Makovecz Imre, a „nemzet építésze”

Makovecz – „…összekötni az eget és a földet…" címmel 2014. március 16-án, vasárnap este hatkor kiállítás nyílt Makovecz Imre műveiből a Vigadóban. A Magyar Művészeti Akadémia alapító- és örökös tiszteleti elnöke, Ybl-, Kossuth‑, és Prima Primissima díjas, Magyar 

Corvin-lánccal kitüntetett építész rajzai, tervei és megépült épületeinek kiváló fényképei mellett alkotásainak exkluzív, nagy méretű makettjeit is megcsodálhatja a közönség.

Makovecz Imre (Budapest, 1935. november 20. – Budapest, 2011. szeptember 27.) Kossuth-díjas magyar építész, a magyar organikus építészet egyik képviselője. A Magyar Művészeti Akadémia alapítója, örökös tiszteleti elnöke.

„Kezdettől azt az egy épületet szerettem volna megépíteni, amely az emberiség kezdete előtt már állt.” (Makovecz Imre, 2002)

Életrajz

1935 November 20-án született Budapesten.

Gyermekkorának nyarait apai nagyszülei házában, Nagykapornakon töltötte, amely kitörölhetetlen emlékként kísérte végig életét.

Iskoláit a Németvölgyi úti általános iskolában, a Petőfi Gimnáziumban, és a Műszaki Egyetemen végezte.

Már gimnazistaként aktív sportoló volt, első osztályú kézilabda-játékosként magyar bajnoki címet szerzett. Az egyetem kezdetén felhagyott az élsporttal, de kedvtelésből még néhány évig alacsonyabb osztályban folytatta.

Meghatározó esemény volt életében az 56-os forradalom. Az egyetemi ifjúság tagjaként aktív forradalmi tevékenysége miatt egyetemi tanulmányait felfüggesztették, így csak 1959-ben szerzett diplomát.

Ebben az évben a BUVÁTI tervezőirodában kapott állást.

1962-től a SZÖVTERV alkalmazottja lett, ahol az iroda profiljának megfelelően főként vendéglőket, csárdákat tervezhet. Ebből az időszakból származik pl. a velencei „Cápa vendéglő” és a szekszárdi „Sió-csárda”

1964-ben Svájcban járt, hogy meglátogathassa a Goetheanumot, és közelebbről megismerkedjen Rudolf Steiner munkásságával és szellemiségével.

1969-ben Ybl-díjat kapott.

1970-ben végezte nagy hatású mozgás-kísérletek tanulmányát, amely később saját munkásságára is jelentős hatást gyakorolt. Ekkoriban látogatta meg első ízben Kós Károlyt otthonában.

1971-től a VÁTI-ban dolgozott. Itt tervezte 1972-ben a nemzetközi elismerést kiváltó Sárospataki Művelődés Házát. Éppen ezen épület minőségének érdekében végzett hajthatatlan munkája miatt került konfliktusba feletteseivel, amelynek 1977-ben a Pilisi Parkerdőgazdasághoz való távozása vetett véget. A fenti épület kivitelezési munkáiban a Parkerdőgazdaság is részt vett, így volt alkalma a ház kivitelezését a Váti utáni időkben is felügyelni.

1974-től elmélyült a népművészeti minták tanulmányozásában, különböző kultúrák szimbolikájának azonosságait keresve. (jang-jin, triskell, stb.)

1981-ben került sor első külföldi kiállítására, Finnországban. (A későbbiekben még számtalan országba kapott kiállítási anyagaival meghívást)

Ebben az évben szervezte meg első ízben a „Visegrádi tábort” fiatal építész-hallgatók részére.

1983-ban megalakult a MAKONA tervezőiroda.

1985-ben az Építészeti Kritikusok Nemzetközi Társaságának kairói konferenciáján a Sárospataki Művelődés Házát az elmúlt évek tíz legjelentősebb épülete közé választották.

1989-ben az „American Institute of Architects” tiszteletbeli tagjává avatta. Kálmán Istvánnal és Kampis Miklóssal együttműködésben megalapította a Kós Károly Egyesülést, amely később a Vándoriskolát is elindította.

1990-ben Kossuth-díjjal tüntették ki. A MAKONA több önálló, kisebb tervezőirodára oszlott, amelyek továbbra is szoros szövetségben végezték munkájukat. Ebben az évben indult útjára az Országépítő folyóirat. Budapesti látogatása során Charles, Wales hercege saját lakásán látogatta meg Makovecz Imrét.

1992-ben hatalmas nemzetközi sikert aratott a Sevillai Világkiállítás magyar pavilonja.

1993-ban megalakult a Magyar Művészeti Akadémia. Ugyanebben az évben oktatási együttműködést kötött a „Prince of Wales Institute of Architecture”-val, valamint meghívást kapott a windsori királyi kastély tűzvész utáni helyreállítási pályázatára.

1996-ban felépült a Kecske utcai irodaház, amely a MAKONA, valamint több „szövetséges” építészirodának ad otthont a mai napig. Itt működött köztestületté válásáig a Magyar Művészeti Akadémia.

1997-ben a Francia Építészeti Akadémia Nagy Aranyérmét kapta.

1998-ban a Brit Építésszövetség tiszteletbeli tagja lett.

2001-ben Corvin-lánccal tüntették ki. A beregi árvíz helyreállítási munkájához munkatársaival ingyen készített terveket.

2005-ben tervezte a felső-krisztinavárosi „Feltámadás templomát”

2010-ben a felsőzsolcai árvíz által sújtottakat, majd a vörösiszap-katasztrófa károsultjait segítette terveivel.

2011-ben XVI. Benedek pápa pappá szentelésének 60. évfordulóján Vatikán kiállítást szervezett az általa legjelentősebbnek tartott 60 keresztény művész alkotásaiból. Meghívást kapott erre a kiállításra Makovecz Imre is, aki a felső-krisztinavárosi  „Feltámadás temploma” terveit vitte bemutatni. A Szentatya megáldotta a terveket és tervezőjét is.

2011. szeptember 27-én meghalt.

 
Forrás: Makovecz Imre honlapja, Magyar Larousse Enciklopédia

Kapcsolódó tartalom