Nagyszerűen pihenhetünk a Balatonnál télen

Ha Balaton, akkor nyár, fürdőzés, napozás. Azonban a magyar tenger sem az örök nyár hazája (pedig milyen jó lenne…). Őszre kiürülnek a strandok, hazatérnek a turisták. Fürdeni nem lehet, de adódhat még számtalan lehetőség. Sokan éppen azt szeretik, hogy a természet ugyanolyan gyönyörű, mint nyáron, de szinte egyedül lehetünk a hatalmas víz partján.

A Balaton környéke a víz vonzásán túl is tartogat látványosságokat. Ismert és kevésbé ismert, de érdekes helyek, emlékek, múzeumok. A tótól mindössze 10 kilométerre fekszik Veszprém városa. A város egykori vára a IX-X. század fordulóján épült. Bár az ezt követő sok évben több csapást is túl kellett érnie, köztük a török ostromát is (ezt még sikeresen átvészelte), végül 1704-ben a kuruc csapatok felrobbantották. Miután az egyház visszakapta a várhegyet, az egykori várfalra építkezve felhúzta a ma is látható barokk épületeket. Ezek közt található a mai Veszprém egyik legismertebb épülete, a jelenlegi elméletek szerint Gizella királyné (Szent István felesége) által alapított Szent Mihály-székesegyház. Jelenleg itt van a veszprémi érsekség központja. Az épület az 1300-as évek végén hatalmas károkat szenvedett, így a román stílusú épületet gótikus stílusban építették újjá. Ma ebből azt időszakból csak az altemplom maradt meg, mivel a többi része a török időkben elpusztult. A megújulás először a 18. század elején és (végül, az eredetinek megfelelően) a 20. század elején történt meg.

Veszprém nevezetességei közt mindenképp érdemes megemlíteni a Gizella Királyné Múzeumot, ami egyházi műkincseknek, püspöki és főpapi hagyatékoknak, királynéi adományoknak ad otthont. A kiállított tárgyak közt található egy aranyszállal átszőtt miseruha, amely 1480-ból származik és Vetési Albert püspök tulajdona volt. Az érsekséghez kapcsolódik a Gizella-kápolna, Veszprém legrégebbi épülete is. Freskói (13. század) Magyarország legkorábbi festett emlékei. Veszprémben található az Építőipari Múzeum. Itt a látogatók a téglák, cserepek készítésének korabeli eszközeivel, módszereivel ismerkedhetnek meg.

Alig néhány kilométerre a megyeszékhelytől, már a Balatonnál található Tihany. A híres bencés apátságot I. András alapította 1055-ben. Alapító oklevele a legrégebbi magyar nyelvű okmány. A kolostor egészen a török érkezéséig eredeti funkciójában működött, ekkor viszont a végvárrendszer részévé vált és csak 1674-ben kezdték újra eredeti funkciójában használni, az emlékek nagy része azonban már elpusztult, néhány évvel később pedig egy tűzvészben a kolostori épületek is. Az újjáépítés végül a 18. században kezdődött el, a teljes felújítás pedig 1996-ban, azonban az épen maradt bútorok és könyvek nagy része az évszázadok folyamán eltűnt.

Nem sokkal keletre haladva Balatonfüreden is kellemesen lehet tölteni az időt. Irodalmi rajongásúaknak ajánlott a Jókai Mór Emlékmúzeum. Szintén itt található a Vaszary Villa. Jelenleg Vaszary János festőművész (a nagybátyja, Vaszary Kolos építtette az épületet) képei, illetve különböző egyéb művészeti kiállítások tekinthetők meg.

A Balaton környéke híres a borairól is. Az északi oldalon a Badacsonyi borvidék több mint 1600 hektáron terül el. A szőlőtermesztés már a római korban megkezdődött a mai borvidék helyén. A középkorban az ültetvények az egyház kezébe kerültek. A badacsonyi borok végül a 18-19. században nyerték el mai hírüket.

Természetesen nem csak az északi part tartogat látnivalókat, hiszen a déli oldal is híres az ott termesztett szőlőből készült italairól. Balatonbogláron múzeum is található, illetve pincészetekben is ismerkedhetünk az egyes borfajtákkal. 1976. június 4-én Balatonszemesen, máig ismeretlen körülmények közt halt meg Latinovits Zoltán. A színészkirály tiszteletére a településen emlékmúzeum nyílt, ami egész évben látogatható, szezonon kívül előzetes bejelentkezés alapján. Kísértetiesen hasonló, tragikus sors jutott József Attilának is, ő néhány kilométerrel arrébb, Balatonszárszón veszítette életét, ahol múzeum őrzi emlékét.

A Balaton környékének egyik legizgalmasabb és legérdekesebb pontja a nyugati oldalon található Keszthely. Mivel a második világháború során nem szenvedett különösebb kárt, ezért a város képe és az épületek is épségben megmaradtak. Ezek közül kiemelkedik egyik legismertebb látnivalója az 1745 és 1880 között több lépcsőben megépült Festetics-kastély. A hatalmas, 101 helyiségből álló épület folyamatosan látogatható. Jelenleg 20 termen végighaladva ismerhető meg, hogy a főurak milyen körülmények közt éltek a 18-19. században. A kastély könyvtárát Festetics György építtette 1799 és 1801 között. A Helikon könyvtár ma a kontinens legnagyobb épen maradt főúri könyvtára, több mint 80 ezer kötet található meg polcain. A kastélyhoz tartozó 42 hektáros park természetvédelmi terület, érdemes hűvösebb időben is tenni egy sétát.

A Véres Középkor Kínzómúzeum a középkor Magyarországán használt kínzási módokat és kínzóeszközöket ismerhetik meg a látogatók. Ehhez korhű dokumentumok, illetve bábúk felhasználásával készített életképek nyújtanak segítséget.

A Balatoni Múzeumban tekinthetők meg a tó körül gyűjtött régészeti, néprajzi, természettudományi és történeti emlékek. A ,,Balaton és az ember” című kiállítás mellett római kori emlékek, kövek, illetve Halápy János festményei is megtekinthetők állandó jelleggel, a folyamatosan változó időszaki kiállítások mellett.

A Történelmi Panoptikumban közel negyven magyar író, költő, fejedelem és király viaszszobra látható, több mint 1500 évet felölelve Attilától Horthy Miklósig. A társintézményekben megtekinthető a Csigaparlament, amely 4,5 millió pannon-tengeri csigából készült el mintegy 14 év alatt és tökéletesen modellezi a budapesti országházat. Emellett hasonló a státusza a Babamúzeumnak is, amely 1999 óta várja a látogatókat. A kiállított tárgyak a történelmi Magyarország népviseleteit, öltözeteit mutatja be és érdekességként az élettereiket is.

Forrás: Molnár Ádám - Képes Újság