Lemezre kerültek a vad Caravaggio könnyei

Az állandóan botrány okozó mester hét képe ihletet adott a zeneszerző Jordi Savallnak

Verekedés, bajvívás, pofonok – Caravaggio 36 évének jellemző pillanatai, a festés mellett. A vad mester gyakori vendég volt a bíróságokon és a börtönökben, és most megint rendhagyó helyre került: a lemezjátszóra. Kolozsi László Jordi Savall zenéjét ajánlja.

Jordi Savall és az Hespèrion XXI

Nem szerettem volna pincér lenni egy olyan helyen, ahova Caravaggio betévedhet. Főleg nem rossz pincér. Rudolf és Margot Wittkower A Szaturnusz jegyében című remek könyvükben azt állítják, hogy Caravaggio élete a bűnügyi nyilvántartásokban követhető nyomon. Az erőszakra igen hajlamos művésznek nagyon sokszor meggyűlt a baja a törvénnyel. Stendhal egyszerűen csak aljasnak nevezte. Sok kortársa, ha megemlékezett róla, nem fojtotta vissza ellenszenvét, volt, aki egyenesen undorodott tőle. Megzabolázhatatlan, megfékezhetetlen ember lehetett, akinek nagyon könnyen eljárt a keze.

Lombardiában született 1573-ban, néhány évig Milánóban tanult, majd Rómába ment. A 16. század végén már mint neves festőről emlékeznek meg róla. 1600 táján karddal támadt egy katonára. Pár évvel később feljelentette a római Mór étterem pincére (az étterem azóta is megvan). Ez volt a híres articsókás eset: Caravaggio két articsókatálat kért, egy vajban és egy olajban sültet, pincére kihozta, amit rendelt, és amikor a művész megkérdezte tőle, hogy akkor most melyik is az olajjal készült, és melyik volt oly szerencsés, hogy vajban pirulhatott, a pincér esetlenül azt találta felelni, hogy erre a kérdésre művészünk akkor is feleletet kap, ha csupán beleszagol a tálakba.

És bár igazat kell adnunk pincérünknek, valóban elég flegma válasz volt ez, még ha nem is érdemelt volna olyan megtorlást, mint amilyet kapott. Caravaggio ugyanis karddal támadt a pincérre, ott helyben fel akarta négyelni szemtelenségéért. A pincér majdnem eszét vesztette a rémülettől. Hat hónappal az eset után festőnk egy poroszlóba kötött bele, majd egy nőt bántalmazott, nem sokkal később azért ültették le, mert fegyvert rántott a nyílt utcán, kilenc napra rá védelmébe vett egy Lena nevű lányt: egy jegyzőt hagyott helyben. Volt olyan hónap, amikor többször is bíróság előtt állt. Caravaggio szenvedélyes labdajátékos volt; megesett, hogy azzal a csapattal, amelyikkel meccset vívtak, Nápolyban kapott össze a csapata.

Nápolyból indult 1610-ben a spanyol fennhatóság alatt álló Porto Ercole felé, amikor spanyol martalócok leszállították, egyébként éppen jogtalanul, a hajójáról, és egy maláriás partszakaszon volt kénytelen vesztegelni. Mire kiengedték, hajója elment, rajta minden holmijával. Caravaggio elkapta a halálos kórt, és ott halt meg, ahova kitették, harminchat éves korában.

Műveiről – nem életéről – az angol rendező, Derek Jarman készített remekművet. Ez a film volt a nemrég elhunyt El Kazovszkij kedvenc filmje. Több mint harmincszor látta.

Jarman után most egy zenészt ihletett meg Caravaggio vad művészete, de Jordi Savall

Savall hét képhez írt kompozíciót. Még a legszörnyűbbhöz, a Dávid és Góliáthoz írt zene is inkább melankolikus, mint vad, vagy erőszakos, vagy kegyetlen. Ha már kegyetlenség, akkor az leginkább a Szűz Mária halálát bemutató részben mutatkozik meg.

Savall kórusénekesként kezdte zenészpályáját, majd csellista lett, mert nagyon kedvelte a cselló hangját, szerinte hasonlít az emberi hanghoz (gondoljunk Krúdyra, aki szerint a szomorú férfiak gordonkahangon búgnak a nők ölében). Savall a cselló ősének is tekinthető – vannak rajta bundok, akár a gitáron – viola de gamba mestere lett, együttesével, melynek tagja kiválóan éneklő felesége is, többnyire középkori (ezen közel-keleti és zsidó, szefárd zenéket is érteni kell), reneszánsz és barokk zenét (például Bachot is) játszik.

A Caravaggio-albumhoz írt zenéiben a gamba dalolja el a dallamokat. Valóban olyan, mintha szomorú dalra fakadna. Mintha megelevenedne. Akárcsak Caravaggio képei: Savall zenéjével. Mert minden kép, mind a hét élő lesz, és annak ellenére, hogy nem a vad Caravaggiót idézi, árnyalatokban legalább olyan gazdag, mint a festő művei.

Caravaggio könnyei
Jordi Savall fantáziái a festő hét képére

A hét kép:
Izsák áldozata
Szent Máté szenvedése
Mária zarándokútja
Krisztus testének levétele a keresztről
Szűz Mária halála
Keresztelő Szent János elfogatása
Dávid és Góliát korántsem vad albumot készített a vad képekhez és a vad festő műveihez. Savall korábban éppen egy filmhez, a Minden reggel című, viola de gamba-játékosokról szóló filmhez írt zenét. A Caravaggio-képek ihlette művek többnyire vagy Savall saját kompozíciói, vagy olyan művek, amelyeket a Caravaggio-kortárs zeneszerzők ihlettek. Többek közt annak a Gesualdónak a szerzeményei, aki nem volt Caravaggiónál kevésbé vérmes alak. Műveinek jelentős részét penitenciaképpen írta: azért vívódott, mert feleségét és szeretőjét, amikor tetten érte őket, kardjával átszúrta. Éttermi viselkedéséről nem szól a fáma, de sejthetjük, mit tett volna, ha flambírozás helyett pácolják neki a bárányt.

* * *

A témához kapcsolódó linkek
Caravaggio képei