Főbb kínai vallások

Buddhizmus



Buddhizmus körülbelül az első évszázadban érkezett Kínába, a negyedik évszázad után már széles körben elterjedt és fokozatosan a legbefolyásosabb vallás lett Kínában. A kínai buddhizmus három részből áll: a kínai, a tibeti, és a páli buddhizmus (dél- ázsiai buddhizmusnak is nevezik). Összesen 200 ezer buddhista szerzetes és több mint 13 ezer buddhista templom van Kínában, továbbá 33 buddhista iskola és körülbelül 50 kiadvány.
A tibeti buddhizmus a kínai buddhizmus egyik ága és főleg a Tibeti Autonóm Területen, Belső-Mongólia Autonóm Területen és Qinghai tartományban található meg. A tibeti, a mongol, a yu-ku, a men-ba, a luo-ba, a tu nemzetiség általában a tibeti buddhizmust követi. A hívők száma körülbelül 7 millió. Az ún. dél-ázsiai buddhizmus főleg Kína délnyugati részén terjedt el, azaz Yunnan tartomány Xi Shuang Ban Na Dai nemzetiségi autonóm megyében, a De-hong Dai és Jin-po nemzetiség autonóm megyében és Si-mao területen. A dai, a bu-lang, az a-chang, a wa nemzetiség többsége a dél-ázsiai buddhizmust követi és jelenleg több mint egymillió hívőjük van. A kínai buddhista hivők főleg hanok és egész Kínában megtalálhatóak.

（A kínai Zhejiang tartományban fekvő Ning-bo Ling-shi templom）

Taoizmus

A taoizmus Kínában született a 2. században és 1800 évre tekinthet vissza. A taoizmus a kínai ősrégi természetimádásból és az ősök tiszteletéből fejlődött ki. A taoizmusnak fokozatosan két nagy ága alakult ki: Quan-zhen taoizmus és Zheng-yi taoizmus, amelyek nagy hatást gyakorolnak a hanokra. Mivel a taoizmusnak nincs szigorú szertartása, ezért a hívők számát nehéz megállapítani. Jelenleg Kínában több mint 1500 taoista templom található, a szerzetesek száma több mint 25 ezer.

Iszlám

Az iszlám a 7. században érkezett Kínába. A hui, az ujgur, a tatár, a kerkez, a kazah, az üzbég, a dong-xiang, a sa-la, a bao-an és más nemzetiség, összesen több mint 18 millióan iszlámhívő. A kínai muszlimok többsége Xinjiang Ujgur Autonóm Területen, Ningxia Hui Autonóm Területen, Gansu, Qingha, Hunan tartományban él, de más tartományokban is megtalálható az iszlámhit. Jelenleg Kínában több mint 30 ezer mecset és több mint 40 imám, illetve Ahong található.

Katolicizmus

A katolicizmus, illetve előzménye a 7. századtól kezdődően van jelen Kínában. Különösen az 1840-es ópiumháború után terjeszkedett nagymértékben. Jelenleg Kínában 100 katolikus egyházmegye és körülbelül 5 millió hívő van. A templomok száma körülbelül 5 ezer és 12 katolikus főiskola is van Kínában. Az utóbbi 20 évben a Kínai Katolikus Szövetség több mint 1500 katolikus papot nevelt és közülük több mint 100-at már külföldre küldtek továbbtanulásra. Emellett a Kínai Katolikus Szövetség tagja 3 ezer fiatal apáca, akik már fogadalmat tettek. Minden évben körülbelül 50 ezren keresztelkednek meg és összesen 3 millió Bibliát adnak ki.

（A pekingi Wang Fu-Jing úton fekvő katolikus templom）

Protestánsok



A protestantizmus a 19. században érkezett Kínába és a ópiumháború után nagyarányú terjeszkedést folytatott. 1950-ben a protestantizmus kiadta az ún. „Három Önállóság” jelszavát, amelyben felszólították a keresztyényeket, hogy semmisítsék meg az imperializmus hatását, erősítsék a hazafiasságot és tegyenek erőfeszítéseket a kínai kereszténység önállóságára, önmaga eltartásra és a hittérítésre. Jelenleg Kínában körülbelül 10 millió szerzetes és körülbelül 18 ezer pap van, a templomok száma 12 ezer, az imahelyek száma több mint 25 ezer.




Forrás: China Radio International