Repülő repce

Az energiatakarékos szemlélet már az egyesült Államok hadseregét is elérte: az amerikai légierő kísérleteket folytat olyan üzemanyaggal, amelyben a szokásos PJ-8-as kerozin felét a káposztafélékhez tartozó magvas gomborka, más néven sárgarepce (Camelina sativa) terméséből sajtolt bioüzemanyaggal pótolják. Ennek köszönhetően akár 40-60 százalékkal csökkenhet a repülőgépek károsanyag-kibocsátása, méghozzá a bioüzemanyag-keverék teljes előállítási életciklusát figyelembe véve – magyarán a gomborka termesztése, finomítása és kiszállítása során sem kerül több szennyező anyag a levegőbe, mintha üzemanyagként használják fel.
A gomborkát azért tartják ígéretes növénynek a kísérletekhez, mert eddig a fő biodízel növénynek káposztarepcéhez (Brassica napus) hasonlóan magvainak olajtartalma meghaladja a negyven százalékot, azaz gazdaságosan termeszthető. A gomborkaolaj némely tulajdonsága kedvezőbb, például több benne a jód, ennek révén pedig az előállított metilészter (biodízel) kevésbé károsítja repülőgépmotor kenőanyagait.
A növényi alapú biodízel mellett számos érv szól: nagyobb a cetánszáma (49,8-63,7) a petróleumalapú dízelüzemanyaghoz (40-55) képest, vagyis jobb az öngyulladási képessége; megújuló energiaforrás; csekélyebb a kén- és aromás vegyület tartalma; kisebb szénmonoxid- kibocsátás jellemzi. Szerényebb viszont a szerényebb oxidációs stabilitás (avasodik); a költséges előállítás; a nagyobb fogyasztás; továbbá elégetésekor több üvegházhatású nitrogén-dioxid keletkezik.
A világon a repülőgép-forgalom 1990 és 2006 között 80 százalékkal nőtt. „Ez még akkor is fokozódó légszennyezéssel járhat, ha a hatékonyabb repülőgépmotorok, a könnyebb és áramvonalasabb gépek terjedésével csökken a fajlagos üzemanyag-fogyasztás – mondja Tóth Róbert, az Országos Meteorológiai Szolgálat meteorológus elemző szakembere. - A repülőgépek a szén-dioxidon kívül főleg vízgőzt, nitrogén- és kénvegyületeket, valamint aeroszolokat, vagyis gáznemű közegben diszpergált szilárd vagy cseppfolyós részecskéket bocsátanak ki. Míg az üvegházhatású gázok a légkör melegedését okozhatják, az aeroszolok sugárzási kényszere hűtést okoz.” - További probléma, hogy míg a földközeli légrétegekből száraz vagy nedves ülepedéssel négy nap alatt kiürül a kén-dioxid és hat nap alatt a nitrogén-dioxid, addig a tíz kilométer fölötti, azaz a repülőgépek utazómagasságát jelentő magasságban akár hetekig megmaradhat, illetve a légrétegek keveredésével lejuthat a talaj közelébe.



Hiver't -Klokner Zsuzsanna – National Geographic Magazin