Helen Bereg verseiből (2.)

Ellentétek-átírt

Szerelem szorítja szívem.
Érzem bensőmben vergődve lüktet, dobol.
Szabadulna fájdalom szorításából.

Szerelem simítja szívem.
Lágy pilleként, árvalányhaj
Suhogásával bizserget,
Mosolyt varázsolva számra.

Szerelem jajong szívemben.
Velőt tépő hangon visszhangba sikítja:
Gyere! Karolj! Ölelj! Csókolj! Szeress kínban!

Szerelem öleli szívem.
Féltő kéz simításában
Elveszik boldog önfeledten
Szemembe könnyeket játszva.

Szerelem kínozza szívem.
Hóhérnak ily kegyetlen a szorítása,
Mit bűnös testére mér halálát várva.

Szerelem járja át a szívem.
Boldogság édes varázsa.
A beteljesült szerelem
Csak délibáb csaló mása.

Ó a csalfa szerelem!
Égig emel, elbódít
Majd megöl a vágyó kín.

2006. december 27.

Szerelem éled

Tűz ég szívemen, életem égeti lánggal emésztve.
Édes enyészet igéz, életet élet elé.

Új élet kél már hamuból nyíl égbe virággá,
Szinte a hamvaiból lesz eleven szerelem.

Mily gyönyörű élet születik hamu táp talajából
Szép szerelem ezután, nyílj nekem éltemen át.

2006. december 29.

Szürkület

Hajnali pír már szürke sötétség társa.
Nem újul a sejted, csak kopik, öregszik.
Fázós öregen botod előtted koppan,
Várod a tél hidegét,
Nyárba csak visszatekintsz.

Szürkület éled a fény multával eléd,
Szíved a balga szerelmet akar télben,
Csalfán még tavasz álmait küldi feléd.
Álnok e kép, csak a vágy
Játszik hamisan véled.

2006. december 30.

Féltékeny vagyok

Féltékeny vagyok a szélre.
Simogatva hozzád oson,
Ruhád alá bújik mélyre,
Füledbe szerelmet suttog.

Féltékeny vagyok a Napra.
Fénye meleget ad neked,
Szerelmem elhalványítja.
Sugara öleli tested.

Féltékeny vagyok a Holdra.
Nézheti arcod nyugalmát,
Bepillanthat az álmodba.
Veled lehet éjszakán át.

Féltékeny vagyok a vízre.
Érintheti kezed, arcod,
Lágyan simogatja tested
Csobogva vágyó dallamot.

Féltékeny vagyok párnádra.
Szerelmes szavakat suttogsz
Ölelő karomba vágyva,
mit nekem kéne hallanom.

Mindenre féltékeny vagyok.
Kín marcangolja a szívem,
Miért nem én suttoghatok
Szél helyett szerelmet füledbe?
Miért nem én ölelhetlek,
Nap fényével önfeledten?
Miért nem én simogatlak
Álmodban Hold sugarával?
Miért nem én dalolhatok
Víz helyett vágyó dallamot?
Miért nem nekem suttogod
Párnád helyet: Kicsi párom?
Miért? Mondd Miért?

2007. január 1

Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár

Megjelent a Digikönyv sorozat keretén belül
Kiadta a Napvilág Íróklub
ISBN 978-963-87404-9-6
Minden jog a szerzőnek (Helen Bereg) fenntartva!
Budapest, 2007-07-25