.
A művészetek szinte minden ágának jeles és ismert vagy az ismertség
ajtaján kopogtató képviselői bemutatkoznak, legyen az fotó,
képzőművészet, zene, vagy színház művészet, sorolhatnám még tovább, és
természetesen Kárászy Szilvia, a zongoraművész, és mégis ... megújul,
újat tud mutatni. Hónapról hónapra, évek óta.
Legutóbb Búza Krisztina kiállítása késztetett őszinte csodálatra. Annyit tudtam, hogy Krisztina iparművész, pontosabban papírművész. És a tárlat címe: Organikus lámpák - Cellunett Design fénykiállítás.
A Szalonba belépve sejtelmes fény - mit fény, fények halmaza, vagy
inkább fényplasztika - fogadott. A falakon körbe és a padlón szemet
gyönyörködtető, dekoratív formájú és sejtelmesen lenyűgöző szín
kavalkádot varázsoló látványos papíralapú lámpák függtek, álltak,
mintegy mesebeli fénykertet elénk tárva, miközben Fehér Viktor
klasszikus gitárművész ujjai futottak a hangszeren.
A kiállítást és a munkákat Krisztina régi ismerőse Kelecsényi Csilla
iparművész, textilművész az alábbiakkal ajánlotta a vendégek
figyelmébe:
Kétszeresen is megtiszteltetésnek érzem, hogy a Kárászi Szalonban kiállítást nyithatok meg.
Elsősorban, mert Kárászi Szilvia, nemzetközi hírű zongoraművész
Szalonjában tehetem ezt, aki rendkívül sokoldalú tehetség, zeneszerző,
producer, filmek, és TV- műsorok rendezője, szerkesztője, műsorvezetője,
az Aranyharang-díj alapítója, a művészet több területén előadóművész,
festőművész, összművészeti alkotó.
A másik öröm számomra az, hogy elfogadhattam Buza Krisztina papírművész, iparművész felkérését, önálló kiállításának megnyitására.
Buza Krisztát 1997-ben, egyetemista korában ismertem meg,
amikor a textil szakon a festő- nyomó szakirány hallgatóinak
papírművészeti kurzust tartottam a Magyar Iparművészeti Egyetemen, a mai
MOME-n, öt évvel az után, hogy Londonban befejeztem a mesterképzőt a
Goldsmith's College-ban. Sok új tudással, lelkesedéssel és átadnivalóval
jöttem haza Angliából, hogy a külföldön elsajátított papírmerítési
technika lehetőségeit itthon kiteljesítsem, továbbfejlesszem. Akkor még
nem sejtettem, hogy frissen szerzett ismereteim, lelkesedésem az itthoni
egyetemi hallgatókra is hatással lehetnek.
Elmúlt közel húsz év, és újra megjelent az életemben
Buza Krisztina, képzett és érett művészként, aki a diploma megszerzése
óta a papírt választotta művészete nyersanyagának.
Kicsit ismét visszatekintve a múltba:
Kriszta diákként csöndes, magában elgondolkodó, arisztokratikusan
vékony, ifjú hölgy volt, aki elmélyülten kísérletezett a papírral, a
művészeti kurzus ideje alatt, a kapott feladatokon keresztül. Egyikünk
sem gondolhatta akkor, hogy ez a kurzus Kriszta alkotói, művészi
pályájának fontos, kiinduló pontja lesz. Kriszta már akkor a papír
síkbeli viselkedésformáit kutatta, és felfedezte magának a dróthálót,
mint a képlékeny, vizes papír massza hordozóját. Az alapötletet már
1997-ben megtalálta, diplomamunkája is hálós szerkezetre épített, három
szárnyas papír paraván volt.
Kriszta, ahogyan önmagáról vallja, nagyon vonzotta a
papír, folyton kutatja e különös, zabolátlan, nehezen irányítható,
öntörvényűen képlékeny vizes massza viselkedésformáit. A papírral
végzett kísérletek a papírművességhez vezették, újra megtalált
technikához, mint kézműves mesterséghez.
Kriszta személyes párbeszédbe kezdett a papírral, ami közel 20 éve tart.
Világunkban a digitális forradalom háttérbe szorítani látszik az
anyagot általában, így a papírt is. A könyvnyomtatás gutenbergi
tradíciója veszni látszik, helyébe lép a digitális könyv.
Kriszta szereti megkérdőjelezni az anyag, a papír alapvető
létjogosultságát, asszociatív gondolkodással új megmunkálási
lehetőségeket keres. A hálóra felhordott papír síkbeli megformálása után
az esetlegességet tudatosan irányítja. Kilép a síkból, az alapanyag
hordozó hálót meghajlítva eleinte relief-szerű, majd térbeli formákat
alkot. A papírral való foglalatosság Krisztánál aktív folyamattá vált.
Személyes felfedezésekhez juttatja, mennyi cellulóz szükséges, hogyan
festhető a papírmassza. Finomodik a technikája, formákat kreál,
organikus struktúrákat hoz létre. A méhsejt szerű dróthálót kézzel
formálja, szereti, simogatja, röpíti a papír masszát. A meghajlított,
összeforgatott hálókkal organikus növényekre, moszatra, csigákra
emlékeztető formákat hoz létre. A háló és papír mellé új, mai anyagot
társít, a LED-szalagot, amely belülről megvilágítja, és különös,
kozmikus életre kelti a formákat. Kriszta kezével gyönyörű, lélekkel
átitatott formákat kreál.
Szereti a kézműves módon létrehozott tárgyait.
Az alapanyagtól kezdve maga készíti el a művészi produktumot.
Végigviszi a folyamatot, a papírmasszától a villanyszerelésig, egy
kézben tartva.
A lámpákon kívül ékszereket is készít, melyek alkotójuk különös érzékenységét bizonyítják.
Búza Krisztina számos hazai és külföldi kiállításon szerepel.
Kísérleti műhelye mára családi manufaktúrává nőtt. Főleg különböző
enteriőrökben elhelyezhető, kis szériás lámpákat készít.
Szakmai elismerésként az I. Országos Papírművészeti Triennálén külön díjat nyert.
2012-ben a londoni 100% design kiállításra beválasztják lámpáit,
2013-ban a bécsi Wohnen & Interiur kiállításon szerepel, bécsi
forgalmazóval munkakapcsolatot létesít, 2014-től a Paloma Kortárs
Project keretében hatodmagával showroom-ot bérel. Tavasztól a bécsi Unik
Galériában kaphatóak lámpái.
Legutóbb az Új Budapest Galéria BÁLNA nevű helyszínén,
a Design hét keretében Határtalan Design címmel megrendezett
kiállításon láttam design, antidesign, és társadalmi design munkákat,
Kelet Közép- Európai, cseh, lengyel, szlovák és magyar designerektől és
képzőművészektől. Itt láthattam Búza Kriszta fénnyel átitatott gyönyörű
papírműveit is.
Csak néhány ismert, magyar alkotót is említek, mint Gulyás Judit,
Regős Anna, Páger Bernadett, Hegedüs Andrea, vagy a kiállítás kurátorát,
Szigeti Szilviát. Ezen a kiállításon meggyőződhettünk arról, hogy a
magyar designerek azonos színvonalat képviselnek műveikkel nemzetközi
trendeket követő külföldi kollégáikkal. A kiállítás a design és grand
art határeseteire is rámutat, elismerve a színvonalas design művészi
értékét.
Búza Kriszta invenciózus, kortárs designer, akinek művei kuriózumok,
különlegességek. Ékszereit nagyon kifinomult ízlésű embereknek ajánlom,
lámpái a minimál art-os enteriőrökbe, fényt, egyéniséget,
természetességet visznek, az ún. régi, polgári belsőkben a különösséget,
a mai kor szellemét csempészik be.
Szeretettel ajánlom Búza Krisztina műveit alapos szemlélésre." (Kelecsényi Csilla)
Befejezésül jómagam is javasolnám, Búza Krisztina nevét ne feledjék,
aki a szépet szereti és igényli, az tekintse meg a munkáit, talán a fent
említett Paloma Kortárs Projectben.
Lantai József -EuroAstra
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése