Sonkamenüett az V. Vendégváró Fesztivál zárásaként

A budapesti Bethlen Téri Színház határon túli műhelyeket bemutató sorozatának idei vendége az Aradi Kamaraszínház.  A háromnapos rendezvény keretében az Aradi Kamaraszínház előadásait láthatják az érdeklődők.

Az aradi teátrum három produkciójából kettőt a Békéscsabai Jókai színházzal közösen jegyez, mindkettőben főszerepet játszik Tege Antal, a Jókai Színház Gálfy Gyűrű-díjas színművésze.  A fesztivál zárásaként a decemberben Békéscsabán, Tege Antal főszereplésével szintén a Jókai Színházzal koprodukcióban bemutatottt Sonkamenüett című rokokó musicalt tekinthetik meg az érdeklődők.

Raymond Cousse, a francia színész-rendező-író maga alkotta produkcióit, melyet Nótáros Lajos, Fekete Réka, valamint Tapasztó Ernő továbbgondolt.

Cousse gyermekkorában traumaként és bűntudattal élte meg barátjának halálát, akit 15 éves korában motorkerékpár ütött el. Miért ő és nem én? - tette fel a kérdést. Cousse életének meghatározói - a műveiben gyakran megjelenő - hús és a mészárszék: édesanyját a helyi mészáros kísérte be hússzállító teherautóján a klinikára, hogy Raymondot megszülje, továbbá egész gyermekkorában a lakásukkal szembeni hentesbolt jelentette a kisvárosi negyed legélénkebb helyét. Mivel gyermekkora a második háború idejére esett, az egyetemes mészárszék tudatát rögzítette benne. Az általános gyilkolás volt számára a társadalom jelképe, az emberiség létének értelme számára akkor az értelmetlen öldöklés volt. Vallotta: nem eszmékkel kell a költészetet megvalósítani, hanem szavakkal. Szókészlete olyan, mint egy szerzetes kézművesé, ahogyan Bach bánik a hangjegyekkel, úgy bánik ő a szavakkal. A központozás nélküli beszéd ismétlései ellenpontok, akár egy Bach-fúgában.

„A vágóhíd kötelező átjáró, az a szűk keresztmetszet, ahol a haszonállat átadja a helyét a fogyasztható húsnak. Ennek elemzése egy folytatásos regény nyersanyagát szolgáltathatná" - írja Cousse.

A monodráma az azonos című regény első fejezete: a társadalmi szatíra lentről indul, az ól szintjéről, a disznó szemével láttatva az embert, nem éppen hízelgő véleménnyel. A „sertés-gyermekkor" felelevenítésétől a vágóhídon keresztül a végtermékké alakulásig, azaz, az „élet célja" beteljesüléséig mutatja be az ember (disznó) lét-értelmét (-értelmetlenségét). A szöveg nem nélkülözi a maró társadalmi bírálatot sem: „a dráma vízió, a metamorfózis dialektikája, a reinkarnáció filozófiája, metafizikai és politikai parabola, az ól, mint koncentrációs tábor, sokkoló szöveg, sokkoló dráma" - néhány definitív megállapítás a művet méltató kritikákból.

Tapasztó Ernő színész, rendező, az Aradi Kamaraszínház igazgatója. Sok szállal kötődik Békéscsabához, hiszen itt vált színésszé, pályája innen indult. Többek között volt újságíró és államtitkári tanácsos is, mielőtt feleségével, Gujdár Gabriellával megalapította 2007-ben az Aradi Kamaraszínházat. Mint rendező, számos hazai és nemzetközi fesztiváldíjat nyert, az általa vezetett színház az egyik legelismertebb szakmai műhely, állandó résztvevője a hazai és nemzetközi színházi életnek.

2017. január 22. 18:00
Nótáros Lajos - Fekete Réka - Tapasztó Ernő: Sonkamenüett
rokokó musical
Az eredeti szöveget fordította: Oberten János
Játssza: Tege Antal
Játéktér-Jelmez: Tapasztó Ernő, zene: Borsos Pál, Éder Enikő
Rendező: Tapasztó Ernő

Bethlen Téri Színház
1071 Budapest, Bethlen Gábor tér 3.

www.bethlenszinhaz.hu
https://www.facebook.com/events/1123816241070101

Forrás: EuroAstra