2014. június 30., hétfő

Mesterségek Ünnepe 2014




.
Ünnepi forgatag, a Budai Vár macskakövein óvatosan lépkedő lábak, mesteremberek szerszámainak ütemes csattogása, és a néptáncosok rakott szoknyáinak szédítő forgása. Ezekről az életképekről csak egy dolog juthat eszünkbe, még hozzá a Mesterségek Ünnepe, mely idén immár 28. alkalommal kerül megrendezésre és a szokásosnál hosszabban, 5 napon át tart augusztus 16-20. között. A közel 800 mesterember közül idén a fémművesekre esik a legnagyobb figyelem, hiszen kiemelt témaként ők állnak majd a fesztivál középpontjában.

A Mesterségek Ünnepének továbbra is célja, hogy bemutassa a még élő ritka kézműves hagyományokat, mely mögött a régmúlt emberének találékonysága, ízlése és kitartása is érződik, így nem véletlen, hogy idén a fémművesség kapja a kiemelt figyelmet. A fémművesség ugyanis az egyik legősibb emberi mesterségek közé tartozik, melynek kapcsán idén a kovács, késes, fegyverkovács, ötvös, rézműves, tűzzománcos, bádogos, harangöntő és ólomöntő szakmák képviselői kerülnek bemutatásra. Ahogy minden évben, úgy idén sem csak csodálni, de kipróbálni is ki lehet majd a szakmákat közel 50 műhely támogatásával, és ezek között természetesen a fémművesség számos műhelytitkába is betekinthet a közönség. A fesztivál ideje alatt az őskohászati műhely, a harangöntő műhely, az ólomkatona készítő, az éremütés, damaszkolás, kovács és fegyverkovács műhely, valamint tojáspatkoló műhely is várja az érdeklődőket. A kiállítást és bemutatókat pedig szakmai előadások, filmvetítések kísérik majd.

A fesztivál díszvendége idén Törökország lesz, melynek kitűnő népművészei ősi technikákat, különleges eljárásokat és szemet gyönyörködtető alkotásokat hoznak el számunkra, így ha csak 5 napra is, de újra török zászló kerül majd fel a Budai Vár bástyájára. A mesterségek bemutatása mellett természetesen idén is nagy hangsúlyt kap a néptánc és a népzene, a 28. alkalommal megrendezésre kerülő Mesterségek Ünnepén idén is olyan kiváló művészek lépnek fel, akik a hagyományaink megőrzését fő célkitűzésüknek tartják. A fesztivál vendégei lesznek a legkiválóbb hagyományőrző együttesek és gyermek táncegyüttesek, az ország különböző tájegységeiről. Az eseményen a Vendégségben Budapesten - Külhoni magyar fiatalok találkozójának résztvevői mutatják be műsorukat, és a Summerfest Nemzetközi Folklórfesztivál fellépői, valamint a Szolnoki Világzenei Fesztivál külföldi zenekara látogatnak el egy-egy előadás, koncert erejéig a Budai Várba. Az öt nap során fellépnek hazánk legkiválóbb zenészei, énekesei, mesemondói, valamint táncosai, különleges kulturális csemegéket biztosítva mind a hazai, mind a külföldi látogatók számára. Természetesen a legkisebbekre is gondoltak, a gyerekeket színes, változatos programokkal, játékos kézműves programokkal várják az Újvilág-kertben és a Savoyai-teraszon.

A Népművészeti Egyesületek Szövetsége által megrendezett Mesterségek Ünnepén további meglepetések is várhatók, hiszen a kézműves gasztronómia remekeivel, fotókiállítással és egyéb érdekességekkel is készül az esemény szervezője. A tavalyi nagy siker után idén is családi jeggyel kedveskednek a látogatóknak, a 2, 3 és 4 gyermekkel érkező családok számára külön kedvezményes csomagokkal készülnek, melyet előzetesen a Ticketportal jegyirodákban is meg lehet rendelni, elkerülve ezzel a sorban állást. A legnagyobb rajongók részére ötnapos belépőjegy is lesz, a 14 év alatti gyermekek és a nyugdíjasok pedig kedvezményes jegyet válthatnak. 4 éves kor alatt a belépés díjtalan.


www.mestersegekunnepe.hu
www.facebook.com/mestersegekunnepe

2014. június 29., vasárnap

Anyám kovásza




Amikor az emberek fiatalkori ételeiket próbálják visszaidézni, gyakran hatalmas cukormázas tortákra, omlós rétesekre gondolnak. Énnekem Anyám kenyere él az emlékezetemben tökéletes elevenséggel. A kenyér fontos helyet foglalt el életünkben. Megszegésének szertartása Anyám kiváltsága volt, s Ő, amikor kezébe vette, hogy leszelje belőle az étkezéshez épp szükséges mennyiséget, előbb rátette az örök élet és örök remény jelét. Mi még a ropogós serclit is csak azután kaptuk meg.
De emlékeim mégis a kenyérsütés csodálatos ősi ceremóniájához kapcsolódnak szorosabban. Minden, ami hozzátartozott, nálunk szent volt, pedig protestáns családban nemigen dobálóznak e fogalommal. Ide tartozott a két szakajtó is - egy hosszúkás nagyobb és egy kicsi gömbölyű -, amelyeket semmi másra nem volt szabad használni, hiszen még szagot kaphatnak. A kisebbiket nagy kegyelettel később el is vittem magammal földi vándorutamra. Négy szép fehér damaszt volt még a sütés kelléke, amelyeket csak Anyám keze érintett, meg a meleg, illatos friss liszt.
De a legfontosabb a kovász volt. Minden családnak megvolt a maga kis kovásza, s valahogy szégyen is volt kovászt kölcsönkérni. Nem sokra becsülték azt az asszonyt, aki nem tudott a kovászra vigyázni.
A kovászt Anyám nagyanyámtól kapta, amikor férjhez ment és önálló háztartást kezdett. Nagyanyám pedig dédanyámtól, és ez így ment a maga rendjén vissza a messzi századokba. A kis kovász magában hordozta családunk múltját, történelmét, jelenét és jövőjét: élni akarását. Ugyanakkor az anyafölddel összekötő kapocs is volt, hiszen a földből éltünk mi is, nagyszüleim is; amit termeltünk, az volt életünk alapja.
Anyám minden kenyérsütés alkalmával lecsípett egy félkilónyit a kenyértésztából. Lelapította, és száraz helyre tette, hadd szikkadjon, melléje a két szakajtót és a négy ruhácskát. Kovászunk ott várta be a következő sütés idejét. Igazában akkor kezdődött a kis kovász nagy szerepe. Az élesztő baktériumok ugyanis tovább élték benne titokzatos életüket, s élő és éltető részecskéivé lettek a ház levegőjének, amelyet mi beszippantottunk. Ugyanakkor nyilván a kis kovász is mind magába szívta azt, ami bennünket jelentett ebben a levegőben, nemcsak leheletünket, de reményeinket, álmainkat, sorsunkat és egész sajátos emberi valónkat. Aztán tovább nevelgette őket makacs kitartással, megteremtve egy otthon kémiai-bakteriológiai egyensúlyát és őrizte jellegzetes karakterét.
A kovász tehát csak a mienk volt, és különbözött minden szomszédtól: titokzatosan uralkodó gócpont a világmindenség egy zárt egységében. Anyám kis kovászkája volt a letéteményese a mi családi összetartozásunknak, egyéni jellegünknek, jelképe hagyományainknak, folytonosságunknak, a szépségnek és szeretetnek, amit a család jelent.
Elszoruló szívvel gondolok néha arra, hogy a mai családok életében egyre inkább az ilyen kovász. A mai ember nagy üzletekben vásárolja meg mindennapi kenyerét, s az nyilván lehet szép is, jó is, változatos is, hiszen érti a dolgát az, aki készítette. De néha bizony úgy érzem, hogy ebből a bolti kenyérből hiányzik valami. Talán éppen a lelke.



Forrás: Kövi Pál - Erdélyi lakoma (259-260. oldal)  Kriterion Könyvkiadó Bukarest, 1980


2014. június 28., szombat

A szarajevói merénylet





„Polgármester úr! Idejövünk az Ön városába látogatóba, s az embert bombával dobják meg! Ez megdöbbentő!” (Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörökös)
 
1914. június 28-án gyilkolta meg Szarajevóban Ferenc Ferdinánd osztrák–magyar trónörököst és feleségét Gavrilo Princip szerb diák, aki a Fekete Kéz nevű szervezettel állt kapcsolatban. A főhercegi pár halálát követő diplomáciai bonyodalmak utóbb a 20. század elején megszilárduló európai katonai szövetségek konfliktusához, és az első világháború kirobbanásához vezettek.
Ferenc Ferdinánd és Hohenberg Zsófia hercegnő a Monarchia hadseregének boszniai gyakorlata miatt érkezett Szarajevóba, de látogatásukkal ahhoz is igyekeztek hozzájárulni, hogy helyreálljon a Habsburg-dinasztia megtépázott tekintélye. Az utazás veszélyei mindenki előtt ismeretesek voltak, hiszen a két balkáni tartomány 1908-as annexiója óta valóságos melegágya lett a szerb terrorista szervezeteknek, melyek több alkalommal is merényletet kíséreltek meg az uralkodócsalád tagjai és a Monarchia tisztviselői ellen.
Ferenc Ferdinánd és hitvese a látogatást megelőző napokban egy boszniai fürdőhelyen tartózkodott, és mivel Oskar Potiorek táborszernagy éppen június 28-án tartott katonai gyakorlatot Szarajevó környékén, az alkalmat kihasználva a trónörökös is meg akart jelenni az eseményen. Érdekes egybeesés, hogy a trónörökösi látogatásra éppen ezen a napon került sor, a Gergely-naptár szerint ugyanis június 28-ára esett a szerbek számára katasztrofális első – 1389-ben vívott – rigómezei csata évfordulója. Később elterjedt az a legenda, hogy a jeles nap a merénylet időzítésében is szerepet játszott, ez az állítás azonban nem felel meg a valóságnak.
A kettős gyilkosságot végrehajtó Gavrilo Princip – társaival együtt – ekkor már hetek óta szervezte Ferenc Ferdinánd megölését, amiben a Fekete Kéz mellett többek között a Narodna Odbrana – magyarul Egyesülés vagy Halál – nevet viselő szerb terrorcsoport aktivistái is szerepet vállaltak. Az összeesküvők meglepően fiatalok voltak, sokan – pl. Nedjelko Cabrinovic, vagy Trifko Grabez – még huszadik életévüket sem töltötte be. A szervezésben kulcsszerepet játszó Princip és Grabez korábban Belgrádban folytatták tanulmányaikat, itt lettek a nagy délszláv egység fanatikus támogatói, majd 1914 júniusának elején átszöktek a Monarchia határán.
Danilo Ilic révén a terroristák felvették a kapcsolatot az Ifjú Bosznia szervezet tagjaival, majd az elkövetkező hetekben ún. „sejtekként” várakoztak Szarajevó közelében. A fiatalok azután tértek vissza a tartományi székhelyre, hogy tudomást szereztek Ferenc Ferdinánd látogatásáról, majd elkezdték az akció megszervezését. Principéknek abból a szempontból mindenképpen könnyű dolguk volt, hogy a trónörökös tervezett útvonala – a sajtó révén – már napokkal korábban ismertté vált.
A főhercegi pár június 28-án reggel érkezett meg a szarajevói pályaudvarra, ahonnan egy nyitott gépkocsiban – meglehetősen hanyag biztonsági intézkedések mellett – indultak meg a város polgármesteréhez. Az úton Princip, Cabrinovic és Mehmedbasic mellett még négy másik terrorista várt a vendégekre. A merénylők arra készültek, hogy robbanószerkezetekkel, vagy pisztolyokkal végeznek Ferenc Ferdinánddal és feleségével, ám végül csak Nedjelko Cabrinovic hajította el gránátját, amely célt tévesztett, és Potiorek szárnysegédjét sebesítette meg.
A merénylők ezután szétszéledtek, Cabrinovic pedig megpróbált végezni magával, ám később rendőrkézre jutott. Látszólag tehát a terroristák kudarcot vallottak: Ferenc Ferdinánd már szoros őrizetben hallgatta végig a polgármester üdvözlő beszédét, majd a városi kórházba látogatott, hogy a merényletben megsebesült tiszt állapota iránt érdeklődjön. Potiorek közben óvatosságból megváltoztatta a hercegi pár konvojának útvonalát, hogy a sikertelen támadás után megelőzhessék a további kísérleteket.
Ennek megfelelően a trónörökös később a Ferenc Józsefről elnevezett utca helyett egy szélesebb sugárúton haladt volna végig, a menet élén haladó sofőrök azonban elfeledkeztek az utasításról. Amint a főhercegi pár autója befordult a szűk utcácskába, Potiorek dühösen megállította a konvojt, aminek eredményeként a kereszteződésben hatalmas kavarodás támadt. A trónörökös vesztét tehát a szerencsétlen véletlen okozta, Princip ugyanis éppen ebben az utcában várt rá. A terrorista a hatalmas tömegben könnyen a veszteglő kocsihoz jutott, majd közvetlen közelről két lövést adott le Ferenc Ferdinándra és Zsófiára, akik egy órán belül belehaltak sérüléseikbe. A tettest még a helyszínen elfogták, és később – fiatal korából eredően – életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték, Princip azonban az első világháború befejezése előtt meghalt tuberkulózisban.
A június 28-i merénylet végül nemzetközi diplomáciai konfliktusok és egy világégés kiindulópontja lett, ugyanis az Osztrák–Magyar Monarchia vezetése, és Ferenc József azt a szerb nacionalizmus, közvetetten pedig a szerb állam számlájára írta. Hogy a balkáni királyság mennyiben volt felelős a támadásért, az ma is vita tárgyát képezi, mindenesetre tény, hogy Princip megbízója, a Fekete Kéz vezetője a szerb titkosszolgálat ezredeseként szolgált. A Monarchia hamarosan ultimátumot küldött Belgrád számára, melyben az ország szuverenitását sértő módon követelte a bűnösök felkutatását és a terrorszervezetek felszámolását. Miután II. Miklós orosz cár (ur. 1894-1917) 1914. július 25-én támogatásáról biztosította Szerbiát, a balkáni állam bátran szembeszegült szomszédja követelésével, ami aztán a Monarchia hadüzenetét vonta maga után.
A különböző segítségnyújtási garanciák révén – Szerbiának az oroszok, II. Miklósnak a britek és franciák ígértek segítséget, míg Ferenc Józsefet Németország támogatta – a szerbiai konfliktusba néhány nap alatt belesodródott Európa két, egymással szemben álló katonai szövetsége. Egy hónappal a merénylet után kitört az első világháború, mely aztán alapjaiban változtatta meg Európa képét. 


Forrás: Tarján M. Tamás - RUBICONline

2014. június 27., péntek

Árpád-házi Szent László király




Szent László, Szent István mellett a magyar uralkodói eszmény egyik legtökéletesebb kifejezője, a kereszténység következetes védelmezője és terjesztője, aki a legkeményebb csatában is tudott nemes lelkű lenni, s akiről egyszerre mondták, hogy ,,lovagkirály'' és hogy ,,szent''. Atyjának I. Béla királynak a vitézségét, míg anyjának a lengyel Richezának a vallásos lelkületét köszönhette, melyek állandó tulajdonságai maradtak élete végéig.
László még hercegként tért haza lengyel száműzetéséből, hogy bátyját, Gézát támogassa I. Salamon király ellen, biztosítva maguknak ezzel a dukátust (hercegi uradalom). László herceg Salamon uralkodása alatt a kerlési csatában tüntette ki magát először jelentősebben, amikor a betörő fekete kunokat sikeresen kiverte az országból és még az egyik menekülő kun vezértől is visszaszerezte az elrabolt magyar leányt. Ez a hőstette még életében nagy dicsfénnyel övezte fel őt. A pártoskodásban még többször is Géza mellé állt a harcban, amíg csak-őt uralomra nem segítette. Bátyja halála után azonban rövidesen mégiscsak ő lett a király 1077-ben.
Uralkodása alatt egyaránt törekedett az ország külső és belső gyarapodására, valamint annak egységére is. A királyságába betörő besenyőket, úzokat, kunokat többször is kiűzte, nem egyszer felkínálva nekik a lehetőséget, hogy térjenek meg a keresztény hitre és telepedjenek le. 1091-ben birtokba vette Horvátországot és az egykori Moesia egyik részét dinasztikus jogon, lévén az özvegy horvát királyné a testvére volt, s László segítségét kérte. Sűrű háborúzásai okán is a legtöbb csoda a hadakozó királyt kísérte: üldöző ellenség elől menekülve a szikla meghasad előtte, éhező katonái táplálására szarvasbikák jelennek meg, imájára víz fakad a sziklából, ellensége elé dobott pénzei kővé változnak, stb.
László a magyar egyházat ahol tudta erősítette, több apátság és püspökség alapítása fűződik a nevéhez, uralkodása idejében tudott csak elterjedni a káptalani és a főesperesi szervezet is. Adományaival buzgón segítette a templomokat. 1083-banő avattatta szentté István királyt, fiát Imrét, Gellért püspököt valamint Zoerard-Andrást és Benedek zoborhegyi remetéket. Neve komolyan felmerült a készülődő I. keresztes hadjárat egyik lehetséges vezéreként, amit csak az 1095. július 29-én bekövetkezett halála hiúsított meg.
Testét először Somogyváron majd később Váradon helyezték nyugalomra. Itt évszázadokon keresztül töretlen volt a kultusza, nemcsak gyógyulni vágyók jöttek ide, de sokan vitás ügyeiket is itt intézték el, a szent sírjánál, illetve itt tettek többen is fogadalmi esküt. Szent László király halála után többször is megjelent népe között és csodát tett ott, ahol a legnagyobb volt a szükség. Magyar katonáknak pedig a tömegei mentek csatába "Szent László, segíts!" felkiáltással egészen akár a II. világháborúig.
Ünnepe: június 27.

Magyar Szentek és Boldogok

2014. június 26., csütörtök

Herman Ottó emlékére




179 évvel ezelőtt, ezen a napon született Herman Ottó természettudós, ornitológus, néprajzkutató, régész, politikus, polihisztor.

A sokoldalú természettudós, az állattan, a néprajz, a nyelvészet, a régészet kiemelkedő kutatója, Herman Ottó (Breznóbánya, 1835. jún. 26. – Budapest, 1914. dec. 27.) német

anyanyelvű gyermekként született, azonban a miskolci evangélikus gimnáziumban elmagyarosodott, az 1848-as forradalom során pedig igazi hazafi vált belőle. A szabadságharc bukása után még a tanulástól is elment a kedve, lakatosinasnak állt, végül Bécsben szerzett mesterlevelet. Ott azonban egyre erősödött benne a már gyermekkorából hozott érdeklődés az élő természet iránt. Bejárt a császárváros gazdag Természettudományi Múzeumába, itt vált a rovarok rajongójává. Amikor öt évre katonának sorozták be, még ezt a kényszerű helyzetet is felhasználta ismeretei gyarapítására: a dalmát tengerparton lévén a tenger élővilágát tanulmányozta. Leszerelése után részt vett az észak-olaszországi majd lengyel szabadságmozgalmakban. 1863-ban rövid ideig letelepedett Kőszegen és fényképezésből élt. Ez azonban csak kényszerű, átmeneti pénzkereseti forrás volt: hamarosan megpályázta a kolozsvári Erdélyi Múzeum Egylet preparátori állását – az állattömést még gyermekkorában, édesapjától tanulta. Az akkori polihisztor igazgató, Brassai Sámuel saját fizetésének harmadáról mondott le, hogy az új, tehetséges munkatárs jövedelmét biztosíthassák. Mivel Hermannak egyetemi vagy más egyéb magasabb szintű végzettsége nem volt, önképzéssel pótolta a hiányokat. Főként a madarak és a pókok élete érdekelte. Így került a budapesti Nemzeti Múzeum természetrajzi osztályára. 1876-79 között írta meg Magyarország pókfaunája című háromkötetes munkáját. A múzeumi szolgálat alatt indította meg a Természetrajzi Füzetek című szaklapot. Közben aktívan politizált ellenzéki (függetlenségi párti) képviselőként. Tudományos tevékenysége egyre bővült. A halak népi elnevezésének tanulmányozása közben bontakozott ki néprajzi érdeklődése. Gyűjtötte a halászat és a pásztorkodás szokásait és tárgyi emlékeit. Terjedelmes, egyenként több mint 800 oldalas könyvet írt A magyar halászat könyve illetve A magyar pásztorok nyelvkincse címmel. Megszervezte az ornitológusok II. nemzetközi kongresszusát Budapesten, megalapította a Magyar Ornithológiai Központot, a ma is működő Madártani Intézet elődjét. Ellenzéki magatartására jellemző, hogy az intézményben csak a „tiszteletbeli igazgató” címet fogadta el, mivel az igazgatói kinevezést Ferenc József írta volna alá. Egy Miskolc környéki pattintott
kőszerszám megtalálása kapcsán ősrégészeti kutatásokat kezdeményezett. Előadásokat tartott a szőlővédelemről gazdakörökben a filoxéra rohamos terjedése idején. Tekintélyes tudományos publikációinak mennyisége: 14 könyvet és ezernél több szakcikket írt.


Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig Magyar Tudománytörténeti Intézet)


2014. június 25., szerda

Hajdúsági torma




A Hajdúsági torma hungarikum, melyet 2004 óta az Európai Bizottság oltalom alatt álló eredetmegjelöléssé nyilvánított.

Leírása

A Hajdúsági torma oltalom alatt álló eredetmegjelölés használatára a torma (Armoracia rusticana, syn. Armoracia lapathifolia) növény hajdúsági tájkörzetben, dugványozás során kiszelektálódott tájfajtáinak gyökértörzse jogosult. A torma fogyasztott termése a gyökértörzs, vagyis a rizóma, amely az előző évi szaporítást szolgáló talpgyökerek megvastagodásából fejlődik, az ültetéstől a felszedésig mintegy 180 nap alatt. A hajdúsági tájkörzetben termelt torma más változatoktól jól elkülöníthető tulajdonságokkal rendelkezik: lombozata vastag, mélyzöld, dús, felső harmadánál csavarodó, rizómája pedig egyenes, hengeres, külseje világosbarna, húsa csontfehér. Íze soha nem fás; viszonylag alacsony allil-izotiocianát tartalma okozza jellegzetesen csípős zamatát, amelyet az édesnemes paprika mintájára csípős-nemesnek is neveznek.

A dugvány 3–4 cm-es ránövést, úgynevezett „fejet” tartalmaz; hengeres teste 1,5–5 cm átmérőjű, 20–35 cm hosszúságú. A több évtizede kialakult bakhátas termelési technológia eltér az Európa más körzeteiben alkalmazott, gépesített, ferde ültetési technológiától, így a Hajdúsági torma küllemre is jól elkülöníthető az egyéb termesztéstechnológiában termelt tormáktól.

Földrajzi terület

A hajdúsági termesztőtáj tormája 30–32 % szárazanyagot tartalmaz. Főbb ásványi anyagokból az alábbi mennyiségeket tartalmazza szárított reszelékre vonatkoztatva: (g/kg) foszfor P: 2,1; kálium K: 25,3; kén S: 7,7; kalcium Ca: 5,9; Magnézium Mg: 3,1. Tartalmaz továbbá (tömeg %-ban): 3,68 nyersrostot, 0,34 nyerszsírt, 2,2 nyers hamut, 1,08 cukrot, 7,63 keményítőt, valamint 3,77 N-t. Glükóz-fruktóz-szacharóz tartalma együttesen 11,8 %, mirozin mustárolaj (allil-izotiocianát) tartalma átlag 14,4 g/kg. C-vitamin tartalma tág határok között (26–150 mg/100 g) változik, elsősorban a termesztőtáj klimatikus adottságaiból eredően, valamint attól függően, hogy a vizsgált egyedek az északi vagy a déli altípusba tartoznak-e.

A Hajdúsági torma Hajdú-Bihar megye jól körülhatárolható, területileg összefüggő tájegységében terem. Ez a hajdúsági termőtáj, ahol az alábbi településeken termelnek: Debrecen (Debrecen-Haláp, Debrecen-Bánk), Létavértes, Újléta, Kokad, Álmosd, Bagamér, Vámospércs, Hosszúpályi, Monostorpályi, Nyírábrány, Nyíracsád, Nyírmártonfalva, Nyíradony.

Története

Az ősmagyarok által a Kárpát-medencébe behozott és a már itt talált torma is a vad változatok hibridje volt. Termesztéséről feljegyzéseket a XVII. század óta találunk, a térségbe a XIX. század elején kerülhetett. A tájkörzetben a tormatermelés az 1800-as évek végén az 1900-as évek elején kapott lendületet. A századforduló előtt a hajdúsági tájban évelőként szinte minden porta „ólas kertjében” több-kevesebb egyedszámmal díszlett a torma. A századforduló után, az 1920-as évek elején a Váradi káptalan bagaméri vincellérje, Szilágyi Gábor Ausztriából hozatott „ízletes, nemes” tormát, és azt honosította, majd évek alatt megfelelő szelekcióval felszaporította. A termelésbe bekapcsolódtak a környék falvai is és az 1940–50-es évekre kialakult a mai tájkörzet.






Forrás: Wikipédia

2014. június 24., kedd

Egy fél órával életet menthetsz






.
Jakabos Zsuzsa olimpikon úszónő kor- és sporttársait is arra biztatta, hogy vegyenek részt a Magyar Vöröskereszt és az Országos Vérellátó Szolgálat kezdeményezésén, amely 2014. június 14-én, a Véradók Világnapján zárult. „Egy fél órával életet menthetsz".

Közel 13 ezer fiatal nyújtotta karját a 8. alkalommal megrendezett Országos Felsőoktatási Véradóversenyen, amelynek arca idén Jakabos Zsuzsa volt. A fiatalokban rejlő versenyszellemet kötötte össze a segítségnyújtás lehetőségével az Országos Felsőoktatási Véradóverseny. A Magyar Vöröskereszt és a Media Markt szeptember óta tartó országos vetélkedőjére összesen 38 egyetem és főiskola nevezett, amelyek közül a június 14-i záróünnepségen három győztest hirdettek. Így a nappali tagozatos hallgatók létszámához képest legtöbb tanulót mozgósító intézmények közül
- a Szegedi Tudományegyetem,
- a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola, és
- a nyíregyházi Szent Atanáz Hittudományi Főiskola került a legjobbak közé.
Jakabos Zsuzsa Európa-bajnok, olimpikon úszónő büszke arra, hogy ő is hozzájárulhatott a kezdeményezés sikeréhez.
"Úgy gondolom, hogy vért adni olyan társadalmi felelősségvállalási forma, amelyet mindenki megtehet, ha egészségesnek érzi magát. Nekünk csak fél óra, de másoknak az életet jelentheti. Külön megtiszteltetés számomra, hogy az ismertségem által szélesebb réteghez is eljuttathattam a verseny hírtét. Örülök, hogy képviselhettem ezt az ügyet és, hogy ilyen sokan csatlakoztak. A családom pedig kifejezetten büszke rám, hogy egy ilyen fontos ügy mellé álltam" - mondta a világklasszis úszó.
Sokan gondolkodnak Jakabos Zsuzsához hasonlóan, a verseny fő támogatója, a legokosabb megoldásokat kínáló elektronikai áruházlánc is szívügyének tekinti a véradást:
„Két okból is szívesen csatlakoztunk a versenyhez. Egyrészt egy olyan programot támogattunk, amelynek hasznossága megkérdőjelezhetetlen, másrészt olyanokat díjaztunk, akik példát mutattak emberségből, odaadásból" - fogalmazott az ügyvezető igazgató, Német Csongor, akitől a korosztályában is igazi példaképnek számító Zsuzsa vette át a szót. 
„Szerintem nagyon jó ötlet, hogy a fiatalokban rejlő versenyszellemet használja ösztönzésül a Vöröskereszt, és ebben az esetben kiemelten igaz, hogy sokkal többet számít a részvétel, mint maga a győzelem. Éppen ezért csak gratulálni tudok minden résztvevőnek. Ráadásul a kezdeményezés nagy előnye az is, hogy az egyetemi és főiskolai közösségek erejére épít, így aki esetleg fél egyedül vért adni, a barátaival együtt már könnyebben kötélnek áll" - mondta el Jakabos Zsuzsa, aki nem tudott részt venni az átadón, ezért a barcelonai versenyről üzent a véradóknak.
A fent említett két jellemvonás kétségkívül nem hiányzik Rozsonits Tamásból sem, aki a kampány civil arca volt.  Tamás 18 éves kora óta rendszeres véradó, eddig több mint 20 alkalommal segített már. A verseny szeptemberben újra kezdődik, de a diákoknak nyáron is lesz lehetőségük véradásra a nagyobb fesztiválokon és rendezvényeken.
A nyertes intézmények az Országos Vérellátó Szolgálat jóvoltából pénzdíjazást kaptak, a második és harmadik helyezést elérteknek pedig a Media Markt az iskola életét megkönnyítő nyereményeket kínált fel.

http://www.veradas.hu/
http://www.ovsz.hu/ver/veradok-vilagnapja-junius-14


Lantai József - EuroAstra

2014. június 23., hétfő

Zenés állatkerti esték




2014. június 25. – augusztus 21.


Néhány nap múlva június 25-én megkezdődik az augusztus 21-ig tartó szerda esténkénti kilenc előadásos Zenés állatkerti esték koncertsorozat a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A koncertek helyszíne az Állatkert főbejáratánál lévő tágas tér, és a Nagyszikla belsejében található Varázshegy.

A sorozatot 2014. június 25-én, a Calcutta Trió Varázslatos India - Indiai klasszikus zene és tánc mesterfokon c. koncertprogramja nyitja.
A Calcutta Trió az indiai klasszikus zene több mint három ezer éves tradícióját India legnagyobb guruitól sajátította el. A Ravi Shankar nevével fémjelzett Senia Gharana féltett tradícióit őrző autentikus klasszikus indiai zenét játszó trió muzsikája olyan magával ragadó élményt nyújt, amelyet csak komoly indiai zenészektől várhat el a közönség. Koncertjeiken a világ egyetlen fennmaradt "élő zenei nyelvén" szólaltatják meg a rágákat, India bölcsei által lefektetett, tökéletesen kifinomult "kozmikus" zenei rendszer darabjait.
A trió exkluzív vendégeként fellép, Sandhyadipa Kar, világhírű indiai táncművésznő,
aki az öt indiai klasszikus tánc közül a talán legelragadóbbnak számító odisszi legkiemelkedőbb előadóművészének számít Indiában, és rendszeres meghívottja a neves külföldi fesztiváloknak. Előadásában az indiai mitológia legnépszerűbb alakjait jeleníti meg bámulatos érzékenységgel és tökéletes tánctudással.
Végül az estet a pandzsábi Bhangra Folk Dance Group előadása zárja, akik pandzsábi fergeteges ritmusú és temperamentumú néptáncukkal mindig fergeteges hangulatot teremtenek, olyannyira, hogy az előadás végén sok néző nem tud ellenállni a kísértésnek, feltolulnak a színpadra, ahol - az indiai táncosokkal együtt - önfeledten táncolnak.
A Calcutta Trióban szitáron, Kozma András játszik, aki egyedül mondhatja el magáról, hogy a világhírű indiai szitár-maestro, Pt. Ravi Shankar egyetlen európai tanítványa. Szalai Péter az indiai páros ütőhangszeren, a tablán játszik. Az Ő mestere Ustad Alla Rakha, aki kétség kívül a tabla játék legnagyobb géniusza volt. A Calcutta Trió harmadik tagja, Molnár András, tanpurán játszik.
2014. július 2-án a Főkapunál fellépő Brazil Szamba Csoport látványos bemutatója vezeti fel Pátkai Rozina és zenekara koncertjét. Mi más is lehetne az est címe, mint Világraszóló természet - Brazil hang-vadon...
A koncerten fellépnek:
Pátkai Rozina - énekes, Tóth Mátyás - gitár, Pecze Balázs - trombita, Soós Márton - nagybőgő, Juhász Márton - dob, Dés András - ütőhangszerek
Pátkai Rozina, énekesnő Magyarországtól az Egyesült Államokig felhívja magára a figyelmet csodás hangjával, előadásmódjával, személyiségével. A koncerten felhangzó dalok, a bossa nova, a brazil dallamvilág autentikus képviselője. Életébe a 2011. év fordulatot hozott. A Budapesti Fringe Fesztivál 250 fellepője közül, Bossa Novas című műsorával, elnyerte a zsűri Szakmai Különdíját. Egy hónappal később a Gödöllői Jazz- es Könnyűzenei Fesztivál Különdíjat nyerte el a duo, s még ugyanebben az évben, Skóciában, a 42 ezer művészeti produkciót felvonultató, egy hónapon át tartó Edinburgh Festival Fringe, a The Jazz Bárban adott teltházas koncertjeiért, Sell-Out Show Laurel díjjal jutalmazta.
A sikereket követően az ének-gitár duó nagybőgőssel bővült, s a Pátkai Rozina Trio, a Bukarestben megrendezett EuropaFest Nemzetközi Jazz Combo versenyen lett döntős. 2012-ben a litván Jazz Voices Nemzetközi Jazz Énekverseny is a döntősei közé választotta, s ez további fellepési lehetőségeket hozott. A Pátkai Rozina Trioval - 2012 nyarán - a Veszprémi Utcazene Fesztivál Közönségdíjat nyerték el, majd Rozina megalapította a Pátkai Rozina Quintetet.
2012 szeptemberében a Pannonia Stúdióban rögzített első demo felvételeik robbanásszerű sikert hoztak. Elsőként a Jazzy Dalverseny döntőjébe, majd az Egyesült Államokban az Independent Music Awards-ra jelölték Jazz Dal kategóriában, amelynek Közönségdíjat 2013 augusztusában vehette át. Szerzői kiadásban 10 dalt tartalmazó nagylemeze 2013-ban jelent meg, címadó dala az Independent Music Awards-dijas, Voce e Eu (Te es En) című felvétel. A lemez mind a hazai jazz piacon, mind nemzetközileg számos szakmai elismerésnek örvend.2013 novemberében az Egyesült Államokban megrendezésre került Made in New York Jazz Competiton Solo Vocal kategóriájában az első 5 legjobb jazz énekese köze választott a zsűri. Így kerülhetett sor arra, hogy pár hete, 2014 májusában New Yorkban mutatkozhatott be. Óriási sikerrel lépett fel, többek közt a Made in New York Jazz Competition gálakoncertjén, illetve a Zinc Barban is, New York ismert jazz klubjában. Sikereire, zenéjére az amerikai Helik Hadar zenei producer és hangmérnök is felfigyelt 2013 végén. Helik Hadar a nemzetközi jazz szakma nagyra becsült képviselője, hangmérnöki munkáját háromszor Grammy-díjjal jutalmazták, s hétszer jelölték még Grammy-díjra, tavaly pedig az Australian Independent Music Awards díjat vehette át kiemelkedő produceri munkásságáért. A New York-i bemutatkozási lehetőséget követően, Helik Hadarral együttműködésben, kislemezt rögzített.
Zenés állatkerti esték
Fővárosi Állat- és Növénykert
https://hu-hu.facebook.com/calcuttatrio
http://www.rozinapatkai.com/
http://www.zoobudapest.com/
Lantai József - EuroAstra

2014. június 22., vasárnap

Úrnapja - Úrnapi körmenet





Áldás a földnek, áldás az embernek


 A pünkösdöt követő tizedik nap Úrnapja, az Oltáriszentség ünnepe. Ebben az évben június 19, csütörtök. A határon túli egyházmegyékben e napon, Magyarországon a következő
vasárnap, 22-én ünnepeljük. Bodó Márta írását a romkat.ro tette közzé .
Úrnapja katolikus ünnep, központjában olyan hittétel áll, amely megkülönbözteti egymástól a keresztény felekezeteket. A katolikus Egyház hiszi és hirdeti: a liturgiában a pap szavára Isten lehetségessé teszi, hogy a kenyér és bor színe alatt valóságosan jelenvalóvá váljon Krisztus. A protestáns egyházak mindezt jelképesen értelmezik.
A köznépet ritkán foglalkoztatják az elméleti teológiai vonatkozások, sokkal inkább a gyakorlatiak: az érzelmekre ható szertartáselemek, a szemet gyönyörködtető, a fantáziát megmozgató mozzanatok. Az úrnapi ünneplés esetében is hamar kialakultak a népi ájtatosság kapcsolódó elemei. Az ünnep fő eseménye lett a drámai elemeket és látványosságot nem nélkülöző körmenet, amelyet 1274 és 1279 között Kölnben vezettek be, s a XIV. században több német városban is elterjedt. Célja kettős: hitvallás az eretnekekkel szemben; valamint Krisztus felmutatása a világnak és a világ hódolatának kifejezése Krisztusnak.
Dömötör Tekla néprajzkutató említi, hogy Angliában és Spanyolországban a körmenetet színjáték kísérte: nem egyetlen, helyhez kötött színpadon mutatták be, hanem a körmenettel haladva, kocsiszínpadon, a város különböző pontjain előre elkészített emelvényeken, színpadokon.
Magyar nyelvterületen a középkorból maradtak leírások az úrnapi körmenetek díszéről, fényéről. A népszerűség bizonyítéka, hogy 1593-ban Münchenben az úrnapi körmenet egyik jelenetét a magyar Barakha Miklós rendezte; ő maga is beöltözve, fiaival együtt vett részt a menetben. Barakha a lovasok élén lovagolt, bársonyból készült magyar ruhában. Az úrnapi körmenet XVI. századi népszerűségére jellemző, hogy 1551-ben az evangélikusok is megtartották a körmenetet az ostya körülhordozása és imádása nélkül.
Az úrnapi körmenetes játékokat egyes céhek rendezték, a bibliai történeteket a világ teremtésétől az utolsó ítéletig felosztották egymás közt, és előadták. Sok városban a céhtagok előírt kötelessége volt ez; a kolozsvári szabólegények 1502-es céhszabályzata is megemlékezik erről.
A XVII. századból az úrnapi színjátékszerű körmenetek rendezése a katolikus iskolák és a laikus vallású társulatok kezébe került. Bár magyar nyelvű passiójáték csak a XVIII. századból maradt ránk, magyar úrnapi játékokat a XVII. századból hármat is ismerünk: egy jezsuita és két ferences darabot, ezek a középkori hagyomány hű folytatói, az Úrnap jelentőségét az Ószövetségből való példával, a „praefiguratióval" világítják meg, mely a frigyláda története. A kolozsvári iskola 1709-ben a körmenet alkalmából német és magyar verseket adott elő, 1728-ban jelmezbe öltözve szintén több nyelven mutattak be jeleneteket. A csíksomlyói ferences gimnázium diákjai a méltán híressé vált passiójátékok mellett az 1700-as években egy magyar nyelvű úrnapi játékot is előadtak a körmenet négy oltáránál. 1668-ban, Úrnapján Székelyudvarhelyen szabad ég alatt magyar nyelven Melkizedek áldozatát adták elő.

Az úrnapi körmenet során a négy égtáj felé felállított, lombsátorral, virágokkal ékesített négy oltárhoz ünnepélyesen, kísérettel, énekszóval, sokszor zenekarral, baldachin alatt, díszes tartóban, úgynevezett úrmutatóban - monstranciában - a pap által hordozott Oltáriszentséggel vonultak végig a falun, városon. Mindenik oltárnál felolvastak egy-egy szentírási részt, majd ünnepélyes áldást adtak. Az egyes oltárokat védő sátrakat a helyi vallásos társulatok, olykor családok, nemzetségek készítették és díszítették. A pap által hordozott Oltáriszentség elé a fehér ruhába öltözött Mária-lányok - máshol az első áldozáshoz járult kislányok - virágszirmot hintenek.

Jankovics Marcell mind a virágszőnyegről, mind a díszítésre szolgáló zöld ágakról jelzi: a néphitben ezek varázserejű szentelményeknek számítottak. Hasonló hatást tulajdonítottak nekik mint más ünnepek „megszentelődött" növényeinek (betegség, villámcsapás ellen varázsoltak velük). A körmenet tehát oltalomkérés is volt a természeti csapások, sőt, a háborúk ellen.
Temesvári Pelbárt ferences szerzetes egyik úrnapi prédikációjában elmondta, hogy az Eucharisztia ünnepélyes körülhordozásának jeles gyümölcse: védelem minden veszély és rossz ellen. Hiedelem volt a XVIII. század elején Debrecenbe települt katolikus lakosság körében, hogy azokat a házakat; amelyek előtt a szentséggel elhaladtak, a tűzvész megkímélte, ezért a kálvinista atyafiak is behívták a szentségvivő papot ily módon: „tiszteletes uram, ide is avval a Fínyessel a házamhoz!" Bálint Sándor néprajzkutató ehhez hozzáfűzi: ha égiháború esetén a szentséggel körüljárták a falut, azzal oltalmazták a földeket. Szokás volt az Oltáriszentséget végighordozni a tavaszi vetések között a természeti csapásokat távol tartásáért és a bő termésért. A négy világtáj felé adott áldás gyakorlati rendeltetése az ember, a föld, a zsendülő vegetáció megáldása volt. A négy áldás Bálint Sándor szerint kifejezetten hazai liturgikus fejlemény.

Az egyházjogi előírások szerint ott kell körmenetet tartani, ahol ez a megyéspüspök megítélése szerint lehetséges; az erre vonatkozó részletes szabályok kiadása is a püspök feladata. Erdélyben igen jelentős hagyománya van a székelyudvarhelyi úrnapi körmenetnek, amely - ahogy ezt sokan meg is fogalmazták - a csíksomlyói búcsú után a legnépesebb egyházi esemény. A szokás újrahonosításában és kiterjesztésében nagy szerepet vállalt az egykori udvarhelyi katolikus főesperes-plébános, Kovács Sándor. „Huszonhárom évet töltöttem Udvarhelyen, és ez az ünnep az egyik legszebb emlékem. Mindig nagyon megadtuk a módját, és az egyházmegye vezetése is fontosnak tartotta: minden évben az érsek, a segédpüspök jelen volt a körmeneten, és vendégszónok, külföldi püspök szólt az egybegyűltekhez" - idézi fel a főesperes. Az udvarhelyi szokás eredetét így magyarázza: „Márton Áron a híres 1947-es csíksomlyói búcsún elmondott emlékezetes beszéde után Gyulafehérvár felé tartva megpihent Udvarhelyen. Ott volt egykor katona, ezért is kedves volt neki a hely, s a búcsúról hazafelé tíz napot pihent itt: akkor ő tartotta, vezette az úrnapi ünnepséget, körmenetet. Mivel a püspökért rajongtak, nagyon sokan vettek részt. Ennek emlékét is akarták elődei, akartam magam is elevenen tartani, megőrizni." Kovács Sándor 1984-ben került Székelyudvarhelyre. Körmenetet ott korábban is tartottak, igaz, a kommunista diktatúra szorításában ez a templom körüli szűk térre korlátozódott, illetve a templom mellett levő katolikus temetőre, oda állították fel a korábbi plébánosok az ilyenkor szokásos négy sátrat, s ott vonultak körbe. Az 1989-es fordulatot követően 1990-ben változtattak a szervezésen. „Utánanéztem a plébániai háztörténeti feljegyzésekben, ott találtam a leírást: régen az úrnapi ünnepre a környező falvak népe is eljött keresztaljákba szerveződve, zászlókkal, mint a búcsúkra szokás, mint ahogy ez az is volt, a kerület búcsúja. Zetelaka nyitotta a sort, kétszázan is eljöttek onnan. Úgy alakítottuk ki az új szokást, hogy már nem a templomhegyen, a templom körül, a temetőben vonultunk, hanem lementünk a városba, tábori misét tartottunk, és a sátrakat is város különböző pontjain, nyilvános terein állítottuk fel. Az ünnepi mise után tehát az egész várost bejártuk díszes körmenetben, énekelve. Régen ötezren is összegyűltek. Az Oltáriszentséggel vonulva hitet tettünk arról, amiről meg vagyunk győződve: az Oltáriszentségben ott van Krisztus teste és vére, valóságosan, hogy Isten él. Amikor a díszes tartóban énekszótól kísérve, a baldachin védelmében körbevisszük, az a hit erősítésére szolgál. A szervezés egésze átalakult, immár a katolikus főgimnázium tanári kara és a diákság is részt vett benne, népviseletbe öltözött tömeg kíséri a szentséget, ebben az időjárás sem akadályozott meg soha."

(Fotó: Fordor György)

Kovács Sándor szerint ki kell lépni a templomból. Kolozsváron a Főtéren, a templom körüli nyílt téren tartják az Úrnapját, ott állítják fel a sátrakat. Hatvan évi szünet után először...


Forrás: Magyar Kurír

2014. június 21., szombat

Június 21. – Nyári napéjegyenlőség, a csillagászati nyár kezdete




Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium

(részlet)

Delel a nyár

Június 21-e a csillagászati nyár kezdete. Ezen a napon a leghosszabb a Nap égen megtett útja (nálunk északkeleten kél, és északnyugaton nyugszik), a Ráktérítő magasságában tűz
Reggel
(fotó: Legeza Dénes István)
merőlegesen a földre. A Ráktérítő az északi szélesség 23,5 fokán átmenő szélességi kör. Nevét onnan kapta, hogy a Nap az északi félgömbön a Rák jegyébe lépve hág a legmagasabbra, a Ráktérítő magasságába, itt megfordul, majd süllyedni kezd az Egyenlítő felé. Az év leghosszabb napját ezért nevezik nyári napfordulónak (a déli félgömbről nézve ekkor jár a Nap a legalacsonyabban, ott ez a nap a téli napforduló). A napfordulat a gyakorlatban nem a nyár kezdetét jelzi. Mi június 1-jétől számoljuk a nyarat (meteorológiai nyár), a kínaiak a régi keltákhoz hasonlóan május 5-étől. Náluk június 21-én a zeniten járó Nappal együtt tetőzik a nyár.

Az évszak jelképe a római falképeken és mozaikokon robusztus ifjú, fején kalászkoszorúval, sárga ruhában, a kezében sarló. Ezt az ábrázolási módot javallja a festőknek 1500 év múlva Ripa is, noha a reneszánsz feltámasztotta az antik szokást, amely pogány istenekkel személyesítette meg az évszakokat is, a nyarat például Ceres (görög Démétér) képviselte. A nyári hónapokat három ifjú jelképezte, liliomos sárga ruhában, a Rák, az Oroszlán és a Szűz jeleivel a kezükben. Leonardo Utolsó vacsoráján a Jézus balján ülő, megvilágított hármas jelképezi a nyári hónapokat: a szelíd Fülöp a Rák, a szenvedélyes idősebb Jakab az Oroszlán és az okoskodó Tamás apostol a Szűz havát. A nyári napforduló jelképe viszont megint csak kalászkoszorús, jobbára meztelen ifjú volt. Mindössze ágyékát fedte bíborszínű fátyol, amit a derekán csillagos öv tart, a Rák jelét formázó csattal. Baljában rák, jobbjában a
földgömb, amelynek felső háromnegyede megvilágított, alsó negyede sötét. Bokáin szárnyak, a jobbon két fehér, a balon egy fehér és egy fekete szárny. Az archaikus gondolkodásban a nyárhoz a dél (napszak és égtáj), a tűz (elem), a színek közül többnyire a sárga rendelődött.

Hajdanán a nyári napforduló a naptári év kiemelkedő ünnepe volt. Hellászban sok helyütt ekkor kezdték az évet: Athénban és Delphoiban például a napfordulatot követő újholdkor. Vagy félévünnepet tartottak, mint Boiótiában és Délosz szigetén, ahol a téli napfordulat utáni újholdkor kezdték az esztendőt. Ünnep volt az év „teteje” a keltáknál, a germánoknál és a szlávoknál, és tovább élt a keresztény Európában is, mindenekelőtt a Szent Iván-napi tűzünnepben. Az „égi tűz” köszöntése azonban nem korlátozódott Szent Iván napjára. A tűzugrás, tűztaposás és más „tüzes” népszokás minden napforduló körüli ünnepnek része volt (pl. Antal-, Vid-, László- és Péter-Pál-napkor), sőt, a Balkánon az egész Rák hónapot, bezárólag Illés napjáig (júl. 20.) ünnepi időszaknak tekintették.



Forrás: mek.oszk.hu/05000/05097/05097.pdf


2014. június 20., péntek

Tisza-tavi Ökocentrum




.

A poroszlói Tisza-tavi Ökocentrum - Magyarország új turisztikai látogatóközpontja, igazi látványosság. Az Ökocentrum szórakoztató módon, modern, interaktív szemlélettel, játékosan tárja a látogatók elé a Tisza-tó és a Tisza-völgy természeti kincseit, bemutatva Magyarország második legnagyobb tavának gazdag élővilágát. 


A látogatóközpont felszálló madárra hasonlító, 2600 m2 alapterületű központi épülete több szinten várja az érdeklődőket állandó és időszaki kiállításaival, rendezvénytermével, háromdimenziós mozijával, játszószobával, kilátó tornyával. A Tisza-tavi Ökocentrum legfőbb látványossága Európa legnagyobb édesvízű akváriumrendszere, mely 735.000 liter össztérfogatával és a benne bemutatott víz alatti csodákkal igazán különleges természetközeli élményt nyújt.


A főépületet körülölelő több mint 7 hektáros szabadidőpark állatbemutatóival és játszótereivel egyszerre vidámpark és állatkert, míg a létesítmény részét képező Tájház, halászskanzen és hagyományőrző baromfiudvar révén valóságos időutazást tehetünk a XIX. század világába. 
Az Ökocentrum kikötője közvetlen összeköttetést teremt a Tisza-tavi Vízi Sétánnyal, egyben kiinduló pontja a GPS navigációval támogatott vízi túráknak és hajókirándulásoknak. 
A Poroszló központjában - az Ökocentrum 2. sz. bejáratánál - fekvő "rendezvénytér", több mint 400 férőhelyes lelátójával színvonalas kulturális és közösségi események, rendezvények, koncertek helyszíne, itt adott nagy sikerű koncertet többek között a Neoton Família, a Holdviola együttes és a Magna Cum Laude zenekar. 



Sikeres évadot zárt a Budapest Bábszínház




Látogatottság és díjak tekintetében is kiemelkedően sikeres évadot zárt a Budapest Bábszínház. A nézői és a szakmai visszajelzések igazolják a színház kortárs bábművészet
megújítását, az életkori spektrum kiterjesztését és a közönségnevelést célzó törekvéseit.

A Budapest Bábszínház célja továbbra is kettős: alapfeladatának tekinti a gyermek- és ifjúsági korosztály színházra szoktatását, ugyanakkor a műfaj hagyományainak megtartása mellett a bábművészet új útjainak kikísérletezésére és bemutatására is nagy hangsúlyt fektet. Ennek megfelelően a 2013/2014-es évadban „A báb nem korosztály, hanem műfaj!" mottó jegyében folytatódott az ifjúsági és felnőttrepertoár erősítése, ugyanakkor nem csökkent az óvodás és kisiskolás nézőknek szánt produkciók száma sem. A közönség visszajelzései, valamint a színházat övező szakmai és kritikai figyelem igazolták e törekvéseket.

Papp Tímea kommunikációs és marketingvezető összeállítása alapján a 2013/2014-es évadban két játszóhelyen, a színházteremben és a Játszó-téren 388 előadást - köztük öt bemutatót: Boribon és Annipanni, Az iglic, Trisztán és Izolda, Tíz emelet boldogság, Unokák a polcon - láthatott 102.978 néző, ami 101,6%-os látogatottságot jelent. Két előadás koprodukcióban készült: Az iglic a Katona József Színházzal, a Tíz emelet boldogság a Mesebolt Bábszínházzal együttműködésben jött létre.

A Koós Iván Galériában két kiállításra - 101 kismackó és néhány ráadás, Szerelmes párok - szerelmes bábok - került sor, ezekhez múzeumpedagógiai foglalkozás kapcsolódott, és folytatódott az előadásokhoz kapcsolódó, színházi nevelési és beavató színházi oktatócsomag program is.
A Budapesti Nyári Fesztiválhoz kapcsolódó Shakespeare-fesztivál alatt tekinthető meg a Budapest Bábszínház, valamint elődje, az Állami Bábszínház Szentivánéji álom előadásainak (1964 - rendező: Szőnyi Kató, 2006 - rendező: Josef Krofta) bábjaiból készült minitárlat a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon.

Márciusban zajlott az V. BÁBU Fesztivál tíz előadással, amelyek között kifejezetten felnőtteknek készült produkciók is voltak. Az érdeklődők a magyarországi bábművészetről a Bóbita Bábszínház, a Nylon Group, a Mesebolt Bábszínház, a HUPS! Crew, a MárkusZínház, a Ziránó Színház, a Hepp Trupp és a Vojtina Bábszínház jóvoltából, a határon túli törekvésekről az Árgyélus Színház (Gömör) és a Szigligeti Színház Lilliput Társulat (Nagyvárad) jóvoltából kaphattak ízelítőt.

Március 21-én a Budapest Bábszínház kezdeményezésére a magyar nyelvű bábosok határon innen és túl közösen ünnepelték a Bábszínházi világnapot. Az eseménysorozat célja az volt, hogy ráirányítsa a figyelmet a magyar nyelvű bábművészetre, annak sokszínűségére, intézményeire és független társulataira, a régóta pályán levőkre és a legfiatalabb generációra, így ez a nap az összes magyar nyelvű bábos közös ünnepévé vált. A hagyományteremtő szándékkal életre hívott programsorozat - a figyelemfelkeltés mellett - arra is törekedett, hogy megerősítse a bábszínházak helyét, fontosságát a közvélemény szemében, növelje az adott település lakóinak a helyi intézmény iránti elkötelezettséget, új nézőket nyerjen meg, és bizonyítsa: a báb nem korosztály, hanem műfaj. Mivel ehhez a váratlanság és a szokatlanság a legjobb eszköz, ezen a napon a bábszínházak falain kívül mutatták meg magukat a bábosok. A kezdeményezéshez határon innen és túl több mint húsz településről mintegy negyven társulat, csoport, oktatási intézmény, szakmai szervezet csatlakozott. A Bábszínházi világnap fővédnöke dr. Áder János köztársasági elnök volt, a helyi események védnökségét a települések polgármesterei - köztük Tarlós István főpolgármester - vállalták. A fővárosi programok a Budapesti Tavaszi Fesztivál nyitónapi rendezvényei közé tartoztak. A Budapest Bábszínház művészei közreműködésével gyógyfürdőkben láthattak vízi etűdöket a vendégek, bábturisták érkeztek a MÁV-val, bábok bukkantak fel a BKV tömegközlekedési eszközein és elevenedtek meg klasszikus muzsikára az Operában, a színház előcsarnokában pedig délután és este várták kézműves programokkal az érdeklődőket, akik egy bábos rapid randin is részt vehettek.

A Budapest Bábszínház rangos hazai és külföldi fesztiválmeghívásnak is eleget tett a 2013/2014-es évadban, és jelentős díjakkal ismerték el a társulat munkáját. Ezek közül a legfontosabbak a következőek voltak.
Szeptember elején rendezték meg Jakartában a Wayang World Puppet Carnival nevű fesztivált, amelyre 46 ország 64 előadását hívták meg. Az indonéz fővárosban megrendezett rangos seregszemlén a Budapest Bábszínház a János vitéz című előadással vett részt, ami bekerült a legjobb három művészi előadás közé bekerült, és megkapta a legjobb rendezés díját.
Novemberben a Marczibányi Téri Művelődési Központban megrendezett VII. Gyermek- és Ifjúsági Színházi Szemlén a zsűri döntése alapján a Lúdas Matyi a Nemzetgazdasági Minisztérium különdíját megosztva nyerte el.
A Semmi a legjobb gyerek- és ifjúsági előadás kategóriájában kapta meg a Színikritikusok Díját, láthatta a Kortárs Drámafesztivál, illetve a VII. Kaposvári ASSITEJ Gyermek- és Ifjúsági Színházi Biennálé közönsége, ahol Hoffer Károly a legjobb rendezőnek járó Lengyel Pál-díjat kapta meg.
Idén Kaposváron a zsűri döntése alapján a legjobb gyerekszínházi előadásnak járó Üveghegy-díjat a Boribon és Annipanni kapta (rendező: Ellinger Edina), a bábokat, a díszletet és a jelmezeket tervező Lisztopád Krisztinát a legjobb tervezőnek járó Koós Iván-díjjal tüntették ki. Az Üveghegy-díj egyúttal elismeréssel járt a „kimagasló ifjúsági színházi előadásért", a Semmiért is, ami meghívást jelentett a Pécsi Országos Színházi Találkozó OFF programjába.
Az évad legkülönlegesebb vendégjátékára a Színház- és Filmművészeti Egyetem Mesével látó mese- és bábfesztiválján került sor, ahol a kaposvári biennálén 2012-ben a legjobb gyerekelőadásnak járó Üveghegy-díjjal jutalmazott A Hétfejű Tündért audionarrációval láthatta a közönség.

A színház művészei közül Beratin Gábort Aase-díjjal tüntették ki. Az évadzáró társulati ülésen két díjat adtak át. A társulat szavazatai alapján a Havas-B. Kiss-díjat Rusz Judit színész, a Kovács József-díjat Dóczi Lívia bábkészítő kapta.
A Budapest Bábszínház színészei közül többen is játszottak jelentős szerepeket a színházon kívül. Más társulatok produkcióiban vendégként bemutatója volt többek között Bercsényi Péternek (Stuart Mária - Örkény Színház; I. Erzsébet - FÜGE-VÁDLI Alkalmi Színházi Társulás-Szkéné Színház; Állampolgársági ismeretek - Manna Kulturális Egyesület-Zsámbéki Színházi Bázis), Hoffer Károlynak (tervezőként: Rózsa és Ibolya - Vojtina Bábszínház; tervezőként és rendezőként: Egy kiállítás képei - Ciróka Bábszínház), Mórocz Adriennek (Chicago - Centrál Színház), Pethő Gergőnek (A békakirályfi - Ciróka Bábszínház), Spiegl Annának (Stuart Mária - Örkény Színház; Állampolgársági ismeretek - Manna Kulturális Egyesület-Zsámbéki Színházi Bázis) és Szolár Tibornak (Barbelo - FÜGE).
Bercsényi Péter a Swing, Mórocz Adrienn a Hajnali láz című filmben forgatott, Pethő Gergő pedig egy népszerű norvég családi film, a Karsten és Petra Dél-Afrikában készült, legfrissebb epizódjában bábozott.
Gimesi Dóra dramaturg sikeres gyerek- és ifjúsági könyveket, darabokat, illetve hangjátékot jegyez. Pallai Mara új darabját a Vaskakas Bábszínház mutatta be.

Hagyománya van annak, hogy a Budapest Bábszínház a társadalmi felelősségvállalásból is kiveszi a részét. Beteg gyermekeket segítő alapítványok részére zártkörű előadásokat biztosít, továbbá rendszeresen hív meg sajátos problémákkal küzdő, hátrányos helyzetű, elsősorban peremkerületi iskolákat és nevelőotthonokat, valamint nehéz anyagi körülmények között élő családokat az előadásokra. Ezek a kezdeményezések az idei évadban folytatódtak, ezeken túl a színház kapcsolódott a Down-nap eseményeihez is.

A színház szakmai együttműködő partnerei voltak többek között a Színházi Kritikusok Céhe (Kritikus Órák), a Károli Gáspár Református Egyetem színháztudomány tanszéke, valamint több gyerek- és ifjúsági könyvkiadó.

A 2014/2015-ös évadban négy bemutató és egy felújítás várja a nézőket. Már májusban elkezdődtek az évadnyitó Hoppá-hoppá! próbái, a kétszereplős, óvodásoknak készülő előadás rendezője Kuthy Ágnes. Szintén októberi bemutató lesz a Hagymácska. Gianni Rodari közkedvelt regényének adaptációja is óvodásoknak szól, az előadást Veres András rendezi. Az évad harmadik gyerekeknek szóló premierjét, a Hókirálynőt Fige Attila állítja színpadra.
Az ifjúsági és felnőttrepertoár két nagyszínpadi produkcióval erősödik a következő szezonban. Még júniusban elindult Az ember tragédiája felújítása. Az 1999-ben bemutatott, Garas Dezső által rendezett Madách-klasszikust az utóbbi években nem láthatta a közönség, a jövő évadban viszont új szereplők beállásával ismét műsorra kerül. Tavasszal igazi különlegességre, egy klasszikus musical bábszínházi előadására számíthatnak a nézők: a Kabarét - a Sade márki után ismét a társulattal dolgozó - Alföldi Róbert viszi színre.
A bemutatókon túl természetesen továbbra is műsoron maradnak a közönség által kedvelt produkciók, köztük az 500. előadást jövőre elérő A varázsfuvola. Az eddigiekhez képest több, 22 bérletsorozat indul óvodai és iskolai csoportoknak a hétköznapokon, családoknak a hétvégéken, valamint az ifjúsági korosztály és a felnőttek számára kínált bérletek száma is emelkedik.

Budapest Bábszínház
Budapest, Andrássy út 69.

www.budapest-babszinhaz.hu
https://www.facebook.com/babszinhaz
http://babszinhaz.postr.hu/

Lantai József -EuroAstra

2014. június 19., csütörtök

Pásztor Árpád: Mikes





Mikes Kelemen
Zay urfi mond:

Mikes apám, miért e sirás,
Minek a penna, mért az írás?
Hányan valánk? Ketten vagyunk,
Új hóra mink is elfogyunk,
Csak elfogyunk...

Bujdosónak nincs visszaútja,
Idő felverte, hó befútta,
Hajunk deres, vállunk esett,
Éljük le ezt a keveset,
Ez keveset.

Toll minek reszket vén kezedbe,
Könny minek gyül öreg szemedre?
Ruhánk vedlett, zsoldunk szegény,
Rágódunk mások kenyerén,
Más kenyerén.

Jöttünk hétszáz és tizenhétben,
Ma benn vagyunk az ötvenhétben...
Rongyos kuruc!... Ez megmaradt...
Vesd el, Mikes, a tolladat,
A tolladat...



Mikes felel:

Te csak pipálj, Zay úr, barátom,
Tudom, hogy hasznát úgy se látom,
De betűim el kelle sírnom,
De szívemet ki kelle írnom,
Ki kelle irnom.

Forrás: Nyugat · / · 1910 · / · 1910. 3. szám · / · PÁSZTOR ÁRPÁD: MIKES


Kapcsolódó tartalom: Székely életek – Mikes Kelemen

A molnárkalács borsodnádasdi hagyománya




Borsodnádasd élő néphagyománya a molnárkalács ostya sütése. Az édesség a római katolikus liturgiában használt szentelt ostyából alakult ki. A régmúltban a helyiek a mindennapok
mellett elsősorban nagyböjt, húsvét, karácsony ünnepein és a fonóházban, lakodalmak során készítették. A hagyomány őrzése a családokon belül öröklődött, egészen napjainkig. A népi süteményt kerek tányérú, ollószerűen nyitható sütővassal állítják elő. Településünkön kiemelkedően nagy a sütővasak előfordulása, mert a helyi Lemezgyár létrejötte (1864) után a kétlaki (paraszti és ipari) életformát folytató dolgozók az üzemben a vasak készítéséhez szükséges alapanyaghoz, szakértelemhez, gépekhez jutottak. A több száz borsodnádasdi sütővas között nincs két egyforma, mindegyik más-más egyedi motívumot, szöveget hordoz. Az utóbbi évtizedben a Városi Önkormányzat és több civil szervezet felismerve a hagyomány közösségformáló erejét, bemutató sütéseket, fesztiválokat szervezett a népszokás továbbfejlődése érdekében. A szervezett hagyományőrzés hatására egyre több fiatal vált a molnárkalács sütés tradíciójának aktív részesévé, tudatos és lelkes művelőjévé.

A régmúltban több száz borsodnádasdi család rendelkezett saját molnárkalács sütővassal, ezért a településen elterjedt hagyomány volt az édesség rendszeres készítése. A 20. században bekövetkezett életformaváltás (a hagyományos kétlaki munkás-paraszti közösségek felbomlása, szocialista típusú társadalmi átalakulás, a nagycsaládok
atomizálódása) folytán a sütés gyakorlata egyre inkább visszaszorult, s szinte csak az idősebb generációra korlátozódott. A hagyomány ismerete azonban megmaradt, és a helyi emberek felismerték az ebben rejlő közösségmegtartó erőt. Így már a tudatos hagyományőrzés jegyében, de az eredeti tradíció igazi ismeretének birtokában részben családi, részben civil társaságok (baráti körök, azonos korosztályhoz tartozó fiatalok, egy munkahelyen dolgozók) tanulták meg újra a sütést, s biztosították a hagyomány továbbélését, fejlődését. A szervezett hagyományőrzés keretein belül működő csoportok munkájának eredményeképpen megkezdődött a hagyomány visszatanulása, és a rendezvényeknek, a Helytörténeti Gyűjtemény népszerűsítő tevékenységének köszönhetően ma már újra egyre több családban sütnek molnárkalácsot. Jelenleg a magánszemélyek mellett az alábbi civil szerveződések, csoportok gyakorolják aktívan a molnárkalács ostya sütését : 1. A Jövő Borsodnádasdjáért Egyesület: A civil szerveződés fiatal és középkorú családok tagjaiból alakult 2002-ben. Az utóbbi években saját és városi rendezvényeken (Családi Napok, Mesterségek Ünnepe, Molnárkalács Fesztiválok) szerveztek külön e célra készíttetett egyedi tűzhelyükkel molnárkalács sütést. Tagjainak száma: 50 fő. 2. Boszorkánykonyha csoport: Helyi középiskolások 2009-ben hozták létre a csoportot a molnárkalács hagyományának fenntartása és népszerűsítése érdekében. Általános iskolásként valamennyien részt vettek a sütővas minták dokumentálásában. Tagjai többször tartottak különböző településeken bemutatókat. 2012-ben a molnárkalács sütés hagyományának őrzéséért Borsodnádasdért kitüntető címet nyertek el. Tagjainak száma: 12 fő. 3. Harangvirág csoport: A borsodnádasdi cigányság körében, Kótai Istvánné vezetésével 2008-ban alakult szerveződés az eddig megrendezett Molnárkalács Fesztiválokon tartott bemutató sütést. Tagjainak jelenlegi létszáma: 8 fő. 4. Molnárkalácsház csoport: A borsodnádasdi pedagógusok Érsek Barnabásné tanárnő irányításával a hagyomány megmaradásának, további fejlődésének az 1990-es évek elejétől letéteményesei. Számtalan, a molnárkalács népszerűsítését szolgáló rendezvény, kiállítás (Diákszombatok, Városi Napok, Molnárkalács Fesztiválok) köthető a csoportosuláshoz. Tagjainak száma: 6 fő. 5. Négy Évszak Nyugdíjas Klub: 1996-ban alakult meg a csoport elődje, a Színek és Évek Társasága. Tagjai Papp Istvánné vezetésével aktívan részt vesznek a város közösségi rendezvényein, így a Molnárkalács Fesztiválokon is. Településünkön kívül egri középiskolásoknak tartottak népszerűsítő sütést. A tagok száma jelenleg: 14 fő. 6. Őszirózsák Nyugdíjas Klub: A csoport 2000-ben alakult meg Kovács Valéria vezetésével, a Művelődési Ház támogatásával. Tagjai a borsodnádasdi népdalkincs megőrzése mellett színjátszással foglalkoznak. A molnárkalács sütésének helyi hagyományát a „Tavaszi Zsongás“ rendezvényeken, a gyermekek számára szervezett „Főzőcske“ tanfolyamon és a Molnárkalács Fesztiválokon segítettek tovább vinni. Tagjainak jelenlegi létszáma: 13 fő.

A molnárkalács sütése Észak-Magyarország (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád megyék) több településén ismert. Borsodnádasd, az 1864-ben alakult Lemezgyárnak köszönhetően egyik legfontosabb központja volt a sütővasak készítésének. Mintegy 20-50 km sugarú körben, azokba a falvakba kerültek településünkön készült vasak, amelyek munkásokat biztosítottak az üzem számára, és egyébként is ismerték a sütés hagyományát. Ezek az alábbiak: Járdánháza, Balaton, Mikófalva, Bekölce, Bükkszentmárton, Bükkszenterzsébet, Tarnalelesz, Szentdomonkos, Borsodszentgyörgy, Arló, Bélapátfalva, Egercsehi, Bükkszék, Terpes, Várasszó, Fedémes. A korábbi néprajzi kutatások (Nemcsik Pál 1960.) alapján bizonyított, hogy a sütővasak száma Borsodnádasdtól távolodóban csökken.

Forrás: Szellemi Kulturális Örökség Magyarországon