Galambos Erzsi hetven éve a pályán

.

48 főszerep szegélyezi Galambos Erzsi hetven éves pályafutását. A József Attila Színház ezelőtt a nem mindennapi karrier előtt tisztelgett 2018. október 26-án, a Veszek egy éjszakát című előadással. A közönséget és a művésznőt számtalan apró meglepetés várta, ezzel is felejthetetlenné téve az ünnepi előadást.

Nemcsák Károly igazgató és Zöld Csaba konflissal hozta a művésznőt az ünnepi előadásra. Galambos Erzsi a fogatról leszállva, csak ennyit mondott: még sosem utazott konflison a pesti éjszakában, szívesen indul minden este hamarabb, ha lófogaton érkezhet. A színház művészei szerenáddal várták az ünnepeltet. Felcsendültek kedvenc dallamai, majd a nézők vastapsa közepette indult el a kulisszák mögé.

A Veszek egy éjszakát című előadás végén Hegedűs D. Géza, a Színház és Filmművészeti Egyetem rektorhelyettese köszöntötte és méltatta a rubin diplomás Galambos Erzsit. Rónai Pál, az Operett Színház karnagya, mint pályatárs és, mint a Színházi Dolgozók Szakszervezetének elnökségi tagja köszöntette az ünnepeltet. Fila Balázs és Ömböli Pál a Boldogság duettel lepte meg Erzsikét.

A József Attila Színház társulata pedig egy végeláthatatlan számsorral azonosított csillagot regisztrált; így ezentúl a hazai színjátszás egyik legnagyobb fényessége, Galambos Erzsi, nem csak a színpadon, hanem az égen is tündököl.

Hogy mikor született, nem áruljuk el, hisz örökifjú és kortalan.

A tények és adatok szerint idén lesz hetven éve, hogy fellépett a világot jelentő deszkákra. Gyermekként élte meg a második világháborút. A négy polgári után nem vezetett út a gimnáziumba. Tizenkét éves korától, Lakner bácsi növendékeként a Fővárosi Operett Színházban játszott. Lévén decemberi születésű, külön engedély kellett, hogy megkezdhesse tanulmányait a Dohány utca 20. alatt működő Egyesületi Színészképzőbe. A képzés alatt végig színpadon állt abban az Operett Színházban, ahol később legnagyobb sikereit aratja. Az államosítást követően 1948-ben a Royal Revüszínházban debütált, ahol olyan idolokkal lépett színpadra, mint Karády Katalin, Türk Berta vagy Feleki Kamill.

1955-ben Kazimír Károly kérésére a Miskolci Nemzeti Színházban szerződött. 1958-tól 1962-ig a Kecskeméti Katona József Színház társulatának volt tagja; ahol saját szavait idézve: „a színjátszást a Kecskeméti Katona József Színházban tanultam meg, itt rendezett Dr. Németh Antal. - Ez nagyon fontos, ezt mindenképp mondd el!”.  1957 fontos állomás volt az életében, hisz a Magyarországra visszatérő Jávor Pál partnere volt a Bartók teremben.  1962 és 1964 között következett a Petőfi Színház, majd a legfényesebb sikereknek otthont adó Fővárosi Operett Színház 1964-től. 1982-től a József Attila Színház tagja. 

Habár a közönség nagyobb részt zenés darabok főszereplőjeként ismeri, de játszott jelentős prózai szerepeket is. Egyik legemblematikusabb sikere a Gaál Erzsébet rendezte Éjjeli menedékhely volt, amelyről 2009-ben így írt Molnár Gál Péter: „Utoljára Gaál rendezte az Éjjeli menedékhelyet odalent a József Attila alagsori termében (Galambos Erzsi szerint: zsebszínház volt az, nem alagsor). A pinceszínházat korai halála óta róla nevezték el. 1992-ben Luka hamis vigaszait – nagyestélyiben - Galambos Erzsi énekelte a lenn élőknek.”

Galambos Erzsi sok mindenben leg: ő a legtöbb musicalt bemutató színésznő. Az egyetlen élő színésznő, aki Várkonyi Zoltán és Apáthi Imre híres Művész Színházban játszott – A Trójában nem lesz háború című előadásban.

Partnerei voltak – többek között- Fővárosi Operett Színházban Honthy Hanna, Bársony Rózsi, az öt Latabár, Sárdy János, Básti Lajos, Bessenyi Ferenc (My Fair Lady), Gábor Miklós, Feleki Kamill (Cabaret), Darvas Iván (La Mancha lovagja).

Rendezte őt Vámos László, Szinetár Miklós.

Azt vallja: „Volt húsz év a népszerűségemben, amihez 100 százalékot hozzátett a Magyar Televízióban eljátszott szerepeim, operettjeim, drámáim sora.” A televíziójátékokban olyan rendezők rendezték, mint Ádám Ottó, Horváth Ádám.

Fontos állomásként tekint vissza Gaál István jegyezte Haláltáncra, amelyben Pásztor Erzsi, Gábor Miklós és Bács Ferenc volt a partnere.

Koreografálta őt Seregi László sok előadás között a My Fair Lady-ben, a Lola Blau-ban és a Maya-ban. Rengeteg operett, dráma és tragédia mellett meghatározó szerepeként gondol vissza a West Side Story-ra, A Lola Blau, mono musicalre illetve a Léner Péter rendezte Szabadság- hegyre.

Galambos Erzsi díjai:

Jászai Mari-díj - 1968

Érdemes Művész - 1973

Kiváló Művész - 1981

Kritikusok díja - 1993

Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában - 1998

Kossuth-díj – 2002

A Magyarországra behozott musicalek kapcsán számos egyéb kritikusi- és színház szakmai elismerést tudhat magáénak.

http://jozsefattilaszinhaz.hu