ROMÁN György - festő, író

E napon született Román György író, festőművész (1903)

ROMÁN György
festő, író


(Budapest, 1903. január 13.–Budapest, 1981. szeptember 1.)

1921-1928: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Réti István; 1922-1923: Heyman-féle iskola, München; 1924: Nagybányai Művésztelep. 1924-től kiállító művész. 1931: Berlin; 1931-1932: Párizs; Bécs; 1934-1936: Sanghai; Tokió. 1973: Munka Érdemrend arany fokozata. Kisgyermek korában, agyhártyagyulladás következtében elveszítette hallását és beszédhibás lett. 1919-ben, a Köztulajdonba Átment Műkincsek Kiállítást látva határozta el, hogy festő lesz. Középiskolás korában Novotny Emil Róbertnél tanult festeni. 1934-1936-os távol-keleti útján Sanghaiban drazsékészítő volt, Tokióban ökölvívónak készült. 1937-től kezdett el írni. ~ fantáziában igen gazdag, öntörvényű művész volt, festészete művészeti irányzatokhoz vagy stílushoz nehezen köthető. ~ gyermekkori emlékekből, álomvilágból vett mesebeli és szürreális tematikákhoz vonzódott (beszédes képcímei is ezt mutatják: Álom, 1946; Akasztás a cirkuszban, 1927; Őszi József-városi álom, 1930; A nagy légypapír, 1972; Patkányok, 1972; Kuruc vitéz felpörkölt faluban a Balaton partján, 1977; Gábor Miklós két fadarabbal siketnémáknak hegedül, 1981 stb.). Képeit vaskos, plasztikus naiv, expresszív festői megfogalmazás jellemzi. A környezet jelenségeit ~ általában kegyetlen, borzalmas, beteges oldalukról ragadta meg, erőteljes lokálszíneket, homogén színfelületeket használt. Írásaira és illusztratív jellegű festményeire a tudatos spontaneitás, ezzel együtt az előadó-jelleg, a személyesség és erős szuggesztivitás jellemző. 1927-től az 50-es évek elejéig festett képeire az elnagyolt alakok, plasztikus, fény-árnyék hatásokban gazdag testek jellemzőek. Az 1927-1932 között festett "korai képei" sokalakos, zsúfolt kompozíciók. 1943-1947 között ~ a fasizmushoz kapcsolódó és háborús élményeit festette meg. Az 50-es évek első felében néhány évre felhagyott a festéssel. Az 50-es évek második felétől 1981-ig készített festményein régi emlékek, apróbb élmények, álmok, hangulatok jelennek meg. Drámai hatású, leegyszerűsített kompozícióin a vastagon felvitt festékcsíkok a plaszticitást erősítik; rajtuk kevesebb, stilizáltabb megformálású figura jelenik meg.

Mesterei: Réti István.


Írásai

Téli vadászat, Budapest, 1950
Ázsiai kikötő, Budapest, 1951
Liliputok lázadása, Budapest, 1958
Szürke ház, Budapest, 1959
Krajcáros kalandok, Budapest, 1961
A magányból, Budapest, 1963
Várkastély a hegytetőn, Budapest, 1967
A művész nem feltaláló - recenzív önvallomás a műről, Könyvtájékoztató, 1967/10.
Huszonöt év történelem - a felszabadulási ankét anyagából, Új Írás, 1970
kat. (Fényes Adolf Terem, 1972)
A fekete hegyek lakói, Budapest, 1973
Önmagamról, Könyvvilág, 1974/5.
kat. (Műcsarnok, 1978).


Egyéni kiállítások

1932 • Ernst Múzeum, Budapest [Dési Huber Istvánnal, Mikus Sándorral]
1943 • Alkotás Művészház, Budapest
1944 • Alkotás Művészház, Budapest [Hrabéczy Ernővel]
1947 • Képzőművészek Szabadszervezete, Budapest (retrospektív kiállítás)
1958 • Műcsarnok kamaraterme, Budapest
1960 • Magyar Távirati Iroda, Budapest
1967 • Fényes Adolf Terem, Budapest
1972 • Fényes Adolf Terem, Budapest
1975 • Hatvany Lajos Múzeum, Hatvan
1978 • Műcsarnok, Budapest
1983 • ~ (1903-1981) emlékkiállítás, Műcsarnok, Budapest
1983 • ~ grafikái, Rátkai Művész Klub, Budapest
1985 • ~ emlékkiállítás, Műcsarnok, Győr
1988 • ~ emlékkiállítás, Vigadó Galéria, Budapest


Válogatott csoportos kiállítások

1945 • A Szociáldemokrata Párt képzőművészeinek társasága és meghívott művészek kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest • A Szocialista és Munkás Képzőművészek tavaszi kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest
1946 • A Rippl-Rónai Társaság I. kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest • Magyar Képzőművészetért Mozgalom I. kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest
1947 • A Magyar Képzőművészek Szabad Szervezete II. Szabad Nemzeti Kiállítása, Fővárosi Képtár, Budapest • Tavaszi Tárlat, MKSzSz, Budapest
Magyar Művészhetek reprezentatív kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest
1948 • A magyar képzőművészet újabb irányai, Nemzeti Szalon, Budapest
90 művész kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest • Száz magyar művész alkotásai, Fővárosi Képtár, Budapest
1950 • I. Magyar Képzőművészeti kiállítása • Műcsarnok, Budapest
1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest
1960 • Képzőművészetünk a felszabadulás után, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1962 • Szabadság és nép, Csók Galéria, Budapest • Szabadság és nép, Damjanich János Múzeum, Szolnok
1964 • A Szocialista Képzőművészek Csoportja, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
1974 • Kolozsváry-gyűjtemény, Xantus János Múzeum Képtára, Győr
1980 • Magyar Tájak, Hatvani Galéria, Hatvan
1981 • Magyar Tájak, Magyar Képzőművészeti Főiskola, Budapest
1982 • Országos Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest
1985 • A XX. sz. képzőművészete magyar magángyűjteményekben, Budapest Kiállítóterem, Budapest.


Művek közgyűjteményekben

Fővárosi Képtár, Budapest
Hatvany Lajos Múzeum, Hatvan
Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.

Irodalom
Lázár B.: ~ (kat., Ernst Múzeum, 1932)
Kállai E.: Hrabéczy Ernő és ~ (kat., Alkotás Művelődési Ház, 1944)
Nagy T.: ~ (kat., Műcsarnok, 1958)
Liliputok lázadása, Kortárs, 1959/1.
Fenyő I.: ~: Szürke ház, Kortárs, 1959/11.
Wéber A.: ~: A fekete hegyek lakói, Kritika, 1974/11.
Frank J.: ~ (kat., Fényes Adolf Terem, 1967)
Frank J.: ~ világa, Műgyűjtő, 1971/1.
Frank J.: Mistery and Hyperrealism, New Hungarian Quarterly, 1978/ősz
Császár I.: Álmodó csönd, TV-kritika, Filmvilág, 1979. április 1.
Kende S.: ~ csöndje, Élet és Irodalom, 1981/38.
Galsai P.: Emléksorok ~ről, Kritika, 1981/10.
Pomogáts B.: Az újabb magyar irodalom 1945-1981, Budapest, 1982
Frank J.: ~, Budapest, 1982
Németh L.: (kat., Műcsarnok, 1983)
Kolozsvári M.: ~ (monogr.), Budapest, 2001.

Film

A magányból (rend.: Kende M., 1979).

(Beke Zsófia) - Artportál

Illusztráció:/Roman györgy - a látogatók,Román György - ólomkatona