Napjaink elnevezésének eredete

Megvettem a 2015. évi asztali naptáromat. Lapozgatás közben próbáltam visszaemlékezni a napok elnevezésének eredetére. Csipegettem is hozzá innen-onnan, íme az eredmény:

   A görögkeleti (pravoszláv) egyház a hétfőt tekinti a hét kezdetének. A "fő" elsőt is jelent. A fővezér a hadsereg, a főnök a cég első embere. Az ezotéria szerint hétfő a Hold napja.
   Kedd a „kettedik" szóból alakult át. A „ketted" jelentése nem csak fél, hanem második is. A diák másodéves. A kedd bolygója a Mars. Két magyar szólásmondásba is bekerült a kedd. A „holnapután kiskedden", vagyis: soha. És: „hadd el keddre, hogy legyen jobb a kedve", vagyis: halaszd el!
   A nyugati keresztény egyházak a hetet vasárnaptól kezdik számolni. Így szerda a középső nap. Valószínűleg a „szer" szóból, a szertartás is valamilyen rítus középpontjában áll. Jól látszik ez a német „Mittwoch" (szerda) szónál: Mitte (közép) és „Woche" hét. A Merkur tartozik hozzá. Dunaszerdahely város nevének eredetét nem sikerült felkutatnom.
   Csütörtök a szláv „csitiri" (negyedik) szóból ered. Bolygója a Jupiter. A „szerelem-csütörtök" szó eredete ismeretlen.
   A péntek a szláv „piáty" (ötödik) szóból alakult át. Péntek a mohamedánok vasárnapja. A Nagypéntek a katolikus egyház legnagyobb gyászünnepe, Krisztus halálának emléknapja. Az ezoterikusok a Vénuszt kapcsolják hozzá. Vezetéknévként is előfordul. 1938-ban Török Rezső Péntek Rézi című regényét Vajda László vitte filmre Turay Ida címszereplésével. A filmnek olyan nemzetközi híre lett, hogy Olaszországban három évvel később Vittorio de Sica is megrendezte nagy sikerrel.
   A szombat jövevényszó. Eredete a szerb „szubota". Bolygója a Szaturnusz. A húsvét előtti Nagyszombat arra a napra emlékeztet, amikor Krisztus holtteste a sírban feküdt.  Nagyszombat és Szombathely városok neve is erre utalhat. Az Ószövetségben „A szombat" című bekezdésben az Úr befejezte a világ teremtését: „megszűnék a hetedik napon minden munkájától,  a melyet alkotott vala."
   Vasárnap a vásár napja. A nap az időt is jelenti, A napóra nem a Napot, hanem az időt mutatja. Égiteste természetesen a Nap. Constantinus császár, aki a Római Birodalomban elterjesztette a kereszténységet, a pogány szimbólumokból átvette a Napisten jelképét. Erre utal a vasárnap német és az angol elnevezése: Sonntag, Sunday, a Nap napja. A magyar az egyetlen nyelv, ahol a Nap és a nap ugyanolyan betűkből áll. Talán azért, mert Nap nélkül nem lennének napjaink.

Láng Róbert -EuroAstra