Érdekességek a fogamzásgátlás történetéből...

Már a régi rómaiak is… Avagy hogyan védekeztek eleink

A fogamzásgátlás, a születések korlátozásának gondolata és gyakorlata egyidős az emberiséggel. A szaporodás mérséklésére irányuló eljárások használata az emberi korok mindegyikében fellelhető.

Görögök és rómaiak

A görög és római kultúra felvirágzásának időszakában az orvostudomány mesterei a fogamzásgátlás kérdéseivel is foglalkoztak műveikben. Arisztotelész a "Historia Animalium" című munkájában ezt írta: "Egyesek megelőzik a fogamzást azzal, hogy a cédrus olajjal, ólmos kenőccsel, olívaolajjal kenik be a méhnek azt a részét, ahova az ondó jut." A fogamzásgátló szerek nagy divatjára ellenkező oldalról is következtethetünk. A hippokratészi orvosi eskü szövegében található: "...nem adok nőnek magzatűzőszert". Hippokratész egyébként megelőzésként közösülés előtt a hüvelybe helyezett gyapottampont javasolt. Trajanusz és Hadriánusz császár uralkodása alatt praktizált Rómában Szoranosz (i.u. 98- 138), aki az antik római világ legnagyobb nőgyógyásza volt. Ô volt az első, aki élesen elkülönítette a fogamzásgátlókat a magzat elhajtó szerektől és meghatározta használatuk szabályait. Munkájában számtalan módszert említett a fogamzásgátlásra, pl. az orgazmus visszatartása coitus alatti lélegzés szünetekkel, hüvely aktus utáni kitörlése. A különböző oldatok és italok ivását veszélyesnek, az amuletteket hatástalannak minősítette. Tőle származik a női fogamzás periodikusságának az alapgondolata. Véleménye szerint a terhesség legnagyobb valószínűsége közvetlenül a menstruáció előtt és után van. A római birodalmi időkben a fogamzásgátlás számtalan fajtája dívott. Használták többek között az elefánt ürülékét, amelyet péppé gyúrva helyeztek a hüvelybe közösülés előtt. A rómaiak sok mindent átvettek a görögöktől, így ruhátlanul űzött sportolást és a körülmetéléssel kapcsolatos ellenszenvüket is. A birodalom építése során, amikor a hódítók eljutottak olyan területekre is, ahol a körülmetélés ősi hagyomány volt, szembesülhettek azzal, hogy a dolog nem lehet véletlen. A közel-keleti homokban vagy az észak-afrikai sivatagban menetelő legionáriusok közül nagyon sokan kaphattak fitymagyulladást és végeztettek el a körülmetélést. (A lator című olasz film alapjául szolgáló regény szerint, az unatkozó római patrícius asszonyok (és homoszexuálisok) között nagyon népszerűek voltak a közel-keleti eredetű, tehát metélt férfi prostik.)

Forrás: Római birodalom