Az istenek egyéniségét tulajdonképpen nem a képzőművészet, hanem a hitrege alakítja ki, melynek lényeges alkotó eleme a költészet. Néhány az istenek szellemét, egyre felségessé a világukat. A hitrege mennyországokat és és poklokat alkot, apróra elbeszéli, hogyan

A hitrege teremti meg a rokonságot az istenek között. Megállapítja eredetüket, egymás mellé vagy egymás alá rendeli őket, összeházasítja vagy szembeállítja az isteneket egymással. A természeti erők egymással való viaskodásából istenharcot csinál, letűnt vallások nyomán keletkező vallási meóújhodást, isteni dinasztiák isteni trónjuktól való megfosztása, új isten isten diadalra jutása képében fejezi ki.
A hitrege természeti jelenségeket tükröz vissza, leírja a nap viaskodását a téllel, vagy a vegetáció diadalát mindent kiégető szárazságon, megeleveníti a természeti jelenségeket, hátteret fest nekik és magyarázatukat adja: a mennydörgés istenek isteneinek szekereinek a dübörgése, a villámlás mennykő valamelyik isten kezéből elhajított dárda, sülytó és gyújtó mennyei tűz, a tejút mennyei országút, a tűzhányók óriási műhelye, a földrengés a földet tartó mitikus állat megmozdulása és hasonlók.
Elbeszélései szólnak isteni kinyilatkoztatásokról, vallási parancsok közelebbi körülményeiről, leírják vallási szokások keletkezését, szertartások és változások eredetét.
Nagy szeretettel rajzolja a hitrege mind emberfölöttié a vallás hőseinek és szentjeinek az alakját, míg egyenlőbbé nem teszi őket istenekkel. Elmondja viselt dolgaikat, kiszínezi életüket megtoldva égből való leszállásuk és mennybemenetelük elbeszélésével.
Vannak hitregék, amelyekben az elbeszélés és a költészet öncéllá válik: az istenek viselt dolgairól kusza és fantasztikus történeteket mondanak el, vagy költői meglátásokat és művészi ötleteket kényszerítenek belele a mítosz formáiba.
A régi hitregék rangja a vallási vallási igazságokéival egyenlő, az újabbak, melyekről eredetük nem kopott le teljesen, erre a rangra nehezen emelkednek. Vannak azonban olyanh vallások amelyek a hitregékkel szemben különösen csekély ellenálló képességet fejtenek ki. Ilyen például a buddhizmus, amely a Buddha-legenda legfantasztikusabb változatait is befogadta. Ezzel szemben az iszlám nagyon vigyázott arra, hogy a hagyomány forrását tisztán tartsa, de éppen ezek az intézkedések mutatják, hogy a hitregeköltészet itt is megtett mindent, hogy az iszlám eredetét minél idealizáltabb formában tüntesse fel.
Forrás: Szimonidesz Lajos: A világ vallásai I. (12-13. oldal) Dante Kiadás Budapest (ISBN 963 7455 93 0)
Folytatása következik: Szimonidesz Lajos: A hitregék istenei
Azt ezt megelőző részeket keresse a weboldalon! (Szimonidesz névre keresve! ) Hálásan köszönöm! Webmester
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése