2011. május 31., kedd

Szergej Jeszenyin: A hajnal a hajnalt váltja



A hajnal a hajnalt váltja,
zabtáblán pára lebeg...
Eszembe jutottál, drága
anyám, te szegény öreg.

Mint hajdan, igyekszel a dombra,
támasszal a durva bot áld,
és látod a habba hullva
a hold elnyűtt saruját.

Tudom, fejed egyre azon jár,
az a gond görnyeszti le:
fiadnak az otthon után már
csöppet se fáj a szive.

Tipegsz a kis temetőig,
figyeled sírkő-sürüjét,
s könyörögsz, hajolva földig,
sok hűtlen gyermekedért.

Bicskás-szilajon nőttünk fel,
s hugaink, mint május-iram.
Kis vaksi fürge szemeddel
ne nézz búbánatosan.

A bánat, a bánat elég már!
Most éled az ősz idejét:
az almafának is így fáj
elveszteni lombja rezét.

Az öröm csak ritka mámor,
mint májusi, hajnali dal.
Ne fonnyadozzak az ágon,
perzseljen az őszi vihar.


WEÖRES SÁNDOR

Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár

Illusztráció: Hallai Mihály Hajnal a tanyán című festménye

2011. május 30., hétfő

Egry József festő, Kossuth díjas


1883 - 1951


A Zala megyei Újlakon született, szegény napszámosszülők gyermekeként. 1902-ben Budapesten, 1904-ben Münchenben, 1906-ban Párizsban tanult festeni. 1906-1908 között a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Ferenczy Károly és Szinnyei Merse Pál tanítványa. 1912-ben hosszabb tanulmányúton járt Belgiumban. Az első világháborúban súlyosan megbetegedett, 1918-ban Keszthelyen telepedett le. A húszas évek közepétől rövid budapesti tartózkodások, külföldi utak kivételével Badacsonyban, a Balaton partján élt és dolgozott élete végéig.
1905-től szerepelt rendszeresen kiállításokon: a Műcsarnokban, 1909-14 között a Művészházban. 1922-ben a Nemzeti Szalon "Balatoni Kiállításán" tűnt fel balatoni képeivel. 1923-ban gyűjteményes kiállítást rendezett a budapesti Belvederében, 1927-ben és 1930-ban a Tamás Galériában. 1925-ben Berlinben, 1926-ban Drezdában mutatta be műveit. 1946-ban az állami nagy aranyéremmel, 1948-ban Kossuth díjjal jutalmazták művészetét. Elhatalmasodó betegsége ellenére haláláig dolgozott. Sírja a badacsonytomaji temetőben van, mellette nyugszik felesége, aki több mint 30 éven át hű társa, segítője volt.
Halála után Brüsszelben, Antwerpenben, Párizsban állították ki műveit. Magyarországon a keszthelyi Balatoni Múzeum 1958-ban és 1962-ben rendezett Egry József emlékkiállítást. Badacsonyi lakóháza és műterme emlékmúzeumként nyílt meg barátai és tisztelői előtt. Legszebb alkotásai művészetét értő s részben baráti köréhez is tartozó gyűjtőkhöz kerültek.


Forrás: Veszprém Megye Múzeumi Igazgatósága - Egry József kiállítás, Tihany, 1966
Illusztráció: Önarckép napsütésben 1927
Olaj, vászon, 58,5 x 82 cm
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

2011. május 29., vasárnap

Wass Albert: Vérszerződés - magyar monda




Átkelvén az ATIL (Volga) folyón, néhány évig ATILKÖZBEN maradtak a magyarok, azonban
nem telepedtek meg ezen a földön. Csupán nyájaikat legeltették, és sátorszekereiken tanyáztak. Táboraik törzsek szerint oszlottak meg, a törzseken belül pedig nemzetségek szerint. Egyegy nemzetség szekértábora kör alakban helyezkedett el, nehéz, vasalt rúdjaikkal kifele, mint a sündisznó tüskéi. Ez a módszer támadásokkal szemben hatásosnak bizonyult. Egy szép napon görög követ érkezett a magyarok táborába, több szekérre való ajándékot hozva Bizáncból. Felvonultak ELŐD elé, aki a magyarok KENDÉJE volt és azt kérték tőle a császár nevében, hogy mint Bizánc szövetségese indítson hadat a szomszédos besenyők ellen. A KENDE válasza meglepte a görögöket. - Nekem nincs hatalmam a hadsereg fölött - felelte Előd, magyarok kendéje -, én csak békeidőben uralkodom. Ha háborúra kerül a sor, a törzsek fejei Gyulát választanak maguk közül és ő a főparancsnok, akinek mindenki engedelmeskedik, még én is. A görögök unszolására Előd tanácsba hívta a hét magyar törzs vezéreit. A hét vezér visszautasította a görögök ajánlatát. Nem kívántak háborút csupán a háború kedvéért, még gazdag ajándékért sem. A csalódott görögök visszatértek császárukhoz, és jelentést tettek sikertelen útjokról. A császár krónikása pergamenre írta a nomád magyaroknál tett látogatás útján szerzett különös tapasztalatokat. "Béke idején a KENDE uralkodik a magyarok felett" írta föl a krónikás, "míg háború idején a GYULA, akit a törzsek fejei választanak." Atilközben állomásozva a magyarok előkészületeket tettek a nagy útra, Atilla örökségének visszafoglalására. Portyák kalandozták be nyugat felé a völgyeket hágót keresve a hegyeken át, melyen át lehessen vontatni a nehéz szekereket. Hogy biztosítsák a zavartalan átvonulást, szövetséget kötöttek a szászokkal is, Álmos fiának, Árpádnak leányát, a megkeresztelkedett Ágotát feleségül adván a szászok hercegéhez. Leó, görög császár, többszöri felszólítása után LEVENTE, egy sereg fiatal harcos élén elindult a görögök megsegítésére a bolgárok ellen. A magyarok ugyanakkor szerződést kötöttek Kijev hercegével, mely szerint a szlávok elvállalták, hogy jó előre kiirtják az erdőt a vonuló magyarok előtt, és a szekerek számára utat építenek a Vereckei-hágón át. A szlávok boldogok voltak, hogy ilyen könnyűszerrel megszabadulhattak veszedelmes új szomszédoktól, és vér helyett verejtékkel fizethettek a szabadulásért. Végül is a magyarok készen voltak a nagy útra. Elérkezett az ideje, hogy vezért válasszanak maguknak, aki egyesíteni tudja a törzseket, és elvezeti őket Atilla földjére. ÁLMOS kürtje nagytanácsba hívta a törzsek vezéreit és a nemzetségek fejeit. Díszpompába öltözve jelentek meg a vezérek és a nemzetségfők, köztük a három újonnan csatlakozott KABAR törzs vezérei is. Csillogott a napfény a kócsagtollas, ékszeres forgókon, kardmarkolatokon, menték, kacagányok gyöngyökkel díszített aranyláncain. Csupán öreg Álmos állt ott egyszerű öltözetben, Atilla puha, fekete bőr-öltözetében. Talpig fehérben állt mellette a táltos. Mégis mindannyian levették fövegüket, amikor Álmos és a táltos megjelentek a nagytanács előtt, mert ők hozták magukkal a nemzet két legféltettebb kincsét, az ÚR Kardját és egy egyszerű fából vájt kupát, melyből valamikor a nagy Atilla ivott. A nagygyűlés sátrát négyzet alakban vette körül az egybegyűlt nép. Az egyik oldalon, rang szerint állva, a harcosok. A másik oldalon, színpompás viseletükben a nyájak gondozói. Elöl a csikósok, majd a gulyások, aztán a juhászok és végül a kanászok. A harmadik oldalt asszonyok és lányok töltötték meg, színpompás viseletben, a negyedik oldalon pedig néma türelemmel álltak az öregek. Bent a nagy sátorban hosszúra nyúlt a tanácskozás, de odakint néma türelemmel várakozott a tömeg. Végül is félrelebbent a bejárat bőrfüggönye, és vén Álmos lépett ki rajta, s mögötte a törzsek vezérei. A tömeg felé fordulva beszélni kezdett Álmos. - Eljött az ideje, hogy visszaszerezzük örökségünket, Atilla földjét. Úgy kívánja a törvény, hogy közös vezért válasszon magának a nemzet, aki úgy háborúban, mint békében összetartsa a törzseket, mert nem lesz könnyű ám visszafoglalni őseink földjét, és még nehezebb lesz megtartani azt. Nemzetté kell kovácsolódjanak a törzsek megint, egy vezér és egy akarat alatt, mint ahogy Atilla idejében volt. - Hosszú éveken át én voltam egy vándorló törzs vándorló vezére. Az én időm eltelt már. Hajam fehér, és az égi mezők őrei lassanként nyitják már számomra a kaput a Hadak útja felé. A törzsek vezérei idősebbik fiamat, Árpádot választották, hogy egy életre a nemzet legfőbb vezére legyen. A hét vezér pajzsot tartott Álmosfia Árpád elé, és ahogy Árpád rálépett a pajzsra, a pajzzsal együtt magosan a fejük fölé emelték. Egyenesen állt ott, a magosra emelt pajzson, barna haján megcsillogott a nap fénye, és bátor sas-szeme messzire elnézett a tömeg fölött. Kezében ott csillogott Isten kardja és egyenesen nyugat felé mutatott. - Éljen Árpád, magyarok vezére! - szakadt fel a tömegből az ujjongás. - Vezess, Árpád vezér! Atilla fakupájával a kezében előre lépett a táltos. - Lépjetek elém hét vezérek - mondta a táltos hangos szóval -, és ti, kabar vezérek, kik csatlakoztak hozzánk, ti is lépjetek ide! Esküdjetek hűséget Árpádnak és örökös leszármazottainak! Egyenként léptek a vezérek a táltos elé. Egyenként vágtak eret karjukon és csöppentették vérüket Atilla kupájába. Utolsónak maga Árpád. A táltos bort öntött a vérbe, loccsantott belőle a földre, majd néhány csöppet a szél minden irányába. Aztán a vezéreknek nyújtotta a kupát és sorra mindegyik ivott belőle. - A mai naptól kezdve - mondta hangos szóval a táltos - minden magyar, minden hun és minden kabar egy nemzetté váljék, mint ahogy eggyé vált a vér ebben a kupában. Utolsónak Árpád ivott. - Én és minden leszármazottam - mondta ki a fogadalmat Árpád - tiszteletben kell tartsa a törzsek és nemzetségek rendjét. Hallgatnia kell tanácsukra, és nem emelhet fegyvert ellenök. Ha én, vagy bármely leszármazottam megszegné ezt az esküt, testét ne fogadja be a föld, lelkét tagadja meg az ég! - Ég és föld hallotta esküdet, Álmosifa Árpád - mondta zengő, mély hangon a táltos -, ha megszeged azt, föld kidobja tested, s ég megtagadja lelked. Úgy legyen!

Forrás: Wass Albert: Válogatott magyar mondák

2011. május 28., szombat

József Attila: Nő a tükör előtt



A tükör előtt öltözik. Csupasz,
Akár a frissen megköszörült penge.
Nem látta férfi, mégis beleszúrja
Kegyetlen tükre minden férfi-szembe.

A tükör előtt öltözik. Gyapjú
Kelmét neki növeszt a férfi nyája.
Szoknyaként veszi magára a poklot
S az ég fodorként hullámzik alája.

Hajára aggat mély rejtelmeket,
Vagy hajnalból köti ragyogó kontyát
S a férfierő roppant vásznait
Ujjai apró szallagokra bontják.

Fülönfüggőül szívünket veszi,
Nem hallott zenét csak neki zenéljen
És nyelve alatt jéghegyeket hordoz,
Hogy forróságát elvermelje mélyen.

Lelkiismeretünket gyújtja föl,
Hogy szemöldökét véle bekormozza,
Tíz manikűrözött méregfogát és
Ajkát vérünkkel festi meg pirosra.

S már készen van és nincsen rajta más.
Á, dehogy! tán csak egy virágszál éppen!
Annyira egyszerűen indul el,
Hogy szőnyegére: holt agyunkra lépjen.

1924. jan.


Forrás: József Attila összes költeménye - Magyar Elektronikus Könyvtár

Rostás Árpád műbútorasztalos, restaurátor



Végy egy kis trágyalevet, egy kis citromot, némi alkohol sem árt, és máris kezdődhet a restauráció. Persze azért nem ilyen egyszerű a dolog. Rostás Árpád műbútorasztalos titkos receptje jó néhány további adalékot tartalmaz

a felsoroltakon kívül. Mindenesetre a munkáit látva nem is gondolná az ember, mi mindentől is fénylik annyira az a faajtó, tükörkeret, lépcső. A nemzetközileg is elismert farestaurátor nem állt meg a javításnál. Jelenleg magának a pápának készít trónszéket.



Fotó: Sárközy György Fotó: Sárközy György

1979 óta dolgozom ebben a gyönyörű szakmában, antikvitásokat, műtárgyakat, templomok és kastélyok berendezéseit, külső és belső díszítő elemeit restaurálok. Majdnem harminc éves szakmai pályafutásom alatt több mint 200 kastélyba, palotába volt szerencsém betekintést nyernem, illetve több mint 1000 bútort restauráltam. Eddigi pályafutásom mérföldköveinek az Országházban, a Gellért termálfürdőben, a Versailles-i kastélyban, valamint a Louvre-ban végzett munkák számítanak. Mérhetetlenül értékes szaktudást halmoztam fel a hazai, és külföldi mesterektől tanulva. A szakma iránti vonzalmam oly régi, hogy már gyermekkoromban tudatosult bennem: világhírű műbútorasztalos-restaurátor szeretnék lenni!

"A fa ajándék, melyet az ember élete szépítésére kapott a természettől"

Igen gyönyörű Magyarország, életem minden idejében elődeink remekműveit csodáltam, és azon igyekszem, hogy az utódaink is minél tovább gyönyörködhessenek bennük. Szeretnék maradandót alkotni, mely az eleganciát, minőséget és az exkluzivitást foglalja magában. A nagy, híres mesterek után szeretnék újra életet lehelni alkotásaikba, műtárgyaikba, és minél több műkincset megmenteni, és a szakma szeretetét visszaadni az emberiségnek. Erre tettem fel az életem, és azért küzdök, hogy szakmai hozzáértésemmel, kutatásaimmal e gondolataim tudjam méltóképpen képviselni.

Forrás: Isten hozta - Rostás Árpád restaurátor Kapcsolódó cikk - Rostás Árpád: „A bútorokhoz beszélek úgy, mint más a virágokhoz”

2011. május 27., péntek

A Shaolin templom




Shaolin kung-fu -> A Shaolin kung-fu kialakulása kínai dinasztiák alatt -> Élet a templomban


ÉLET A TEMPLOMBAN



A Shaolin templom, a zen-buddhizmus bölcsője. Titokzatosság és misztika övezi már évszázadok óta. Beszéltek itt már repülő harcosokról, csodálatos képességekkel rendelkező szerzetesekről. Rengeteg tudományos, vagy népszerűsítő írás foglalkozott eddig múltjával, jelenével. Hogy a további szóbeszédeknek, hamis legendáknak elejét vegyék, az itt élő szerzetesek két évtizede döntöttek úgy, hogy nyitnak a világ felé, hiszen át kívánják adni tudásuk egy részét mindazoknak, akik igényt tartanak rá. A 20. század utolsó éveiben már a Föld többi országa is érezhette ennek szelét, hiszen a többek között az Egyesült Államokban, Japánban és Európa számos országában, így Magyarországon is épültek Shaolin templomok, kolostorok. Ki kell ábrándítanunk azokat, akik úgy gondolják, hogy a templom elhagyatott helyen, az erdő mélyén fekszik. A Pekingtől több, mint ezer kilométerre fekvő Shaolin kolostort a Shaolin falu veszi körül, s turisták milliói zarándokolnak ide évente. Az itt élő lakosok többnyire kereskedők, aki az idegenforgalomból élnek. A kínai kormány és a templom vezetősége több mint húsz éve döntött úgy, hogy megnyitja a Shaolin templom egy részének kapuit a látogatók előtt. A szerzetesek a turizmusból befolyt összeg jelentős részét az évszázados építmények felújítására fordítják.

Kiből lehet Shaolin

Közel ezer gyerek, bizakodik abban, hogy álmuk végre teljesül és a szemlén őket választják ki, hogy a Shaolin kolostor lakói lehessenek. Van olyan esztendő, amikor több jelöltet tud befogadni a templom, de van, amikor csak kettőt. Az ország számos iskolájából érkeznek a templomhoz gyerekek, olyanok, akik már kicsiny koruktól kezdve gyakorolják a Kung-Fu-t. A válogatáson szerzetesek figyelmét semmi sem kerülheti el. Szerintük a legfőbb választási szempont a gyermek jó karmája, de fizikai és szellemi szempontból is a legjobbakat keresik. A bemutatott gyakorlatból kiderül, milyen a gyerekek felkészültsége.
A kiválogatott gyerekek élete megváltozik. Egészen mások az elvárások, egy új család, a szerzetesi közösség várja őket. Egyébként nem mindig a gyermekek jönnek a kiválasztásra, van, hogy a szerzetesek járják az országot.

A templom előkapujában

A kolostorban élő gyermekek a velük egykorú diákhoz hasonlóan, állami iskolában tanulnak. Az iskolaidő után a templomban az évezredes hagyományokkal bíró Kung-Fu alapjait sajátítják el. Egy mester több diákkal foglalkozik. Fontos a személyes kapcsolat, hiszen az ide belépő gyerekek mesterükben találnak új apjukra. Természetesen fizikai és szellemi fejlődésük eltérő. Ahogyan telnek az évek, a mesterek, amikor jónak látják, beavatják a fiatalokat a gyógyítás, a Qi-gong és a buddhizmus rejtelmeibe. Ezeket a rejtett tudományokat már más-más mester adja át a tanulóknak, hiszen a Shaolin templomban az egyik leglényegesebb nevelési szempont, hogy a diákok mindig a legjobbaktól tanuljanak.
A felvett gyerekeknek a beavatási szertartás szövegét, és a szerzetesi menedékkérés fogadalmát meg kell tanulniuk. A leendő szerzetesek ugyanis menedéket vesznek Buddhánál, a Tannál és a templomi közösségnél.

A Beavatási szertartás

A beavatási szertartás előtt a jelöltek szimbolikus mosakodásban vesznek részt, hogy így megtisztult testtel és lélekkel lépjenek át Buddha kapuján. A mester röviden elmondja a tanítványoknak, hogy ezentúl miként kell szerzetesjelöltként élniük. A Kui Fó ismétlése a Buddhához való megtérés fogadalmi szövege, mellyel a jelöltek ígérik, hogy elkerülik a pokolhoz vezető utat. A Kui Fá a Tanhoz való megtérést jelenti, a gyerekek megfogadják, hogy az aranyközépúton haladnak. Végül a Kui szeng által kinyilvánítják, hogy megtérek szerzetesnek, s hogy szorgalmasan tanulnak. A friss fogadalmasok új nevet kapnak, jelezvén, hogy ettől a pillanattól kezdve új emberként élik életüket.

A mindennapok

A Shaolin Kung-Fu egyik leglényegesebb eleme a kitartás és az önfegyelem.
Kemény kiképzést kapnak a gyerekek. Reggelenként több kilométert futnak nehéz terepen, hegynek felfelé. Itt mérhető le leginkább, ki mennyire kitartó. Egy-egy esésénél ugyanolyan fájdalmat éreznek, mint mások, mégis megtanulják, hogy önfegyelemmel viseljék. Az ősi hagyományt követve a fiatalokkal gyakorta edzenek hegycsúcsokon, szirteken, így küzdik le a tériszonyt és fejlesztik egyensúlyérzetüket.
A belső lelki próba után jön a fizikai. A tanulók egy-egy kilós súlyt kötnek lábukra, így futnak felfelé, és edzik lábizmukat. A lefelé vezető utat már szokatlanabbul teszik meg, négykézláb, úgynevezett tigris-sétában jönnek le.
A csoportos edzés után mesterük külön foglalkozik a jelöltekkel, felméri, mennyit erősödtek és tanultak.
A Shaolinoknak az évek során szinte minden testrészükből fegyver válik.

Az étkezés

A kolostor lakói számára az étkezés szertartás. Mielőtt helyet foglalnának, gyertyát gyújtanak, valamint ételt ajánlanak fel az élő és holt lelkek számára. Énekes fohászukkal köszönetet mondanak a táplálékért, egyébként szigorú csöndet tartanak. Étrendjükön csak vegetáriánus ételek szerepelnek, azok a szerzetesek viszont, akik gyakran vannak távol, utazásuk során mentesülnek a húsevés tilalma alól, de még így is csak kevesen élnek vele. Az ebéd után fiatal és idős szerzetes egyaránt maga mosogatja el tányérját.

Qi-gong

A qi olyan, mint a szél. Ha a szél mozog, akkor a víz is elkezd kavarogni. A vér is olyan, mint a víz. Ha a belső energiában zavar van, az szervezetünkre is kihat. A Qi-gong is ezen az elven működik. Gondolati úton vezeti a qi-t, majd a dantien nevű energiamezőbe gyűjtve azt, javítja a vér keringését és növeli az erőt.
A Qi-gongot és a Kung-Fut a következőképpen kell összehangolni: a dantien-ben lévő qi-t gondolatilag felemelve, a Kung-Fu mozdulatába kell vezetni. Így ötvözik a qi-t az erővel.
A Qi-gongnak számos jó hatása van: gyógyít, megerősíti a szervezetet, növeli a test qi-jét és erejét.

Edzések

A gyerekek mestereik irányításával kezüket is erősítik. A hagyomány szerint a fák törzsei, illetve a homokzsákok a legalkalmasabbak arra, hogy a harcosok eddzék kézfejüket. A Qi-gong segítségével a szerzetesek megmutatják, hogyan kell a belső erőt a törést végző testrészbe gyűjteni.

Orvoslás

"Minden betegség külső és belső okokra vezethető vissza. Belső ok a 7 érzelem és a 7 vágy. Ilyenek például az öröm, a harag, a szomorúság, vagy a vidámság. Külső ok lehet a hideg, a meleg és az időjárás-változás is. Aki például gyakran aggódik, annak a lépe lesz beteg, a túl sok öröm a szívnek, a félelem a vesének, a harag pedig a májnak árt. A meditáció gyakorlásával például elérhető, hogy az öt belső szerv egyensúlyban legyen. Nem jó, ha bármelyik túl erős, vagy túl gyenge, mert akár az erős, akár a gyenge betegségek forrása lehet. Érdekes például, milyen üzenete van a pulzusnak. Az ember testében sok helyen kitapintható. A pulzus ereje és gyorsasága által következtethetünk a test egészségi állapotára, arra, hogy a jin és a jang sok, vagy kevés. A balkézről például a szív, a máj és a vese állapota figyelhető meg. A jobb kézről pedig a tüdőé, vagy a lépé.
Általában a hegyen gyűjtik a növényeket, de előfordul, hogy a gyógyszertárból szerezik be őket, bár a közeli hegyekben minden gyógynövény megtalálható."

Szabadidő

Ne gondoljuk, hogy a jelöltek és a szerzetesek életét kiszolgáló személyzet segíti. Az itt élők maguk főznek, és ruhájukat is maguk tisztítják. A mindennapok kemény gyakorlatai és a hosszú meditációk mellett a szerzeteseknek van szabadidejük is.

belső kép 9.


Forrás: Fehértigris Shaolin Kung-fu Egyesület

A szamurájok


A japán harcosok rendje


ImageUtat a szamurájnak! A dölyfösen vonuló harcos elől az emberek szemlesütve húzódnak félre Edo – a későbbi Tokió – zsúfolt utcáin.
A 18. század elején járunk, ám a jelenet a feudális Japánban évszázadokon keresztül ugyanígy játszódott volna le. Semmi kétség: egy szamuráj halad az utcán. Övében két kard: egy hosszú s egy rövid. Csak a szamuráj, a legelőkelőbb japán osztály, a harcosok rendjének tagja viselhetett két kardot, hatalmának halálosztó jelképét. A kimonója fölött lebegő, szoknyaszerű nadrágot és rövid, bő kabátot visel. Feje búbját tarra borotválta, kétoldalt és hátul kontyba tűzte a haját. A szamuráj nem siet. Nem várnak tőle munkát, bár ezzel kiegészíthetné évi rizsjárandóságát. Csak annyi a dolga, hogy harcra kész legyen, s ha vész fenyeget, megvédje a kormányt. S ha netán egy közrendű tiszteletlenül viselkedne vele, a szamurájnak – ritkán érvényesített – joga, hogy ott helyben megölje a hálátlant.

A fensőbbség a szamuráj veleszületett előjoga. A harcosok rendje közel hétszáz évig, 1185-től 1867-ig uralta Japánt. Uralmuk éppoly kíméletlen és erőszakos (s gazdag kultúrájú) volt, mint az ókori Róma vagy a középkori Európa bármely rendszere. A hajdani európai lovagok voltaképp a szamurájok legközelebbi történelmi rokonai. A szamurájok – a szó jelentése: szolgáló személy – is egy katonai elitcsoportot alkottak, melynek a nemzetségfők vagy hadurak és hűséges katonáik voltak a tagjai. A hagyomány szerint a császár parancsolt a legfőbb japán hűbéruraknak, de amint a szamurájok hatalomra kerültek, uralma névlegessé vált egy katonai vezető, a sógun mellett. E tisztség a szamurájok újfajta hatalmát jelezte.
A szamurájnak és a lovagnak sok közös vonása volt. Páncélt viseltek, lóháton támadtak, karddal-lándzsával harcoltak, várat ostromoltak, s becsületkódexük alapján éltek. A szamurájok uralma megdöbbentően tartós volt. Napjuk csak a Japánba érkező amerikai hadihajókkal áldozott le; ekkor derült ki, hogy a sógun képtelen megvédeni országát. Az új császár csapatai könnyen legyőzték a sógun seregét: így ért véget a szamurájok kora.
2003-ban japánban fesztiválokkal és kiállításokkal ünnepelték az Edo-korszak (1603–1867) kezdetének 400. évfordulóját. E korban jutott tetőpontjára a szamurájok hatalma és kiváltságos helyzete. Napjainkban mutatták be Az utolsó szamuráj című filmet, a japán harcosok Edo-korszak utáni végnapjairól. Ma is él tehát a szamuráj alakja. Nehéz kitérni előle. A japán városok utcáin sétálva mindenütt feltűnik a dölyfös harcos képe. Arca és fegyverei filmek plakátjain, múzeumi zászlókon, képregények címlapjain láthatók.
A szamuráj tartós népszerűségének egyszerű az oka: a világ egyik legkiválóbb hőse ő. A magányos kardvívó, aki reménytelen helyzetben tucatnyi ellenségét kaszabolja le a becsület és személyes dicsőség nevében. Ki ne látott volna kardját suhogtató szamurájt? Először talán éppen Kuroszava Akira klasszikus filmjeiben (A hét szamuráj vagy A véres trón).
ImageVajon kiérdemelte-e a szamuráj ezt a jelképes, magas polcot? Valójában újra kell írni a történelmét. A valódi japán harcos nem a tömegkultúra sematikus, igazságosztó kardmestere volt, hanem jóval sokoldalúbb. Hétszáz év alatt sokat változott a szerepe: lovagi párbajhősből puskát cipelő hivatásos katona, majd az állam dédelgetett őre lett.
A szamuráj a harcmezőn kívül is rácáfolt a sztereotípiákra. A csatából levágott fejekkel megtérő harcos alighanem hívő buddhista volt. A vallása követelte szigorú önfegyelem jól illett a harci technikáit tökéletesítő törekvéseihez. S a legelőkelőbb japán társadalmi osztály tagjai – főleg nagyuraik és fővezéreik – olyan kifinomult időtöltéseknek hódoltak, mint a versírás, a virágrendezés, a nó színházi előadások vagy a teaszertartás.
A szamurájnak szentelt figyelem dacára sok japánt feszélyez a harcos mítosza. A hős szamurájt és – foglyokat megvető – harci szellemét tömjénező politikusok és tisztek a 20. században militáns nacionalizmust gerjesztettek, s ez vitte bele Japánt a II. világháborúba. Ám a háború utáni pacifista légkörben még a szamuráj szó említése is kínos lehet. „Sokunknak a szamuráj a harcot, a gyilkolást jelenti – állítja Kadovaki Kunio kiotói fotóssegéd. – Inkább a fennköltebb jelentésû busi szót használjuk.”
A mai Japán megértéséhez szembe kell nézni a szamuráj örökséggel, s újra kell értékelni történelmi szerepüket, ki kell deríteni, milyen mélyen él még a felszín alatt harci szellemük.



Forrás: Tom O’Neill nyomán írta: Faragóné Tartler Mónika - Nóva Sport Egyesület honlapja

2011. május 26., csütörtök

A bulvár és jellemzői. Hasonlítsa össze a magazin műfajjal!



A bulvársajtó gyűjtőfogalom (boulvard=utca). A populáris, felszínes, egyszerűsített gondolati tartalmakat közvetítő, esetleg szenzációhajhász médiatermék jelzője, amely sajátos eszközeivel az azt közvetítő médiaközeg (újság, TV-műsor) fogyasztását (példányszámszám, nézettség) hivatott növelni. A bulvármédiák egyrészt a napi eseményeket, híreket alakítják sajátos eszközeikkel célcsoportjuk számára fogyaszthatóvá, másrészt médiaeseményt kreálnak, akiknek szereplői később növelhetik a médiáról szóló híradás lehetőségét is.

A bulvár fogyasztói a társadalom minden rétegét képviselik, foglalkozástól, iskolai végzettségtől függetlenül. Nagyobb százalékban figyelhetjük meg a bulvártémák iránti fogékonyságot a kevéssé iskolázott, kevésbé sikeres társadalmi csoportok között. Ennek oka, hogy az egyszerű szövegek számukra is befogadhatóvá teszik a napi híreket, áttekintő képet kapnak a napi fontosabb eseményekről, ezáltal ők is úgy érzik, tájékozottak a nagyvilág dolgaiban. Másrészt betekinthetnek a sztárok csillogó világába, ezáltal a fogyasztók is részesei lehetnek e zárt világnak.

A bulvártéma két alapvető ismérve, hogy nagy érdeklődésre tarthat számot és bárki által megérthető. A bulvár minden témát kihasznál, amelyet az annak megfelelő érzelmi töltéssel az olvasó elé tárhat. Olyan ösztönökre építenek, amelyek sok emberben megtalálhatóak pl. kíváncsiság, szenzációéhség, irigység, hiszékenység, nyereségvágy, meghökkentés, sajnálat, együttérzés, tudósítások különleges helyzetekről, áldozatokról. Témái:

· Napi hírek, különös tekintettel katasztrófákra, balesetekre, egyéni sorscsapásokra

· Könnyed politikai hírek, érdekességek, politikusok magánélete, botrányaik

· Híres személyiségek különös esetei

· „Saját gyártású” (a bulvár által felkapott és sztárolt) szereplők egyébként érdektelen történetei

· Bombasztikus hatású tudományos bejelentések, melyre a tudományos világ válasza elmarad

· Állandó rovatok: például életvezetési tanácsok, lakberendezés, kertgondozás, házi pszichológus, jogász, orvos, szexológus, horoszkóp

· Hirdetések, melyek révén olcsóbb lehet az egyéb lapoknál

Megjelenés tekintetében a bulvárlapok mindig figyelemfelkeltő, kontrasztos színeket, színes háttereket használnak; a címoldalon meztelen női fotó van; a feliratokat gyakran átfedik az illusztrációk; értelmetlen képeket is közölnek (a tettes arca elhomályosítva); az anyagok rövidek, mert a ma emberének nincs ideje olvasni. A televízió-műsorokban a riporter lazán öltözött, könnyed összekötőszövegeket vagy sejtető felvezetéseket használ.

Összehasonlítás a magazinnal: mind a két műfaj erősen kereskedelmi jellegű; de míg a magazin a szórakoztatásra, érdekességre törekedve mutat be egy eseményt, addig a bulvár kifejezetten a szenzációhajhászásra törekszik. A bulvár az érzelmekre épít, a magazin inkább az információéhségre. A magazinok esetében a cím és a kép szemléletességre törekszik, míg a bulvárban inkább a megbotránkoztatásra.


Forrás: Intézményi Kommunikátor


Ur városa lekörözheti a Piramisokat






A sumériai Ur városa, ahol a Biblia szerint Ábrahám, a pátriárka született, a gízai piramisokkal egyenlő fontosságú történelmi emlék lehetne egyszer, ha meglenne az erre irányuló politikai akarat - mondták az AFP hírügynökségnek a lelőhelyen dolgozó iraki és külföldi szakemberek.


A dél-iraki Nasziríja városához közel fekvő ókori településnek alig 20 százalékát tárták fel a brit és amerikai régészek a 19. és a 20. században végzett ásatások során. "Ha egyszer folytatódnak a feltárások, tonnaszámra kerülnek majd elő a régészeti leletek és megtöltik a múzeumok termeit. Ez a lelőhely fontosabbá válhat akár még a gízainál is, ahol Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz piramisa és a híres-nevezetes Szfinx található" - lelkesedett Dhaif Muhszin, a régészeti lelőhely iraki illetékese. Az Urt ismerő régészek úgy gondolják, hogy több mint harminc évig fog tartani a város feltárása.

Ur királysága, amelyet több mint 4500 éve alapítottak, nagy, szélfútta domb alatt nyugszik. A csúcson a fenséges Zikkurat magasodik: a téglaépítmény a Hold sumér istennőjeként ismert Nana dicsőségét hirdeti. Az Eufrátesz termékeny partján épült város az emberi civilizáció egyik legrégibb bölcsője, itt született az első, ékírásos írásrendszer.

A sumér birodalom Ur-Nammu király uralma idején, kb. a Kr. e. 21. században élte fénykorát. Ő volt Sumer harmadik dinasztiájának alapítója, számos sikeres hadjáratot vezetett és a határokat a mai Iránig terjesztette ki. Az ő idején virágzott a gazdaság, a kultúra, a művészet és a költészet, a királyságot fejlett közigazgatási apparátus kormányozta, gazdag törvénygyűjteménnyel rendelkezett.

"Egészen biztos, hogy még számtalan dokumentum fog előkerülni" - hangsúlyozta az AFP-nek Steve Tinney, az amerikai Pennsylvaniai Egyetem asszírológia profeszora, a múlt századi, a British Museummal végzett feltárások kiváló ismerője. Tinney bízik abban, hogy a kutatások fényt fognak deríteni Ur-Nammu és utódai kormányzására, valamint a sumérek politeista, többistenhívő vallására, rítusaira és imáira.

Ur lelőhelye egyedülállónak bizonyulhat, ha bebizonyosodik, hogy valóban a bibliai Ábrahám városa volt. Ez a feltevés még az 1922-es ásatások során felmerült, mivel találtak egy követ, amelyre a pátriárka neve volt felvésve. Ábrahámot mindhárom monoteista, egyistenhívő vallás története egyik forrásának tekinti.

Az ókori városban II. János Pál katolikus egyházfő 1999-re tervezett - soha meg nem valósult - látogatásának előkészületeként még Szaddám Huszein volt iraki elnök utasítására helyreállítottak egy 27 helyiséget tartalmazó épületet.

Ur városát ma csak egy rozoga korlát és néhány őr védi. Könnyen megtörténhet, hogy elfelejtett város marad egy olyan országban, amelyet még mindig átjár az erőszak és amelyet jobban leköt az újjáépítés, mint az archeológia.

"Sok elvégezni való akad még, a központi kormánnyal közös erőfeszítésre lesz szükség ahhoz, hogy az ország hasznot húzhasson óriási lehetőségeiből és a turizmus Mekkájává váljék" - vélekedik Anna Prouse olasz diplomatanő, aki Zikar tartományban a regionális újjáépítési csoport vezetője.

A tartományban Uron kívül még 47 "nagy régészeti értékkel rendelkező" lelőhely található. A tartományi hatóságok nem rendelkeznek elég pénzzel a feltárásukhoz szükséges titáni munkálatok finanszírozására, a régészet helyett inkább az elektromos hálózat, az ivóvíz- és csatornahálózat, az iskolák és az utak helyreállítására koncentrálnak - mondta Anna Prouse.

A diplomatanő szerint az iraki kormány mindeddig nem adta jelét annak, hogy az ásatások felújítására készülne, bár a régészcsoportok 2005-től fogva ismét újrakezdték tevékenységüket.



Forrás: MTI

2011. május 25., szerda

A balett




A
balett a XV. századi Itáliában alakult ki, amikor az arisztokraták hivatásos táncmestereket alkalmaztak.

Ilyen alkalmakkor az udvaroncok, udvarhölgyek drámai dialógusokat és méltóságteljes táncokat (olaszul ballo) adtak elő. Ezek a csillogó színpadi produkciók a francia királyi udvarban is meghonosodtak, miután az itáliai Medici Katalin házasságra lépett II. Henrik francia királlyal, s magával hozta a pazar balettelőadások megrendezésének szokását.
Az udvari balett már éppen veszíteni kezdett népszerűségéből, amikor 1643-ban XIV. Lajos lépett a francia trónra. Az új király nem csupán megőrizte és továbbfejlesztette a balettelőadások hagyományát, de maga is részt vett bennük, egészen addig, míg annyira el nem hízott, hogy nem tudott már táncolni. A "Napkirály" nevet is egy szerepe nyomán kapta, Az éjszaka balettja c. előadásban a Nap jelmezében jelent meg a fején koronával.

XIV. Lajos uralkodása idején a balettelőadások megszaporodtak, a színpadi látvány minden addiginál pompásabb volt. A műkedvelő főúri táncosok mellett megjelentek a hivatásos táncművészek. E művészet tökélyre vitele céljából Lajos 1661-ben megalapította a Királyi Táncakadémiát. Tíz év múlva létrejött a Királyi Zeneakadémia. A kettő egyesülése után a Királyi Zene- és Táncakadémia alkotta a párizsi Opera előadásait. Ennek színpadán jelentek meg az első hivatásos táncosnők 1681-ben. 32 évvel később a párizsi Operában balettiskolát hoztak létre, hogy elegendő képzett táncos legyen az új, népszerű műfaj, az opera betétjeinek előadásához. A ma is fennálló iskola első híres növendékei Marie-Anne de Camargo és Marie Salle, valamint a férfitáncos Louis Dupré voltak.

A táncstílusok jó ideig alig változtak, amíg Jean-Georges Noverre francia táncos és koreográfus újfajta elgondolásait át nem ültették a gyakorlatba. Noverre azt akarta, hogy a szabadabb mozgás érdekében a táncosok vessék le a kényelmetlen jelmezeket, ne öltsenek álarcot és igazi jellemeket alakítsanak. Jean Dauberval 1789-ben Noverre sok javaslatát, újítását felhasználta a Rosszul őrzött lány c. balettje megalkotásakor. A darabban nincs szó istenek és istennők hősteteiről, nincsenek maszkok és merev jelmezek.

A romantikus balett

A XIX. század elején a romantika minden művészeti ágban éreztette hatását, így a balettban is. Feltámadt az érdeklődés a folklór és a középkor, az ősi mondák világa iránt. Romantikus stílusjegyek jellemzik a Szilfid és Giselle c. balettokat is. Ez idő tájt alakult ki a légiesség illúzióját fokozó spicctechnika, ám mivel ekkor még nem léteztek a mai balerinák által használt, tömött orrú spicc-cipők, a táncosnők csak nagyon rövid ideig tudtak lábujjhegyen állni és táncolni. Az itáliai Marie Taglioni emelte e spicctáncot virtuóz ügyeskedésből a táncművészet fennkölt eszközévé. A romantikus balett a balerinakultusz csúcsa volt, a férfitáncosok partnerük árnyékában maradtak. Taglionin kívűl, Carlotta Grisi, Luceille Grahn, Fanny Elsser, és Fanny Cerrito voltak a korszak ünnepelt belerinái.

A klasszikus balett

Egy francia táncos Marius Petipa a Szentpétervári Balett vezető táncosa. Bár Nyugat - Európában már alkotott néhány balettot, az igazi siker 1862-ig váratott magára. Ekkor vitte színre Szentpétervárott a fáraó lánya c. darabot, amely akkora diadalt aratott, hogy Petipát kinevezték a társulat első balettmesterévé , ezen a poszton aztán 40 évig meg is maradt.
Nem kevesebb, mint 50 egész estét betöltő balettot koreografált. Hírnevét a következő három balettnak köszönheti: Csipkerózsika (1890), Diótörő (1892), Hattyúk tava (1895). Mindhárom Csajkovszki zenéjére készült, s a Petipa által tökélyre vitt "klasszikus" stílusban a mindenkori balettrepertoár legnépszerűbb darabjaivá váltak.

Az orosz balett

Ahogy Petipa öregedett, pétervári táncosai kételkedni keztek a mester előírta klasszikus stílus szigorú szabályiban. Érdekesebb történetekre vágytak, s szerettek volna megfelelni a kor kihívásainak, vagyis a kortárs képzőművészeti hatásokat is visszatükröző díszletek között, modern zenére komponált táncműveket akartak előadni. A cári balett lázongó művészei között volt Mihail Folkin táncos is, akit 1909-ben Szergej Gyagilev fölkért, hogy dolgozzon együtt vele Párizsban egy évadon át, amikor is bemutatta az orosz balettot a francia közönségnek. Az 1909-es párizsi évad diadalmenet volt. Az Orosz Balett (Ballets Russes) társulatának némelyik produkcióját sokan vitatták, annyi azonban biztos, hogy nagy hatással voltak a balettra. Folkin koreográfiái A rózsa lelke, a Tűzmadár, a Petruska és más balettok ma már a század klasszikusainak számítanak. A társulathoz tartozott Anna Pavlova, aki Folkin Haldokló hattyú c. koreográfiáját minden idők legnépszerűbb táncszólójává tette és minden idők legkiválóbb férfitáncosa Vaclav Nizsinszki is, aki maga is koreografált. Gyagilev a balettot a táncművészetek valóságos gyújtópontjává tette, s ezzel forradalmi újdonságok létrejöttét segítette elő a zenében és a látványtervezésben. 1929-es halála után társulata feloszlott. Ám egyik tagjuk, a Szentpéterváron tanult George Balachine idővel New Yorkban telepedett le, ahol megalapította a School of American Ballet nevű iskolát, ebből jött létre az 1948-ban átalakult New York City Ballet. Balachine a XX. sz. egyik leghatásosabb koreográfusa lett. Gyagilev másik pártfogoltja, Serge Lifar 1945-ig a párizsi Opera balett - társulatának igazgatója, működése alatt a francia balett új fénykorát élte. Gyagilev befolyása Angliában is érezhető mind a mai napig. Társulatában tűnt fel: Marie Rambert, Alicia Markova és Ninette de Valois. Markova partnerével Anton Dolinnal hozta létre a London Fesztivál Balett elnevezésű társulatot, ez ma az Angol Nemzeti Balettegyüttes. Ninette de Valois nevéhez fűződik a Vic-Wells Balett és egy balettiskola alapítása. Növendékei közé tartozott Peggy Hookham, aki később Margot Fonteyn néven kora legkiválóbb balerinája lett, a Vic-Wells Társulata pedig a brit Királyi Balett néven vált világhírűvé. Európa legnagyobb balett társulatai közül talán csak a koppenhágai Dán Királyi Balett maradt érintetlen Gyagilev és az Orosz Balett hatásától. A szentpétervári cári balett - utóbb Kirovnak nevezték - és a moszkvai Bolsoj is túlélte az orosz forradalmat és a kommunista rendszerben sem veszítettek csillogásukból.


Forrás: Kultúrport

Szergely Gyagilev, az Orosz Balett megalapítója






Szergej Pavlovics Gyagilev 1872 március 31-én született Szeliscsiben, Oroszországban, és 1929. augusztus 19-én hunyt el. Balett-impresszárió, patrónus, művészeti kritikus volt, az Orosz Balett megalapítója.
Gimnáziumi tanulmányai után a Szentpétervári Egyetemen hallgatott jogot, és konzervatóriumban is tanult zenét. Zeneszerző szeretett volna lenni, ám professzora, Rimszkij-Korszakov eltanácsolta, mondván, hogy nincs zenei tehetsége. Ezután az orosz és a nyugati művészet lett a szenvedélye, a Pickwikians művészcsoportot látogatta, amely egy idő múlva tagjai közé fogadta. Hamarosan a legműveltebbek közé tartozott. A csoport alapította meg a Művészet Világa (Mir Isszkusztva) című folyóiratot 1899-ben.
Gyagilev ugyanebben az évben Volkonszkij herceg munkatársa lett, aki akkortájt vette át az összes császári színház igazgatását. Gyagilev a színházak 1900-as évkönyvének kiadásáért felelt, és 1901-ben a herceg megbízta Delibes Sylvia című balettjének színpadra állításával. Barátjával, Alexandre Benois-val remekbeszabott tervet dolgozott ki, amely azonban szembeütközött a császári színház eddigi nézeteivel. Több heves vita után Gyagilev megtagadta az évkönyv további szerkesztését, és Volkonszkij herceg elbocsátotta.
Ezt követően főként kiállításokat rendezett a Mir Isszkusztva támogatásával. 1905-ben Szentpétervárott létrehozott egy nagyszabású kiállítást az orosz portréfestészetről. Ennek érdekében egy évig utazott Oroszországban, sok, addig ismeretlen remekművet fedezett fel. A következő évben Párizsban, a Petit Palais-ben rendezett jelentős kiállítást az orosz művészetről. Ekkor kezdődött hosszú, eredményes tevékenysége Franciaországban. 1907-ben öt orosz zenei koncertet rendezett, 1908-ban a Borisz Godunovot vitte színpadra a Párizsi Operában, Fjodor Saljapin főszereplésével.
Az addigi rendezvények sikere alapján Gyagilevet a következő évre is meghívták, opera- és balett-társulattal. Ez vezetett az Orosz Balett megalapításához. A társulatba a legkiválóbb fiatal táncosokat válogatta, közöttük Anna Pavlovát, Adolph Bolmot, Vaclav Nyizsinszkijt, Tamara Karsavinát. Első bemutatkozásuk 1909. május 19-én szenzációs sikerű volt. Az Orosz Balett tökéletes technikája, merész újításai, ízlése, és nem utolsósorban az orosz zene sok kiválósága egycsapásra magával ragadta a párizsi nagyközönséget.
A Monte Carlóban letelepedő Balett Párizsban 1909-1929-ig, két évtizeden keresztül a modern balett vezető szerepét töltötte be, és olyan művészeket hozott össze, mint Picasso, Marinetti, Darain, Goncsarova, Albeniz, Szkrjabin, Debussy, Cocteau, Milhaud, Satie, Braque, Utrillo. A változás nemcsak a tánc nyelvében, hanem a színházművészet és a jelmeztervezés hagyományaiban is végbement.
A párizsi évek alatt Gyagilev számos zeneszerzővel dolgozott együtt, Rimszkij-Korszakov több szerzeményét is megrendezte, köztük Az Aranykakast és a Seherezádét. Több kortárs zeneszerzőnek megbízást adott balettzene komponálására. Így született például Cserepnyin Narcisse et Echo, Debussy Jeux (Játékok), Ravel Daphnis et Chloé Eric Satie Parade Manuel de Falla El sombrero de tres picos (A háromszögletű kalap), Richard Strauss Josephs-Legende műve. Szergej Gyagilev legjelentősebb zeneszerző munkatársa Igor Stravinsky volt. 1910-ben került színpadra a Tűzmadár, 1911-ben a Petruska, 1913-ban a Tavaszi áldozat, 1920-ban a Pulcinella, majd 1923-ban a Les Noces.
Gyagilev fő koreográfusai Mihail Fokin, Léonide Massine, Serge Lifar, Georges Balanchine művészeti vezetője Leon Bakszt volt. Fokin koreográfiái, A rózsa lelke, a Tűzmadár, a Petruska a huszadik századi balett klasszikusaivá váltak. Anna Pavlova Fokin A hattyú halála című koreográfiáját minden idők legnépszerűbb táncszólójává tette. A társulat másik sztárja Vaclav Nyizsinszkij volt, akit nemcsak tánctudása, hanem zilált személyisége, végtelenül erotikus színpadi megjelenése is egycsapásra közismertté tett.
Gyagilev magánéletében több fiatalemberrel tartott intim kapcsolatot, köztük Nyizsinszkijjel, Borisz Kocsnoval, Massine-nel, Lifarral, Anton Dolinnal. 1913-ban elbocsátotta Nyizsinszkijt, mert a táncos megnősült egy hajóút során. Később ugyan visszavette a társulatba, de Nyizsinszkij egyre erősödő öröklött elmebaja megakadályozta, hogy karrierje újból felíveljen.
Az oroszországi forradalom után (1917) Gyagilev Franciaországban maradt, és nem tért haza többé. 1929-ben, halála után a Balett felbomlott, de eredményeit, újításait tagjai a világ sok országában tovább tanították. Szergej Gyagilev Velencében, Olaszországban halt meg, és San Michele szigetén temették el.

Forrás: fidelio (http://fidelio.hu/fidipedia/tanc/eloadok/szergej_gyagilev)

2011. május 24., kedd

Izland




Népszerűségét természeti jelenségeinek köszönheti: gleccserek, gejzírek, melegvízű források, aktív vulkánok, lávával borított területek, havas hegycsúcsok országa. Érdekes kultúrájával és történelmével az ez iránt érdeklődőket is vonzza Népszerűségét természeti jelenségeinek köszönheti: gleccserek, gejzírek, melegvízű források, aktív vulkánok, lávával borított területek, havas hegycsúcsok országa. Érdekes kultúrájával és történelmével az ez iránt érdeklődőket is vonzza.




Államforma: köztársaság
Főváros: Reykjavík
Terület: 103 000 km2
Népesség: 262 000 fő
Hivatalos nyelv: izlandi
Vallás: protestáns 96%, katolikus 1%, egyéb 3%
Időeltolódás: -1:00
Általános leírás:
Látnivalók:

Reykjavík Izland fővárosa, a világ legészakibb fekvésű, és legújabb fővárosa. A késő XIX. században alakult ki a település. Nevének jelentésével ellentétben (füstös öböl), a szélnek köszönhetően tiszta a levegője. Óvárosi részétől minden látnivaló gyalog is könnyen megközelíthető.
Az óváros egyben a központ is. Találunk itt parkokat, tavakat, piacokat és múzeumokat. A skandináv és izlandi kultúra iránt érdeklődők látogassanak el a Nemzeti Múzeumba, ahol vallási és néprajzi gyűjteményt tekinthetnek meg a település kezdeti időszakától napjainkig. Leghíresebb tárgya az körülbelül 1200-ból származó templomajtó, amely egy csatát ábrázol.
A város modern része az óvárostól keletre helyezkedik el. Itt láthatjuk a Hallgrimur templomot, amelyet úgy terveztek, hogy egy láva hegyhez hasonlít. Felmehetünk a tetejére is, ahonnan gyönyörű kilátás nyílik a városra. A Leifur Eiriksson emlékmű, viking harcos volt, ma Izland Fia névvel illetik. A növények kedvelőinek ajánljuk figyelmébe a botanikus kertet. Természetesen ez csak ízelítő volt a város látnivalóiból. Aki ellátogat sok-sok érdekességet láthat és tapasztalhat itt.
Olcsó szállást és étkezési lehetőséget az Óvárosban és attól kicsit keletre keressünk. Aki szórakozni akar, nyugodtan megnézhet egy filmet a három mozi valamelyikében, hiszen a filmeket eredeti nyelven izlandi felirattal vetítik. A zenés helyek kedvelői sem maradnak otthon, hiszen van itt bár, disco, színház, opera, koncertek , és még sok más szórakozási lehetőség.
Arany-vízesés
( Gullfoss) és a Nagy-gejzír (Stóri Geysir) Izland két leglátogatottabb helye a sziget déli területének közepén fekszik. A vízesésnél a folyó hetven méter széles, és 32 m-es magasságból zuhan alá, három lépcsőben két és fél kilométer hosszan. A vízeséstől nyugatra találjuk a Nagy-gejzírt, amely először a XIV. sz-ban tört fel. Úgy tűnik, hogy többszöri szünet után most hosszabb időre pihenni tért, de reméljük, hogy ez a szünet is csak időleges. A szomszédjában található Köpülő (Strokkur) viszont manapság is 10 percenként forró vízoszlopot lövell a magasba.
Ezen a helyen számos színes melegvízű forrást is találunk. Mývatn Izland észak-keleti részén található, és a világ egyik természeti csodájaként tartják számon. Habár a terület érdekes látványosságai nagyrészt a vulkáni vagy geotermikus működés jelei, a központi részen egy gazdag madárvilágnak otthont adó kék vizű tó vonzza a természet kedvelőit.
Elhelyezkedésének köszönhetően rendkívül kedvező időjárási viszonyok jellemzik. Ideális hely a pihenni vágyóknak, és a kirándulások kedvelőinek, hiszen innen könnyen eljuthatunk a Jökulsárgljufur Nemzeti Parkba, a Kverkfjöll-i jégbarlangokhoz, és a Hvrfell-kráterhez.

Éghajlat:

Európa második legnagyobb szigete az Atlanti-óceánban található Skóciától északnyugatra, Norvégiától nyugatra, Grönlandtól délkeletre. A fő sziget 500 km széles és 300 km hosszú. Felszínét sivár fennsíkok, homokos deltatorkolatok, vulkánok, lávával borított területek és gleccserek jellemzik. Az ország felszínének több, mint fele meghaladja a 400 m tengerszint feletti magasságot, legmagasabb pontja a Hvannadallshnúkur pedig 2119 m magas. A földterületek mindössze 21% százaléka művelhető és lakható, s mind a part mentén találhatóak. Izland lakossága és mezőgazdasága a délnyugati részre összpontosul, Reykjavík és Vík közé. Mivel fiatal kőzetei még mindig állandó mozgásban vannak, a földrengések ugyanúgy a mindennapok részévé váltak, mint a reggeli. Fát nemigen látunk itt, inkább tundrával, füves vidékekkel, mocsaras és sivár tájakkal találkozunk. Az egyetlen honos emlős állat a sarki róka, habár néha egy jégtömböm átsodródik egy-egy jegesmedve, a lakosság nem látja őket szívesen, így nem tudnak itt élni. Láthatunk itt rénszarvast, nyércet, mezei egeret. Gazdag a madárvilág, legfőképp a tengeri madarak vannak jelen. A tengerek bővelkednek tengeri emlősben és halban. A déli és a nyugati területeken a Golf-áramlatnak köszönhetően viszonylag enyhe a tél, de rengeteg csapadék hull. Januárban például Reykjavíkban mindössze három napon derült az ég, júliusban egy szép nap az átlagos. Július és augusztus a legmelegebb hónapok, és egyre jobb az idő minél északabbra és keletebbre megyünk. A belső területeken nem szokatlanok a hóviharok, az erős szél és a törmelékeket szállító forgatagok .

Étkezési szokások:

A hagyományos étel nem olyan rossz, mint amilyennek hangzik, habár néhány igen bizarr. Nézzük például a Hákarl elnevezésű rothadt cápahúst, amelyet hat hónapig elásva érlelnek, hogy bizonyos idő elteltével elérje a megfelelő oszlás szintjét. Alig ízletesebb ennél a hrútspungur, a savóban pácolt koshere lepénykévé alakítva, vagy a svi, a félbevágott juhfej pirítva, főzve. A slátur a levágott birkából megmaradt mindenféle gezemice beletöltve annak gyomrába és megfőzve.
Vannak étvágygerjesztőbb ételeik is: har fiskur (tőkehal), bálnazsír, bálnahús, fókahús. Különlegességük a skyr, egy joghurt szerű készítmény, amit pasztőrözött tejből és baktériumkultúrából készítenek. Kávét fogyasztanak, de a sör, bor,és a rövid italok drágák. Hagyományos főzetük a brennivín, amelyet burgonyából készítenek és köménnyel ízesítenek.

Forrás: Országinformációk - Nevezetességek ...

2011. május 23., hétfő

Ha semmi más nem segít, próbáld ki ezt!




Charles Schwab megkérdezte egyszer az egyik acélüzem igazgatóját, akinek az emberei a megszabott mennyiséget nem tudták megtermelni: "Mi az oka annak, hogy olyan ügye
s ember, mint ön, nem tud annyit termelni az üzemében, amennyit kellene?" Az igazgató így felelt: "Nem tudom, pedig már mindent megpróbáltam, de sem a szép szó, sem a szidás, sem az elbocsátással való fenyegetés nem használt. Egyszerűen nem dolgoznak többet." Véletlenül éppen a vége felé járt a nap; közel volt az éjszakai váltás ideje. Schwab kért egy darab krétát, aztán a legközelebb álló munkáshoz fordult: " Hány szalajtást csinált ma ez a csoport?" A válasz az volt, hogy hatot. Schwab nem szólt semmit, csak a krétával egy hatost rajzolt a padlóra, aztán elment.
Mikor az éjszakások megérkeztek, megláttá
k a hatost és megkérdezték, hogy mit jelent. A nappali munkások így feleltek: Itt volt a nagyfőnök és megkérdezte, hány szalajtás-unk volt ma, és mondtuk, hogy hat. Azt írta a padlóra." Másnap reggel Schwab ismét végig ment az üzemen. Az éjszakai csoport kitörölte a hatost, és egy hetest írt a helyére. A nappali munkások első pillantása erre a hetesre esett. Micsoda? Szóval az éjszakaiak különb legényeknek hiszik magukat? No, majd megmutatjuk nekik! Keményen nekigyürkőztek, és mielőtt elmentek, egy óriási hivalkodó tízes számot hagytak a padlón. A termelés pedig nőttön nőtt. Ez az üzem, amely ezelőtt hátul kullogott a termelésben, rövidesen többet teljesített, mint bármelyik vetélytársa.
A módszer?
Hallgassuk meg Charles Schwab szavait. "Ha bárkivel el akarunk végeztetni valamit, versenyre kell ösztönöznünk. Nem a szennyes, pénzsóvár küzdelemre, hanem a másokon való túltevés vágyára gondolok." Ez az: túltenni a többieken! A versengés! Odadobni a kesztyűt! Biztos módszer az önérzetes embereknél! Versengésre való kihívás nélkül Theodore Roosevelt sohasem lett volna az Egyesült Államok elnöke. Nemsokkal azután, hogy Kubából visszatért New Yorkba, jelölték New York állam kormányzójának. Az ellenzék rájött, hogy a törvény szerint már nem ennek az államnak a lakója; erre Roosevelt megriadt, és vissza akart vonulni. Thomas Collier Platt azonban nem hagyta annyiban, és nyilvánosan megkérdezte: "Csak nem gyáva a San Juan Hill-i hős?!" Roosevelt felvette küzdelmet -- a többi pedig a történelemé. Ez a kihívás nemcsak az ő életét változtatta meg, hanem hatással volt az amerikai nép történelmére is.
Nemcsak Schwab és Platt ismerte a kihívás hatalmas erejét, hanem Al Smith is. Amikor Smith New York állam kormányzója volt, nagy nehézségekkel kellett megküzdenie. A Sing Sing fegyháznak, az Ördögsziget után a világ e leghíresebb büntetőintézetének, nem volt igazgatója. A börtönben egymást követték a botrányok. Smithnek erőskezű emberre volt szüksége, igazi vasemberre. De ki legyen ez? A New Hampton-beli Lewis E. Lawest szemelte ki erre a célra.
"Mi lenne, ha átvenné a Sing Sing vezetését? -- kérdezte meg kedélyesen Lawestól -- Tapasztalt emberre van ott szükség." Lawes zavarba jött. Ismerte a Sing Sing veszélyeit. Mindig politikai kinevezésnek számított ez az állás, és ezért a politikusok szeszélyeinek volt kitéve. A börtönigazgatók jöttek és mentek; egyikük csak három hétig állt az intézet élén. Lawes előtt szép pályafutás állt enélkül is; vajon megéri-e a kockázatot?
Ekkor Smith, aki látta Lawes habozását, hátradőlt a székében, és mosolyogva így szólt: "Fiatalember, megértem az ijedelmét. Nehéz hely az. Csak erőskezű ember állja ott meg a helyét." Bizony, ez is kihívás volt. Lawes úgy gondolta, kipróbálja, hogy elég erőskezű-e. Elfogadta az állást -- és ottmaradt. Ő lett a világ leghíresebb fegyházigazgatója. Könyve, amelynek a címe Húszezer év a Sing Singben, több százezer példányban kelt el. Rádióelőadásokat is tartott; fegyháztörténeteiből a filmek tucatjai születtek. A bűnözőkkel való emberi bánásmódja pedig csodákat tett a fegyházi életben.
"Sohasem tapasztaltam -- mondta Harvey S. Firestone, a nagy gumigyár megalapítója --, hogy a pénz és egyedül a pénz össze tudná hozni, vagy együtt tudná tartani a jó munkaerőket. Azt hiszem, csak a versengés képes erre..."
Ez az, amit minden sikeres ember szeret: a verseny. Lehetőség az önmegvalósításra, értéke bebizonyítására, a kiemelésre, a győzelemre. Ezért rendezik a gólyalábon járás, az árbocon ülés meg a lepényevés versenyeit, hogy kitűnjenek, hogy fontosnak érezzék magukat.
Ha tehát az emberek gondolkodását -- az önérzetes, bátor emberekét -- magadéra akarod formálni, ez a szabály:

HÍVD KI VERSENYRE A MÁSIKAT!


Forrás: Dale Carnegie: Sikerkalauz (245-248. oldal) – Minerva, Budapest, 1989

2011. május 22., vasárnap

Tóth Árpád: Ah, vasárnap!



Ülj mellém a villamosba,
Fel van szítva melege,
Minthogy nyüzsög benne most a
Kirándulók elegye;
Gyere velem a berekbe,
Ott az élv most nem kicsi,
Belelépsz az emberekbe,
Mint Lukácsba a Zichy.

Vár ott buja, szép tenyészet,
Bodza, bürök és kapor
És kocsiktól hevenyészett
Debreceni, drága por.
S van a cukrászdába mostan
Fagylalt is, két szép szelet,
És a spriccer a Dobosban
Langyosabb, mint képzeled.

És a vurstli! oly szép, mint a
Tündérkert és a mese,
Ing a lenge hajóhinta,
S ring a káplár kedvese,
S káplár úr virzsiniája
Kedves füstöt ver beléd,
Úgyhogy átkot szórsz a tájra,
Hol dohányt mér Verpelét.

S úszhatsz itt ezer gyönyörbe,
Ha a zenét szereted,
Mert füled, e drága görbe,
Hallhat szép hangszereket.
Bőgő búg és verkli károg,
S hacacáré andalog,
És dalolnak a polgárok
S más ily kedves vandalok.

S hogyha éppen elpihennél
Mondjuk egy kedves padon,
Kérlek, mi sem könnyebb ennél,
Ím az éceszt megadom:
Minthogy minden padon ülnek,
Legyen párnád a karod,
És feküdj a fűbe, s hülj meg,
És halj meg, ha akarod.

Szóval, menj, kérlek, a zöldbe,
Erre kér ma halk dalom
A Nagyerdőt üdvözöld te,
Itt a legjobb alkalom.
Menjetek ki sok-sok százan,
Kedveseim, magyarok,
Mily jó lesz! a kávéházban
Végre magam maradok!


Forrás: Tóth Árpád összes verse - Magyar Elektronikus Könyvtár

Palkó Józsefné mesemondó






Palkó Józsefné Zaich Zsuzsánna mesemondó

1880-1962


Mesemondó, a népművészet mestere. 1947–48-tól haláláig Kakasdon (Tolna m.) élt. Mesemondó család tagja. Apja, bátyja, unokaöccse, fia közismert, közkedvelt mesemondók voltak. Repertoárjának legszebb darabjai a nagy terjedelmű tündérmesék, tréfás mesék, melyek többnyire egy hősnő fájdalmas vagy mulatságos kalandjairól szólnak. A sorsüldözött nőkről szóló mesék előadásában rendkívül poetikus, együttérző. Bár írástudatlan, meséinek nagy része közvetve vagy közvetlenül meséskönyvekből, Kriza János, Arany László és Benedek Elek népmesegyűjteményeiből származik. Ez részben környezete nagyfokú olvasottságával magyarázható. A bukovinai székely falvakban a 19. sz.-i népmesegyűjtemények mellett a népkönyvek és ponyvafüzetek is közismertek voltak, szerves részét képezték a szellemi kultúrának, rossz magyarságuk nem hagyott nyomot Palkó Józsefné stílusán. Palkóné misztikus hajlamú, gyógyító, vallásos asszony volt, és legszívesebben a virrasztóban mesélt, ami az élet sötét oldalaira való ráhangoltságra utal. A gyűjtés idején 70 körül járt. Bár a bukovinai székelyek Magyarországra való telepítése során három országot is megjárt, mikor végre családjával együtt Kakasdon letelepült, parasztasszonyok szokása szerint nem lépte túl a falu határát. A fővárosba is csak akkor utazott fel, amikor Dégh Linda közbenjárására elnyerte a népművészet mestere kitüntető s valóban megérdemelt címet. A virrasztón kívül ő is mesélt asszonytársainak és a gyermekeknek. Dégh Linda tanulmányából tudjuk azt is, hogy a szép hosszú meséket, „A tizenkét rabló"-t és a ,,Nemtudamká"-t tartotta virrasztóba valónak, a mesék nagy részének funkciójáról, szerepéről a gyermekeknek és az asszonyoknak való mesék közötti műfaji különbségről azonban vagy a mesemondó, vagy inkább a gyűjtő már nem ejtett szót. Nyomtatott mesekincse 32 tündérmesét, 6 legendamesét 3 novellamesét, 1 hidegvérű szolga mesét, 15 tréfás mesét 2 formulamesét, 2 saját maga kitalálta történetet, 5 hiedelemmondát tartalmazott.

A Népművészet Mestere díjat 1954-ben kapta meg.


Forrás: Népművészet Mesterei - Szellemi Kulturális Örökség



2011. május 21., szombat

Budapesti Vonósok Kamarazenekar



A zenekarról

A Budapesti Vonósok Kamarazenekar 1977-ben alakult a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola végzős hallgatóiból. 1982-ben a zenekar elnyerte a Belgrádi Nemzetközi Kamaraverseny díját.

1983 óta a Zeneakadémia Nagytermében évente megrendezett koncertsorozata mellett rendszeresen fellép az együttes a MTA Dísztermében, a Művészetek Palotájában, az ország és a főváros egyéb jelentős koncerttermeiben.

A Zenekar 1995-ben megálmodta, és azóta évente megrendezi a Nemzetközi Haydn Fesztivál-t Fertőd-Eszterházán, olyan neves hazai és külföldi művészek közreműködésével, mint: Rost Andrea, Jandó Jenő, Reinhold Friedrich, Perényi Miklós, Ágoston András, Irena Grafenauer, Lencsés Lajos, Drahos Béla, Nicolas Daniel...

A kamarazenekar ma már a világ élvonalbeli együttesei közé tartozik és a nemzetközi zenei élet kiemelkedő szólistáival, művészeivel koncertezik világszerte: Pauk György, Kocsis Zoltán, Baráti Kristóf, Fenyő László, Josef Suk, Maria Kliegel, Frankl Péter, Stefan Vladar, Michael Martin Kofler, Paula Robison, Guy Touvron, Eugene Rousseau. Az együttes rendszeresen fellép Európa, az Egyesült Államok, Dél-Amerika és Japán koncerttermeiben is.

Gyakori vendégei a nemzetközi zenei élet fesztiváljainak: Budapesti Tavaszi Fesztivál, Karintiai Nyár (Ausztria), Danubius Fesztivál (Olaszország), Norwich, Canterbury, Cricklade Fesztiválok (Anglia) Vallon Fesztivál (Belgium) és Lancut (Lengyelország).

Koncertjeiket a világ számos rádió- és televíziótársasága közvetíti egyenes adásban, illetve rögzíti azokat. Meghívásaik mellett több kiadó számára is készítenek lemezfelvételeket: Hungaroton, Nuova Era, Naxos, Laserlight, Capriccio. A Delta Music-kal exkluzív szerződés keretében több mint 40 CD felvételt rögzítettek. Lemezsorozatok kiadása is az együttes nevéhez fűződik, többek között Johann Christian Bach Sinfonia Concertantéinak felvétele, amely világpremierként jelent meg.
A Zenekar tagjai rendszeresen fellépnek kamarakoncerteken különböző formációkban.
Az együttes 2009-ben újabb exkluzív hangversenysorozatot indított Királyi Koncertek címmel a Corinthia Hotel Budapest patinás báltermében. A sorozat keretében a Budapesti Vonósok a magyar előadó-művészet legrangosabb képviselőivel lépnek színpadra. A meghívott művészek között szerepel: Rost Andrea, Perényi Miklós és Szabadi Vilmos...

A Budapesti Vonósok Kamarazenekar folyamatosan törekszik új ötletekkel és koncepcióval a közönség és a generációk széles körét megnyerni, valamint fiatal, tehetséges előadókat és zeneszerzőket felkarolni.

Az együttes elismert résztvevője a magyar és a nemzetközi zenei életnek. 2001-ben a Kamarazenekart Magyarország legrangosabb szakmai elismerésével, a Bartók-Pásztori Díjjal, 2007-ben a Magyar Tudományos Akadémia Klub Művészeti díjával, 2008-ban, pedig az Artisjus díjjal tüntették ki. A hivatásos zenei együttesek országos regisztrációja alkalmával 2009-ben két 1. kategóriás kamarazenekart vettek nyilvántartásba: a Liszt Ferenc és a Budapesti Vonósok Kamarazenekart. A Budapesti Vonósok művészeti vezetője Botvay Károly csellóművész, koncertmestere Bánfalvi Béla hegedűművész.

Forrás: budapestivonosok.hu

2011. május 20., péntek

A drezdai Zwinger



A barokk stílusú palota, a drezdai Zwinger Szászország fővárosának a jelképe lett. A nemzetközi repülőtérrel rendelkező Drezda megközelíthető autópályán, de a vasúti összeköttetése is kiváló.

Drezda jelképe, a Zwinger

Drezda művészeti élete Erős Ágost választófejedelem uralkodása alatt indult virágzásnak. A XVIII. századi építkezések meghatározták az egységes városkép kialakulását, az Elba folyó két partján. Drezda ekkor vált Németország egyik legszebb városává. 1945 februárjában éjszakai bombatámadás érte, szinte az egész város romokban hevert. 1964-ben Drezda lakói hagyománytiszteletből ujra felépítették a drezdai Zwingert az óvárosban. A nagy művészetpártoló Erős Ágost 1694-ben adott megbízást a Zwinger megtervezésére. A kor uralkodóihoz hasonlóan ő is XIV. Lajost, a Napkirályt utánozta. Fényes díszelőadásokat, színpompás álarcosbálokat rendezett, csodálatos épületeket és tereket hozott létre. A dán király fogadására egy faszerkezetű díszemelvényt állítottak fel, mely kőből továbbépítve fényűző barokk stílusú palotává vált. A tágas térelrendezés és a barokk stílus egy díszes, játékos, de káprázatosan szép épületegyüttest eredményezett. A drezdai Zwinger látványát meghatározzák a falakat borító gazdag díszítőelemek, és a kutaknál elhelyezett mozgalmas barokk szobrok. A Francia Pavilon mögötti Nimfák fürdője egy mesterséges sziklaüreg medencéje, amelyet szobrok vesznek körül. A Zwinger téglalap alaprajzú díszudvarának csupán három oldalán épültek fel a boltozatos belső folyosók, a galériák, amikor az építész meghalt. Elsőként a Koronás kapu készült el, balról és jobbról két hosszúkás galériával, innen haladhatunk át az Ostra sétányhoz a Zwingert körülvevő árok fölött. A középpontban egy-egy pavilon áll; a Harangjáték-pavilon a délkeleti oldalon és vele szemben a Várfal-pavilon. A sarkok találkozásai is pavilonokká bővültek. Az Elba felé néző negyedik oldalra fakarzatot, majd kőfalat emeltek. A drezdai Zwinger végső formáját a XIX. században nyerte el. Az épület lezárásaként Képtárat építettek, így keletkezett az érett olasz reneszánsz stílusát idéző kétemeletes épület, amely 1854-ben nyílt meg. A világ egyik leggazdagabb gyűjteményének számított. Láthatók itt többek között Raffaello, Tiziano, Correggio, Veronese, van Eyck, Rubens, Rembrandt, Holbein, és Dürer képei, rajzai.


Forrás: A világ csodái