Béres József (tudós)

Vitéz dr. Béres József (Záhony, 1920. február 7. – Budapest, 2006. március 26.) Széchenyi-díjas kutató, a Béres Csepp megalkotója.

Életpályája

Kezdetben gyári munkás volt Záhonyban a fűrésztelepen, majd 1938–1940 között kertészetet tanult a Duna–Tisza közi Mezőgazdasági Kamara Kertmunkásképző Iskolájában, Kecskeméten. 1941-ben bevonult katonának, közben középiskolai levelező tanuló a kassai II. Rákóczi Ferenc Premontrei Gimnáziumban. 1943-ban frontszolgálatra került, így tanulmányai is félbemaradtak. 1945-ben jött vissza a frontról, sebesülések következtében bal karja és válla megbénult. 1947-ig hadigondozott, jövedelmét kertészkedésből egészíti ki. 1947-ben feleségül vette Papp Katalin tanítónőt. 1948-ban a a nyíregyházi Kossuth Lajos Evangélikus Gimnáziumban - 28 évesen - leérettségizett. 1948–1950-ben szövetkezeti ügyvezető Záhonyban, majd építőipari munkás volt Nyírmadán. 1952-ben megszületett fia, József.

1954–1963 között az Állami Mezőgazdasági Gépállomás kisvárdai laboratóriumát vezette. Közben 1961–1965 között a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Karán egyetemi tanulmányokat folytatott, ahol 1965-ben diplomázott agrármérnökként. 1964–1989 között a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos munkatársa, az intézet Tudományos Tanácsának tagja volt. Széles érdeklődési körére jellemző, hogy 1955–1972 között talajtani, analitikai, talajgenetikai, térképszerkesztési, üzemtani, kórélettani, környezetvédelmi, kemizálási, tápanyag-gazdálkodási tanfolyamokat végzett.

Általános élettanból és agrobiokémiából szerzett Summa cum laude doktori címet, 1968-ban. 1973–1976 között a Kisvárdai Járási Kórház laboratóriumában másodállásban dolgozott.

1972-ben alkotta meg a nyomelemeket komplex formában tartalmazó humángyógyászati készítményt, amelynek a Béres Csepp nevet adta. Elismertetéséért szélmalomharcot vívott. Bár sok ezren könyörögve fordultak hozzá a gyógyszerért, de a hatóságok börtönnel fenyegették, ha terjeszti a készítményt. A segítő szándék és a börtön közötti csapdahelyzet igen megviselte. 1975-ben kuruzslás vádjával bűnvádi eljárás indul ellene, de 1976-ban bejelenti a szabadalmat. 1978-tól forgalomba is kerülhetett, gyógyhatású készítményként. 2000-ben hivatalosan is gyógyszerré nyilvánították, amely erősíti az immunrendszert, és jótékony hatású a daganatos betegségek gyógyításában.

Utolsó éveiben a nevét viselő cégcsoport elnökeként, és a szintén nevét viselő alapítvány tiszteletbeli elnökeként visszavonultan élt Kisvárdán.

1987-ben mutatták be Kósa Ferenc által 1976-ban és 1986-ban róla és munkásságáról forgatott, „Az utolsó szó jogán” című dokumentumfilmjét.

Díjai, elismerései


    a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje (1997)
    Széchenyi-díj (2002)
    a Magyar Érdemrend középkeresztje, posztumusz (2012)

Forrás: Wikipédia