Magvas kérdések

Nem múlik el hét, hogy – pro vagy kontra – ne hallanánk a génmódosításról. A hírek általában elítélően szólnak a növényi biotechnológia adta új termékekről. Ám tudjuk-e valóban, hogy mitől félünk? Egyáltalán, jogosak-e a félelmeink? Az Európai Unió sokáig titkolta a géntechnológiával nemesített vetőmag alkalmazását, jelenleg egy génkezelt, kukoricamolynak ellenálló kukoricafajta és egy keményítő-összetételében megváltoztatott burgonya termesztése engedélyezett. Mindezzel együtt tény, hogy a hazai állattenyésztésben zömmel import génkezelt szóját használnak takarmányként, illetve az üzletekben is kaphatók GM szójával készült élelmiszerek.

„Általános értelemben minden termesztett növényünk génmódosított: a növénynemesítő célja, hogy olyan növényeket állítson elő, amelyeknek átalakított génjeik, javított genetikai képességeik révén elődeikhez képest többet, jobbat teremnek” - magyarázza Dudits Dénes akadémikus, genetikus. A nemesítők ezt hagyományosan keresztezéssel, szelekcióval vagy mutációs nemesítéssel érik el. Az új és igen hatékony módszer, a rekombináns DNS-technika révén már izolálhatók és szerkeszthetők az agronómiai szempontból hasznos gének. Sok esetben a célba vett gén aktivitásának mértéke változik meg, miáltal a növény új tulajdonságokra tesz szert. Ha egy növénybe saját génjei kerülnek vissza, akkor ciszgenikus módosításról beszélünk, ha más fajból vagy élőlényből származót, akkor transzgenikusról. „A Szegedi Biológiai Központ és a Gabonakutató Intézet munkatársai a lucerna egyik, méregtelenítő fehérjét kódoló génjét építették be a búzába. Azzal, hogy ezt a fehérjét nagyobb mennyiségben állítja elő, a búzanövény ellenállóbbá válik az aszállyal, a szárazsággal szemben” - mondja Dudits professzor. (Ezzel az új búzafajtával jelenleg az Egyesült Államokban folynak szárazföldi kísérletek.)

A génmódosításnak több célja is lehet. Ma a legtöbb engedélyezett GM növény ma a gyomirtó szerekkel vagy a kórokozó rovarokkal szemben ellenállóbb. Egészségünket óvó génmódosított növényeket is sikerült már létrehozni: az Egyesült Államokban most egy olyan GM burgonyafajta áll engedélyeztetés előtt, amelyben olajban sütve az eddiginél kevesebb daganatkeltő akrilamid képződik. „Nagyon szigorú ellenőrző vizsgálatoknak vetik alá a GM növényeket, ám eddig egyetlen engedélyezett fajtáról sem derült ki, hogy árthat az egészségünknek. Nem az számít, hogy milyen módszerrel állítjuk elő a génmódosított növényt, hanem az, hogy milyenek az új fajta tulajdonságai. Magyarországon a gazdák évente négy milliárd forintot költenek a kukoricabogár elleni kémiai növényvédelemre. Rezisztens GM növények termesztésével megtakaríthatnák ezt a rengeteg pénzt, és vegyszerekkel sem szennyeznék a környezetet” - szögezi le Dudits Dénes.

HKZs – National Geographic Magazin