé került a szürkebegy. Fotók és videók a fajról, illetve a keresőakcióról: http://www.mme.hu/uj-madarfaj-sziberiai-szurkebegy-megfigyelese-magyarorszagon   

Forrás: EuroAstra

Idén ősszel is Dallamos Villamos

Szeptember 10-én, szombaton a 4-es vonalon újra pályára áll a Dallamos Villamos. Az eddigi években fergeteges hangulat kerekedett a száguldó zeneszerelvényen, most sem számítunk másra.

Azoknak, akik velük tartanának a 15.30-kor kezdődő és 21.00 után befejeződő koncert(Nagy)körútra, az alábbi programot ajánljuk:

Dallamos Villamos 2016 - Menetrend
Újbuda-központi indulással			Széll Kálmán téri indulással
15.25	Villon Trió	VeraSzívem	16.17	Twin City	Bróders
17.10	Mr. and Mr. Smith	Fekete István és Mátyás	18.02	Dóka Attila	Kardos-Horváth János
18.50	Illetve Zenekar	Shodor Balázs & György Andi	19.45	Haszüna	Noémo
20.40	Real Trill Music All Stars	Innergarden	21.25	Gyík zenekar	Wakachuka Duó

A villamosra érvényes jeggyel vagy bérlettel szállhatnak fel a zeneszerető utasok.


Forrás: EuroAstra
 

Amit eddig nem tudtunk az érmekről

Nagy az izgalom, hiszen ma veszik kezdetüket az olimpiai megmérettetések, ezt követően pedig a paralimpiai játékok. De vajon tudunk-e eleget az esemény fő szimbólumáról, az éremről? A K&H, a Magyar Paralimpiai Bizottság ezüst fokozatú támogatója és a Magyar Paralimpiai Csapat Pénzintézete összegyűjtötte a legérdekesebb tudnivalókat az érmek múltjáról és jelenéről.

 

A paralimpiai érmek története 1960-ra nyúlik vissza, ekkor kaptak ugyanis először érmeket a sportolók a paralimpiai játékokon. Kevesen tudják azonban, hogy a hagyomány néha megszakadt, ugyanis több paralimpián csupán trófeát vagy oklevelet vehettek át a nyertesek. 1984-ben ráadásul ugyanolyan érmet kapott az első, a második és a harmadik helyezett.
Magyarország az első paralimpiájáról, az 1972-es heidelbergi játékokról sikeresen térhetett haza, hiszen Fejes András bronzérmet nyert atlétika sportágban. Ez a siker az évek során tovább folytatódott, így eddig összesen 30 arany-, 41 ezüst- és 55 bronzéremmel büszkélkedhetünk.
Idén összesen 40 magyar sportolónk utazik Rióba azért, hogy az elnyert paralimpiai érmek száma tovább növekedhessen. A szervezők ezúttal különleges medálokkal készülnek a nyerteseknek. Amellett, hogy egyedi, fából faragott tartó borítja, maga az érem hangot is tud majd kiadni. Az első hallásra szokatlan újításnak rendkívül hasznos funkciója van. Mivel rázás hatására az arany érem a leghangosabb, az ezüstté ennél halkabb, a bronz pedig a leghalkabb, a látássérültek számára is könnyen beazonosíthatóvá válnak. Az újítás hatására idén a győzelmi rituálék is bővülhetnek, hiszen ezentúl már nem csak beleharapni lehet az érembe.
Az érmek egyik oldalán hagyományosan az aktuális logó, tehát idén a 2016-os riói paralimpiai játékok emblémája szerepel, míg a másik oldalon a paralimpia logója, a 3 agito (a logóban található, 3 ecsetvonáshoz hasonló jelkép) lesz látható. A három agito egy központi pont körül forog, ami a Föld egészéről érkező sportolókat szimbolizálja. Színük azért piros, kék és zöld, mert ezek a színek szerepelnek leggyakrabban az országzászlókban. 


Forrás: EuroAstra
 

Naumann-rigó a fővárosi Népligetben

Új madárfaj megfigyelésével búcsúzott az óév Magyarországon!

Nem várt izgalmakat hozott az év utolsó napja, egy madarász ugyanis távol-keleti kóborló Naumann-rigót talált hazánkban. A megfigyelésre ráadásul nem a „vadonban", hanem Budapest belső részén, a Népligetben került sor. 

Naumann-rigó Budapest, Népliget Fotó: Lendvai Csaba

Ennek a madárfajnak különleges, bár szomorú hazai előtörténete van, úgy is mondhatnánk, hogy másodszor került fel az újonnan megfigyelt magyarországi madárfajok közé. 1820-ban, valahol az Északi-Kárpátokban szem - és a kor tudományos gyakorlata szerint puskacső - elé került egy példány. A Magyar Természettudományi Múzeum Állattárában őrzött preparátum azonban az 1956-os harcok, egy gyújtóbomba-találat következtében megsemmisült. Ekkor pusztult el a teljes Madárgyűjtemény, mintegy 36 ezer preparátum (ennek több mint 50%-át a Kárpát-medencén kívül gyűjtötték) és 22 ezer tojás. Bizonyító példány és megkerülési adatok hiányában a Naumann-rigót a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Nomenclator Bizottsága (MME NB) kénytelen volt törölni a hazai fajlistából.

A madarászok nem véletlenül látogatnak el rendszeresen a Népligetbe. Ez a nagy kiterjedésű park a fagyönggyel fertőzött, borostyánnal befutott és bogyós termésű fáival és itatóhelyeivel gazdag téli táplálkozóterületet és ivóhelyet jelent a fekete, a fenyő-, a szőlő-, a lép-, és az alkalmi áttelelő énekes rigók, valamint számos más madárfaj számára. Az ilyen nagy madárkavalkádban pedig alkalmilag ritkaságok is feltűnnek - mint most is. December 31-e délutánján rövid idő alatt háromszor is szem elé került a Naumann-rigó, és még bizonyító fotókat is sikerült róla készíteni. A biztos azonosítás az is segítette, hogy a madár hallatta jellegzetes, nem rigó-, hanem vércseszerű jelzőhangját is.  

Az avatatlan szem számára ez a madár nemigen különbözik a park rigófajainak többségétől. A megfigyelő azonban egyike Magyarország legfelkészültebb „fajvadászainak". Ezek a professzionális fajismerettel rendelkező madármegfigyelők itthon és szerte a világban többféle listát is vezetnek a megfigyeléseikről (világ, éves, települési [pl. Budapest] és területi [pl. Merzse] lista), így az év minden napján van indok egy kis madarászásra. A legelhivatottabb hazai madárfigyelők ráadásul nem csak külön honlapot működtetnek (http://birding.hu/), ahova az év 365 napján töltik fel a megkerülési adatokat, de olyan sms alapú riadóláncuk is van, melyen keresztül perceken belül értesülhetnek a különlegességekről.
Ilyenkor azután „elszabadul a pokol", kapát-kaszát elhányva autóba vágják magukat, és órákon (Európában napokon) belül megjelennek a helyszínen. Idő, időjárás, családi esemény, nehéz megközelíthetőség nem lehet és nem is akadály.

Így volt ez most is. December 31-én, a madár megtalálását követően egy órán belül már többen figyelték a rigót. Másnap, az év első napjának hajnalán pedig már húsz, majd közel ötven, az ország távoli sarkaiból ide sereglett madarász távcsövezte a fák csúcsát a kemény mínuszokban (erről videó is készült). Sajnos azonban az esti szürkületig tartó keresgélés nem hozott eredményt, a Naumann-rigó nem került újra szem elé. Lehet, hogy az éjszakai petárdázás zavarta el, de az sem kizárt, hogy továbbra is a területen tartózkodott, csak nem sikerült meglátni. A résztvevők azonban nem távoztak üres kézzel. Január 1-jével ugyanis nem csak új év, de új éves lista is kezdődött, és akik ott voltak a parkban, a napot több tucat fajjal zárták.

2015 decemberében egy rendkívül ritka reznek túzok is távcső elé került Magyarországon, erről részletek itt olvashatóak: http://www.mme.hu/uj-madarfaj-megfigyelesevel-bucsuzott-az-oev-magyarorszagon-naumann-rigo-fovarosi-nepligetben#reznek

-       a megfigyelés adatlapja: http://birding.hu/megfigyeles/adatlap/669950

-       a Naumann-rigó elterjedési térképe:

http://www.xeno-canto.org/species/Turdus-naumanni

-       videó a 2016. január 1-jei rigókeresési akcióról:
https://www.youtube.com/watch?v=i2qJGv7IjC8 
 

Kék üveggolyó

1972. december 7-én készült a híres „Blue Marble” kép

Ez az első fénykép, amelyen a teljes Föld látható, és amelyet emberi kéz készített.

Az Apollo 17, az Apollo-program utolsó missziója éppen a Hold felé tartott, amikor a három fős legénység egyik tagja – nem tudni pontosan, ki (mindegyikőjük magáénak vallja a dicsőséget, és a mai napig vitáznak rajta) elkészítette a képet. A legénységnek nem volt feladata a fényképezés: így egyikőjük titokban készítette, és csak tíz nappal később derült ki a kép létezése, amikor a filmeket előhívták. A fénykép híre gyorsan elterjedt, szinte minden újság címlapján szerepelt: úgy láthattuk világunkat rajta, ahogy azelőtt még soha.

Eredeti képaláírás: "A Föld látképe, ahogy az Apollo–17 legénysége a Hold felé utazva látta. Eme transzlunáris fénykép a Földközi-tengertől egészen az Antarktisz déli jégsapkájáig mutatja bolygónkat. Ez volt az első alkalom, amikor az Apollo röppályája lehetővé tette a déli jégsapka fotózását. Megfigyelhető a Déli félgömb fölött csoportosuló sűrű felhőzet. Afrika közel egész partvonala tisztán látható. Az Arab-félsziget Afrika északkeleti sarkánál látható. Nagyjából a kép közepén látható Madagaszkár szigete. Az ázsiai kontinens kelet felé fekszik, a látóhatáron túl."

Ez első fénykép, amelyen a teljes Föld látható, és amelyet emberi kéz készített: bár nem az első, amelyet az űrből készítettek a bolygónkról (az 1968 decemberében készült, és a Felkelő Föld nevet viseli), de legalább olyan híres. A kép készültekor nagyjából 28 ezer mérföldre volt az űrhajó a Földtől, és a Föld és a Nap között helyezkedett el: így sikerült ilyen lélegzetelállítóan gyönyörűre, tisztára a kép. Látható rajta a a Déli-sark egy része (a téli viharok felhőivel), majdnem a teljes afrikai kontinens Madagaszkár szigetével, valamint a száraz Arab-félsziget. A NASA nyilvántartásában a fénykép az AS17-148-2272 azonosítót viseli, azonban ”Blue Marble” néven vált világhírűvé.

Forrás: József Attila Könyvtár - Dunaújváros