Televíziós sztárszakácsaink

Korunk legmenőbb séfjei tökéletesen ellenkező elveket vallanak a főzésről, a világ mégis imádja őket: Nigellát, Jamie-t és Gordont.

A gasztronómia óriási népszerűségre tett szert az utóbbi években. Ez a szó már nem egyszerűen táplálkozást, főzést, a háziasszony mindennapi robotját jelenti. Művészet, különleges, egzotikus hobbi, irigylésre méltó tehetség és őrült luxuscikk lett belőle egyszerre. Beférkőzött az internet, a televízió és a mindennapi konyhák világába is. Ahhoz pedig, hogy egy hétköznapi témából tökéletes tömegsiker legyen, sztárokra van szükség, és a gasztronómia világa ebben is bővelkedik, már kis hazánkban is bőven akad példa sztárszakácsokra, tévés szakácsokra. Hogy értsd, mindez honnan indult, mindössze három nevet kell megismerned: Nigellát, Jamie-t és Gordont, a világ leghíresebb sztárszakácsait. Elveik és hozzáállásuk különböző, de mindhárman szeretnivaló séfek, akiktől csak tanulhatsz.

Nigella Lawson és a tejszín erotikája

Nigella nemcsak gyönyörű megjelenésével, kedves stílusával és hihetetlenül egyszerű receptjeivel vált a világ kedvencévé. Úttörője egy olyan modern nőképnek, amely alapjaiban változtatta meg mindazt, amit a 21. század háziasszonyáról gondolunk. Megalkotta a házi istennő fogalmát, amely persze tele van iróniával. Könyvei és műsorai azoknak szólnak, akiknek munkájuk és családjuk mellett nincs idejük egész nap a háztartással foglalkozni. Számára a főzés lényege nem a tökéletes technikában, hanem a gyorsaságban, az egyszerűségben és az evés végtelen szeretetében rejlik. Megnyerő őszinteséggel vall lustaságáról, mohóságáról és hanyagságáról. Mivel ő maga is egyszerű újságíróként kezdte, és nem profi séf, valóban hitelesen adja át praktikáit, mint nő a nőnek. Éppen ettől szerethető: nem hirdet tökéletességet. Arra tanít, hogyan lehetsz olyan a nő, aki minden női szerepet egyszerre él át, és még élvezi is. Elragadó szenvedélyt érez az alapanyagok iránt: egy adag habosra vert tejszín, olvasztott csokoládé vagy ropogósra sült bacon erotikus gyönyörűségnek tűnik a tálalásában.

Jamie Oliver, a menzaforradalmár

Anglia legkedvesebb fenegyereke kezdetben, 21 évesen maga is az egyszerű, gyorsan, hozzáértés nélkül elkészíthető receptek hirdetője volt, ám később, ahogy belenőtt a tévés szakács szerepébe, egészen önálló étkezési forradalomba kezdett. Olasz mesterei révén gasztronómiai elveinek alapjai az itáliai konyhából származnak. Ezek egyszerű szabályokat jelentenek: az alapanyagok frissességén, eredetiségén és minőségén múlik minden. A főzés olyan vicces és szórakoztató játék, melyet a gyerek is megtanulhat. Míg Nigella gyakran megkönnyíti az életét némi instant vagy konzerv hozzávalóval, Jamie sikítva utasítja el az effajta bűnöket. De azért a paradicsomfürtök szerinte is „szexik”. Szívén viseli egész országának egészségügyi állapotát: népszerűségét ma már arra használja fel, hogy megreformálja a gyerekek menzai étkeztetését, és az angliai, amerikai átlagember gyorséttermi szokásait. Konzerv és fagyasztott áru helyett termelői piacot, házi készítésű kenyeret, saját kiskertet ajánl. Missziói során körbejárja Anglia menzáit, előadásokat tart, és az utcán is főzni oktat. Legújabb elmélete és módszere alapján formálta meg a „mondd el 10 embernek” elvet. Eszerint, ha Jamie 10 embernek megtanít 10 egészséges, gyors és finom receptet, azok pedig egyenként megtanítják ugyanazt még 10-10 embernek, lassan, de biztosan az egész világ egészségesebben fog főzni és élni. Ugyanezt a nevelési elveibe is beiktatta: szerinte nem lehet elég korán kezdeni, és a gyermekeket már pici koruktól az önálló főzésre, az elsőrangú alapanyagok ismeretére és persze a gyorséttermek elkerülésére kell nevelni.

Gordon, a goromba profi

Gordon Ramsayről az átlag tévénézőnek csupán egy üvöltöző, káromkodó, mindenkit kioktató pasi jut az eszébe. A műsorok valóban erre építenek: az egyre szélsőségesebb szórakoztatóipar hátrányai hatására gyakran még recepteket, trükköket sem leshetünk el a profitól. Pedig ha valaki, ő valóban az: szegény skót kisgyerekből, a séfranglétrán végigmászva lett óriási étteremhálózatának alapítója, tévésztár és szakácskönyvszerző. Életútjából származnak szigorú gasztronómiai elvei is: a minőségi alapanyagok nála a profizmus és a tökéletesség célját szolgálják. Szerinte főzni komoly mesterség, amely maximalizmus, férfias kitartás, összpontosítás és erő nélkül nem lehetséges. Gordon ételei valódi műalkotások, melyeket bárki nem képes elkészíteni, csak ha valóban felkészült, elhivatott és végtelen tisztelettel fordul az ételekhez. Könyveiben az evés közösségi élményét, a családi és baráti asztalt népszerűsíti, és a háziasszonynak is azt sugallja, tervezzen egymással harmonizáló ételekből felépült menüt, használjon elsőrangú alapanyagokat, és maga is legyen profi.

Forrás: Ötvenentúl.hu