Elhunyt Szabó Gyula, a Nemzet Színésze

.

Életének 84. évében, hosszú betegség után április 4-én elhunyt Szabó Gyula Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas színész, érdemes és kiváló művész, a Nemzet Színésze.

Szabó Gyula pályájáról:
A színművészt, aki évek óta betegeskedett, otthonában érte a halál. Temetéséről később intézkednek.

Szabó Gyula emlékezetes színpadi alakításai mellett számos filmben és tévésorozatban is játszott, ő volt A Tenkes kapitánya Buga Jakabja, a Princ, a katona Csontos őrnagya, a Robog az úthenger Józsija. Hangját is jól ismerhette a közönség: szinkronszerepei mellett az ő hangján szólalt meg számos rajzfilmfigura, köztük dr. Bubó és Frakk. Mesemondása legendás volt.

1950 és 1954 között járt a Színház- és Filmművészeti Főiskolára. 1954 és 1993 között Budapesten a Petőfi Színház, a Jókai Színház, a Thália Színház és az Arizona Színház színésze, 1993-96 közt a Művész Színházé. 1996-tól a székesfehérvári Vörösmarty Színházban játszik. 1979-től a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, egyetemi docense.1953-ban kezdett el filmezni. Legemlékezetesebb és legnépszerűbb alakítása az országot járó, az ártatlanokat a labancokkal szemben megvédő Buga Jakab szerepe volt az 1963-ban bemutatott tizenhárom részes tévésorozatban, A Tenkes kapitányában, illetve annak 1965-ös moziváltozatában, amelyben a főhős, a Zenthe Ferenc által megformált Eke Máté hűséges társát játszotta el.

Az idősebb nézők máig gyakran azonosítják őt Buga Jakab figurájával, amit a privát életben is többször megtapasztalt már. Szinkronszínészként is dolgozik; a közönség többek közt a Magyar Népmesék c. rajzfilmsorozat narrátora és Peter Falk magyar hangjaként is ismerheti.

Szabó Gyuláról saját szavaival:

A havasok.hu interjújából:

(...) Annyi mesét mondott, hogy kilométerekre átszámítva legalább egyszer körülölelné a Földet. Ön nélkül elképzelhetetlen Peter Falk Columbo felügyelője, vagy Clayton Farlow hangja a Dallasban...

Régebben nem volt ennyire felhígult a szakma, a szinkronba például komoly színészek jártak dolgozni. Annak idején nem véletlenül mondták a Dallas sorozatra, hogy a hangokat illetően jobb, mint az eredeti. De ugyanolyan jó volt Frakk hangjának lenni, vagy az előadói estjeimen verseket mondani.

A pályája során érezhető volt, hogy a kitűnő orgánuma és tehetsége miatt gyakrabban hívják színházi, vagy egyéb fellépésekre?

Hogyne, hiszen rám bízták az egész Magyar népmese sorozatot, ezért életmű díjat is kaptam Kecskeméten. Hetvenöt éves koromig aktívan dolgoztam színházakban, meséltem, jótékonysági rendezvényeken vettem részt. Székesfehérváron a színház alapító tagja voltam, Kállay Ilonával mentünk oda. Hetvenévesen még eljátszottam a Valahol Európában Simon Péterét, vagy Balut a Dzsungel könyvében. Előfordult egy hónapban öt-hat darabban szerepeltem. Néha onnan tudtam meg, hogy mit kell aznap játszanom, hogy az öltözőben melyik ruha volt kikészítve.

Egy régebbi nyilatkozata szerint egész életében az igazmondásra törekedett. Sikerült ez betartani?

Igen. Mindig.

Hitet is akart adni az embereknek. Mennyit változott ez az évek folyamán?

Egy kunszentmártoni tanyáról jöttem. Ez volt az alap. Semmit nem változtam, sőt a hitemet talán még generációknak is sikerült átadni. Teljesnek és egésznek érzem az életem. A főiskolán is szerettek, régi tanítványaim, akik ma már kiváló színészek, még emlékeznek rám. Erről Zsófi lányom számolt be.

Nem hiányzik a színpad, a mesélés, a fellépések?

Én már letettem a lantot. Jöjjenek a fiatalok. Izgalommal várom, figyelem őket. (...)

forrás: havasok.hu

Szász András interjújából:

Valahol azt olvastam, hogy eredetileg papnak készült. Aztán sorsa egészen másképp alakult, végül mégis pap lett. Thália papja. Milyen ma a viszonya Istennel?

A Krisztust üldöző Saulból lett Pál apostol írja egyik levelében: Semmit sem cselekedhetünk az igazság ellen, hanem csak az igazságért. S bár Thália szolgálatába szegődtem, közel kerültem elképzeléseimhez, és mindvégig ugyanazt cselekedtem, amire templomba járó kisgyerekként vágytam. Amikor még állandóan futkároztam... Tanyasi gyerek voltam. Eső után gyakran óriási nagy szivárvány, sokszor dupla szivárvány ragyogta be az alföldi eget. Édesanyám, aki nagyon vallásos volt olyankor mindig megkérdezte tőlem: Látod? – és a szivárványra mutatott. Éppen azt nézem – válaszoltam én –, de az micsoda? Hát szivárvány – mondta édesanyám. De mi a szivárvány? – faggattam tovább. Hát egy híd – magyarázta anyám, azon föl lehet menni a mennyországba, Jézuskához. Attól kezdve, ha nem látott senki, mindig szaladtam a szivárvány felé, hogy felmehessek rajta a mennybe, Jézuskához...

A híd később is felbukkant az életében...

Már kitört a második világháború, amikor egy alkalommal a barátommal elindultunk világot látni. Elértünk a Körös-hídhoz, és át akartunk kelni rajta. Marcona őr vigyázta a hidat, elzavart minket. Késő ősz volt, a folyó átúszására gondolni sem lehetett... Akkor határoztam el, azért is át fogok kelni a vízen. És ötven évvel később egyszer csak jött a meghívó a tengeren túlról. Repülőre ültem, és átkeltem a nagy vízen. Láttam az óceánt, mindent az égvilágon, és eljutottam oda, ahova annyira szerettem volna. Mint Ady írta Az Értől az óceánig című versében. S még csak bűnt sem kellett elkövetnem hozzá...

Számos színdarabban játszott, de filmekben is sokat szerepeltették. Ugyanakkor legendás mesemondóként tartják számon. Felismerik az emberek az utcán?

Egy alkalommal álltam a Fehérvári út egyik forgalmas kereszteződésében. Mellettem idős néni. Látom tétován tekint körül, hiába vált zöldre a lámpa, nem mer lelépni az úttestre. Belekaroltam. Hova tetszik menni, nénikém? Segíthetek? – kérdeztem tőle. Hááát, ide megyek ebbe az izébe, tüdőgondozóba, a tüdőmmel piszkálnak állandóan – magyarázta reszkető hangon. De olyan nehéz itt átmenni... Azért kérdeztem, hogy segíthetek? – karoltam bele. Aztán, mikor a túloldalon elbúcsúztam tőle meglepett csodálkozással kiáltott fel: Jééé, a Buga Jakab!. A Buga Jakab... – ismételte még sokáig. (...)
Egy alkalommal azt mondta: nagy színész csak az lehet, aki járt a pokolban, az önismeret poklában. Ön valószínűleg megjárta ezt a poklot, mert szinte minden elismerést megkapott, amit színész elérhet. Érdemes és kiváló színész, Jászai- és Kossuth-díjas, két éve pedig az Aphelandra alapítvány díját is megkapta, melyet kimagasló színészi alakításai mellett humánumával érdemelt ki. De milyennek látja a világot most, a hetvenöt éves Szabó Gyula?

Ilyen értelembe vett látóköröm nem alakult ki. Nem ez volt a dolgom, mert nem volt rá időm. Túlságosan lekötött szerepeim kidolgozása, megkomponálása, megformálása. A nagyszerű színész és nagyszerű költő Petőfi azt mondja Színészdal című költeményében: „Csak árny, amit teremt a költő képzelet, mi adjuk meg neki a lelket, életet." Hát én életem során nagyon sokféle fajta embernek próbáltam visszaadni a lelkét, tisztaságát, becsületét, néha még picit javítottam is rajta. S ha eddig ezt tartottam a legfontosabbnak, ezután sem lesz ez már másképp...

Forrás: Színház.hu, havasok.hu, MTI