Kálvin János ötszáz éve született

Ötszáz éve, 1509. július 10-én született Kálvin János (Jean Calvin) francia származású svájci vallásreformátor, teológus. 2009-et a protestánsok mindenütt a világon Kálvin-évként ünneplik.




A franciaországi Noyonban látta meg a napvilágot, teológiai és jogi tanulmányai során ismerkedett meg a lutheri-reformátori eszmékkel. 1533 végén I. Ferenc francia király protestánsüldözései elől Bázelbe menekült, 26 évesen itt fejezte be és adta ki élete végéig folyamatosan finomított fő művét, A keresztény vallás rendszerét (Christianae Religionis Institutio). Művét, amelyet káténak, hitvallásnak és apológiának szánt, magyarra először Szenczi Molnár Albert fordította le 1624-ben. 1536-ban Guillaume Farel reformátor Genfbe hívta, ahol a városi egyház prédikátorává nevezték ki. Kálvin hiába volt kiváló szónok, briliáns teológus, szigorú katekizmusa és hittételei miatt a lakosok ellenállásába ütközött, s végül 1538-ban a városi tanács száműzte. Ezután Strasbourgban a hugenotta menekültek lelkipásztora lett, tanulmányozta a német protestantizmus tanait, s Melanchthon Fülöppel kidolgozta az ágostai hitvallás módosított változatát. 1541-ben a genfiek ismét segítségét kérték, miután Róma a várost a katolikus egyházhoz való visszatérésre szólította fel. Kálvin csak azután tért vissza, miután elfogadták az egyházi szervezet átalakítását szorgalmazó reformjait. Létrehozta a világitól független egyháztanácsot (konzisztórium), amely 9 lelkészből és 12 világi tagból állt. Szigorúan a bibliai-igei alapokra épülő egyházi rendtartásának elemeit (csecsemőkeresztség, úrvacsora, presbitériumi hatalomgyakorlás, gyülekezeti tagok egyenlősége) később a református és presbiteriánus egyházak beépítették szabályzatukba. Teológiai reformjának legfontosabb gondolata Jézus Krisztus személyének középpontba állítása volt, akinek megismerése egyedül a Szentírás (Sola Scriptura), a szuverén Isten kijelentése által lehetséges. Az Ószövetség és Újszövetség szorosan egymásra épül, mindkettő Jézus Krisztusról, az isteni kegyelemről, Istennek az emberrel kötött szövetségéről szól. Kálvin genfi évei alatt teológus professzor, prédikátor, egyházi vezető, iskolai felügyelő volt egyszerre, kiterjedt levelezést folytatott, könyveket írt. A reformáció egyik szellemi vezetőjeként templomi használatra javasolta a zsoltárokat, írásai fontos szerepet játszottak a francia irodalmi nyelv kialakulásában. Gazdaságetikai kérdésekben is állást foglalt, mértékletes kamatgazdálkodást javasolt, a szegénység leküzdésére kórházat, árvaházat, szegényházat alapított. Ugyanakkor puritanizmusa (a kártyázás, kocsma, tánc betiltása), az egyházi fegyelem, az erkölcsi ügyekbe valóbeleszólás az alsóbb rétegekben ellenszenvet is kiváltott. Ellentmondásos szerepe Szervét Mihály perében, akit a Szentháromság tagadása miatt 1553-ban végeztek ki Genfben. Kálvin tuberkulózisban szenvedett, de több más kór is kínozta, puritán életmódja, a túlzott böjtölés miatt állandó fejfájás gyötörte. 1564. május 27-én hunyt el, végrendelete szerint Genfben jeltelen sírban temették el, feltételezett nyughelyén emléktábla áll.


Forrás: MTI/ Stop Kapcsolódó cikk: A magyar Kálvin és kálvinizmus