Art deco a pusztán: Sajó István (1896–1961) és műve

Art Deco a pusztán címmel Sajó István, a hazai modern építészet egyik úttörője munkásságát bemutató kiállítás nyílik december 8-án a MODEM-ben. A hagyományos dokumentumok és fotók mellett interaktív, digitális elemekkel is találkozhat a közönség. A tárlat egyik érdekessége Sajó dolgozószobája, amit az általa tervezett art deco bútorokkal és tárgyakkal rendeznek be.

A Sajó István munkásságát bemutató kiállítás igyekszik átfogó képet adni az építész teljes életművéről - az art deco épületeitől a modern, funkcionalista köz- és magánépületeiig. A MODEM-ben megtekinthetők az építész szabadkézi rajzai, tervei, a megvalósult épületek korabeli és mai fotói. Virtuálisan sétálhatunk a Sajó tervezte New York-i épületek között vagy megcsodálhatjuk a Hatvan utcai izraelita bérház art deco lépcsőházát. De korabeli filmhíradók segítségével feltárulnak Debrecen 1930-as, 1940-es éveinek kulturális és közéleti eseményei is. A kiállítás mellett kétnyelvű, 64 oldalas katalógusban Térey János tanulmánya összegzi Sajó izgalmas, kalandos életútját.

Sajó István Debrecenben született a millennium évében, asszimiláns zsidó polgárcsaládban. Bár Amerikában nagy karriert futott be, honvágyával küzdve mégis hazajött az alföldre, és a többnyire földszintes cívisutcák népi klasszicista polgárházai között megépítette izgalmas, tágas, korszerű art deco épületeit. Ízig-vérig debreceni volt. A középületeket ingyen tervezte, a magánvillák terveiből -, amelyek közül több is megmaradt a Simonyi úton - tartotta fenn családját. Felnőttként áttért az evangélikus hitre, mégis koncentrációs táborba vitték, ahonnan csodával határos módon, az egész család visszatért. A háború után a bombatámadást ért református nagytemplom rekonstrukcióját vezette, de ő tervezte a pályaudvar különleges szerkezetű betonhéját is. Nem csak kalandos élete, de halála is szép volt: az általa tervezett stadionban halt meg. Bevett szokás szerint sohasem kezdődött mérkőzés, amíg el nem foglalta helyét a tribünön. Aznap, 1961. március 11-én ugyancsak egy futballmeccs nézőjeként volt jelen, amikor utoljára dobbant a szíve. A tervező emlékének a következő találkozón néma fölállással adóztak a jelenlévők.

„Nyolcadikos koromban elhatároztam, hogy végigjárom Debrecen templomait, de tisztességesen ám. Úgy is lett. Így jutottam az elsők között a belvárosi, akkor Dimitrov, ma Miklós utcai evangélikus templomba. Az ottani lelkész mesélt róla, hogy a főépülethez hozzátoldottak volna egy karcsú tornyot a harmincas években.
'Tudod, kisfiam, Sajó tervezte volna. Aki a stadiont meg a Hatvan utca 6. számot is... Ismered? Igen, az a nagy, hússzínű ház a legelején. Ahol a 31-es busz megáll. Bejárta Amerikát, felhőkarcolókat tervezett New Yorkban. Mindene olyan szokatlan. Legalábbis a debreceni szemnek. Érthető, most nem is nagyon tartják számon. Téged érdekel? Él az özvegye, van két lánya. Nézd meg a telefonkönyvben.'" (Térey János költő)

Art deco: cikkcakkos dekoráció, romantikus modernizmus, dekoratív expresszionizmus - a franciásan, eredetileg ékezettel írt art déco csak a hatvanas években vált gyűjtőfogalommá, noha már a század első évtizedeiben megjelentek stílusjegyei: a kifinomult érzék, a hivalkodástól mentes klasszicizmus, a fenségesen monumentális összhangja az emberléptékűvel, a kubista stílusú dekoráció. Az építészetben leginkább a díszítésben éreztette hatását az art deco.

A kiállítás kurátora: Szoboszlai Lilla és Térey János.
2016. december 8-án 17 órakor a MODEM 2. emeleti kiállítóterében köszöntőt mond Angi János, a Déri Múzeum igazgatója, a kiállítást Ferkai András építészettörténész, a MOME Design és Művészettörténet Tanszékének vezetője nyitja meg, közreműködik Törőcsik Franciska színművész, Sajó István dédunokája és Térey János költő.

Art deco a pusztán
Sajó István (1896-1961) és műve
2016. december 9-től 2017. február 26-ig

www.modemart.hu


Forrás: EuroAstra