Két szobor újra a Budai Várban: a Libatolvaj és Hauszmann szobra

A Budapesti Történeti Múzeum (BTM) Vármúzeumában 70 év múltán két különleges darabot állítottak fel ismét - jelentette be dr. Farbaky Péter főigazgató. Az egyik Jankovits Gyula Libatolvaj című, a másik Hauszmann Alajos márvány mellszobra. 

Jankovits Gyula (1865-1932) Libatolvaj című bájos szobrámak hosszú története van, pedig csupán 115 éves, de a 20. századi magyar történelem viharainak még az örökéletű márvány sem tudott ellenállni. Az alkotó az Iparrajziskola után az Iparművészeti Iskolát látogatta, majd a bécsi Képzőművészeti Akadémia hallgatója volt, amikor a budapesti Műcsarnok 1891-es karácsonyi kiállításán bemutatták a Libatolvajt. A király, I. Ferenc József megvásárolta a szobrot a budai királyi palota számára. Ybl Lajos várkapitány1896-ban javasolta, hogy a gipszmintát faragják ki márványból. Jankovits talapzatot is készített hozzá, így küldték el Carrarába, a Paolo Tirscornia céghez, amely 5600 forintért elvállalta a munkát a művész részvétele mellett. 1898-ban a szobrot felállították a krisztinavárosi szárny első emeleti pihenőjében. A Libatolvaj 1911-ig ott állt, majd áthelyezték az északi szárny előcsarnokába, ugyanis a helyére Stróbl Alajos Iustitia-szobra került. A második világháború pusztítását a palota és a szobrok sem úszták meg: a Libatolvaj súlyosan megsérült. A fiú feje, egyik lábszára, a két liba feje és lábai letörtek, eltűntek. A szobor sokáig pihent a Szent György téri tárolóban, s onnan került a Budapest Galéria Lajos utcai kertjébe.

A mű restaurálását a Képzőművészeti Egyetem szoborrestaurátor tanszékén Agárdi Fanni végezte el 2014-2015-ben Káldi Richárd és Szemerey-Kiss Balázs vezetésével. „Szoborrestaurálást nem lehet tanítani elméletben, csak 'élesben'" - számolt be munkájáról Agárdi Fanni. A kalcitos márványszobor maradványait mikroszkóppal, UV-felvételeken vizsgálták. Korom-, fém- és zöld zuzmó szennyeződéseket találtak rajta. Desztillált vizes pakolással 'gyógyították', korróziótól mentesítették, majd a szilikonos negatívokkal végzett mintavétel után gipsszel kiöntötték, pótolták a hiányzó fejeket, lábakat. Végül a csiszolás és a patinázás során ma tökéletes látványt nyújt a szépséges mű.
Jankovits Gyula a 19. század jelentős alkotójaként emlékművek, egyházi szobrok, épületplasztikák révén szerzett hírnevet. Műveit őrzik az Országház épületének királyszobrai és a Kerepesi úti temető.síremlékei. Ő készítette 1902-ben a Szent Gellért-szobrot, 1905-ben Jókai Mór mellszobrát a Svábhegyen (Eötvös út), Szarvas Gábor és Salamon Ferenc érc mellszobrait a Magyar Tudományos Akadémia székháza előtti Széchenyi István téren, valamint Szent Asztrik szobrát Pannonhalmán.  

A BTM Vármúzeumának első emeleti előterében szintén helyet kapott Hauszmann Alajos nemrég előkerült mellszobra, amelyet a Paolo Triscornia di Ferdinando cég 1905 és 1910 között faragott Carrarában. A céget Paolo Triscornia (1757-1833) szobrász alapította Carrarában, ahol márványbányát bérelt. Nemcsak márványt forgalmazott, hanem szobrászati munkákat is vállalt. A budai királyi palota több szobrot rendelt carrarai cégtől. Szokott módszer volt, hogy a magyar szobrászok gipsz- vagy agyagmintáját a carrarai Triscornia cég faragta ki márványból - a magyar művész helyszíni felügyeletével és jóváhagyásával, utána fizették ki az árát. Hauszmann Alajos, a budai királyi palota építője több munkát rendelt a Triscorniától, ezért a cég valószínűleg hálából készítette el az építész mellszobrát. A büszt hátuljára aranyozott betűkkel vésték a feliratot: In segno di Rispetto, Paolo Triscornia di F.o., azaz: Tisztelete jeléül  Paolo Triscornia di F.o. A Hauszmann-szobrot Vecsei Ádám találta meg. A 20. század elejének híres fémművese, Jungfer Gyula szintén készített szobrot Hauszmann Alajosról.

Hauszmann Alajos építész a mai Budapest városképének - Ybl Miklós után - legfőbb formálója volt a historizmus jegyében. Hauszmann kőműves segédből lett építész, tervező, egyetemi tanár és a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1864-től a József Műegyetemet látogatta, 1866-tól Berlinben tanult (Lechner Ödönnel együtt), 1869-70-ben Olaszországban tanulmányozta a reneszánsz építészetet. Ybl Miklós halála után, 1891-ben őt hívták meg a budai királyi palota építésének vezetésére. A korabeli kritika nem mindig dicsérte. Idézzük a Nyugat XIX (12). számából Elek Artúr véleményét: elrontotta a Várhegy sziluettjét, „nincsen benne monumentális erő és hogy képzelete is szegényes".
Hauszmann nevéhez fűződik a New York-palota, a Kúria (most Néprajzi Múzeum), a Várkert és a Várkert Bazár tervezésén kívül Szombathely, Balatonfüred, Kolozsvár, Nagyvárad középületeinek jó része és számos vidéki kastély építése is.

A BTM és a Magyar Képzőművészeti Egyetem együttműködésében az egykori királyi palota tróntermének leválasztott faliképeit és a Fővárosi Képtár barokk festményeit is restaurálják. Példaképpen bemutattak az egyetem (csak itt van restaurátor-képzés!) restaurátor műhelyében elkészült munkákat. Az egyik Warschag Jakab 1840 körül a Friedl Cukrászda cégérének készült, fatáblára festett Flóra című műve. A kép árkádiai nyugalmat sugároz a felújítás után, előtte pedig alig kivehető, homályos alakot mutatott virágokkal. A másik Schöfl Károly József (1776-1851) festménye Szűz Máriáról. Solymáron készült a helyi templom számára. A háború óta bombarepeszek nyomait viselte. A harmadik Vizenz Fischer 1777-es keltezésű falképe, amely egykor a királyi palotát díszítette. A sérülések miatt öt darabban kellett restaurálásra elszállítani. Most kiderült, hogy már átfestett kép volt. Egy másik kép a Kiscelli Múzeumból az orvosi fakultás allegóriájával, benne Hippokratész monokróm büsztjével, középen nagyobb hiánnyal rendelkezik.
Itt felhívjuk a látogatók figyelmét a BTM egyik állandó, rendkívül gazdag kiállítására: A királyi palota - a kultúra vára: a Budavári Palota története 1868-tól napjainkig címmel. Erről is hamarosan beszámolunk.

Dobi Ildikó - EroAstra