Con spirito- lélekkel

.

A Filharmónia Magyarország szervezésében 2019-ben ötödik alkalommal kerül megrendezésre a Con Spirito Egyházzenei Fesztivál. Ingyenes programokkal, kivételes művészekkel is találkozhat a közönség az országos rendezvénysorozaton. A fesztivál Budapesten, Pécsett, Debrecenben, Szegeden, Békéscsabán és Nyíregyházán várja zeneszerető közönségét lelki feltöltődésre. Különleges programokkal találkozhatnak utcákon, tereken, templomokban és koncerttermekben Pünkösdkor, június 5 és 10 között.

A 2019-es Egyházzenei Fesztiválon azonos figyelem irányul majd mind a négy keresztény egyházra. Az eseménysorozat programjai közt olyan hangversenyek kaptak helyet, mint Sebestyén Márta, Kovács Róbert orgonaművész és a Szent Efrém Férfikar koncertje, ahol Pünkösd jeles napjának legszebb zenéi csendülnek majd fel bizánci-görög, latin, ószláv és magyar nyelven, nyolc évszázad terméséből, napkelettől - napnyugatig. Olyan kiváló zeneszerzőktől hallhatnak darabokat, mint Johann Sebastian Bach, Liszt Ferenc, Olivier Messiaen, vagy Maurice Duruflé. Bepillantást nyerhetnek az egyes korok zenei világába és nyomon követhetik a zenei kultúra fejlődését is.

A Kossuth-díjas Szabó Dénes által vezényelt Nyíregyházi Cantemus Kórus ad hangversenyt június 5-én Nyíregyházán, június 7-én Békéscsabán és június 8-án Debrecenben Tóka Ágoston orgonaművész közreműködésével. A kórus már a megalakulása évében aratott nemzetközi versenygyőzelme óta a világ egyik vezető énekkarának számít. A Kodály módszer sikerének világjáró nagyköveteiként koncertjeiken kívül keresett előadói zenei nevelési konferenciáknak, mesterkurzusoknak. A kórus repertoárja a zeneirodalom széles skáláját öleli fel a reneszánsztól napjaink zenéjéig.

Az egyházzene és az orgona egymástól elválaszthatatlanok, ezért két programon is a hangszerek királynője lesz a főszereplő. Debrecenben július 7-én Karasszon Dezső orgonaművész, zenetörténész tart orgonakurzust. A kurzus keretében lehetőség nyílik az orgonairodalom mesterműveinek a megszólaltatására. Június 8-án “Az orgona lelke” című orgonabejáráson vehetnek részt a debreceni Református Kistemplom felújított hangszerének teljesebb megismerésére.

A felsorolt rendezvényeken kívül színes program kavalkáddal érkezik az ötödik Egyházzenei Fesztivál a hat városban. Részt vehetnek az érdeklődők szakrális programokon például zenés áhítaton, Pünkösdi liturgián, ünnepi istentiszteleten, de lesz flashmob, szabadtéri zenés előadások, kórustalálkozó és a gregorián énekek titkaira is fény derül.

Jegyek válthatók a Filharmónia Magyarország helyi irodáiban, az ismert jegyirodákban, a hangversenyek helyszínein, valamint online a www.jegymester.hu oldalon. Részletes információért látogasson el a Filharmónia Magyarország honlapjára.

www.filharmonia.hu

 

Con Spirito Egyházzenei Fesztivál

.

A Filharmónia Magyarország 2018-ban ismét különleges koncertekkel várja a zeneszeretőket a negyedik éve megrendezésre kerülő országos Egyházzenei Fesztiválra. Idén az evangélikus egyházzene kerül a középpontba. Az eseménysorozatnak Békéscsaba ad otthont, de Budapesten, Pécsett, Debrecenben, Szegeden és Nyíregyházán is élvezhetjük majd kimagasló művészek előadásában a lutheranizmus remekeit 2018. május 15-20. között.


A lutheranizmus jegyében a kor legjelentősebb, egyben evangélikus hitű zeneszerzője, Johann Sebastian Bach művei varázsolják majd el a közönséget a koncerteken. Orgona- és fuvolakurzus, szakmai előadások, kiállítás és családi nap kínál változatos, minden korosztálynak élményt adó programokat. A 2018-as év fesztiváljának védnöke Dr. Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár, művészeti vezetője Kamp Salamon a Magyarországi Evangélikus Egyház országos egyházzenei igazgatója.

A tavalyi világklasszis King’s Singers után idén ismét egy világhírű együttes látogat el a fesztiválra: a különleges hangzásvilágú German Brass rézfúvós zenekar Bach népszerű műveiből összeállított programja a fesztivál nyitónapján Budapesten a Mátyás-templomban, az ezt követő napon a debreceni Református Nagytemplomban, majd május 17-én a szegedi Dómban hallható.

A közös éneklés a gyülekezeti életben egy nagyon gazdag egyházzenei tradíció. A korábbi évekhez hasonlóan a világ kóruséletének egyik legmeghatározóbb képviselője kápráztatja el a közönséget az Egyházzenei Fesztiválon. A Cantores Minores, a Helsinki Evangélikus Püspökség Fiúkórusa és a Budapesti Vonósok a pécsi Bazilikában, Békéscsabán az Evangélikus Kistemplomban, valamint a nyíregyházi Kodály teremben is bemutatkoznak a hazai közönség előtt.

Az egyházzene és az orgona egyástól elválaszthatatlanok. A fesztiválon nem más, mint Finta Gergely orgonaművész, az egyházzene summa cum laude minősítésű doktora, a Deák téri evangélikus templom orgonistája tart kurzust a debreceni Szabadságtelepi Református Templomban. Ittzés Gergely Liszt Ferenc-díjas fuvolaművész, a győri Széchenyi István Egyetem tanára, aki 2017-ben a Bostoni Egyetem vendégprofesszora volt szintén képzést tart majd az orgonakurzussal azonos időpontokban a debreceni Evangélikus Templomban. A két kiváló művész nem csak kurzusvezetőként veszi ki részét az Egyházzenei Fesztiválból, hanem Bach műveire fókuszálva egyedülálló koncertet hallhat a közönség a tolmácsolásukban a debreceni Evangélikus Templomban, valamint Mezőberényben a II. kerületi Evangélikus Templomban. Közös hangversenyük során olyan Bach-művekkel is megismerkedhet a hangverseny-látogató, amelyek a közreműködő művészek átirataként unikális élményt nyújtanak majd.

A világ legkeresettebb csellistájaként számontartott Várdai István és a Junior Prima díjas, továbbá a 2017-es év Montreáli Nemzetközi Zongorverseny győztese, Fejérvári Zoltán közös hangversenyére kerül sor Békéscsabán az Evangélikus Kistemplomban, akik J. S. Bach három gyönyörű gordonkára írt zeneművét játszák majd az est folyamán. Békéscsabán a Csaba Gyöngye Kulturális Központban a záróprogram részeként Kamp Salamon, a Deák téri evangélikus püspöki székhelyen működő Lutheránia Ének- és Zenekar karnagya, továbbá a Magyarországi Evangélikus Egyház országos zeneigazgatója tart előadást. Az érdeklődők izgalmas részleteket ismerhetnek meg Luther és Bach zenefelfogásáról. A programot követően Luther-énekek és feldolgozásai hallhatók vezényletével a helyi Evangélikus Templomban.

A fesztivál zárásaként május 20-án 10 órakor, ünnepelve az isteni irgalom pünkösdjét, Ünnepi Istentiszteletre kerül sor a békéscsabai Evangélikus Kistemplomban, a város énekkar-palettájának különleges színfoltjaként 2008-ban alakult Calandrella Kamarakórus közreműködésével.

Jegyárak és további információk az alábbi oldalon találhatók.

2018. május 15-20.

Con Spirito Egyházzenei Fesztivál
Békéscsaba, Budapest, Pécs, Debrecen, Szeged, Nyíregyháza

www.egyhazzeneifesztival.hu
www.filharmonia.hu

A magyar unitáriusok

.

A marosváráshelyi Bolyai téri unitárius templom

    Erdélyben Blandrata György (1515-1588), Izabella királyné udvari orvosa terjesztette el 1563-tól az unitárius tanokat. Oly gyorsan terjedt, hogy 1566-ban Tordán zsinatot tartottak s a kis Erdélyben 400 egyházat számláló unitárius egyház közel volt ahhoz, hogy uralkodó vallás legyen. Dávid Ferenc radikalizálódása következtében azonban Krisztust imádó és Krisztust nem imádó pártra szakadva önmagukban meghasonlottak s egyre jobban elgyengültek. 1568-ban az országgyűlés még azt a példátlan szabadelvű határozatot hozta: „Minden helyükön a predikátorok az evangéliumot prédikálják, hírdessék, kiki az ő értelme szerint és a község, ha venni akarja, jó, ha pedig nem, senki kényszerítéssel ne kényszerítse, az ő lelke azon meg nem nyugodván; de oly prprédikátort tarthasson az, kinek tanítása ő neki tetszik”. Az idők azonban változtak. János Zsigmondot Erdély trónján Báthori István váltotta fel. Tíz év múlva, az 1579-i kolozsvári zsinat Dávid Ferenc tanait kárhoztatta, Dávid Ferenc holtáig tartó rabságra ítéltetett. 1638-ban a deési complanatió segítségével a két irány közelebb jutott egymáshoz; nemcsak a Krisztushoz való imádkozásban, hanem még az atya, fiú és szentlélek, tehát a szentháromság nevében való keresztelésben is megegyeztek, de ekkor már az unitárius vallás terjeszkedési lehetőségeit is elvesztette. 1691-ben Erdélyben is megkezdődik a Habsburgok és a jezsuiták égisze alatt az ellenreformáció, amely annyira visszaszorítja az unitáriusokat, hogy 1848 óta élvezett teljes szabadságuk dacára Magyarországon a háború előtt mindössze 163 egyházuk volt 69.374 hívővel. A magyar unitárius egyház legkiválóbb dogmatikusa Szentábrahámi Mihály volt. 1821 óta meleg viszonyban vannak az újabb eredetű angol, 1834 óta pedig az amerikai unitárius egyházakkal.

Tanaik és szervezetük

    A keleti (lengyel és erdélyi) 
 
unitárius egyházak biblikus alapon állanak és csak bizonyos pontokon térnek el arról az arany

Az Erdélyi Unitárius Egyház címere

középútról, amelyen a protestáns egyházak járnak. A bibliát ők is isteni kinyilatkoztatásnak tekintik, Sozzini nemcsak istenileg inspiráltnak, hanem a szentlélek diktandója segítségével készültnek tartja, csakhogy ezt a sugallottságot csak a vallási és az erkölcsi tartalmára korlátozzák. Mellékes dolgokban a bibliai írók tévedhettek és tévedtek is. A biblia legfőbb tételéül isten egységét és egyetlenségét olvassák ki. Az a tétel, hogy egy az isten - az unitárius hittan tengelye. Jézus Krisztust valóságos embernek mondják, aki éppen azon a réven lehetett az emberiség megváltója, hogy valóságos ember, hogy csak ember volt, nem pedig isten-ember, ahogy azt a szentháromság dogma tanítja. Ha isten lett volna, akkor halála, feltámadása, mennybe való felmenetele mind természetes dolog lett volna, amiben mi, akik emberek vagyunk s azok is maradunk, semmiképp nem követhetnők. De ha ember volt és mint ember feltámadhatott, ha mint embert isten annyira felmagasztalta, hogy jobbjára ültethette s teljes hatalmat adhatott neki égen és földön, akkor ebben az embersége dacára elért megdicsőülésben nyújtja annak zálogát, hogy hívei is részesei lehetnek a feltámadásnak és az üdvösségnek. Egészen közönséges ember(purus et vulgaris homo) azért mégsem volt. És pedig nemcsak azért nem volt olyan ember, mint más, mert kivált az emberek közül, bölcsebb és szentebb volt, mint a közönséges emberek, hanem azért is, mert fizikailag különös módon (férfiúi hozzájárulás nélkül, szűztől) született és mert erkölcsileg is a legnagyobb tökély, a szentség és az igazság magaslatára emelkedett. Mint Mózesnek, ki a Sinai-hegyen negyven napon át beszélt az istennel s mint Pál apostolnak, ki harmadik mennybe ragadtatott, neki része volt elragadtatásban s ez alkalommal tekintett be az isteni világ titkaiba, ez alkalommal nyerte prófétai elhivatását. Tana két részből: törvényből és ígéretből áll, egy szertartást is rendelt, az úrvacsorát, ami nem szentség, hanem csak a halálára való emlékezés. A keresztség őskeresztény szokás volt, amelyre a keresztényeknek születőknek tulajdonképpen nincs is szükségük. A gyermekkeresztségnek semmi értelme nincs, de kiszolgáltatása azért nem bűn. A kereszténység az örök élet útján vezérel, a szentlélek nem külön isteni személy, hanem csak az isteni lélek ereje.  A megváltás nem Krisztus halálában, hanem a feltámadásában gyökeredzik. A feltámadás caput et tanquam fundamentum totius fidei et salutisnostrae in Christi persona= a feje és mintegy alapja Krisztus személyébe vetett hitünknek és üdvösségünknek, mint azt Sozzini mondja. Krisztus feltámadása és mennybe való felmenetele óta isten akaratából az ég királya, uralkodik és ítél elevenek és holtak felett. Istenhez hasonló hatalma, valóságos istensége révén méltó arra, hogy a hívek imádják, s Krisztuson át is az atya dicsőségét öregbítsék. Ebben az értelemben Krisztust imádni kell, Krisztus nem idegen isten, kinek imádása bálványimádásszámba menne, vagy istenségek rovására esnék.  Akik nem imádkoznak Krisztushoz, azok nem keresztények.
    Az unitárius egyházak szervezete demokratikus. Erdélyben püspök áll az egyház élén, az egyházakban azonban demokratikus elv érvényesül; régebben pásztoraik, véneik és diakonjaik voltak, ma a diakonátus megszűnt. Szervezetében és szellemében forradalmi szellem sohasem volt. Sozzini a legnagyobb komolysággal hangsúlyozza az alattvalói engedelmesség kötelezettségét, amit utódai az évszázadokra terjedő elnyomás alatt nem is tagadtak meg. Akik az unitárius egyházat csak messziről ismerik, „teológiai akadémiának” mondják, holott a magyar unitárius egyháznak a népben is vannak erős gyökere. Az unitarizmusnak a Királyhágón innen való újabb kori terjedése azt mutatja, hogy dogmatikailag leegyszerűsített kereszténysége nemcsak a műveltebbeknek felel meg jobban, mint a másik két konzervatívabb protestáns egyházé, hanem a bibliás nép józan gondolkodásában is visszhangot tud kelteni.

Forrás: Simonidesz Lajos – A világ vallásai (632-634. oldal) A Könyvértékesítő Vállalat második javított változatának változatlan újra kiadása ISBN 963 7455 93 0 

Augusztus 15-én Máriát ünnepeljük

A Katolikus Egyház augusztus 15-én, pénteken Nagyboldogasszony napját, vagyis Szűz Mária halálát és mennybevételét ünnepli.


Ferenc pápa így fogalmaz: Mária hite, életút. A zsinat leszögezi, hogy Mária a „hit zarándokútját járta" (LG, 58). Ezért ő előttünk jár ezen a zarándokúton, elkísér és támogat bennünket.
Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe.
Jeruzsálemben az V. században már biztosan megemlékeztek a Boldogságos Szűz égi születésnapjáról. Az ünnepet Dormitio sanctae Mariae, azaz „a szentséges Szűz elszenderülése" névvel illették. A VI. század során egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a VII. században vette át, s a VIII. századtól kezdve Assumptio beatae Mariae-nak, azaz „a Boldogságos Szűz mennybevételé"-nek nevezték. XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe".
Nagyboldogasszony olyan ünnep Magyarországon (ezeken a hitüket gyakorló katolikusoknak az Egyház szentmisehallgatást ír elő), amely nem szükségszerűen vasárnapra esik. Erdő Péter bíboros Nagyboldogasszony napján 10.30-kor mutat be ünnepi szentmisét az esztergomi bazilikában.
Szent István király olyan fontosnak tartotta Mária égi születésnapját, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Ezért nevezzük őt Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariae-nak. Szent István 1038-ban Nagyboldogasszony napján hunyt el.


Forrás:  Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Sajtóirodája

A katolikus egyház kialakulása

.

Péter apostol

Jézus Krisztus tanításából kiolvasni is, abba belemagyarázni is nehéz a későbbi katolicizmust. Az ütközőpont az, hogy Jézus -- szemben áll egy szervezett egyházzal s annak kialakult intézményeivel. Jézus nem szertartásokat alkot, hanem ceremóniákat kritizál, az az új tartalom pedig, amit ő ad az evangéliumban, nemcsak a zsidó vallás formáit robbantja szét, hanem minden másét is. Pál apostol már egész más jellegű működést fejt ki. Az ő élete művében az egyházi gondolat, a szervezés gondolata sokkal inkább előtérbe nyomul. Az általa hirdetett új evangélium már alkalmasabb volt arra, hogy egyházi bázis legyen s az első zsidó zsinagógai mintára szervezett keresztény egyházak az ő működése nyomán sarjadtak. Ezek az egyházak azonban alig hasonlítottak a későbbi keresztény egyházra. Szerény, szinte mondhatni: földalatti gyülekezetek voltak, melyek közt kevés és laza kapcsolat volt, vezetőik egyszerű kézműves és egyéb emberek, szertartásaik belső hittől átfűtött egyszerű cselekmények (keresztelés, agapé = szeretetvendégség és úrvacsora), istentiszteleteiket a zsidó zsinagógai istentiszteletben megszokott s onnan átvett formák közt tartották, bibliamagyarázatokból és imádságokból állottak, szervezetük nem volt kiépítve. Az első keresztény gyülekezetek episzkoposai (= vezető, felügyelő) és a későbbi katolikus püspökök között édes kevés a hasonlóság, az apostolokat meg éppen nehéz a mai egyházfejedelmek mintájára elképzelni. Az egyházi fejlődésnek nem az a legnagyobb érdeme, hogy híven és töretlenül megőrizte Jézus Krisztus tanítását és az őskeresztény egyház szokásait, hanem az, hogy ezen szerény alapon olyan hatalmas épületet emelt ...!

A monarchisztikus gondolat

 A hatalmas katolikus egyház kiépülését Róma történeti helyzetének és az igen korán hozzákapcsolódott monarchisztikus gondolatnak köszönheti. A kereszténység a római birodalom perifériáján keletkezett. Hagyományai a birodalom keleti részén levő nagy városokhoz kapcsolódnak. Jézus Krisztus közvetlen tanítványai Antiochián, Alexandrián,Caesarián, Epheuson és Smyrnán túl túl nem igen jutottak. Az egyetlen Pál apostol látott nagyobb világot. De azért a római gyülekezet kiváltságos helyzete a keresztény egyházban már megalakulásakor (40-50 körül) biztosítva volt. A birodalom fővárosának a keresztény egyháza puszta keletkezésével kimagaslott a többiek közül. Kezdetben Rómában is több gyülekezet alakult, amelyek egységes vezetés alá csak a 2. század közepén kerültek.
Az egységes vezetés szükséges követelmény lett abban a pillanatban, mikor Máté evangéliuma révén gyökeret vert az a legenda, hogy Jézus Krisztus az egyház vezetését Péter apostolra bízta s mikor a római gyülekezet eredetének kiemelésére és tekintélyének növelésére egyre meggyőzőbben hangoztatta, hogy Rómát nem csak Pál apostol szentelte meg vére hullásával, hanem Péter apostol is, akinek Rómában természetesen az egyház fejének kellett lennie. Péter római püspöksége nagyon vitás. A róla szóló legenda azonban megtette hatását. Az a gondolat, hogy Jézus Krisztus Pétert tette meg utódjának, bele került az újszövetségbe. Az a másik, hogy Péter Róma első püspöke volt s hogy ez alapon a keresztény egyházban Rómát elsőség illeti, a római püspök pedig Péter utóda, végeredményben tehát Krisztus isteni jogán hivatott az egyház kormányzására, a keresztény egyházi fejlődés egyik leghatalmasabb irányító eszméje lett.

Írta: Szimonidesz Lajos - A Világ Vallásai (530-531. oldal)
Illusztráció: Fenyvesi András ikonfestő alkotása