A bizalomról...

.

A Central Parkban ül egy vak koldus. A nyakában tábla: „Vak vagyok. Adakozzatok!”

Egy napon megszólal egy hang:

– Mennyit keres maga ezzel a táblával?

– Uram, ez egy jó tábla – feleli a koldus –, naponta nyolc-tíz dollárt is összeszedek vele.

– Kössünk egy szerződést! – így az idegen – én megfordítom a táblát, és ráírok valamit. Maga pedig a gyermekei életére megfogadja, hogy senkivel sem olvastatja fel. De egy hónap múlva megint eljövök, és elolvasom magának.

Megegyeznek. Egy hónap múlva megszólal az idegen hangja:

– Itt vagyok.

– Uram, ön egy csodatevő – lelkendezik a koldus –, egy varázsló. Tudja, most már mennyit keresek naponta? Húsz, harminc dollárt. De én becsületes ember vagyok, nem tudom, mit írt a táblára.

És akkor az idegen felolvasta:

„Jön a tavasz, és én nem láthatom.”

Forrás: SzePi