Elkezdődött a Kossuth Zsuzsanna Emlékév

Kossuth Zsuzsanna a magyar történelem azon nőalakja, aki az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején a magyar egészségügyi ellátásban és a sebesültek ápolásában olyan maradandó cselekedetet valósított meg, amellyel jóval megelőzte saját korát. Születésének 200. évfordulója alkalmából a Magyar Ápolási Egyesület Kossuth Zsuzsanna emlékévet hirdetett 2017-ben.

Az ápolók ott vannak életünk kezdetén és az elmúlás pillanatában is. Munkájukat természetesnek vesszük, róluk és a hivatásuk történetéről mégis keveset tudunk. Számtalan történetet és dicső tettet ismerünk az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idejéből, az egyik fontos azonban az idők folyamán lassan feledésbe merült, pedig jelentőségében vetekszik az akkori katonai sikerekkel.

A Kossuth család tettei révén hazánk legismertebb családjai közé tartozik - nem kis részben köszönhető ez a '48-49-es események idején tanúsított cselekedeteiknek. Jó tudni azonban, hogy nem egyedül Kossuth Lajos volt az, aki maradandót alkotott! Meghatározó szerep hárult húgára, Kossuth Zsuzsannára is, aki abban az időben a harctéri sebesültek ápolására újonnan létrehozott Országos Főápolónői Hivatal vezetőjeként fejlesztette annak a hivatásnak az alapjait, amit ma ápolásként ismerünk. E cselekedete azért is kiemelkedő jelentőségű, mivel a világ által is elismert Florence Nightingalet megelőzve szervezett keretek között foglalkozott az ápolás ügyével, mégpedig számtalan önkéntes bevonásával. (Ez utóbbira is ez volt az első példa!)

Munkája, habár korszakalkotónak számított, mégis jórészt ismeretlen a közvélemény előtt. Ebben része lehet annak is, hogy a hatóságok zaklatásai miatt elhagyni kényszerült szülőhazáját, és a folyamatos megpróbáltatások miatt fiatalon, mindössze 37 évesen halt meg. Földi maradványai az Amerikai Egyesült Államokban, New Yorkban nyugszanak - jóllehet akarata ellenére, hiszen utolsó kívánsága az volt, hogy ha életében nem is, de halálában újra szeretett hazájában lehessen.

Életműve azonban maradandó. Az ő tiszteletére nyilvánította a Magyar Országgyűlés - a Magyar Ápolási Egyesület kezdeményezésére - Kossuth Zsuzsanna születésének napját, február 19-ét a Magyar Ápolók Napjává.
De mi is az az ápolás, és kik is az ápolók? Manapság, habár jól ismert a fogalom, mégis kevéssé ismerjük e fontos hivatást. Az európai Uniós direktívák szerint ma az lehet regisztrált ápoló, aki 4600 órás képzés keretén belül 50-50% elméleti és gyakorlati arányban a tananyagot elsajátítja, és erről vizsgát tesz.

Munkájukat sokszor nehéz körülmények között, anyagilag sem kellően megbecsülve végzik, mégis ebből az általuk ápolt betegek keveset érzékelnek. Kossuth Zsuzsanna emléke és az általa létrehozott hivatás mind jobb megismerése mellett a szervezők a mai, hazai ápolási hivatásra és az abban résztvevőkre is rá kívánják irányítani a figyelmet, az egész éven át tartó Kossuth Zsuzsanna Emlékévvel.

Az Emlékév alatt sor kerül majd emléktáblák elhelyezésére és avatására, a munkásságához kapcsolódó pályázatra és konferenciára, valamint országszerte számos tudományos és egyéb programmal emlékeznek majd meg születésének 200. évfordulójáról.


Az 1989-ben alakult Magyar Ápolási Egyesület a hazai ápolók és az ápolási hivatás meghatározó képviselője. Munkatársai azon fáradoznak, hogy az ápolást, mint hivatást el- és megismertessék a közvéleménnyel, illetve a döntéshozói réteggel is. Céljaik között szerepel az ápolás közjogi elismerése, az illetménytábla szerkezetének átdolgozása, illetve az ápolói életpályamodell mielőbbi bevezetése. Az idők során számos kezdeményezés és eredmény köthető a nevükhöz, ezek közül a legújabb az idén elindult Kossuth Zsuzsanna Emlékév.
Ennek során az egész 2017-es esztendőben különböző programokkal, projektekkel, kommunikációs anyagokkal kívánják felhívni a közvélemény figyelmét az ápolás és ápolók fontosságára, Kossuth Zsuzsanna életútján, munkáján és örökségén keresztül.

Ki volt KOSSUTH ZSUZSANNA?

1817. február 19. Sátoraljaújhely - 1854. június 29. New York

Kossuth Lajos öt lánytestvére közül az utolsóként született. Jóllehet a család egy újabb fiúgyermekre vágyott, a helyette érkezett Zsuzsannáról akkor még nem tudhatták, hogy bátyja mellett ő lesz az, aki hathatós munkájával maradandót alkot.

A viszonylagos nyugalomban telt gyermekéveket a Sátoraljaújhelyen is elterjedő kolerajárvány és a fokozódó történelmi események zavarják meg. Zsuzsanna gyermekként ekkor szembesül először azzal, mit is takar a betegápolás és azt milyen körülmények között végzik.

A család természetesen nem hanyagolja el neveltetését, történelmet, irodalmat és nyelveket tanul, valamint bátyja révén, illetve az ő unszolására fokozatosan fejleszti íráskészségét is. Ebben a feladatban meglehetősen jól halad, ezért Kossuth Lajos maga mellé veszi, hogy segítsen neki szerkeszteni az ekkoriban Pozsonyban ülésező Országgyűlésről készített beszámolóit, a „Törvényhatósági tudósításokat".
Ehhez nem elég csak az íráskészség, Zsuzsanna jogot és alkotmánytant is tanul, hogy megfelelően tudja írott szóra váltani bátyja tudósításait. Szinte észre sem veszi, mégis a lap révén fokozatosan belesodródik a politikába.

A bécsi császári udvar nem nézi jó szemmel Kossuth lapjának fokozódó népszerűségét, ezért rendeletileg betiltja azt, magát Kossuth Lajost pedig börtönbüntetésre ítéli, a lap állítólagos császárellenes és függetlenségpárti hangneme miatt.

Bátyja szabadulása után feleségül veszi Meszlényi Terézt, Zsuzsanna pedig hozzámegy Teréz bátyjához, Rudolfhoz. Házasságukból 3 gyermek (két lány, egy fiú) születik, az utolsó már férje váratlan és korán bekövetkező halála után.

Kitör az 1848-49-es forradalom és szabadságharc. Egy ideig Pesten él, de a főváros feladása után elköltözik Debrecenbe. Itt éri annak a kinevezésnek híre, amely megváltoztatja nem csak az ő életét, hanem rajta keresztül a magyar ápolás történetét is: 1849. április 16-án Kossuth Lajos kinevezi húgát, Zsuzsannát országos főápolónőnek.

Zsuzsanna lelkiismeretesen hozzálát feladatához. Rövid idő alatt több mint 172 tábori kórházat állít fel, szakadatlanul járja a harctereket és felfoghatatlanul nehéz körülmények között alapozza meg a sebesültek ápolását.

Munkáját azonban több részről is bírálat éri: először is, az akkori világnézettel ellentétes volt, hogy egy ilyen fontos feladatot egy nő végezzen el. Másrészt nehezményezték azt is, hogy ápolóival nem csak a sebesült honvédeken, hanem az ellenség katonáin is segít.

A szabadságharc leverését követően őt is „előveszi" Haynau bírósága, azonban számos császári tiszt tanúsítja, hogy velük, illetve katonáikkal is emberségesen bánt, ezért nem vádolják meg semmivel - jóllehet Kossuth Lajos húgaként, gyermekeivel együtt a hatóságok állandó zaklatásának van kitéve. A család nehéz körülmények között él, Zsuzsanna nyelv- és irodalomtanárként tartja el őket.

Később, egy állítólagos császárellenes szervezkedés révén ismét előkerül a neve, és börtönbe zárják. Gyenge szervezete nehezen viseli a börtön körülményeit, így megbetegszik, állapota súlyosbodósa miatt pedig idővel átszállítják a bécsi rabkórházba.

Innen az Amerikai Egyesült Államok közbenjárására kiszabadul, de csak azzal a feltétellel, hogy Magyarországot egész családjával elhagyja. Nehéz szívvel, de vállalja a feltételeket, előbb Brüsszelben, majd az óceán túloldalán, New Yorkban telepedik le. Itt már életében nagy tiszteletnek örvend, nem zaklatják, azonban a viszonylagos nyugalmat beárnyékolja egészségének hanyatlása.

Korábban szerzett, egyre súlyosbodó tüdőbaja ismét kiújul, állapotát csak súlyosbítja szomorúsága és honvágya. Ezek együttesen felőrlik szervezetét és végül - mindösszesen 37 évesen - elhuny. Utolsó kívánsága, miszerint magyar földben szeretne nyugodni, a mai napig sem teljesült, lévén a New York-i egyházmegye nem engedélyezi földi maradványainak kihantolását.


Forrás: EuroAstra