Konfuciusz élete - 1. rész

Konfuciusz neve és születése

Konfuciusz (apja: Shuliang He, anyja: Zhengzai) születésekor a Qiu utónevet kapta, amihez a Zhongni adott név kapcsolódott hozzá. A korabeli krónikákban személyének említésekor a Kongqiu, a Zhongni, néha egyszerűen csak a Zi, vagy Fuzi, vagyis Mester megszólításokkal találkozhatunk. A később Európában elterjedt, és általunk is használt Confucius, magyarosan: Konfuciusz, névváltozat valójában a Kong Fuzi, azaz Kong Mester latinosított formája, melyet az első Kínában járt misszionáriusok kreáltak a könnyebb megjegyezhetőség és az európai szövegekbe való könnyebb beilleszthetőség érdekében.

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy sok magyar szövegben mint „Konfucius” találkozhatunk a névvel, mely írásmódot a Magyar Helyesírási Szabályzat is támogat. Ennek ellenére ez a forma helytelen, hiszen az eleje magyaros, a vége pedig latinos. Így óhatatlanul a legtöbb beszélő a név végén egy „s” hangot ejt az „sz” helyett. De gondoljunk csak bele Julis Cézár, vagy Marcus Aurélius nevei végén sem „s”-t, hanem „sz”-hangot ejtünk. Tehát vagy latinosan írjuk a nevet: „Confucius”, vagy magyarosan: „Konfuciusz”, de mindenképpen elől „k”-t, a végén „sz”-hangot kell ejtenünk. Születésének dátumát, a nem sokkal halála után íródott krónikák jóvoltából, meglehetős pontossággal lehet meg-határozni. Ez a nevezetes esemény, az akkortájt Kíná-ban használatos holdnaptár szerint, melynek éveit a mindenkori uralkodó uralkodásban eltöltött éveinek kezdetétől számították, Ling király 20. évében történt, vagyis, i.e. 551. évben. Konfuciusz a Lu-állambeli, Changping tartomány, Zou városban látta meg a napvilágot. Ezen terület kormány-zói tisztségét apja, Shuliang He látta el. Születési helyéből adódott Konfuciusz másik közkeletű megszólítása, a „Zou-beli ember” (Zouren) kifejezés is, mely az ókori irodalmi művekben gyakran helyettesíti a Mester személynevét. Apja halála után, családjával Zou városkából egy másik településre költöztek, az előző közelében lévő, de attól valamivel nagyobb Qufuba (Chufu), mely a mai Shandong-tartományban helyezkedik el. A ház melyben Konfuciusz a hagyomány szerint élt máig ugyanitt található, s manapság hivatalosan ez a város viseli a „Konfuciusz szülővárosa” címet, mely nem teljesen pontos, de lényegében, vándorlásait nem számolva, a Mester itt élte le egész életét.

Az ifjú írástudó

Egy közkedvelt hagyomány szerint már kisgyermek-ként is előszeretettel játszott a rituális célokra használt edényekkel, mialatt mozdulataival a felnőttek szertar-tásait imitálta. Iskolás korából nincs megbízható ada-tunk. Tanulmányai kezdetéről saját maga azt vallotta, hogy tizenöt évesen adta fejét a tanulásra, de mivel családja szegény volt jobb iskolákra nem gondolhatott. Ennek ellenére az ezt követő időszakban az emberek sokszorta bámulattal csodálták kiterjedt ismereteit és éles eszét. Következésképp feltételezhetjük, hogy tudása jórészét leginkább saját tehetségének, szorgalmának és nem mindennapi felfogóképességének, valamint a klasszikus irodalom szüntelen tanulmányozásának köszönhette. Semmilyen elfoglaltság nem volt kedvesebb számára, mint a tanulás. Ez a tulajdonsága végigkísérte egész életét, minden lehetőséget megragadva tudása fejlesztésére, aminek bizonyságát a Beszélgetések és mondások (Lunyü) oly sok részében elhangzó tanulásra buzdító szavai is elárulnak. Ezek közül is talán a leghíresebb, rögtön a mű első két sora:

„Tanulni, s azt a kellő időben alkalmazni,
Az elégedettséget tán nem ez teremti?”

Első hivatalnoki állását nagyjából házassága után egy évvel (20 éves korában) kapta, az akkoriban Lu-államot igazgató három erős család egyikétől, a Ji családtól, mint a gabonaraktár felügyelője. Munkáját olyan jól végezte, feljegyzéseit olyan precizitás és pontosság jellemezte, hogy a rákövetkező évben már a közte-rületek és földek felügyelője, vagy más néven a közmun-kák minisztere lett. Konfuciusz egyik legnagyobb kö-vetője, Menciusz szerint, a két hivatal kapcsán a Mester, sorrendben a következő kijelentéseket tette:

„A számításaimnak mind helyénvalóknak kell lenniük: és ez minden, amivel nekem törődnöm kell.”

„Az ökröknek és a birkáknak kövéreknek, erőseknek és egészségeseknek kell lenniük: és ez minden, amivel nekem törődnöm kell.”

Forrás: Őri Sándor - Confucius.hu