.
A kézirat tanúsága
szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban e napon fejezte be a Himnusz
megírását. Ennek emlékére 1989-től január 22-én
ünnepeljük A magyar kultúra napját, és 1993-tól már a
pedagógusokat is ekkor tüntetik ki (de a pedagógusnap június első
vasárnapjára esik).
A magyarságnak a 19. századig nem volt nemzeti himnusza. Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta hazafias költészetének legnagyobb remekét, a Hymnust. Először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg, a kéziraton még szereplő "Magyar nép zivataros századaiból" alcím nélkül, 1832-ben, Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot.
A magyarságnak a 19. századig nem volt nemzeti himnusza. Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején, 1823 januárjában írta hazafias költészetének legnagyobb remekét, a Hymnust. Először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg, a kéziraton még szereplő "Magyar nép zivataros századaiból" alcím nélkül, 1832-ben, Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot.
A Himnusz
megzenésítésére 1844-ben került sor pályázat keretében,
amelyet Erkel Ferenc, a Nemzeti Színház karmestere nyert meg a
zsűri ítélete szerint. A művet 1844. július 2-án
mutatták be a Nemzeti Színházban, hivatalos állami ünnepségen
1848. augusztus 20-án csendült fel először. A 191 éves
Himnuszt a közmegegyezés tette nemzeti imádságunkká,
hivatalosan azonban csak az 1949. évi alkotmányt alapjaiban
módosító 1989. évi XXXI. törvény iktatta nemzeti jelképeink
sorába.
A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben, majd a Hazafias Népfront fórumain hívta fel a figyelmet egy ilyen ünnep fontosságára. "Ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is" - mondta a kezdeményező.
Azóta a magyarság idehaza, a határokon túl és szerte a világban megemlékezik január 22. alkalmával a magyar kulturális értékekről. Díjakat adnak át, koncerteket rendeznek, irodalmi esteket és színházi előadásokat tartanak. Többek között ekkor adják át a Márai Sándor-díjat, a Csokonai Vitéz Mihály Alkotói Díjat és a Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat, valamint a közművelődés minőségfejlesztéséért járó Minősített Közművelődési Intézmény Címet és a Közművelődési Minőség Díjat, a legjobb szolgáltatást nyújtó könyvtáraknak a Minősített Könyvtár Címet, Kolozsvárott pedig az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben, majd a Hazafias Népfront fórumain hívta fel a figyelmet egy ilyen ünnep fontosságára. "Ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is" - mondta a kezdeményező.
Azóta a magyarság idehaza, a határokon túl és szerte a világban megemlékezik január 22. alkalmával a magyar kulturális értékekről. Díjakat adnak át, koncerteket rendeznek, irodalmi esteket és színházi előadásokat tartanak. Többek között ekkor adják át a Márai Sándor-díjat, a Csokonai Vitéz Mihály Alkotói Díjat és a Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat, valamint a közművelődés minőségfejlesztéséért járó Minősített Közművelődési Intézmény Címet és a Közművelődési Minőség Díjat, a legjobb szolgáltatást nyújtó könyvtáraknak a Minősített Könyvtár Címet, Kolozsvárott pedig az Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjat.
A magyar kultúra napja a Pesti Vigadóban
A magyar kultúra napja alkalmából
ingyenesen látogatható kiállításokkal és színes programokkal
vár minden érdeklődőt a Pesti Vigadó.
Idegenvezetők közreműködésével,
három alkalommal vehetik igénybe a tárlatvezetést az ide
látogatók január 22-én, akik a program keretén belül
megismerkedhetnek Pesti Vigadó történetével, belső tereivel és
panorámájával. Az épületben való séták zárásaként a Magyar
Bor Akadémiával együttműködésben különleges, a magyar
borkultúrát bemutató programmal találkozhatnak a Pesti Vigadó
vendégei.
Ezen a napon főként az iskoláskorú
gyermekeket várja a „Szervusztok, pajtikák!" című,
15.00-kor kezdődő bábelőadás, amit drámapedagógiai és
bábkészítő foglalkozások követnek. Ehhez a programhoz szervesen
kapcsolódik Kemény Henrik vásári bábjátékos kiállítása,
amelyet a Vigadó Galériában tekinthetnek meg az érdeklődők. A
programokon való ingyenes részvétel minden esetben regisztrációhoz
kötött.
A Vigadó téren élőzene és forralt
bor vár minden résztvevőt délután 17.00-tól. A közmédia
Virtuózok c. tehetségkutató műsorának kategória nyerteseinek
ünnepi koncertjét hallgathatják meg az idelátogatók Pesti Vigadó
Dísztermében 19.00-kor, melynek keretében a győztesek
átveszik a Magyar Művészeti Akadémia különdíját.
A magyar kultúra napja alkalmából szervezett programok a 150 éves a Vigadó című rendezvénysorozathoz kapcsolódnak, melynek további eseményeiről itt tájékozódhatnak:
2015. 01. 22., 10.00 Nyitott ház
2015. 01. 23., 19.00 Lázár Kati: Kripli Mari – színházi időutazás
2015. 02. 17., 19.30 Liszt, Európa vándora – a Honvéd Férfikar hangversenye
2015. 02. 18., 19.00 Örkény–Berényi: A Szkalla lányok – színházi időutazás
2015. 02. 19., 19.30 A Budafoki Dohnányi Zenekar ünnepi koncertje
2015. 02. 20., 19.00 Tamás Menyhért: Mikes – Irodalom a színpadon
Forrás:
MTVA, Magyar Művészeti Akadémia
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése